Tolnamegyei Közlöny, 1897 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1897-10-17 / 42. szám

4 1897. október 17. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (42 sz.'j — Tanító választás. A sár-szent-lőrin czi ev. gyülekezet egyhangúlag Men dűl Ede kitűnő kép­zettségű tanítót választotta meg tanítójának Léváról. — Hamis váltók. A pénzszerzésnek azt a mód­ját eszelte ki Csötönyi Teréz férjezett Czank Jánosné szegzárdi lakos, hogy váltókat hamisított és azokat Adler N. Jánosnál, majd pedig a szeg­zárdi takarékpénztárnál akarta értékesíteni. A neve­zett asszony ugyanis folyó hó 10-én beállított Adler N. Jánoshoz, mint a „Tolna vidéki polgári takarékpénztár“ megbízottjához, egy hamis vál­tóval, melyre 50 frtot akart felvenni. A válton elfo­gadóul Czank Jánosné, forgatóul Ujj János, kibo- csájtóul pedig Vesztei'gombi István neve állott. Ugyan csak e napon a szegzárdi takarékpénztárnál is próbált szerencsét egy 500 frtos váltóval, melyre szintén az előbbiek neveit hamisította. Itt tettén vesz­tett, mert észrevették a hamisítást a váltón. A csaló asszonyt letartóztatták és feljelentették a bíróságnak. — Lljabb kérvény. A Österreicher és társa aczety- lén gázfejlesztő és világítás berendező gyáros most sürgősen egy újabb ajánlatot nyújtott be Szegzárd nagyközség képviselőtestületének az aczetylén vilá­gítás behozatala és egy gőzfürdő létesítése tárgyában. A nevezett czég ugyanis hajlandó az aczetylén vilá­gítás berendezésén kivül a mai kor igényeinek meg­felelő gőz- és hidegfürdőt is építtetni. A gőz- és hidegfürdő helyéül legalkalmasabbnak tarta­nák az alsó-sétateret, a hol ártézi kutat furatnának, mely nemcsak a fürdőt látná el a szükséges vízzel, hanem egészséges ivóvizet is szolgáltatna a lakosság­nak. Kérvényőkben kijelentik, hogy az összes berende­zésbe általuk befektetett tőkének G°/o-on felüli tiszta jövödelmében a községet is részesítik. Ha a város az engedélyt mégis a villanyvilágításra adná, az esetben is kérik a engedély megadását, mikor is a város világításáról lemondanak ; hajlandók azonban a város világítását azon árban, a melybe a petroleum világítás kerül, elfogadni és a dísztermet ingyen felszerelni, úgy, hogy az még e télen használható legyen. A men­nyiben a város a végleges engedély megadását meg­tagadná, úgy kérik az ideiglenes engedély megadását arra nézve, hogy a magánfeleknck szolgáltatandó világítás czéljából az utczákon a csővezetékeket lerak­hassák. Kötelezik magukat, hogy a munkákat a for­galom zavarása nélkül végeztetik s addig is, a hol a vezetékeket lerakják, hajlandók a városi lámpákat kívánatra a petroleum megfelelő összegéért gázzal kivilágítani. Az idő előrehaladottsága miatt kérik az engedély sürgős megadását, hogy a munkálatokat még a téli fagy beállta előtt végeztethessék. — Tanítónő választás. Deák Erzsébet old. ta­nítónőt Csonoplára, Bácskába választották meg osz­tály-tanítónőnek. — Az idei bortermés. Végre megértük azt az időt, hogy régi szüléink itt-ott kezdenek teremni. Az idén tehát volt egy kis termés, a hol szénkéneggel tartják fenn a régi szőlőket, vagy amerikai oltvá­nyokkal ültették be a kipusztult területeket. A ter­més minősége elég jó, különösen ott, a hol nem siet­tek nagyon a szüreteléssel. Vörös bort csak keveset készítettek, sillert és fehéret azonban annál többet. A murczit a kereskedők és korcsmárosok 12—16 kraj- czárért vették össze. — A bátai r. k. olvasókörben