Tolnamegyei Közlöny, 1897 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1897-12-05 / 49. szám

4 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (49. sz.) 1897. deczember 5. behajtása iránti intézkedésre, hogy e tekintetben a társulat tiszta képet nyerhessen. 9. sz. A társulat választmányának f. évi 30. számú azon javaslatát, mely szerint Tóth Károly társu­lati mérnök évi fizetésének, szakavatott, buzgó és eredménydus hosszú évi működésére való tekin­tettel . ........................................... 1600 frtra, fuvar és napidij átalányának . . . 500 frtra, és lakbér illetményének . . | . . 300 frtra megállapítása, összesen a megválasz­tatása idejében élvezett s 1898. évi január 1-től folyósítandó . '.- ; . 2.400 frtra felemelése véleményeztetik : Majsai Sándor és Pozsgai János decsi ártéri képviselők 5—5 szavazata ellenében — 430 szótöbb­séggel — a közgyűlés határozat erejére emeli; egy­szersmind a felemelt 1 havi részletekben felvehető (2400) Kétezernégyszáz forint évi fizetést 1898 évi január 1-től Tóth Károly mérnök részére a társulat pénztárából folyósítja. 10. sz. Olvastatott az 1898. évi társulati költ­ség előirányzat tervezete és az erre vonatkozó folyó évi 31. számú választmányi javaslat, mely szerint az összes szükséglet: I. tisztv. és szolgák fizetésére II. füntartásra ........................... II I. a köl esőn kam. és törleszt . IV. építkezésre ...................... Ös szesen: F e d e z e t: 6.935 frt — kr. 17.840 frt 50 kr. 9.300 frt — kr. 72.149 frt 25 kr. 106.224 frt 75 kr. 64.877 frt 95 kr, melyet levonva a szükségletből marad fedezetlen hiány . . . 41.346 frt 80 kr. és mely javaslat értelmében, minthogy a hiány részint a tartalék alapban levő fölös 20.000 frt tál, részint újabban felveendő kölcsönnel fedezve leend ■ a társu­lat kötelékébe tartozó ármentesitett területek utáni kivetés 1898-ik évre is mellőzendőnek véleményezte­tik s melyben társulati igazgató megbizatik, hogy a felveendő újabb kölcsön iránt a jövő tavaszi választ­mányi ülésre előteijesztést tegyen. A védtöltés alsó szakaszának föl magasítására vonatkozó mérnöki előterjesztéshez VI. ála csatolt költségvetés szerint 12.009 frt lévén előirányozva: az 1898-ik évi költség előirányzat tervezetének IV. 2. pontja alatti tételét a közgyűlés 10.000 frtra kijavít­tatni rendeli. Ekként a IV. pont alatti építkezés összege 74.149 frt 25 krt, az összes szükséglet 108.224 frt 75 krt, a fedezetlen hiány pedig 43.346 frt 80 krt tészen. Ily változtatással az 1898-ik évi költség előirány­zat — két példányban — részletes indokolással együtt — a nagyméltóságu földmivelésügyi magy. kir. minisztériumhoz — jóváhagyásra leendő felterjesztés végett — Hekler Károly kir. főmérnök ministeri megbízott urnák beküldetni rendeltetik. 11. sz. Pilis község elöljáróságának 853/97. számú jelentése folytán, mely szerint pilisi illetőségű Szőke István ártéri képviselő és választmányi tag, pénzhami­sítás kisérlete miatt Budapesten l1/a évi elzárásra ítéltetett: minthogy ennek következtében Szőke Istvánnak a választmányi tagsághoz való jogosultsága — a társulati alapszabályok 47 § ának 2. pontja értelmé­ben — megszűnt, helyébe a közgyűlés, közfelkiáltás­sal, Takács Mihály pilisi ártéri birtokost egyhangúlag megválasztottnak kijelenti. Hollós Alajos, társulati ügyvezető. KÜLÖNFÉLÉK.