Tolnamegyei Közlöny, 1897 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1897-12-05 / 49. szám

1897. deczember 5. 5 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (49. sz.) — Vadászat- A bátaszéki alapítványi uradalom erdeiben nagy vadászatot tartottak a Nimródok. A vadászzsákmány 42 nyúl, 7 őz, 8 róka és 3 vad­disznóból állott.- Választás. Tótkesziben a községi képviselő; testület D e 1 y Gyula oki. jegyzőt választotta meg segédjegyzőnek. — Tanító választás. Kis-Tengelicz pusztára Zichy Miklós es. és kir. kamarás iskolafentai’tó Molnár Ferencz borszéki tanítót nevezte ki. — Kocsolán ta­nítónak alkalmazták Z s i n k ó Ernő végzett képez- dészti ■ .........„...-v . - ■■-— Tüzeset Szegzárdon. Múlt szerdán ismét tűz volt Szegzárdon. Éjjeli fél 11 órakor a kis-or- vos-utczában gyuladt ki özv. Pere Józsefné háza, melynek egy része le is égett. A tűz keletkezésének oka ismeretlen. — Pénteken hajnalban újólag ttiz volt a Remete-hegyen, a hol egy présház égett le. Erős a gyanú, hogy a gyakori tüzeseteket gyújtogatok idézik elő, a kiknek felfedezésére megtették a kellő intézkedéseket. — Kinevezések. A kereskedelemügyi miniszter Vi 1 hei m Ernőt Dunafüldvárra, Ferenczy Gyulát Konyhádra posta- és távirdatisztekké nevezte ki. — Sertés zárlat feloldása. Decs, Belacz, Bör­zsöny, Udvari, Váralja és Varsád községekben a sertésvész megszűnt s így ezen községek a zárlat alól feloldattak.-- Leány kereskedés. A sötét Afrikába illő leány - kereskedések még ma is előfordulnak Magyarország­ban, a humanizmus és az erkölcsösség szégyenére. Mint értesülünk, a napokban a bátaszéki vasúti állo­máson csinos eset történt, a hol egy kufár leány ke­reskedő három megtévesztett leányt utaztatott Szeg- zárdról valami előre meg nem jelölt állomásra. A sze­rencsétlen teremtések közül az egyik Bátaszéken megtagadta a kereskedőnek az engedelmességet és kereket akart oldani. Nagy zavarba jött a kereskedő, kapkodott fühöz-fához, mely zavarát a leány felhasz­nálva, — elmenekült. — Iskolai Ünnepély. A- szegzárd-belvárosi rk. iskola tanítótestülete folyó hó 3-án tartott értekezle­tükön elhatározta, hogy a miniszteri rendelet értel­mében O Felsége által a tiz szoborra tett alapítvány tényét iskolai ünnepélylyel üli meg. — Betörés Szegzárdon. Ifj. Müller Bernát Széchenyi-utczában levő bőrkereskedésébe múlt ked­den virradóra ismeretlen tettesek betörtek és onnan 100 írt értékű bőrt loptak el. A tettesek az udvar­iéiul jöttek be és a falat keresztültörve, hatoltak az üzletbe. Az ellopott bőr egy részét másnap az alsó- temető mellett találták meg. A betörőket a helybeli csendőrség erélyesen nyomozza. — Körözött szolgaleflény. Schön Kuk or Fe­rencz, zombori illetőségű szolgalegény meglopta W al- t e r Péter varasdi gazdáját és cselédkönyvének hát­rahagyásával megszökött. A tolvaj szökevény köröz- tetését országszerte elrendelte a hatóság. —" Vásári tolvaj. A csendőrség a napokban Nagy-Doroghon házkutatást tartott Németh H a s i t ó István ismert vásári tolvajnál, a kinek birtokában igen sok lopott ruhaneműt találtak, melyeket a legutóbb Szegzárdon és Kölesden megtartott országos vásárokban lopott, de hogy kiktől lopta, Í1S azt ma­ga sem tudja megmondani. — Tüzesetek a vidéken. Pa ári község tulaj­donát képező téglaégető mellett a napokban egy ház kigyuladt s az le is égett. Benne