Tolnamegyei Közlöny, 1897 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1897-10-17 / 42. szám

1897. október 17

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (42. sz.)

3

ladás magasztos törvényének szükségességét —: hát bizony mi sem zárkózhatunk el e világboldogitó követelmény elől! — Legyen nagyobb világosság minden téren! — — A Béla-téren, a Garay-téren, — az alsó utczán, — a Páli gödrénél, — a Benedek- szurdikban, az újvárosi plébánia tájján, — a ma- gyar-utczán, — a baka- és kender-városban — stb — ; de legyen nagyobb világosság különösen az elmékben, nagyobb szeretet, krisztusi erősebb fény, városunk és hazánk különféle vallásu lakosainak szivében! . . . Ez lesz az igazi, nem szemvakitó, hanem lélekvilá- gositó aczetilen-lámpa, testvéresitő fény, igazi ragyogás! —

No de tovább tréfálva — mint kezdtük — én a tatai hadgyakorlatokon kitűnő vizsgát tett Aczetilen- fénynek sem merek jósolni örök életet. Annyi bizonyos, hogy nemcsak a faggyú- és tej-gyertyát, nemcsak a kőolajt, az Auer-féle aszbeszt, gázt és villamos világítást látszik hivatva lenni e világitó anyag kiszorítani,- hanem egyelőre úgy tűnik fel, mintha egy soha ki nem haló dinasztiát alapitana a lámpák világában ! — Majd meglátjuk! — — Én, parányi, gyarló eszemmel úgy látom, hogy Petőfi, Arany, Tompa, Vörösmarty, Kisfaludy, Kazinczy, Kölcsey, Berzsenyi, Csokonay, Garay — stb. — mind igen szép és jó verseket írtak pápaszem nélkül, faggyú-gyertya mellett (pláne Kölcsey csak fél szemmel!) — mig ma, Aczetilen-világitás mellett nincs egy i^azi jó költőnk, á régiekhez hasonló, úgy, hogy a Garay-szobor-pályázatra beérkezett ódák is — daczárá a nagyi elküleg mesés összegben megszabott SO frtos pályadijnak! —: többnyire a sikertelenség dicstelen érvénytelenségének posványában merültek el! . . . .

Szóval: nekem nagyon tetszik az Aczelilen pompás fénye, — de nem bízom a találmány nagy állandóságában s azt hiszem, hogy jövő ilyenkorra Jilk ur, egy tökéletesebb világosító lámpát mutat be szégzárdi kicsiny világunknak. Azonban — tudja •Isten! Hg lehet, hogy ez a szer bizonyos ideig tekintélyt szerez magának; de annyi bizonyos, hogy pinczeszeren mindig jobb a faggyú-gyertya, mint a gáz; úri lakban mindig előkelőbb a tej-gyertya-csillár, mint a füstös petróleum-lámpa; bicziklinél mindig urasabb a négylovas magán hintó; kukoricza-gom- bócznál mindig jobb a fáczánpecsenye; —^ ekkép én csak a mondó vagyok, hogy ha olyan nagyon törekszünk szemvakitó mindig nagyobb világosságit, — jó, — legyen! — De inkább törekedjünk talán belső világosságunkat növelni, értelmünket gyarapítani, szivünket jobbítani és amaz »örök világosságot« keresni már itt alant a jó-tettek Aczetilen lámpájával! . . . .

Palást.

KÜLÖNFÉLÉK.

— Tolnavármegye őszi közgyűlése. Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága folyó hó 16-án tartotta meg gróf Széchenyi Sándor fó'ispán elnöklete alatt ó'szi rendes közgyűlését, melyre elég szép számmal gyűltek össze a bizottsági tagok. A fó'ispán 10 órakor nyitotta meg a közgyűlést és mindenek előtt igen meleg hangon emlékezett meg H Ferencz József apostoli királyunk örökké emlékezetes azon fenkölt szellemű elhatározásáról, mely az egész nemzetet hazafias Örömmel tölti be. Nem mulaszthatja el — úgymond — az elnöklő főispán, hogy meg ne emlékezzék 0 Felségének fejedelmi tényé- ről, melylyel elhatározta, hogy az ország szivében a magyar nemzet történelméből kimagasló férfiaknak saját udvartartási költsége terhére tiz szobrot emeltet. Borús égből jött öröm sugár ez, mely örömhir villámgyorsasággal terjedt el az egész országban. Az igazságos Mátyás király óta ily kitüntetés még nem érte a magyar nemzetet. A főispán végül indítványozta, hogy Tolnavármeg’ye törvény- hatósági bizottsága koronás királyunknak ajándékát hálafelirattal köszönje meg. Az indítványt a törvényhatósági bizottság kitörő lelkesedéssel fogadta és egyhangúlag magáévá tette Simontsits Elemér főjegyző által

szépen megfogalmazott hálafeliratot, melyet a közgyűlésben olvasott fel. Ezután a tárgysorozatban foglalt ügyek nyertek elintézést, mire a közgyűlés a főispán éltetésével ért véget.

