Tolnamegyei Közlöny, 1898 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1898-05-15 / 20. szám

— Megfojtotta a gyermekét. Nagy bűn terheli Újhelyi Éva béresasszony lelkét, a ki Hangos pusztán kis gyermekét megfojtotta és azután zsákba varrva elásta a határban. A gyilkos anya borzalmas tettét most úgy fedezték fel, hogy folyó hó 6-án a hangosi csősz kutyája kaparta ki az elásott kis gyermek hulláját. A csősz az esetről rögtön jelentést tett Somogyi János szőlőhegyi bírónak, a kinek jelentése alapján azután folyó hó 7-én kijött Paksról a vizsgálat Hangos pusztára és a megjelent orvosok a hulláit felbonczolva, konstatálták, hogy a kis gyermeket úgy fojtották meg és csak azután ásták el. Németh Gábor csendőrőrmester gyanú alapján vállalóra fogta Újhelyi Éva béresasszonyt, a ki vadházasságban él Horváth György béressel és hosz- szas tagadás után bei s-m e r t e szörnyű tettét, melyet — úgymond — azért követett el,’ hogy Horváth Györsry, kivel csak január hó elején került össze, ne tudjon semmit a gyerekről. A csendőrség a gyilkos anyát letartóztatták és átadták a bíróságnak.

— Tánczcza! egybekötött szinielőadás. A hő- gyészi kath. legényegylet május hó 23-én az uradalmi nagyvendéglő helyiségében tánczczal egybekötött szini- előadást rendez. Műsor: 1. Kolping. Szavalja: März Pál. 2. Vándorlegény. Vígjáték 1 felvonásban. 3. A kath. legényegylet. Szavalja: Schifferer István. 4. Gehorsam über Alles. Vígjáték 3 felvonásban. 5. Marad a réginél. Vígjáték egy felvonásban.

— A vidéki hírlapírók ünnepe. A vidéki hirlap- irók szövetségének első évi közgyűlése Temesvárott volt. A közgyűlés és az igazgatóság ülése egész délelőtt tartott. Kubinyi Zsigmond elnök megnyitó beszédében kiemelte, hogy a vidéki hírlapírók országos szövetkezése nemcsak az anyagi önsegélyt, de a vidéki hirlapirói kar erkölcsi érdekeinek megóvását is főfeladatának tekinti. A napirend tárgyalásának során a szövetség vagyonáról tettek jelentést. Alig egy évi fennállás után a szövetségnek 31.000 forintnyi vagyona van. A folyó évi bevételt 12.000 forinttal irányozták elő. A tőkéből 15.000 forintot a nyugdíjalaphoz, 5000 forintot pedig a segélyalaphoz utaltak. A nyugdijszabályzat kidolgozását és matematikai kulcs megállapítását az igazgatóságra bizták. A jövő évi közgyűlés színhelyéül szavazás utján Fiúmét választották ki. Délben fényes diszebéd volt, melyen a hivatalos körök fejei és a társadalom színe java jelen volt. Az első felköszöntőt Molnár főispán mondotta a királyra, majd Telbisz polgármester üdvözölte a vidéki sajtó képviselőit a város nevében, éltetve Kubinyi elnököt, a ki viszont Temesvár közönségét és vezérét, Molnár főispánt, Telbisz polgármestert éltette. Barát Ármin szövetségi alelnök a sajtó nevében köszöni a vendégek megjelenését, mely a vidéki hirlapirók akcziójának megadja a társadalom szankczióját. Edvi Illés László, a temesvári hazafias polgárságra és a sajtóra emelte poharát.

— Ne nyaljuk a levélbélyeget. Sión, franczia vegyész, hires kísérletei szerint a levélbélyegek bekent oldala valóságos bakterium-tenyésztő anyag, mert a ragasztószeren bőségesen szaporodnak a legkülönbözőbb baktériumok. Czélszerütlen tehát az a rossz szokás, hogy sokan a nyelvükkel nedvesítik meg a levélbélyeget.