múlt vasárnap földmivelőket érdeklő felolvasást s ezzel kapcsolatban szakszerű előadást tartott Gáspár Gyula helybeli tanító, a talajról s ennek mivelési eszközéről, az ekérőb valamint a szántásról s a szántás különböző nemei­nek alkalmazásáról. Az érdekes felolvasás utánSzal- c z e r Sándor plébános élénk színekkel vázolta a keleti népek füldmivelését, ami nem egyszer hangolta élénk derültségre a szép számmal megjelent hallgató­ságát. Sok kitartást az újonnan alakult olvasókör ezen szellembeni működéséhez! — Lesülyedt viczinális. A sok esőzés következ­tében a szegzár d-b átasz éki uj vasút annyira megrongálódott, hogy a forgalmat még folyó hó 9-én az egész vonalon be kellett szüntetni. Ezt a vasutat tudvalevőleg csak alig két hónappal ezelőtt adták át a közforgalomnak, s már ekkor lehetett hallani olyan­féle nyilatkozatokat, hogy ez a vonal még sok bajt fog okozni, mert Szegzárdtól kezdve egész Bátaszé- kig ingoványos talajon épült és az építés körül is történtek némi mulasztások, a mennyiben — állító­lag — fövény homok helyett sárgahomokot használ­tak és a kavicsozást is hiányosan teljesítették. Hogy mi igaz ezekből az állításokból ? — azt a megejtendő vizsgálat lesz hivatva kideríteni. Az utazó közönségre elég baj az, hogy éppen most, midőn az őszi időben a Sárköz alig megközelíthető, szünetel a forgalom. A forgalom beszüntetését főleg azért rendelték rögtön el, mert a mozdony Pilis és Decs között ki is siklott a szerkocsival együtt. Hogy nagyobb baj nem tör­tént, azt csak annak lehet tulajdonitani, hogy a vonat rendkívül lassan és óvatosan haladt. A lesülyedt töl­tés helyreállítását különben sürgősen megkezdették a kirendelt munkások, a kik hatalmas kalapácsokkal köveket vernek a talpfák alá, melyek alaposan lesü- lyedtek a mozdony súlya alatt. A hivatalos lap egyéb­ként a forgalmi akadályról ezt hja: „A Magyar Ál­lamvasutak igazgatósága közzéteszi, hogy az utóbbi napok esőzései annyira megrongálták a szeg zár d- bátaszéki vasútvonal pályatestét, hogy a forgal­mat egyelőre teljesen be kellett ezen a vonalon szüntetni. Egy hét múlva, mikor a pályatestet rend­behozzák, valószínűen újra megnyílik a forgalom. Lapzártakor értesülünk, hogy a közlekedés újból mégnyittatott.- Az ujonczok bevonulása. Nem volt az idén oly vig az ujonczok bevonulása, mint más években. Ennek egyik oka az volt, hogy eltöi'ülték az Ínséges időkre való tekintetből azt a régi szokást, hogy az ujonczoknak a városi hatóság 1—-1 frtot szokott ut- ravalóul adni. Most hiába fordultak ajándékért az ujonczok a bíróhoz, s igy az otthontól való távozás keserveit egy csalódás csak még jobban fokozta. — Az elhanyagolt bátai ut. Múlt hétfőn volt Bátán az őszi országos vásár, mely — daczára a kedvező időjárásnak — alig ért fel egy közönséges heti-piaczczal; holott egyébkor a bátai vásár a megye egyik legnépesebb vásárjai közé tartozott. De eme hirtelen visszaesésen egy cseppet sem csudálkozhatik az, aki a bátaiak útját ismeri, mert ehhez hasonlót még csak elképzelni sem lehet. Hogy azonban olvasóink némi homályos fogalmat alkothassanak e párját rit­kító „köves“ útról, megemlítjük a következőket: az, hogy a kocsinak kereke eltörik, avagy az ég felé álló kődarabok lefejtik a lovak lábáról az újonnan felvert patkókat, annyira mindennapi dolog, hogy feltűnést épenséggel sem okoz; a múlt vásárkor azon­ban különlegességek is fordultak elő, amennyiben egy lónak lába