Tolnamegyei Közlöny, 1898 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1898-05-15 / 20. szám
TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (20. sz.) 7 K Ö Z GAZDASÁG. ff Felhívás a gazdaközönséghez! Hazánk egére viharfelhők tornyosulnak, a, föld meginog lábunk alatt s félős, hogy a lázitás üszke lángba borítja az egész országot, ha ölberakott kézzel nézzük a veszedelem tovaharapódzását. • A magyar földműves megtagadja hazáját s beáll földosztónak, mert a haza csak áldozatot követel, a nélkül, hogy adna is valamit; uzsorások szipolyozzák őt, jómagunk pedig, a helyett, hogy kiszabadítanék karmaik közül, tétlenül nézzük pusztulását, sőt nem egyszer versenyre kelünk a szipolyozókkal. Ez igy nem mehet továb. Itt az ideje, hogy tegyünk is valamit a népért, hogy kiemeljük abból az erkölcsi, szellemi és anyagi nyomorúságból, melybe őt évtizedes mulasztásaink sülyesztették ! Ne várjuk felülről a segítséget. Alulról kell kezdeni a munkát! Újjá kell teremteni a társadalmát, hogy a nép bizodalma és szeretete a vezető osztályok felé visszaforduljon s megbecsülje ismét azt a rögöt is, mely neki kenyeret ád. A nyereségszomj és önzés helyébe a szolidaritás érzetét kell leikébe oltani; ki kell tanítani rá, hogy mily hatalmas erő rejlik a szövetkezésben ; fel kell világosítani, hogy az egyik fő.eszköze annak, hogy a mai sötétségből és nyomorúságból ki- emelkedhessék s egy jobb jövő alapját megvethesse. Rázzuk fel. a népet zsibbadságából és segítsünk neki, hogy szövetkezeteit megalapíthassa; hisz hivatva vagyunk rá, hogy vezessük. A látszólagos nyugalom ne téveszszen meg senkit. Ma még csak a szomszédban van a tűz, holnap már a mi fejünk fölött gyulád ki a ház. De különben is nem csak érdekünk, hanem hazafiui és felebaráti kötelességünk is az, hogy összefogva, lendítsünk valamit a magyar nép sorsán. Fel hát, munkára! Kezdjük mindjárt azzal, hogy alapítsunk fogyasztási szövetkezeteket. Ezek valósíthatók meg a legkevesebb áldozattal, s e mellett még a legnagyobb vonzóerőt is gyakorolják a népre, mert áldásos hatásuk azonnal nyilvánvalóvá lesz. Mily szerencsés alkalom volna ez árrá, hogy a néppel a szövetkezés eszméjét gyorsan megkedveltes- sük1 Mert mégis csak szöget üt a fejébe, hogy mi módon kaphatja olcsóbban s hamisítatlan jó minőségben nemcsak az élelmiczikkeket, hanem még a takarmányt, vetőmagot, nyersanyagot, szerszámokat, műtrágyát és- gépeket is, szóval mindent, a mihez a gazdaságban szüksége lehet. És nem is olyan nehéz a fogyasztási szövetkezetek létrehozása. Hiszen aKárolyi Sándor gróf által nemrég alapított Hangya a magyar gazdaszövetség fogyasztási és értékesítő szövetkezete (Budapest, Zöldfa-utcza DO) magára vállalja a dolog terhesebb részét. Készséggel ad felvilágosítást; örömmel szolgál útmutatással mozgalom szervezéséhez ; kiküldi egyik képviselőjét az alapításhoz; ellátja az ujo- nan alapított szövetkezetét a legjobb és legolcsóbb czikkekel, végül felügyel vezetésére s ellenőrzi számadásait. Ha azután az első lépés megvan téve, a többi már magától jön. A ki pedig azt hiszi, hogy a magyar nép nem termett rá erre a feladatra, hogy nem érdemel bizalmat, mert nincs benne elég józanság, kitartás és komolyság : az téved. A hitelszövetkezetek példáj a mást mutat. Mi' ez más, mint a nép megbízhatóságának és érettségének bizonyítéka ? És a hitelszövetkezetek elterjedtsége nem a mellett szól-e, hogy a nép felfogta azt a fontos misziót, melyet azok teljesítenek? Pedig ezen szövetkezetek érdekköre aránylag korlátolt, mert elvégre is nem mindenki van ráutalva a hitelre. Ellenben minden ember fogyasztó s a jómódúnak éppen úgy érdekében áll, hogy olcsó s jóminőségü portékához jusson, mint a szegénynek. Nem kell hát attól tartanunk, hogy a fogyasztási szövetkezetekkel ku- darczot vallunk. Ez már magában hordozza a siker minden föltételét. Küzdjük hát le azt a nembánomságot. Ne várjuk meg, hogy az ellenség betörjön a házunkba, felgyújtva hajlékunkat, hanem tegyünk meg jóeleve mindent a magunk hatáskörében, hogy a