Tolnamegyei Közlöny, 1898 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1898-01-23 / 4. szám
Közigazgatási ülés. Tolnavármegye közigazgatási bizottsága folyó hó 15-én és folytatólag 17-én tartott ülést Dőry Pál alispán elnöklete alatt. Jelenvoltak: Döry Pál alispán, Simont sits Elemér főjegyző, Kurcz Vilmoz árvaszéki elnök, Szilágyi Sándor pénzügyigazgató helyettes, Tihanyi Domokos kir. tanfolügyelő, Perszina Alfréd kir. főmérnök, Krecsmarik Pál kir. ügyész, FördöI Vil- I mos tiszti ügyész, Mayer Andor Ferenez közgazda- sági előadó, Boda Vilmos, dr. Kramolin Emil Bernrieder József, Dőry Dénes és Örffy Lajos bizottsági tagok. Döry Pál alispán jelentése szerint a közigazi- tás menete rendszeres, a közbiztonsági állapot pedig kielégitő volt. Az alispáni hivatal ügyforgalmát és az ezzel szemben kifejtett tevékenységet a következő adatok tárják elő: november hó végével hátralékban maradt 281 ügy darab, deczember hó folyamán beérkezett 2993, feldolgozandó volt tehát összesen 3274, ebből elintéztetett 2968, közgyűlésre fenntartott 96, elintézetlenül a folyó évre áthozatott 210 ügydarab. Rendbirságolás a múlt hó folyamán 7 esetben alkalmaztatott, fegyelmi büntetés 2 esetben. Tihanyi Domokos kir. tanfelügyelő jelentette, hogy az elmúlt hónap alatt 4 iskolát látogatott meg és résztvett a szegzárdi polg. fiú- és leányiskolában tartott magánvizsgálatokon. Nevezetesen a s 1 e g z á r- di községi polg. fiú, az agárdi vegyes, a szegzár d-b e 1 v á r o s i leány és a szegzár d-u j városi rom. kath. iskolákat. A meglátogatott iskolákban a felmutatott eredményt jeles és kielégitő közötti- nek minősítette; továbbá jelentette, hogy a a szegzárdi polg. fiúiskolában megvizsgáltatott 9 magántanuló, kik közül 6 eredménynyel tett vizsgát, 1 teljesen megbukott, 2 pedig 2—2 tantárgyból javító vizsgálatra lön utasítva; a szegzárdi polg. leányiskolában 3 magántanuló pedig eredménynyel tette le a vizsgálatot. Végül jelentettette, hogy az 1897-ik évben 86 nap alatt 111 iskolát, 237 tanterenben 238 tanító vezetése alatt, továbbá 7 ovodát, 14 állandó menedékházat látogatott meg és hogy 11-szer elnökölt a polg. iskola magánvizsgálatán, 1-szer a szőlőképesitő tanfolyam vizsgáján, s résztvett négyszer a rabfelügyelő bizottság ülésén, 2-szer pedig a fegyelmi gyűlésen. A pénzügyigazgató jelentése szerint 1897. évi deczember hónapban befolyt összezen 226,320 frt 55 kr. Ezen bevételt összahasonlitva a múlt évi ugyanazon időszakában elért befizetési eredménynyel, kedvezőtlenebb 24.340 frt 84 és fél krral, mely kedvezőtlenebb eredmény a rossz gazdasági viszonyokban találja indokát. Jelentette továbbá, hogy a gyönki adóhivatal ügymenete és pénzkezelése megvizsgáltatott és rendben találtatott. Dr. Hangéi Ignácz főorvos jelentése szerint az elmúlt hóban az egészségügyi állapot nem volt 2 _________________________________ eg y része kedélyes alak, felvonulásuk a bündráma enyhe, vidámabb jelenetei. Ok a komikus elem. A közönség kétféle. Egy kisebb rész, mely bent van s egy nagyobb rész, a kiszivárgó hírmorzsákon, meg a fantázián hizlalódó ezrekre menő külső közönségre, mely egész nap meg nem mozdul és oly konok, hogy akár az akasztófáig kivárná a rémes bün- pört. Itt alakul meg az a sajátszerü börze, melyen melegedő hordárok csinálják meg melléküzleteiket, elitélik-e Gárdost, vagy sem ? Egy másik kolóniában már csak a fegyházi időre fogadnak. A tárgyalás második napján a felmentés volt a favorit, de helyre (börtönre) fogadások is mentek. Bent az emelvényes nézőterem igen disztingvált. Grófnék, sőt egy minisz- terné is volt a tárgyalás másnapján. Jogászok, orvosok és különösen színészek vannak sokan. Ditrói és Császár még jegyeznek is. Arról nem is beszélek, hogy kevés volt az újságírói asztal, hol a törvény- széki rovatvezetők elei, Balázs Ignácz, Gutius és mások ültek. Kissé kellemetlen is rám, a vidéki emberre, de rettenetesen boszant a közönség magatartása. Lép- ten-nyomon elárulja, hogy nevetni jött s a legkisebb alkalmat derülten kiséri. Mindenesetre kor és kórtünet az, hogy maguk az újságok többet írnak ma