eltörött, több kocsi — köztük két apátii székcsináló kocsija — felfordult s- hogy ember élet nem esett áldozatul, csak annak tulajdonítható, hogy nem igen találkozik, oly merész ember, aki a Báta községben vezető utón kocsira ülni vállalkoznék. Nem is említenénk fel eme ázsiainál is borzasztóbb állapotot, ha csak Bálát érdekelné ez, hisz a bátaiak - nak úgyis sokféle bajuk van, — de mivel a bátaiak szóban forgó útja ős időktől kezdve törvényes rév­közlekedési ut, melyen Tolnamegye közlekedik Bács- megyével, kötelességet vélünk teljesíteni avval, hogy az illetékes hatóság . ügyeimét — mielőbbi orvoslás czéljából — erre felhívjuk. A vidéki utasok elkerü­lik a bátai révet és szívesebben tesznek 10 kilómeterrel hosszabb utat kátyúban, hogy czéljukat a duna-szek- csői réven való közlekedéssel éljék el, mert a bátai révhez vezető 2x/2 kilómeternyi utat csak IV2 óra lehet megjárni jó lovakkal s ez idő alatt is minden pillanatban ki van téve az utas az esetleges szeren­csétlenségeknek. Báta a maga erejéből nem képes útját helyreállítani. Hisz a lakosság annyira elszegé­nyedett, hogy az ingatlanok árverése csaknem minden­napi dolog úgy annyira, hogy a lakosság újabban azt akarja kérelmezni, hogy a bírósági végrehajtó székhelye tétessék á.t Bátára, hogy ez által az árvere­zési költség egyik részétől a kocsi-fuvar üzetésétől megszabaduljanak. A bátai hírneves szivattyú-telep, — mely 56 ezer kát. hold földet mentesít, s ez által Bátán kivül az egész Sárköznek s Bátaszéknek kimondhatlan hasznot hajt — legközelebb nem működ­hetik, mert a működéséhez szükséges szénanyagot nem lesznek képesek szállítani. A bátai ut helyreál­lítása tehát olyan közérdek, mely nemcsak Bátát, de Tolnamegyét is nagyban érdekli. A bátaiak örömest adják az ut kiépítéséhez szükséges kőanyagot, méltá­nyos tehát, hogy a megye kiépíttesse. Ha pedig ezt nem tészi, úgy van egy másik megszivlelésre méltó indítványunk: azokat a gonosztevőket, kik nem akaiják bűntetteiket megvallani, az ország különböző részeiből hozzák Bátára, tegyék a kocsi fenekére, s igy hordozzák egyszer a községen végig s az ered­mény az lesz, hogy többet is vallanak, mint amennyit tettek. „Minden rossznak meg van a jó oldala!“ — Adminisztrátor. A pécsi egyházmegyei ha­tóság a püspök-bogádi plébániára Neumayer Dezső segédlelkészt, volt országgyűlési képviselőjelöltet, ad­minisztrátornak nevezte ki. Neumayert csak a múlt napokban helyezték át Püspők-Szent-Erzsébetről P.-Bogádra. í — Riadalom a templomban. Tolnán is nagy buz- gósággal s ünnepségek mellett tartatnak meg az októ­beri rózsafüzér-ájtatosságok. A múlt kedden (oki. 12-én) szintén megindultak az , orgona hangjai, mire egy asszony helyéről felugorva, vad tánczot kezdett; kezeit összeütve s hangosan kurjongatva eszeveszet­ten ugrándozott. Az ájtatos hívek között erre termé­szetesen nagy riadalom támadt s azonnal akadtak néhányan, kik az öijöngő asszonyt a temlomból ki- tuszkolni iparkodtak. De ez nem ment ám olyan könnyen. Az elmezavarban szenvedő asszony ütni, rúgni s káromkodni kezdett s eltartott mintegy 5 perczig, mig kihurczolhatták a templomból. Szerencse, hogy'a teljes orgona hangjai tulhai'sogták az őrjöngő vad lármáját s igy nagyobb botrány nem • történ­hetett. — Halálozás. Rónay Sándor, czimzetes pré­post, kiérdemült esperes és p.