— Közigazgatási bizottsági ülés. Tolnavármegye közigazgatási bizottsága rendes havi ülését f. évi október hó 19-én tartja meg.

— Garay szobra Szegzárdon. Garay János szobra múlt csütörtökön érkezett meg Párizsból a szégzárdi vasúti állomásra s a szégzárdi kaszinóba szállították.

— írógépek a megyénél. Az alispáni hivatalnak a napokban bemutatott Remington írógép nagyon megtetszett, mert amint értesülünk, több darabot szándékozik beszerezni. A próbákból ítélve gépenként 3—4 embérerő megtakarítást remél. Tekintve az írógép ízléses munkáját és olcsó voltát — egynek ára 290 frt — s a mi fő az erőmegtakaritást — — csak elismerés illetheti vármegyénk alispánját korszetü újításáért.

— A királyi kézirat az iskolákban. Wlass i c s Gyula kultuszminiszter valamennyi tanügyi hatósághoz körrendeletét intézett, melyben felhívja az illetőket, hogy 0 Felségének ama fejedelmi ténye alkalmából,. melylyel történelmünk nagy alakjainak megörökítését elrendelte, az összes hazai iskolákban ifjúsági hazafias ünnepséget tartsanak.

— Kinevezés. Az igazságügyi miniszter Maj- d á n Miklós szégzárdi kir. törvényszéki Írnokot a pécsi kir. törvényszékhez segédtelekkönyvezetővé nevezte ki.- Az agárdi plébánosi állás. Mint értesülünk, legközelebb betöltik az agárdi plébánosi állást, melyre tudvalevőleg a vallás- és közoktatásügyi miniszter nevez ki. A háromos kandidáczió már felment a pécsi püspökségtől s igy most már sokáig nem késhetik a kinevezés sem.

— Rátkay László uj színdarabja. A pin- czehelyi választókerület hivatott országgyűlési képviselője, Rátkay László, nagy elfoglaltsága mellette irói tollát sem pihenteti. A jeles népszinmüiró ugyanis a „Magyar színház“ számára uj népszínművet irt, mely legközelebb előadásra is kerül a múlt szombaton megnyitott színházban. A darab czime „A kenyér“.

— Értekezlet. Boda Vilmos, lapunk szerkesz- ■ tője, több oldalról nyilvánult óhajnak és fölszólitásnak

engedve, ma d. e. 11 órára a városháza nagytermében tartandó értekezletre felhívást bocsátott ki a városunkban létesitendő gőz- és hidegfürdő létesítése tárgyában.

— Uj pénzügyőri biztos. A m. kir. pénzügyminiszter Massányi Imre szégzárdi pénzügyőri helyettes biztost Verseczre pénzügyőri biztossá nevezte ki. A kinevezett derék, szorgalmas és jellemes férfiú, a ki méltán megérdemli az előléptetést.

Sár-Szent-Lőrinczen Sántha Károly ev. lelkész október 3-án a templomban méltatta október

4-ét, s Ő Felségének nagyszerű tényét: a tiz szobrott. Október 10-én pedig az aradi 13 vértanúról, okt. 6-áról emlékezett meg lelkesen egyházi beszédében.

— Tiszteletbeli aljegyző. Gróf Széchenyi Sándor, Tolnavármegye főispánja, Kézsmárky Dezső közigazgatási gyakornokot tiszteletbeli aljegyzővé nevezte ki.

— Kinevezés. Gróf Széchenyi Sándor főispán a megüresedett gyönki járási orvosi állásra dr. R o t- h au ser Izodor veszprémi gyakorló orvost nevezte ki. A kinevezett folyó hó 16-án tette le a főispán kezébe a hivatalos esküt.

— Kamarási méltóság, ő Felsége apponyi gróf A p p o n y i Gyula hadnagynak a kamarási méltóságot adományozta.

— Pályázat. A szégzárdi pénzügyigazgatóság- nál egy számvizsgálói állás van üresedésben. Pályázatok két hét alatt adandók be.

— Választás. Tatai Mihály elhalálozása folytán egy elöljárói állás üresedett meg Szegzárdon, melyet folyó hó 16-án töltöttek be választás utján. A kandidáltak közül Orbán József Csárdást választották meg, ki már több éven keresztül volt hasonló

I állásban.

— A szégzárdi nők nevében Ö felségéhez intézendő hódoló felirat tárgyában vasárnap 17-én d. u.

5 órakor a városháza termében tartatik meg az értekezlet, melyre minden érdeklődő tisztelettel meg- hivatik.