veszedelmet elhárítsuk 1 Első lépés gyanánt pedig alapítsunk fogyasztási szövetkezetét 1 — Az eperfák érdekében. A tavaszi selyemtenyésztés alkalmával egyes fiatal, még nem feljődött eperfákról annyira le szokták szedni a levelekef, hogy ez okon a fiatal fa. sokat szenved, sőt a legtöbb esetben ki is hal. A végett hívja fel a földmivelési mi1898. május 15. niszter a hatóságot, hogy a levelek olyan fákon, melyeknek a lelombozás árt, a hernyók etetésére alkalmatlanná teendők oly módon, hogy az általa ajánlott vegyülékkel az eperfa levele befecskezendő. Ez a befecskendezés már messzire elárulja, hogy selyem- hernyónak az óvott fa levele nem alkalmas s igy a fa meg van őrizve a tönkretételtől. A befecskezendós a fa fejlődésének nincs ártalmára. IRODALOM. Vasúti menetrend. ’“Magyar Népzászló. A szoczialista népbolinditók és szennylapjaik izgatásainak ellensúlyozására alakult na£yváradi népújságnak 6-ik száma is megjelent változatos tartalommal. Czikkeinek minden sorában óva inti a népet ebben a veszedelmes időben, hogy lépre menjen a lázadást szító agitátoroknak. Vezér - czikkében Várkonyit, a mostani szabolcsi zendülés főtényezőjének gazságát leplezi le. Józan okos hangon ismerteti a magyarországi munkáskérdést Kovács József, hódmezővásárhelyi földműves. Többi közleményei is ügyesen szolgálják azt az irányt, melyet a mindinkább terjedő néplap programmjául kitűzött. Az országos jellegű „Magyar Népzászló“ egyes számának ára 2 kr. Elárusítókat az ország minden részéből szívesen fogad a kiadóhivatal Nagyváradon, Uri-utcza 702. sz. Előfizetési ára félévre 75 kr. “Fogyasztási és értékesítő szövetkezetek központja. Értesülésünk szerint a Magyar Gazdaszövetség áltat megalapított s Károlyi Sándor gróf v. b. t. t. vezetése alatt álló „Hangya“ czimü fogyasztási és értékesítő szövetkezet, czége bejegyeztetvén, megkezdte működését. Czélja az, hogy fogyasztási és értékesitő szövetkezetek alakulását elősegítse, azoknak központul szolgáljon, ügyvitelüket ellenőrizze s üzleteiket közvetítse: A „Hangya“ a humanisztikus és közegészségügyi mozzanatokon kívül, elsősorban azt a, feladatot tűzte maga elé, hogy a nép jólétét emelje, benne a szolidaritás érzetét felébressze s ezáltal a fenyegető szocziális' bajok enyitéséhez a maga részéről is hozzájáruljon. Melegen ajánlhatjuk ennélfogva mindazok figyelmébe, kik a nép javát szivükön viselik, különösen pedig a birtokos osztálynak, papoknak és tanítóknak, kik, mint a nép vezetői, a saját hatáskörükben, a „Hangya“ törekvéseit hathatósan előmozdíthatják. “„Ifjúság és Egészség“. Ezt a czimet viseli egy uj havi folyóirat, mely Gerlóczy Zsigmond dr., budapesti köz-kórházi főorvos szerkesztésében Aujeszky Aladár dr., Rigler Gusztáv dr., egyetemi magántanár, Schuschny Henrik dr. és Waldmann Fülöp dr. az iskolaegészségügy terén ismert nevű szakemberek közreműködésével most jelent meg. A folyóirat behatóan akar foglalkozni mindama tényezőkkel, melyek a tanuló-ifjuság testére és szellemére üdvösen vagy károsan hatnak. Védeni akaija a tanítót is, kinek egészsége hivatásánál fogva oly sok kárt szenved az iskolában és pótolni akarja azt a hézagot, mely az iskola és a nevelés egészségügye között tátongott; végül terjeszteni akaija az egészségtani ismereteket. A lap első száma a szerkesztőség programmján kívül, Berzeviczy Alberttól hoz lelkesítő szavakkal írott czikket; majd Fodor József egyetemi tanár, kitűnő hygienikusunk. „Amit nem lehet elégszer megirni“ czimen buzdítja a lap megindítóit kitartó munkára. Tárczarovatában Móra István székesfővárosi tanitó, a kitűnő tollú tárczairó, „Rabok“ czimen az iskolai életből vett apró epizódok beleszövésével vonzóan írja le, hogy a kis iskolások valósággal rabok az iskolában. Több hasznos rovata van a folyóiratnak, mint az „Iskolák“, „Iskolaorvosok ügye“, „Testi nevelés“, „A tanuló otthon s az iskolán kívül“, „Külföld“. Ezekben úgy az iskolák egészségügyének mozzanatairól, mint a tanulók és tanítók egészségét érintő minden tényezőről oktatva világosítják föl az