— Szabályrendelet a faiskolákról. A földmive- lésügyi minisztériumtól adott minta szerint a megyei mezőgazdasági bizottság szabályrendeletet dolgozott ki a faiskolákról. A szabályrendelet szerint faiskola tartása alól egyes kisvárosok, vagy kisközségek fel- menthetők. Faiskola tartására összeépült két község is szövetkezhetik. A szabályrendelet ezután meghatározza a faiskolában kezelendő gyümölcsfajtákat hegyvidék és lapályos vidék szerint s kimondta, hogy 1/2-ad részben szederfával ültetendők be a faiskolák. Közutak mentén a befásitásra egyes birtokosok is vállalkozhatnak, a fák haszonélvezete fejében. Végül a járási faiskolafelügyelők tavaszi és őszi szemléi alkalmával azok költségeit a községek tartoznak fizetni.

— Lefoglalt hírlapok. A budapesti kir. főügyész rendeletére a bpesti kir. büntétő törvényszék vizsgáló- birája, a Neumayer Ede nyomdájában Tóth Imre felelősszerkesztése alatt előállított „Népszava“ czimü politikai hetilap 1898. évi április 23-án 19. ápril.

24-én, 20. és ápril. 30-án 21. számuk alatt kiadott példányai, a temesvári büntető kir. törvényszék vizs- gálóbirája a Temesvárott előállított „Volkswille“ czimü hetilap f. évi 17. száma; a győri büntető kir. törvényszék vizsgálóbirája a Sopronban Binder Pál nyomdában, Reich farkas felelős szerkesztése alatt előállított „Igazság“ czimü néplap 1898. évi ápril.

17-én kiadott 3. száma; a pécsi büntető kir. törvényszék vizsgálóbirája a Weszely és Horváth tulajdonát_6

_____________________________________

képező pécsi nyomdában előállított „1898. május elsejére. Felhívás Baranya megye összes földműves, ipari, gyári és szellemi munkásaihoz“ czimü röpirat- nak elkopzását elrendelték.

— Elkobzott borok fölhasználása. Dániel Ernő kereskedelmi miniszterhez a müborgyártásról szóló törvény, módosítására vonatkozólag érdekes előterjesztés érkezett, mely szerint a kiöntésre szánt hamis j borokat konyakká való földolgozás által lehetne értékesíteni s az «bből befolyó nagy jövedelmet .a fillok- széra által elpusztult szőlők rekonstruálására használhatnák föl. Az eszme nem rossz, legalább nem oly rossz, mint — a konyak, melynek minőségét a vignetták csillagai szokták meghatározni. Egy hires konyakgyáros mondotta egyszer, hogy a legdrágább konyaknál is jobb a szilvapálinka, a konyakra nézve meg egészen mindegy, hogy akár a legrosszabb, vagy akár hamisított borból készítik is, mert csak konyak lesz az mégis. De hát látott-e már emberfia olyan konyakot, mely jó borból készült ? az indítvány tehát életrevaló, a kiöntésre szánt borokból csakugyan lehet konyakot csinálni. A miniszter meg is Ígérte az előterjesztés benyújtójának, hogy a kérdéssel foglalkozni fog.

— Nyugdíjazás. Az egyházmegyei hatóság Kovács János bölcskei plébánost és kiérdemült duna- földvári kér. esperest évi 600 frt élvezésével nyug díjazta. Kutor Ferencz tótkeszii és Rang Nándor magyarhertelendi plébánosok pedig betegségük miatt kérik nyugdíjaztatásukat az egyházmegyei hatóságtól.