-bogádi. plébános folyó hó 11-én hosszas szenvedés után életének 67 ik évé­ben elhunyt. A megboldogultat többszöri szélhüdés érte, s utóbbi időben már beszélőképességét is elvesz­tette. Rónay Sándor 1830-ban született s 1853-ban pedig pappá szenteltetett. A pécsi papnöveldében 1867-től kezdve lelkiigazgató volt, 1876-ba pedig Mohácsra plébánosnak és kér. | esperesnek nevezték ki. A préposti czimet 1883-ban nyerte és 1891-ben a püspök-bogádi plébániára helyeztette át magát. Temetése múlt kedden ment végbe. — Szökés a kórházból. A szegzárdi Ferencz- közkórházból múlt csötörtökön egy veszélyes őrült megszökött. A szegzárdi csendőrség nyomozást tartott a varosban, de sehol sem találta meg ár szökevényt. A szökésről sürgönyileg a szomszédos csendőrőrsöket is értesítették, hogy fogják el a szerencsétlen embert. — Meglopta az apját. Már megírtuk, hogy Risztics Dómján grábóczi lakost meglopta a üa, azután nyomtalanul eltűnt. A csendőrség végre ki­nyomozta a szökevényt, a ki Dádics Bella kedve­séhez szökött Liptó községbe, a hol együtt turbékol- tak. A tolvaj üut hazakisérték édes atyja házához, a hol megbánva tettét bocsánatot kért. A jószívű apa látva a tékozló üu megtérését, megbocsátott neki és kijelentette, hogy nem kívánja megbüntetését. — Kabát tolvaj. Bencze Bálind dunaföldvári lakos házába folyó hó 6-án észrevétlenül belopózkodott Farkas Gyula ottani lakos és téli kabátját elemélte. A csendőrök gyanú alapján csakhamar elfogták F a r- kast, a ki tettét be is vallotta és azzal védekezett, hogy a szükség vitte rá a lopásra. — Öngyilkosság. Megunta az életét özv. Dorkó Istvánná őcsényi lakos s e miatt a napokban lakásán az ajtó felső sarkára felakasztotta magát. Mire észre­vették, a szerencsétlen asszony már meghalt. — Csikó a tejfeles köcsögök, között. Nem cse­kély riadalmat okozott múlt szerdán a szegzárdi pia- czon Leicht Lajos szegzárdi vállalkozó csikója az által, hogy az eladók közé ugrott és ott feldöngette a tejfeles köcsögöket. Volt erre nagy lárma és jaj­veszékelés az asszonynép között, mig valahogy kiűz­ték a hívatlan vendéget. — Körözés. A bonyhádi járásbiróság körözteti országosan Kornfeld Nándort, a ki lopást követett el s a büntetés elől megszökött. — Az építő iparosok tanfolyama a budapesti m. kir. állami ipariskolában (Budapest, Vili. kér. Népszínház utcza 8. sz.) ebben az iskolai évben is november 2-án nyílik meg. A beiratás október 15-étől október 30-ig tart. Vidékiek levélben is jelentkezhet­nek. A beiratási dij 2 frt; a tandíj 10 frt; szertári biztosíték 2 frt. A tanfolyam négy téli félévre terjed s évenként november 2-tól márczius végéig tart. Tannlókul felvétetnek a 15. életévet betöltött, írni, olvasni, és számolni tudó kőműves-, kőfaragó- és ácssegédek, valamint a 15. életévet betöltött, írni, olvasni és számolni tudó kőműves- kőfaragó- és ács- tanonczok, a kik legalább egy évet töltöttek már gyakorlatban. A beiratásnál előmutatandó irományok: 1. az illeiékes közigazgatási hatóság által kiállít- tott erkölcsi bizongitváng; 2. a végzett isk. osz­tályokról szóló iskolai bizongitványok; 3. mim- kakönyv, vagy az itletékes elsőfokú iparhatóság által hitelesített munkabizonyitvány; 4. városi, községi, vagy körorvos által kiállított hivatalos orvosi bizonyítvány és himlőoltási bizonyítvány.. ____Törvényszék. — .A 8SZ0ny háború. Özv. Radivoj Tamásné és Szergyánovics Sándorné, szálkai lakosok, örö­kösen hadi lábon állottak egymással, e miatt több­ször meg is fordultak már a bíróság előtt. A legu-

Next

/
Oldalképek
Tartalom