- Személyi hir. P e r e z e 1 Dezső belügymi­niszter — mint értesülünk — folyó hó 6-án Bajára utazik, hogy látogatást tegyen Per ez el Miklós nyug. főispán nagybátyjánál. — Közigazgatási ülés. Tolnavármegye közigaz­gatási bizottsága folyó hó 6-án tartja meg szokásos havi ülését a vármegye székházában. — Uj közjegyzőhelyettes. Nagy János, szeg- zárdi kir. közjegyző, a megüresedett közjegyzőhelyet­tesi állásra dr. P á p é Dénes szegzárdi ügyvédet nevezte ki. — Szarvas Mariska halála. Egy finom érzésű írónő, Szarvas Mariska hunyt el múlt vasárnap hirtelen Budapesten. Csak harminczkét éves volt az előnyösen ismert Írónő, a ki lapunknak is évekkel előbb szorgalmas és tehetséges munkatársa volt. Né­hány év óta nagyobb irodalmi tevékenységet fejtett ki s müvein méla bánat, romantika, melankolikus hangulat vonult keresztül; itt-ott megcsillan bennük egy-egy vidámabb kép, de csak azért, hogy annál jobban kitűnjék az igazi fájdalom. Két év előtt „Du­nántúl“ czimen elbeszélő kötetet adott ki, melyet a kritika rokonszenvesen fogadott. Szarvas Mariska élete nagy részét pusztán töltötte, s magyar népköl­teményeket is gyűjtött, melyek a Kisfaludy-társaság gyűjteményében jelentek meg. Kevéssel halála előtt rendezte sajtó alá költeményeit, de már a kötet meg­jelenését nem érte meg. Halálát férje és hái'om ár­vája gyászolja. — Fizetés emelés. A „Szegzárd-bátai Dunavéd- gáttársulat“ legutóbb tartott közgyűlésében Tóth Károly társulati mérnök évi fizetését szakavatott, buzgó és eredményes hosszú működése elismeréséül, 2400 frtra emelte fel. — Ügyészi állás. S i r s c h i c h György volt szegzárdi alügyész áthelyezése által megüresedett szegzárdi alügyészi állásra pályázat van hirdetve. Pályázatok két hét alatt nyújtandók be. — A baja-báttaszéki Dunahig. A „P. N.“ írja, hogy aligha Írtak és beszéltek valaha annyit egy hídról, mely még most sem épül, mint a baja-báta- széki áthidalásról, melyről csaknem minden héten jelenik meg egy-egy ellentmondó hir. A múlt héten azt hallottuk, nem épül a hid, mert a talaj kedvezőt­lennek bizonyult a nehéz hídépítésre, most pedig a kereskedelemügyi kormányhoz közel álló „Pesti Napló“ arról értesül, hogy a kormány elhatározta a Baja és Bátaszék között évtizedek óta tervezett Duna hid megépítését s a jövő évben már meg is kezdik az építés munkálatait. Ennek a hídnak létrejötte évti­zedes kívánsága úgy a Dunántúl, mint az Alföld lakosságának, mert az egész Közép Dunarészen^ Bu- dapesttől-Ujvidékig —- nincs állandó összeköttetés az ország két fele között s ha tél idején a gombosi komp sem jár, akkor a forgalom teljesen szünetelni kény­telen. A baja-bátaszéki hídnak országos a jelentősége, mert összeköttetést létesít az ország keleti és déli részéből Fiume felé s tarifális szempontból is ■ nagy átalakítást fog előidézni a vasúti forgalomban. A hid igen drága lesz, mert építésével kapcsolatban a mo­csaras terület szabályozását is végre kell hajtani. A hid-épitéssel egyidejűleg összekapcsolják a vasutat is Baja és Bátaszék között, a mi közel száz kilométer­rel fogja megrövidíteni az utat az egész