Tolnamegyei Közlöny, 1898 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1898-05-15 / 20. szám

— Megfojtotta a gyermekét. Nagy bűn terheli Újhelyi Éva béresasszony lelkét, a ki Hangos pusztán kis gyermekét megfojtotta és azután zsákba varrva elásta a határban. A gyilkos anya borzalmas tettét most úgy fedezték fel, hogy folyó hó 6-án a hangosi csősz kutyája kaparta ki az elásott kis gyer­mek hulláját. A csősz az esetről rögtön jelentést tett Somogyi János szőlőhegyi bírónak, a kinek je­lentése alapján azután folyó hó 7-én kijött Paksról a vizsgálat Hangos pusztára és a megjelent orvosok a hulláit felbonczolva, konstatálták, hogy a kis gyer­meket úgy fojtották meg és csak azután ásták el. Németh Gábor csendőrőrmester gyanú alapján válla­lóra fogta Újhelyi Éva béresasszonyt, a ki vad­házasságban él Horváth György béressel és hosz- szas tagadás után bei s-m e r t e szörnyű tettét, melyet — úgymond — azért követett el,’ hogy Horváth Györsry, kivel csak január hó elején került össze, ne tudjon semmit a gyerekről. A csendőrség a gyil­kos anyát letartóztatták és átadták a bíróságnak. — Tánczcza! egybekötött szinielőadás. A hő- gyészi kath. legényegylet május hó 23-én az uradalmi nagyvendéglő helyiségében tánczczal egybekötött szini- előadást rendez. Műsor: 1. Kolping. Szavalja: März Pál. 2. Vándorlegény. Vígjáték 1 felvonásban. 3. A kath. legényegylet. Szavalja: Schifferer István. 4. Gehorsam über Alles. Vígjáték 3 felvonásban. 5. Marad a réginél. Vígjáték egy felvonásban. — A vidéki hírlapírók ünnepe. A vidéki hirlap- irók szövetségének első évi közgyűlése Temesvárott volt. A közgyűlés és az igazgatóság ülése egész dél­előtt tartott. Kubinyi Zsigmond elnök megnyitó beszé­dében kiemelte, hogy a vidéki hírlapírók országos szövetkezése nemcsak az anyagi önsegélyt, de a vidéki hirlapirói kar erkölcsi érdekeinek megóvását is főfeladatának tekinti. A napirend tárgyalásának során a szövetség vagyonáról tettek jelentést. Alig egy évi fennállás után a szövetségnek 31.000 forint­nyi vagyona van. A folyó évi bevételt 12.000 forint­tal irányozták elő. A tőkéből 15.000 forintot a nyug­díjalaphoz, 5000 forintot pedig a segélyalaphoz utal­tak. A nyugdijszabályzat kidolgozását és matematikai kulcs megállapítását az igazgatóságra bizták. A jövő évi közgyűlés színhelyéül szavazás utján Fiúmét vá­lasztották ki. Délben fényes diszebéd volt, melyen a hivatalos körök fejei és a társadalom színe java jelen volt. Az első felköszöntőt Molnár főispán mondotta a királyra, majd Telbisz polgármester üdvözölte a vidéki sajtó képviselőit a város nevében, éltetve Kubinyi elnököt, a ki viszont Temesvár közönségét és vezérét, Molnár főispánt, Telbisz polgármestert éltette. Barát Ármin szövetségi alelnök a sajtó nevében köszöni a vendégek megjelenését, mely a vidéki hirlapirók akcziójának megadja a társadalom szankczióját. Edvi Illés László, a temesvári hazafias polgárságra és a sajtóra emelte poharát. — Ne nyaljuk a levélbélyeget. Sión, franczia vegyész, hires kísérletei szerint a levélbélyegek bekent oldala valóságos bakterium-tenyésztő anyag, mert a ragasztószeren bőségesen szaporodnak a legkülönbö­zőbb baktériumok. Czélszerütlen tehát az a rossz szokás, hogy sokan a nyelvükkel nedvesítik meg a levélbélyeget. — Szabályrendelet a faiskolákról. A földmive- lésügyi minisztériumtól adott minta szerint a megyei mezőgazdasági bizottság szabályrendeletet dolgozott ki a faiskolákról. A szabályrendelet szerint faiskola tartása alól egyes kisvárosok, vagy kisközségek fel- menthetők. Faiskola