— A szégzárdi fogyasztási bérlet. A mit előre megjósoltunk, az be is következett. Bekövetkezett ugyanis az, hogy a jelenlegi .bérlők a szégzárdi fogyasztási bérletre szépségesen ráfizettek és igy már az első évben szabadulni igyekeztek a rossz bérlettől.

A kincstárnak fel is mondották a bérletet még idejében s ennek következtében múlt szerdán tárgyalt a kincsár képviseletében Lantos Ferencz pénzügyi segédtitkár Szegzárd nagyközség megbizottaival a fogyasztási és italadói, valamint italmérési adó tárgyában. A kincstár részéről a kinyomozott összeg 39788 frt 13 krban van megállapítva, a mi oly tul- magas, hogy erre bizonyára nem akad vállalkozó. Szegzárd nagyközség a megtartott tárgyalás alkalmával elment a lehetőség határáig, midőn a mostani válságos gazdasági helyzetben 29,000 frtot ajánlt fel a kincstárnak a bérletért.

— Iparos tanoncziskolai tanítók. Az iparos ta- noncziskola bizottság kijelelése alapján a szégzárdi képyiselő-testület folyó hó 12-én tartott ülésében három évre megválasztotta az iparos tanoncziskolai tanítókat. Megválasztattak pedig a következők : Kl'Cim- mer János, Kovács Dávid, Kardos Ignácz, Polgár Alajos, Mikílla Dezső, Franek János, Báli Sándor és Horváth Ignácz. Az iskola igazgatását Krammer János, a polgári fiúiskola igazgatója, vezeti.

— Papi korona. A szégzárdi egyházkerület róni. kath. papsága f. hó 6-án tartotta őszi koronáját Bátaszéken, amelyen a tagok, kevés kivétellel, megjelentek. A gyűlés kiemelkedő mozzanatát képezte Pártos Zsigmond kér. esperesnek a tizenhárom aradi vértanúról történt kegyeletes megemlékezése. A folyó ügyek letárgyalása után a gyűlés d. u. egy órakor véget ért. A tavaszi korona megtartásának helyéül Báta lett kitűzve.

— Kérelem államsegélyért. A szégzárdi képviselő-testület alaposan indokolt kérvényt nyújtott be a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, melyben államsegélyt kér a helybeli iparos tanoncziskola fedezetlen költségeire. Az 1897—98-ik évi költségelőirányzat szerint ugyanis az iskolának összes bevétele 924 frt 79 kr, kiadása 1710 frt s igy 785 frt 21 kr. a fedezetlen összeg. E nagymérvű hiány onnan származik, hogy az 1895-96-ik tanévre a vármegyei iparalapból utalványozott összeg még nem fizettetett ki.

— Eljegyzés. Tenzlinger István eljegyezte Fröhlich Mariska kisasszonyt, Frö.k 1 ich Ferencz dunagözhajózási-társaság dombori állomásfőnök kedves leányát.

— Vizsgálat. A szégzárdi amei’ikai szőlőtelepen folyó hó 24-én tartják meg a szőlőszeti és borászati tanfolyamot végzett tanítók vizsgálatát, melyre ez utón is tisztelettel meghivatnak az érdeklődők.

— Felhívjuk t. olvasóink figyelmét a világhirü Remington írógépekre, melyeket Amerikában gyártanak s Magyarországon s Glogowski és társa budapesti czég hoz forgalomba. A Remington Írógépeket mintegy negyedszázad óta közmegelégedésre használják világszerte és különösen az 1897- és legújabb 7-e s számú model oly remek és tökéletes szerkezetű, hogy a szakemberek bámulatát és legnagyobb elismerését vivta ki. A Remington írógépeknek az a nagy előnyük, hogy 1—2 óra alatt bárki megismeri és megtanulhat rajtuk írni; rövid idei gyakorlattal pedig a leggyorsabb kézírás 3—1 szeres sebességét érheti el, és eltekintve az időnyeres- ségben rejlő jelentékeny költség megtakarítástól, gyönyörű szép tiszta mindig egyforma nyomtatásszerü írást produkál. A Glogowski czég, melynek látványosság számba menő, nagy szabású központi telepe Budapesten, Y. Erzsébet-tér 16. szám alatti uj palotában van, minden komoly venni szándékozónak, az ország bármely részébe saját költségén küld egy Remington írógépet vétel kötelezettség nélkül díjtalan próba használatra és ugyancsak saját költségén küldi ki szakközegeit az írógép rendkívül egyszerű kezelésének kölségmentes beoktatása czéljából. Ekként, bárki a czég költségén meggyőződhetik a Remington Írógép korszakalkotó czélszerűségéről. Prospektust díjtalanul és költségmentesen küld a Glogowsky és társa czég. A czég egyik főtisztviselője, Roós A. ur jelenleg városunkban idézik és a legnagyobb készséggel mutatja be a Remington írógépet a Szegzárd szállodában; vagy kívánatra muguknál az érdeklődőknél.