Gárdosról, mint annak idején Toldy szerelméről, mikor az ősz poéta tizenhat évi hallgatás után a remekét kiadta. Gárdos megmutatta, mint szerezhet valaki tüneményes, gyorsan nevet. Verner László. ^kedvező. A légzőszervek különböző bántalmai s a hevenyfertőző betegségek még mindig nagy terjedelemben befolyásolták az egészségügyi viszonyokat. A fertőző betegségek közül difteritisz 63, kanyaró 457, vörheny 67, hasi hagymáz 22 eset fordult elő. A simontornyai járás Murga községében 4 családnál trachoma eset találtatván, a járási főszolgabíró ezen községben az általános szemvizsgálatot elrendelte, addig is azonban intézkedett, hogy a betegek gyógykezel tessenek és elkülönítessenek. A betegség ■Budapestről hurczoltatott be a nyáron át az ott munkában levő egyének által. A folyton nagyobb számban fellépő difteria ellen a gyógy szerűm most már minden esetben használtaik, az állami intézetben termelt vérsavóval 1897- ben 200 gyermek lett kezelve, kik közül 161 gyógyult, 39 pedig meghalt, tehát nem egészen 19°/o; ezek jobbára azon esetek, hol a szerummali oltás a betegség 3-ik napján túl lett alkalmazva. A védhimlőoltás most szünetel, s az 1897. évben teljesített oltások jegyzéke a belügyminisztériumhoz fel terjesztetett. A szegzárdi Ferencz-kórházban november hónapról ápolás alatt maradt 348, deczemberben felvétetett 183, ápoltatott 531 egyén; gyógyult 92, javult 22, gyógyulatlan elbocsájtatott 5, meghalt 10. A közegészségügyi személyzetben a főorvos jelentése szerint az a változás történt, hogy a tamásii járás orvosa, dr. L ö v y Mór elhalálozván, a járási orvosi teendőkkel dr. Piringer József tb. főorvos bízatott meg, s Pakson körorvossá választott dr. Fetter betegeskedés folytán állását még el nem foglalta, végre a dunafbldvári Szt.-Háromsághoz czimzett gyógyszertárat M u r i á n István eddigi tulajdonos eladta. Kurcz Vilmos árvaszéki elnök jelentette, úgy az árvaszéknél a lefolyt hóban az ügymenet rendes volt. Az ügyforgalmi kimutatás adatai szerint érkezett az árvaszékhez 1897. évi deczember hó folyamán 2201 drb., melyhez a november hó végén maradt 605 drb. hátralékot hozzászámítva elintézésre várt 2806 ügy drb. Ebből feldolgoztatott 2469, elintézetlen maradt 337 drb. Perszina Alfréd kir. főmérnök a kir. állám- épitészeti hivatal hatáskörébe tartozó ügyekről tett jelentést. Krec s m a r i k Pál kir. ügyész jelentése szerint a szegzárdi kir. törvényszéki fogházban múlt hóban le volt tartóztatva 119 egyén, a kik közül fegyházra volt Ítélve 14, börtönre 50, fogházra 33, vizsgálati fogságban volt 16, felebbezés alatt állott 6. Báli fényűzés. A báli fényűzésről írni és beszélni bizonnyal háládatlanabb feladat, mint a falra borsót hányni. A társadalom uralkodó áramlatával szémbeszállani háládatlan föladat, bármily téves logikátlan és erkölcsileg tarthatatlan is. A báli fényűzés azonban olyan nagy mérveket ölt, hogy lehetetlen hallgatólag tudomásul venni, mert vannak és kellenek is, hogy legyenek, magasabb társadalmi tekintetek, melyek néző szempontjából vizsgálják meg a gomolygó egyveleget, a mit életnek nevezünk. Szörnyű társadalmi kórság a báli fényűzés és társadalmunk telve panaszszal, hogy a fényűzés egész társadalmi rétegeket zár ki, vagy a mi még rosszabb, terel anyagi helyzetének nem megfelelő útra. Mert az veendő tekintetbe, hogy egyesek nem emanczipálhatják magokat a társadalmi nézetek és irányiatok alól. Hiszen a társadalmi nézetek még állam s egyházi törvények fölé helyezkednek. A tömeg ereje órási. Annak engedelmeskedni kell. A fényűzés mindenkor vitás, mert hiszen a mérték, a melylyel nézzük, dönti el, hogy elbírható, vagy elviselhetlen-e az a káprázatos báli fény, a melyet tapasztalunk ? Végtére a bál arra is való — elismerjük, hogy a külsőségnek megadja a magáét; de ennek szertelenségbe menni nem szabad, nem különösen a vidéki társadalomban, hol a szertelenségig űzött fényűzés választó vizként hat viszonyainkra. E miatt nagy és általános a panasz. Mert vagy anyagi erején felül költekedik valaki, vagy nem akarván a fény árnya lenni, száműzi magát a báli mulatságokból. A ki