tartására összeépült két község is szövetkezhetik. A szabályrendelet ezután meghatá­rozza a faiskolában kezelendő gyümölcsfajtákat hegy­vidék és lapályos vidék szerint s kimondta, hogy 1/2-ad részben szederfával ültetendők be a faiskolák. Közutak mentén a befásitásra egyes birtokosok is vállalkozhatnak, a fák haszonélvezete fejében. Végül a járási faiskolafelügyelők tavaszi és őszi szemléi al­kalmával azok költségeit a községek tartoznak fizetni. — Lefoglalt hírlapok. A budapesti kir. főügyész rendeletére a bpesti kir. büntétő törvényszék vizsgáló- birája, a Neumayer Ede nyomdájában Tóth Imre felelősszerkesztése alatt előállított „Népszava“ czimü politikai hetilap 1898. évi április 23-án 19. ápril. 24-én, 20. és ápril. 30-án 21. számuk alatt kiadott példányai, a temesvári büntető kir. törvényszék vizs- gálóbirája a Temesvárott előállított „Volkswille“ czimü hetilap f. évi 17. száma; a győri büntető kir. törvényszék vizsgálóbirája a Sopronban Binder Pál nyomdában, Reich farkas felelős szerkesztése alatt előállított „Igazság“ czimü néplap 1898. évi ápril. 17-én kiadott 3. száma; a pécsi büntető kir. törvény­szék vizsgálóbirája a Weszely és Horváth tulajdonát­_6 _____________________________________ képező pécsi nyomdában előállított „1898. május el­sejére. Felhívás Baranya megye összes földműves, ipari, gyári és szellemi munkásaihoz“ czimü röpirat- nak elkopzását elrendelték. — Elkobzott borok fölhasználása. Dániel Ernő kereskedelmi miniszterhez a müborgyártásról szóló törvény, módosítására vonatkozólag érdekes előterjesz­tés érkezett, mely szerint a kiöntésre szánt hamis j borokat konyakká való földolgozás által lehetne érté­kesíteni s az «bből befolyó nagy jövedelmet .a fillok- széra által elpusztult szőlők rekonstruálására használ­hatnák föl. Az eszme nem rossz, legalább nem oly rossz, mint — a konyak, melynek minőségét a vig­netták csillagai szokták meghatározni. Egy hires konyakgyáros mondotta egyszer, hogy a legdrágább konyaknál is jobb a szilvapálinka, a konyakra nézve meg egészen mindegy, hogy akár a legrosszabb, vagy akár hamisított borból készítik is, mert csak konyak lesz az mégis. De hát látott-e már emberfia olyan konyakot, mely jó borból készült ? az indítvány tehát életrevaló, a kiöntésre szánt borokból csakugyan le­het konyakot csinálni. A miniszter meg is Ígérte az előterjesztés benyújtójának, hogy a kérdéssel foglal­kozni fog. — Nyugdíjazás. Az egyházmegyei hatóság Ko­vács János bölcskei plébánost és kiérdemült duna- földvári kér. esperest évi 600 frt élvezésével nyug díjazta. Kutor Ferencz tótkeszii és Rang Nándor magyarhertelendi plébánosok pedig betegségük miatt kérik nyugdíjaztatásukat az egyházmegyei hatóságtól. — Májusi fagyos szentok. Gyümölcs, szőlő ter­melő gazdák, de általában a mezőgazdálkodásból élő közönség rettegve tekint a fagyos szentek elé: csütör­tökön, a kik ilyen renddel következtek: csütörtökön volt Pongrácz, őt követte Szervácz, majd tegnap volt Bonifácz és végre 25-én következik az utolsó fagyos szent: Orbán. Ezek a didergő szentek nem valami népszérüek, elannyira, hogy a múlt században a németországi róm. kath. megkérték a pápát, hogy a fagyos szenteket detronizálni szíveskedjék. Pedig de jámbor szentek ezek. Életük egy porczikájának sincs köze az időjáráshoz. Pongrácz Frigiában született, atyja római főur volt. A didergő szent Diokleczián alatt élt, a ki rendkívüli hevességgel üldözte a keresz­tényeket. Pongrácz sem kerülte el sorsát, már 14 éves korában az Aurelia utón lefejezték. Ő a szentek