— Májusi fagyos szentok. Gyümölcs, szőlő termelő gazdák, de általában a mezőgazdálkodásból élő közönség rettegve tekint a fagyos szentek elé: csütörtökön, a kik ilyen renddel következtek: csütörtökön volt Pongrácz, őt követte Szervácz, majd tegnap volt Bonifácz és végre 25-én következik az utolsó fagyos szent: Orbán. Ezek a didergő szentek nem valami népszérüek, elannyira, hogy a múlt században a németországi róm. kath. megkérték a pápát, hogy a fagyos szenteket detronizálni szíveskedjék. Pedig de jámbor szentek ezek. Életük egy porczikájának sincs köze az időjáráshoz. Pongrácz Frigiában született, atyja római főur volt. A didergő szent Diokleczián alatt élt, a ki rendkívüli hevességgel üldözte a keresztényeket. Pongrácz sem kerülte el sorsát, már 14 éves korában az Aurelia utón lefejezték. Ő a szentek között a legfiatalabb. Később szokásba jött Pongrácz sírjánál esküt tenni. A legenda szerint, a ki hamisan esküdött, az meghalt. Servácz püspök 347-ben a sardiczai zsináton nagy sikerrel küzdött az áriánusok ellen. Ama szentek sorából való, a kik természetes halállal haltak meg. Bonifáczot, a mikor a keresztény kinoásokat látva, maga is kereszténynek vallotta magát, szurokban akarták megégetni, de a szurkos hordó megrepedt s erre lefejezték. E rövid életrajzból is látható, hogy a májusi hideg és a szentek élete között semmi összefüggés nincs. A májusi fagyok legelfogadhatóbb természettudományi magyarázata az, hogy akkor rendkívül lombosodásnak indult növényzet a még különben sem eléggé fölmelegedett légkörből annyi meleget von el, hogy ennek következtében a hőmérséklet igen alá száll s igy a mennyiben az éjjeli hőmérséklet a rendes körülmények szerint is 8—10 fokkal alacsonyabb, derült idő esetén a kisugárzás folytán csaknem egész biztosra vehető az éjjeli fagy és dér, a mi ellen legbiztosabb védekezési eszköz a füstgerjesztés, de szőlősgazdák, különösen a karós-szőlőket a szőlőtőkére borított ujságlapokkal is sikerrel megvédhetik.

— Pályázat. A bonyhádi kir. járásbíróságnál előléptetés folytán egy irnoki állás üresedett meg, melyre a pályázat 2 heti' határidővel ki lett írva.

— A gabona uzsora ellen. A földmivelésügyi miniszter az összes gazdasági egyesületekhez és gazdakörökhöz a következő leiratot bocsátotta ki: „Némely vidéken oly ügynökök és helybeli üzérkedők működnek, kik a kisebb gazdádat otthonukban keresik fel s azok tájékozatlanságát felhasználva, a termést gyakran olcsó áron előre megveszik, a megállapított vételár egy részét kifizetik s az előleg és a szállítandó termény értéke erejéig váltót vesznek, vagy a kisgazdával általa nem értett okiratot állíttatnak ki. Ezek az üzelmek igen sok keserűség okai, sőt nem ritka esetben egyes kisgazdák tönkrejutását eredményezik. Ezen visszaélések meggátlása czéljá- ból kívánatosnak tartom, hogy az egyesület* a ren-^ delkezésére álló ezközökkel az érdekkörébe tartozó gazdaközönség figyelmét e visszaélésekre hívja fel, — világosítsa fel az ügyleteknél használt szokásos és ismert fogásokról s figyelmeztesse az érdekelteket arra, hogy ha a vételügylet az uzsorakölcsön

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (20. sz.)

elpalástolására használtatik fel, az uzsoravétség miatt a kir. bíróságnál feljelentést tegyenek. Egyben figyelmébe ajánlom az egyesületnek, hogy az 1883. évi XXV. t.-cz. 10. §-a szerint a közigazgatási bizottság felterjesztésére az igazságügyminiszter ur elrendelheti, hogy az uzsoravétség miatt az eljárás hivatalból indíttassák meg. Ha tehát valamely vidéken az uzsoravétség gyakori elkövetésének jelenségei mutatkoznak, helyesen fog az egyesület eljárni, ha a közigazgatási bizottságnál kezdeményező lépést tesz az igazságügy miniszter ur intézkedésének kikérése iránt.

— Tolvaj SUhanCZ. Ferencz István váraljai 14 éves suhancz észrevétlenül belopózkodott Laufqr Jakab ottani kereskedő boltjába és a pénzes fiók tartalmát, valamint 3 csomag dohányt magához véve, távozni akart; de a kereskedő neje, a ki a tolvaj suhanczot meglepte, lármát csapott, mire Läufer Jakab és H e s z Henrik az üzletben elcsipték őt. Megmotoztatásakor zsebében találták az üzlet fiókjá- jából lopott összeget, s ezen felül még 7 frt is volt nála, melyet édes atyjától lopott. A fiatal tolvajt a kir. járásbíróságnak jelentették fel.