figyelemmel kiséri a társadalmi jelenségeket, az bőséges tapasztalatokat tehet ez irányban. A szertelen fényűzés nyomában fakad a gyöngeség, mely utánzásra tör. Ez a vidéken természetes, mert a társadalom egy rétegéhez tartozó társadalmi elem, rendTOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (4. sz.) __ sz erint nem szokta firtatni a vagyoni eltéréseket. I I Nagy városokban az utánzás nem nyi1 átkozik oly eklatánsán, de nálunk, a kisebb helyeken, ,az ugyne. vezett jobb rétegek azonosnak tartják magokat. S igy; I a mit a tehetősebb tesz, követni igyekszik az is, ki- . nek anyagi erejével ez nincs összhangban. És a szertelen fényűzés következtében szenved a társas élet. Veszt kedélyességéből és bizalmasságából. A fényűzés okozza, hogy a bál nem mulatság, hanem kiállítás, toillettek és ékszerek kiállítása élő modelleken. Rendszerint nem arról foly a beszéd bál után, ki hogyan mulatott, hanem kinek hol készült a toillettje. A fényűzés tcliRt kiválón fontos kördes^ mely- nek helyes megoldása áldásos lenne közviszonyainkra. I éppen a vagyonos osztálynak, mely a fényüzésnék oly előszeretettel áldoz, kellene meggondolnia, mily mély sebet üt társadalmi viszonyainkon, belehajtván másokat az utánzásba. Nekik kellene meggondolnak, hogy visszamenvén az egyszerűség kültuszához, másokat mentenének meg az anyagi romlástól. Vidéken, hol mindnyájan ismerjük egymást, az erőt, tehetséget kölcsönösen, a legkevésbbé sem bir ésszerűséggel a fényűzés. De pro domo is kell beszélnünk. Bizony úgy van! A sajtónak is föl kell hagynia a maga túlzásaival, melyeket | báli toillettek feldicsérésével s horri- bile! még színeinek felsorolásával követ el, mintha oly különösen fontos dolog lenne, hogy X. vagy Y. : urholgy vagy kisasszony milyen szinü ruhával hódította meg a világot. VIDÉKRŐL. I Tolna. A szinházak nevelik, művelik és nemesitik az emberiséget (kivéve az újabb trágár válfajt) a leg- I szebb kulturmissziót azonban a nemzetiségi vidékeken végzik. Tolna németajkú közönsége ugyan büszke lehet máris azon haladásra, melylyel a németségből kilából, de még igen dicsérendő, hogy immár az ipa- v ros osztály rendez egy tökéletes színi előadást, J saját erejéből: magyarul. És nem holmi langyos egy ' felvonásost, hanem egy nagy népszínművet, azt sem közönségeset, hanem Szigligetitől a remek „Czigány“-t, "i mely telve van drámai erővel, megrikató és kaczag- tató jelenetekkel, vagy huszonegy legszebb magyar \ népdallal. Azonban nincsen olyan szép darab, melyet el nem lehetne rontani, sőt talán minél szebb, annál könnyebben. Hja! de itt ez ki van zárva. Nincs az a becsvágyó színész, ki olyan lelkesüléssel fáradna éjjel, nappal szerepén, mint a tolnai iparosok derék hada. Nem hiába iparos város Tolna, de van is benne olyan erő, hogy ezen előadás után bizonyára nemcsak a vigéczek, hanem nagy szinházi impreszáriók is felkeresik Tolnát. Yan ottan drámai hős és szende, primadonna, soubrette és naiva, szőke és barna. Hogy miként lett az iparos osztályból mind meg annyi jó színész, az a saját intelligencziájukon kivül, Antal István érdeme, ki olyan művész, a szinpadi élet minden fázisában s úgy otthon van, hogy bizony a tolnaiaknál kevésbé hálás tanítványokat is mü.vészekké tud avatni. Kár volt néki a jegyzői oklevelet megszerezni, mert a szinipályán játszva aratna babért. A derék műkedvelő társaság jó hangú tagjait Lengyel Ferencz tanítja be az énekszámokra, ami kezeskedik azért, hogy ép oly korrekt mint csengő lesz január 30-án a „Tolnai Kör“ termében a szép dal, mely előadás elé nagy érdeklődéssel tekint minden osztály. Kívánunk szép közönséget, melyet méltán megérdemelnek. Psz. IRODALMI CSARNOK. 1 IBio/borélk:. Irta: Kosa Ede „A beszédek — melyeket én szólok nektek — lélek és élet ! w • . • Biblia. „Rothadt szag érzik Dániában“*) / 11 Utón útfélen annyi rög . . . Undor fog el mindig bolyongva A preparályt hullák között. Preperált hulla minden ember, Kicserz bennünket ez idő, Kikészít a „tüdő gömőkór“ Míg egy uj Koch bukkan elő A jövő rejtett homályából, Ki jobban veri a dobot; *) Shakespeare. 1898. január 23.