között a legfiatalabb. Később szokásba jött Pongrácz sírjánál esküt tenni. A legenda szerint, a ki hamisan esküdött, az meghalt. Servácz püspök 347-ben a sardiczai zsináton nagy sikerrel küzdött az áriánusok ellen. Ama szentek sorából való, a kik természetes halállal haltak meg. Bonifáczot, a mikor a keresztény kinoásokat látva, maga is kereszténynek vallotta magát, szurokban akarták megégetni, de a szurkos hordó megrepedt s erre lefejezték. E rövid életrajzból is látható, hogy a májusi hideg és a szentek élete között semmi összefüggés nincs. A májusi fagyok legelfogadhatóbb természettudományi magyarázata az, hogy akkor rendkívül lombosodásnak indult növény­zet a még különben sem eléggé fölmelegedett lég­körből annyi meleget von el, hogy ennek következ­tében a hőmérséklet igen alá száll s igy a mennyiben az éjjeli hőmérséklet a rendes körülmények szerint is 8—10 fokkal alacsonyabb, derült idő esetén a ki­sugárzás folytán csaknem egész biztosra vehető az éjjeli fagy és dér, a mi ellen legbiztosabb védekezési eszköz a füstgerjesztés, de szőlősgazdák, különösen a karós-szőlőket a szőlőtőkére borított ujságlapokkal is sikerrel megvédhetik. — Pályázat. A bonyhádi kir. járásbíróságnál előléptetés folytán egy irnoki állás üresedett meg, melyre a pályázat 2 heti' határidővel ki lett írva. — A gabona uzsora ellen. A földmivelésügyi miniszter az összes gazdasági egyesületekhez és gaz­dakörökhöz a következő leiratot bocsátotta ki: „Né­mely vidéken oly ügynökök és helybeli üzérkedők működnek, kik a kisebb gazdádat otthonukban ke­resik fel s azok tájékozatlanságát felhasználva, a termést gyakran olcsó áron előre megveszik, a megál­lapított vételár egy részét kifizetik s az előleg és a szállítandó termény értéke erejéig váltót vesznek, vagy a kisgazdával általa nem értett okiratot állít­tatnak ki. Ezek az üzelmek igen sok keserűség okai, sőt nem ritka esetben egyes kisgazdák tönkrejutását eredményezik. Ezen visszaélések meggátlása czéljá- ból kívánatosnak tartom, hogy az egyesület* a ren-^ delkezésére álló ezközökkel az érdekkörébe tartozó gazdaközönség figyelmét e visszaélésekre hívja fel, — világosítsa fel az ügyleteknél használt szokásos és ismert fogásokról s figyelmeztesse az érdekelte­ket arra, hogy ha a vételügylet az uzsorakölcsön TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (20. sz.) elpalástolására használtatik fel, az uzsoravétség miatt a kir. bíróságnál feljelentést tegyenek. Egyben figyel­mébe ajánlom az egyesületnek, hogy az 1883. évi XXV. t.-cz. 10. §-a szerint a közigazgatási bizottság felterjesztésére az igazságügyminiszter ur elrendelheti, hogy az uzsoravétség miatt az eljárás hivatalból in­díttassák meg. Ha tehát valamely vidéken az uzso­ravétség gyakori elkövetésének jelenségei mutatkoz­nak, helyesen fog az egyesület eljárni, ha a közi­gazgatási bizottságnál kezdeményező lépést tesz az igazságügy miniszter ur intézkedésének kikérése iránt. — Tolvaj SUhanCZ. Ferencz István váraljai 14 éves suhancz észrevétlenül belopózkodott Laufqr Jakab ottani kereskedő boltjába és a pénzes fiók tar­talmát, valamint 3 csomag dohányt magához véve, távozni akart; de a kereskedő neje, a ki a tolvaj suhanczot meglepte, lármát csapott, mire Läufer Jakab és H e s z Henrik az üzletben elcsipték őt. Megmotoztatásakor zsebében találták az üzlet fiókjá- jából lopott összeget, s ezen felül még 7 frt is volt nála, melyet édes atyjától lopott. A fiatal tolvajt a kir. járásbíróságnak jelentették fel. — Holttest az árokban. Szakái község mellett egy árokban