ország keleti ítészeiből Zágráb, Fiume s általában Nyugot-Eu- rópa felé. — Népesedési mozgalom. A szegzárdi anya­könyvvezető bejegyzése szerint az elmúlt november hóban Szegzárdon született 44 és meghalt 37 egyén. Házasságra lépett 24 pár. — Hymen. Heiszier Jenő puszta-eaiődi tiszt­tartó eljegyezte G t ü n w a 1 d Mariska kisasszonyt, özv. Grünwald Mórné leányát Faddról. — A szegzárdi borvizsgáló-bizotság. Általános elismeréssel beszélnek minden körben a szegzárdi I borellenőrző-bizottságról, hogy hivatásának megfele- lőleg szigorú és igazságos vizsgálatot tartott a szeg­zárdi borkereskedők pinezéiben. Az elmúlt héten a bizottság folytatólag borvizsgálatot tartott Schlosz Lajos, R e i c h 1 Simon és Leopold Károly bor- kereskedőknél, továbbá Török József szőlőbirto­kosnál. Kivéve Reich Simon pinczejét és Török Józsefét mindenütt találtak olasz bort, a mi nem is ütközik a törvénybe, ha ilyen néven hozzák forga­lomba. — A beszerzett bormintákat különben az országos vegytani intézetbe küldötték fel, hogy meg­állapítsák, vájjon nem árulnak-e Szegzárdon műbort ? — Tolvaj ItU. Sipos József bedeghi molnár­segédet a napokban meglopták. A nyomozás során az ellopott búzát Madarász András mecsekhegyi szőlőbeli lakos 15 éves fia birtokában találták meg, a ki azonban nem ismerte be, hogy ő lopta volna el a huzát a malomból. A bírói vizsgálat feladata tehát kideríteni, hogy ki hát a tolvaj s hogy került a búza a fiú birtokába ? — Névmagyarosítás. Bedenics József bonyhádi lakos, vezetéknevét belügyminiszteri engedélyei „Berkes“-re magyarosította. — Erélyes végrehajtás. Szegzárd is azon köz­ségek közé tartozik, melyekben nagy az adóhátralék, a minek természetes oka a rohamos elszegényedés. A községre ráírtak, hogy erélyesen szedje be 15 nap alatt a hátralékokat, mert különben a b i ró és a j e & y z 6 felelősségére külön végrehajtót ren­delnek ki. Ennek következtében most a községi vég­rehajtók nagy igyekezettel hajtják a hátralékos adót, nehogy a felelősség kimoudassék. — Halálozás. Hosszas szenvedés után váltotta meg a halál a földi szenvedésektől Felső-Ludányi Kovách Mihálynét, a ki a szegzárdi Ferencz-közkór­házban folyó hó 1 én életének 38-ik évében hunyt el bánatos férjének és rokonainak fájdalmára. A megboldogult haláláról az alábbi gyászjelentést vettük: Felső-Ludányi Kovács Mihály gyógyszerész a maga, valamint az összes rokonság nevében elszomorodott szívvel jelenti forrón szeretett nejének, Felső-Ludányi Kovách Mihály né szül. Klein Róza asszonynak folyó hó 1 én este 8 órakor életének 38 ik. legboldogabb házasságának 14 ik évében, hosszas szenvedés után történt gyászos elhunytát; a megboldogult drága tete­mei folyó hó 3-án délelőtt 1L órakor fognak a szeg­zárdi alsó-sirkertben örök nyugalomra tétetni; — a szent-mise áldozat pedig a megboldogult lelki üdvé­ért a fajszi plébánia templomban folyó hó 6-án fog a Mindenhatónak bemutattatni. Fájsz 1897. deczem­ber hó 2-án. Áldás béke hamvaira! — Nyomdász-bál. A szegzárdi könyvnyomdászok folyó hó 26-án Pernitz József vendéglőjében zárt­körű nyomdász-bált rendeznek. A bál tiszta jö­vedelmét a nyomdász árvák alap javára fordítják. A meghívókat a jövő héten fogják szétküldeni. — Jutalomjáték. Jövő