olvasót. Nemcsak iskolaorvosok fogják melegen fölkarolni az uj folyóiratot, de bizonyára örömmel veszik azt a tanítók és a szülők is, kik gyermekeik egészséges nevelésére szakemberektől jövő helyes elveket olvashatnak ki belőle. A lap igen csinos kiállítású s évi előfizetési ára négy korona, félévre két korona. Az előfizetést a kiadóhivatal: Budapest, VIII., Rökk Szilárd-utcza 28, Szent-László könyvnyomda fogadja el. 830 800 3°° i nd. érk. u Budapest A 125 800 820 1 ||31 ||01 451 P érk. Ind. 1 1185 500 5161 1155 510 Sárbogárd Ind. érk. IO*o 404 1108 6« 221 636 Nagy-Dorogh 909 205 937 718 300 709. Kölesd -Tengelicz 847 128 915 738 330 728 Hidja-Apátbi 82* 1254 852 800 405 749 Tolna-Mözs 801 1216 829 818 424 808 érk. ind. Szegzárd 740 11*6 809 830 439 8^0 ind. érk. 730 1 126 754 8*2 451 832 Ocsény 718 I 114 742 855 50t 00 l& De cs 706 1 102 730 9U 526 901 Pilis-Berek 6*9 10*1 713 925 5*0 915 Báttaszék 636 1025 700 1 122 — ||06 BonyhádJ 524 — 501 140 — 1255 Dombóvár a 3£5 — 230 800 _ 820 f Budapest 830 — 800 érk. lm 1. SZERKESZTŐI ÜZENETEK. K. N. Budapest. Kéziratát megsemmisítettük. H. Tolna. Tudósítása nem vált be. Levelező. Köszönjük szives ajánlatát, de ott már van megbízható levelezőnk. Cs. B. .Mariskához« — nem közölhető. Kiadótulajdonos és felelős szerkesztő: BODA VILMOS. N Y I L T T É R.*) Nyílt kérdés Bergmann Emil mérnök úrhoz Pakson. Miután városszerte beszélik, hogy az Ön és Kászonyi Mihály paksi áll. polgáriskolai igazgató között fölmerült kényes ügy a mi ösztönzésünk folytán került napirendre: tisztelettel kéijük, méltóztassék a nyilvánosság előtt kijelenteni, hogy megfelel-e ezen szálló hir a valóságnak? Paks, 1898. május 12-én. A paksi polgáriskola tanárai: Gün8z Gábor, Sánek Samu, Dankó József. Győrffy József, Egyedül elismert kellemes izü természetes hashajtószer a FERENCZ JÓZSEF-keserüviz a keserű vizek királya. Orvosi tekintélyek bizonyitványa szerint a világhírnek örvendő FERENCZ JÓZSEF-keserüviz a keserüvizek tulaj donképeni képviselőjének tekintendő mert páratlan egyenletes, gyors és tartós hatású. A nagy millenniumi eremmel egyedül kitüntetett lseserTJL'viiziforrá.s. Kéretik csak Ferencz József-keserüviz, nem pedig budai vagy egyébb elnevezést használni. Kapható mindenütt, ^jff (54. I—10.) (Az igazgatóság Budapesten.) H E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a szerkesztő. 69. HIVATALOS HIRDETÉSEK. Árverési hirdetmény. Hajózási Indulás Budapestről este Érkezés Szegzárdra reggel Indulás Szegzárdról este Érkezés Budapestre d. e. menetrend. . . 10 ó. — p. . ." 5 ó. 20 p. . . 11 ó. 10 p. . . . 10 ó. 55 p. v. 1898. Az 1881. évi 60. t ez. 102. §-a értelmében közhírré teszem, hogy a szegzárdi kir. járásbíróság által 13451. 15904./97. sz. a. hozott végzéssel Salamon testvérek és Pir- nitzer József és Fiai részére Kunosy Ármin szemcse-csehi lakos ellen elrendelt kielégítési végrehajtásnak a tamásii kirí járásbíróság 12577. 13656/97. számú kiküldő végzése következtében történt foganatosításakor felülfoglalt és 831 frtra becsült következő ingók u. m. 1 tehén, 2 sertés, 1 fedeles kocsi, szobabútorok, 1 varrógép, 1 zongora és 200 frt készpénzkövetelés a fönt nevezett végrehajtatok, 44 frt 18 kr. 46 frt 51 kr tőkekövetelésének, ezek után külömböző időktől számítandó 5% kamat és 59 frt 12 kr költség úgy az árverés hírlapi hirdetés és foganatosításával esetleg fölmerülendő további költség kielégítési czéljából ezennel elrendelt bírói nyilvános árverésen el fognak adatni. ... í Ezen árverésnek a tamásii kir járásbíróság 805./98. sz végzése következtében eszközlendö foganatosítására határidőül 1898. évi május hó 24-én d. e. 9 óráját a végrehajtást szenvedettnek szemcse-csehiben levő házában ezennel kitűzöm s megjegyzem, hogy az elárverezendő ingók a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is el fognak adatni és bogy a vételár az 1881. évi 60. t.-cz. 108. §-ban megállapított föltételek szerint lesz kifizetendő. Kelt Tamásiban, 1898. évi május hó 7. napján. Kelemen László kir. bir. végrehajtó.