— Holttest az árokban. Szakái község mellett egy árokban holttestre akadtak. A holttestre egy tehén-pásztor bukkant rá. A holttest már teljesen feloszlásnak indult. A koponyáján sem hajzat, sem bőr már nem volt A derekát az ing foszlányai, az egyik lábát pedig az alsónadrág és. bocskor fedte. Körülbelül 50 éves férfi holtteste lehetett. A főszolgabíró a pásztort kihallgatta, de ez csak a feltalálás módozataira nézve adhatott felvilágosítást. A holttest több, mint három hónapja lehetett a vizhen. Egyik karja és az egyik lába hiányzott. A főszolgabíró rendeletére a holttestet elszállították s az ottani köztemetőben eltemették.

— Vasvillával fizetett. Régi adósa volt Fülüp János, pinczehelyi lakos, Gömbkötő Jánosnak, de tartozását többszörf felszólításra sem akarta megfizetni. A napokban Gömbkötő ismét megjelent ádósánál, és követelte tőle, hogy most már fizesse ki a neki kölcsön adott pénzt Erre F ü 1 ö p felkapott ‘ egy vasvillát és azzal hitelezőjét összeszurkálta. Gombkötő, a ki súlyos testi sértést szenvedett, a bíróságnak feljelentette a vasvillával fizető adósát.

— Tolonczok. Mióta a szocziálisták a közrend és közbiztonság megzavarására törekedve, ámítják a köznépet, a csendőrség és rendőrség egyre fogdossa össze a csavargókat, a kik szintén terjesztői a bolon- ditó eszméknek és a hatóságok illetőségi hely ökre tolonczoltatják őket. — Zsigmond Ferencz városunk körültekintő bírája arra a tapasztalatra jött, hogy' a koldusok Szegzárdon nagyon elszaporodtak s keresve ennek okát, megtudta, hogy idegenből ideszakadt csavargó népség a legnagyobb kontingense a koldusoknak. Most ezeket az indigénákat összefoe- dostatta és utilapot kötve lábukra, megtisztította tőlük városunkat.

— Három a táncz. Nagy mulatság volt Kocsola községben K o h n Adolf korcsmájában. Még tánczra is perdültek a legények, leányok s köztük a szép S z ü t s Marit Gábor Vendel vitte tánczba. A leány egy fordólót eljárt a legénynyel s már ekkor más tánczoshoz akart pártolni. Gábor Vendel azonban nem engedte s erővel tánczba vitte a második fordulóra is. De már a harmadikat nem járta vele a leány, inkább kiállt a tánczból és nem tánczolt senkivel. A legény efelett aztán annyira dühbe jött, hogy rátámadt a leányra és ott a hely színén-ütni-verni kezdte, a földre taposta és gyalázó szavakkal illette. Úgy vették ki véresen a kezei közül s vitték haza a megvert leányt. A brutális falurosszát feljelentették a bíróságnak.

— Az uj munkástörvény. Az uj munkástörvény életbeléptetése körül fölmerült eseményekről szóló hivatalos jelentések szerint a törvény életbeléptetése eddig általában simán, jelentékenyebb rázkódtatás nélkül történik meg. A munkásigazolványok minden törvényhatóságnak megküldettek már s a munkások jelentkeznek is annak megszerzése végett. Egy-két községben észlelhető csak a szocziáldemokraták izgatásának eredménye, akik legújabban azzal a minden uj intézménynél használt híreszteléssel óhajtják a munkásokat tévútra vezetni, hogy a munkásigazolványt tulajdonképen azért adja ki a kormány, hogy jövőben a munkásokra ez alapon adót vethessenek ki. Az uj törvény életbe lépte óta igen sok aratási szerződés köttetett, ami azt bizonyítja, hogy a szerződéskötéstői a munkások legnagyobb része csak addig tartózkodott, amig az uj törvény intézkédései köztudomásra nem adattak. Némely helyeken azonban a munkások még mindig tulmagas igényekkel állnak elő, minek következtében a felvidéki törvényhatóságoktól máris igen sok munkást szerződtettek az alföldi és dunántúli vármegyékbe.

1898. május 15.