holttestre akadtak. A holttestre egy te­hén-pásztor bukkant rá. A holttest már teljesen fel­oszlásnak indult. A koponyáján sem hajzat, sem bőr már nem volt A derekát az ing foszlányai, az egyik lábát pedig az alsónadrág és. bocskor fedte. Körül­belül 50 éves férfi holtteste lehetett. A főszolgabíró a pásztort kihallgatta, de ez csak a feltalálás módo­zataira nézve adhatott felvilágosítást. A holttest több, mint három hónapja lehetett a vizhen. Egyik karja és az egyik lába hiányzott. A főszolgabíró rendeletére a holttestet elszállították s az ottani köztemetőben eltemették. — Vasvillával fizetett. Régi adósa volt Fülüp János, pinczehelyi lakos, Gömbkötő Jánosnak, de tartozását többszörf felszólításra sem akarta megfizetni. A napokban Gömbkötő ismét megjelent ádósánál, és követelte tőle, hogy most már fizesse ki a neki kölcsön adott pénzt Erre F ü 1 ö p felkapott ‘ egy vas­villát és azzal hitelezőjét összeszurkálta. Gombkötő, a ki súlyos testi sértést szenvedett, a bíróságnak fel­jelentette a vasvillával fizető adósát. — Tolonczok. Mióta a szocziálisták a közrend és közbiztonság megzavarására törekedve, ámítják a köznépet, a csendőrség és rendőrség egyre fogdossa össze a csavargókat, a kik szintén terjesztői a bolon- ditó eszméknek és a hatóságok illetőségi hely ökre tolonczoltatják őket. — Zsigmond Ferencz váro­sunk körültekintő bírája arra a tapasztalatra jött, hogy' a koldusok Szegzárdon nagyon elszaporodtak s keresve ennek okát, megtudta, hogy idegenből ide­szakadt csavargó népség a legnagyobb kontingense a koldusoknak. Most ezeket az indigénákat összefoe- dostatta és utilapot kötve lábukra, megtisztította tőlük városunkat. — Három a táncz. Nagy mulatság volt Kocsola községben K o h n Adolf korcsmájában. Még tánczra is perdültek a legények, leányok s köztük a szép S z ü t s Marit Gábor Vendel vitte tánczba. A leány egy fordólót eljárt a legénynyel s már ekkor más tánczoshoz akart pártolni. Gábor Vendel azonban nem engedte s erővel tánczba vitte a második fordu­lóra is. De már a harmadikat nem járta vele a leány, inkább kiállt a tánczból és nem tánczolt senkivel. A legény efelett aztán annyira dühbe jött, hogy rátá­madt a leányra és ott a hely színén-ütni-verni kezdte, a földre taposta és gyalázó szavakkal illette. Úgy vették ki véresen a kezei közül s vitték haza a megvert leányt. A brutális falurosszát feljelentették a bíróságnak. — Az uj munkástörvény. Az uj munkástörvény életbeléptetése körül fölmerült eseményekről szóló hivatalos jelentések szerint a törvény életbeléptetése eddig általában simán, jelentékenyebb rázkódtatás nélkül történik meg. A munkásigazolványok minden törvényhatóságnak megküldettek már s a munkások jelentkeznek is annak megszerzése végett. Egy-két községben észlelhető csak a szocziáldemokraták izga­tásának eredménye, akik legújabban azzal a minden uj intézménynél használt híreszteléssel óhajtják a munkásokat tévútra vezetni, hogy a munkásigazol­ványt tulajdonképen azért adja ki a kormány, hogy jövőben a munkásokra ez alapon adót vethessenek ki. Az uj törvény életbe lépte óta igen sok aratási szerződés köttetett, ami azt bizonyítja, hogy a szerző­déskötéstői a munkások legnagyobb része csak addig tartózkodott, amig az uj törvény intézkédései köztu­domásra nem adattak. Némely helyeken azonban a munkások még mindig tulmagas igényekkel állnak elő, minek következtében a felvidéki törvényhatósá­goktól máris igen sok munkást szerződtettek az al­földi és dunántúli vármegyékbe. 1898. május 15.

Next

/
Oldalképek
Tartalom