kedden lesz Hidassi Kálmán jeles komikus jutalomjátéka. Előadásra egy 2 felvonásos bohózat kerül helybeli szerzőtől. Hidassi Kálmán az itt működő színtársulatnak egyik legte­hetségesebb talentumos tagja, á ki méltán megér­demli a közönség pártfogását. — A bonyhádi betörés tettesét elfogták. Múlt számunkban megírtuk, hogy Bonyhádon betörést követtek el Streicher Benő kereskedésébe, a hon- nét 1800 frt készpénzt, valamint 3—400 frt értékű okmány- és levélybélyeget vittek el. Az erélyes csendőrségnek sikerült a betörőt elfogni Fáik Jakab kaposvári kereskedő személyében, a ki eleinte tagadta tettét, de később bevallotta, hogy ő követte el a betörést. Az elrablóit pénzt 300 frt híján meg is ta­lálták nála. Fáik Jakab jóismerős volt a viszo­nyokkal ; mert Streicher Benőnél tanult ki és üzletében segéd is volt. A gyanü azonnal ő reá irá­nyult, a ki ezt pazar költekezése által még inkább megerősítette. Rablás után Szegzárdon is megfordult Fáik s itt is bőven szórta a pénzt. — Egy kis leányka halála. Súlyos csapás érte Erdős Gábor bátaszéki jegyzőt és nejét szül. Új­vár y Máriát. Szeretett Ma riska leányukat 5 éves korában ragadta el a hálát. A kedves leányka halá­láról a megszomorodott szülők a következő gyászje­lentést adták ki: Erdős Gábor és neje Ujváry Má­ria mély fájdalommal jelentik forrón szeretett 5 éves leányuknak, Mariskának folyó évi deczember hó 3-án délelőtt 8 órakor vőrhenyben történt elhunytát. A drága halottnak hült tetemei folyó Iió 4-én délután 5 órakor fognak a bátaszéki róm. kath. sirkertben örök nyugalomra tétetni. Bátaszék, 1897. deczember hó 3-án. A béke angyala lebegjen a drága halott porai felett! — Esküvő. Keller Antal, a helyben működő színtársulat tagja, házasságot kötött múlt szombaton a szegzárdi anyakönyvvezető előtt özv. Kellner Józsefnéval.- A lövészegyesületek egyenruhái. A belügy­miniszter elrendelte, hogy ezentúl csak az általa elő­irt egyenruhát viselhessék a lővészegyesületek tagjai. A vár dombi lövészegyesület elnöksége kér­vényt intézett a vármegye alispánja utján' a minisz­terhez, hogy továbbra is viselhessék a mostani egyen- ruhájokat. A miniszter a kérelemnek részben helyt adott, a mennyiben megengedte, hogy 1898. évi márczius hó végéig hordhatják egyenruhájokat, azon túl azonban csakis az előirt egyenruhában pará­dézhatnak. — Járványos betegségek Bátaszék községben, mint értesülünk, járványosán fellépett a gyermekek közt a vörheny, Várdombon pedig a difteritisz, mely már több áldozatot is szedett. Várdombon e miatt az iskolákat bezárták. — Gazdasági ismétlő iskolák. A gazdasági is­métlő iskolák üdvös intézménye kezd Tolnavárme­gyében testet ölteni. Az első ilynemű iskolát Pak­son állították fel, melyben a tanítást is már meg­kezdették. Tamásiban, Simontornyán, Agárdon, Bátán és Regöly községekben pedig 18J .évi január hóban állítják fel a gazdasági ismétlő iskolát. Kívánatos volna, hogy minél több községben legyen gazdasági ismétlő iskola, melyekben a serdülő tanulók megta­nulják a szőlőkezelést, földmivelést és gyümölcsfate­nyésztést. — Eljegyzés. Steiner Ödön tamásii kereskedő eljegyezte Grósz Mariska kisasszonyt Zombáról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom