Tolnamegyei Közlöny, 1897 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1897-03-21 / 12. szám
XXV. évfolyam. 12. szám. Szegzárd, 1897. márczius 21. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY KÖZIGAZGATÁSI, TÁRSADALMI, TANÜGYI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Az országos selyemtenyésztési miniszteri meghatalmazottnak, a tolnamegyei gazdasági egyesületnek, a szegzárd-központi tanitó- ______egyletnek, a tolnamegyei községi és körjegyzők egyletének és a szegzárdi ipartestületnek hivatalos értesítője. El őfizetési ár: Egész évre 6 fit — kr. Félévre...................3 „ — „ Negyedévre .... I „ 50 „ Egyes szám a kiadóhivatalban 12 kr. Szerkesztóség: Bezerédj István-utcza 6-ik szám alatt, hová a lap szellemi részét illető közlemények intézendők. Kiadóhivatal: Széchényi utcza 176. sz. alatt, hová az előfizetések, hirdetések és a felszólamlások küldendők. Megjelen: Hetenkint egyszer, vasárnap. Nyilttérben 8 hasábos petitsor 15 kr. Hirdetések jutányosán számittatnak. Hiv. hirdetések: 100 szóig . . . 1 frt 87 kr. 100—200 „ . . . 2 „ 87 „ 200—300 . ... 3 r 87 „ minden további 100 szó 1 írttal több Előfizetési felhívás TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1897. évi XXV. évfolyamának II. negyedére. Egész évre 6 frt = 12 korona, félévre 3 frt = 6 korona, negyedévre 1 frt 50 kr — 3 korona, egy hóra 50 kr = 1 korona, mely Összegek a kiadóhivatalhoz küldendők. Hogy a lap szétküldésében fennakadás ne történjék, a t. előfizetők az előfizetési pénzek haladéktalan beküldésére tisztelettel felkéretnek. A kiadóhivatal. A villamos világítás. Már évek óta foglalkoznak Szegzárdon a villamos világítás kérdésével. Mert abban mindnyájan, a közélet összes tényezői megegyeztek, hogy a mostani állapotokon, ha egyáltalán lehetséges, már csak a haladás szempontjából is változtatni szükséges. A kornak, melyben élünk, erős villamos irányzata van; minden téren azt az erőt alkalmazzák a legszívesebben, melynek tulajdonságai a czélt biztosítják anélkül, bogy működésűk közben jelenlétükkel a legkisebb alkalmatlanságot szereznék, vagy kellemetlenséget okoznának; ma-holnap a villamos erő éppen ezen kedvező minőségéből kifolyólag, hajtani fogja a vasút kocsijait ép úgy, mint tengeren a hajók nagy lapátkerekeit. A világitás terén meg éppen forradalmat van hivatva előidézni. A kőolaj, mely felrobban s gyújt, a gáz, mely szinte ekszplo- dál és a levegőnek az emberi életre legszükségesebb részét: az ozont emészti fel, nem sok idő múlva éppen úgy eltűnnek az élet napi szükségleteinek sorából, mint eltűnt az olajos mécs és faggyugyertya. Szelíd, fehér és átható fénye kellemes az emberi szemnek, semmiféle kellemetlen illatot nem terjeszt, azért kétségkívül a villamosság a jövő századok mozgató ereje és fényt, világosságot hintő anyaga. Hogy mennyire alkalmas az emberi nemet maga számára tökéletesen megnyerni, ~s mily kizárólagos hóditó képességgel bir, legjobban bizonyitja azon körülmény, hogy már alig van még nálunk Magyarországon, kik tudvalevőleg a nyugoti kultúra hátvédjét képezzük, egy valamire való város, mely a villamos világítást már vagy be ne hozta, vagy annak létesítése érdekében bevezető lépéseket meg ne tette volna. Nem csoda tehát, ha* mi szegzárdiak is, kik a megyében a székváros nevével diszel- günk s a haladás iránt meglehetős élénk érzékkel viseltetünk, szinte komolyan foglalkozunk a modern kor ezen újabb vívmányának létesítésével. Három vállalkozó ezég versenyez az engedélyért, hogy tőkéjét a villamos világitás behozatala érdekében felajánlja s gyümöl- csöztesse s mindegyik rendelkezik helyi megbízottakkal is, kik a szükséges előkészítő lépések megtételével foglalkoznak. A három közül legtevékenyebb a külföldi ezég, melyet Kiss Ignácz szegzárdi kereskedő képvisel s mely már anynyira haladt előmunkálataival, hogy a létesítésre szükséges ezer lángot összeírás utján biztosította. Az ő általa közzétett feltételek szerint egy 12 gyertyafényü lángnak fogyasztási ára óránként 2 krajezár, de minden lángnak évenként 700 órán át kell használatban lenni. A bevezetési ár 16 és 8 frt közt váltakozik e szerint, a mint egy épületben a lángok száma emelkedik, 10 lángnál egyenkint 8 írtra száll alá, mig egyes bevezetéseknél 16 forintra emelkedik. Az összeirási iveken szerepel a város, közkórház, vármegyeház és kerületi fogház, úgy a városi szálló több száz lánggal; sőt egyesek is igen sokan vállalnak kötelezettséget a villamos világitás bevezetésére. A tőke, mely a vállalat létrehozására szükséges, 80,000 írtra van megállapítva s a terv szerint a kezelést a város yenné át s igy bizonyos évek lefolyása után a világitó telep a város tulajdonába menne át, akkor tudniillik, midőn a befektetési tőke a jövedelem által törlesztetnék. Mindezen részletekből kétségtelenül kiderül, bogy a villamos világítás áldásaiban városunk lakossága minél rövidebb idő alatt részesülhessen. A döntés annak idején természetesen a képviselő-testület hatáskörében és közreműködésével fog megtörténni. Hát mi midőn az ügy iránti meleg érdeklődésünknek adunk kifejezést, el nem mulaszthatjuk azon óhajunknak kifejezést adni, hogy nagyon helyes volna a villamos világitás behozatalát összekötni a küszöbön levő nagyvárosi ünnepségekkel. TARCZA. A hazához! Szabadság napja mosolyog, Az égről most reánk, A nemzet érted lelkesül, Te kedves szép hazánk ! De elborult ah! egykoron, Feletted is az ég, Szegény hazám a földedet Csak vérrel öntözék! A nemzet fénye caimere Már csaknem porba hullt, Éltedre oh magyar hazám Nehéz felhő borult. De küzdött sok magyar vitéz Te érted sikra szállt; Magyar hon! érted szenvedett Kinos martir halált! . . . Szabad vagy most magyar hazám Te áldott drága hon!! Virág nyil vérrel öntözött, Kies virányidon. Fejed fölött te szt. hazám! Kizöldült a hahér Csak érted küzdve folyt tova, Sok lelkes honfi-vér . . . Szabadság! rólad énekel A kedves csalogány . . . Szabadság érted lelkesül A gyermek s honleány . . . Állj meg soká magyar hazám Te áldott drága hon! Hadd illatozzék a virág Kies virányidon! . . . Tóth Emmittó. Hangverseny Gyünkön. — A „Tolnamegyei Közlöny“ eredeti tározója. — Mélyen tisztelt Szerkesztő Ur! Kedves barátom! Ismételten pazarul mulattunk Gyönkön. Ezúttal nem teaestély, hanem hangverseny volt, a minek az idő nem nagyon kedvezett, mert az eső úgy d. u. 6 órától reggel 5 óráig, mert akkor volt alkalmam az időt először megtekinteni, őrülten esett. Ez azonban a mulatókat egy cseppet sem alterálta, mert fél 8 órakor este, a magán és bérelt fogatok a nagy gyülekezés miatt nagy rendetlenségben sorakoztak a vendéglő udvarra néző lépcső elé, a hol a hölgyek a toilettet az esőtől féltve, remegve léptek a lépcsőre fel, a mikor is egy-egy ügyes rendező rögtön karját nyújtotta, hogy az érkező hölgyeket a labirintus szerű folyosón felvezethesse. A mint az udvar felőli folyosóról az érkező a kaszinói terem felvezető lépcsőjére lépett, kellemes meglepetésben részesült, mert magával éppen szembe látta a kitűnő ízléssel dekorált és megvilágított azon kedves jelmondatot, hogy „Isten hozott.“ A kaszinói terem, a hol a hangverseny volt, igen szépen volt de- diszive. U te zára nyíló ablakai hordó és fehér csipkefüggönynyel voltak fedve, átellenben és az egész teremben 12 tükör körül pedig fenyő és téli iöld gir- lántokkal szépén ékesítve, a hol és a melyek között pazar rendetlenségben nemzeti szinü zászlócskák dir szétégték. Itt több szív alak volt közepében legyezővel, jeléül annak, hogy ha valakinek a szive nagyon heyesen dohog, lecsillapítására mindjárt használhatja a legyezőket. Bemenettel szemben állt egy pódium szőnyeggel fedve, a. hol a hangverseny lefolyt, rajta zongora és egy asztál, mellette egy szék, a miit Kálmán Dezső, a humoros felolvasó, fog elfoglalni. A puplikum rohamosan gyülekezett, de a hangversen kezdeténél mindjárt egy általános sajnálkozás kifejezése vonult végig a termen és közönség között, hogy a műsor 1. számát a „Lili keringő“-t Grosch Carola rekedtsége miatt nem tudhatta énekelni. 2. „A szórakozott kisasszony“ czimü monológ volt, a mit franczia után Gahányi irt és a mit Gruher Jó- zsefné adott elő. Én láttam már és ismertem sok szórakozott kisasszonyt, hanem ilyet még nem, a ki a népszínházát összetévesztette a központi pályaudvarral, a ki a vászonkereskedés helyett gyógyszertárba ment, a ki ha elindult egy divatáru kereskedésbe kalapot rendelni, ezukrászdába tért he és kalap helyett a tortákat nézegette végig és a ki végül nem kevesebb, mint három kérőt utasított vissza csupa szórakozottságból.