égett Péter György téglamunkásnak a padláson volt szénája és ingó­ságai. — Lápafő községhez tartozó Ujmajor pusztán szintén tűz volt. Fischer Lipót lápafői j lakosnak égett el juhakla és gazdasági eszközei, a ; ki ez által 2000 frt kárt szenvedett. — Varsád j községhez tartozó Rudolf-pusztán meg Hónig Dávid i és Hónig Albert kárára 800 frt értékű kazal széna i lett a tűz martalékává. — Bölcskén múlt hó | 18-an este Czeiner József házát pusztította el a j tűz nagymenyiségü takarmánynyal és gazdasági j eszközökkel együtt. A kár meghaladja az 1000 frtot. j — Török. Ltván őcsényi földmives szőlőhegyi i présháza * napokban ismeretlen módon kigyuladt s teljesen leégett. — Tolvaj községi rendőr. Gyenge lábon áll ott a vagyonbiztonság, a hol még azok is lopnak, a kiknek kötelességük mások vagyonát megőrizni. Ugyanis Bátaszéken történt, hogy Poszorátz József községi őr az éj sötét leple alatt elopta Gáli Gáspár bátaszéki lakos háza elöl a tölgyfa gerendát és azt szépségesen haza vitte. A tolvaj községi őrnél megta­lálták a corpus delictit, s igy bűnössége kézzelfogható. — Betöréses lopás. Tikos János decsi gazda családjával disznótorba ment a községben lakó fiához, a honnan esteli fél 9 órakor tértek haza. Nagy volt a meglepetésük, mert a szoba ajtaját nyitva találták, az ablak pedig be volt törve. Ebből rosszat sejtve, a gazda mindjárt az ágyban elrejtett 13G frt 30 kr pénzét kereste, azonbanjennek csak hült helyét találta meg, mert azt ellopták. A tett elkövetésével a házban lakó Törjék Andrásnét gyanúsítják, a ki tettét azonban tagadja. — Építkezési tolvajok. Báró Schoszberger Viktornak Szemese-í’sehiben épülő luizánál az építést- anyagokat régi idő óta lopkodták. Legutoljára 2 darab gerendát vittek el, s ekkor az esetet bejelentették a csendőrségnek. A nyomozást megindították az isme­retlen tolvaj kiderítése végett, s az ellopott gerendá­kat Sárai István felső-ireghi lakos birtokában meg is találták. Most az iránt folyik a vizsgálat hogy mint kerültek a gerendák nevezett birtokába: hogy ő volt-e a tolvaj, vagy a még ismeretlen tolvajok orgazdája ? — Szökött katona. Kovács Ferencz honvéd- tizedesnek sem tetszett a katonai élet, mert megszö- kött-,a Székesfehérvárott állomásozó ezredétől és a Gindli-család községhez tartozó pusztákon bujdosott. A csendőrök a napokban elfogták a katona szöke­vényt és Székesfehérvárra kisérték, hol átadták a hadkiegészítő parancsnokságnak. — Gyújtogató béresgyerekek. Varga Ferencz béres 10 éves József fia a G éves Sümegi Pistával gyerekes észszel tüzet rakott Ferenczy Sándornak a gerjeni határban fekvő pusztáján az istállóban, hogy melegedjenek. A jászoly alá rakott tüztől természe­tesen az istálló is meggyulladt és az teljesen a lán­gok martalékává lett. — Elvezették a tehenét. A lopások és rablások száma egyre szaporodik, daczára a szigorú ellenőr­zésnek, a mi a nagy szegénység és nyomorra vezet­hető részben vissza. Múlt héten ugyanis Mözsről kap­tunk hirt, hogy ott vasárnap éjjel ismeretlen tettesek Schoczki József istállójába hatoltak be és onnét elvezették 90 frtos szép tehenét. — KántortanitÓi állás. Elhalálozás folytán meg­üresedett a duna-kömlődi róm. kath. kántorta- nitói állás, melyre a pályázatot az iskolaszék már ki is irta folyó évi deczember hó 20-ig terjedő határ­idővel. E napon a választást is megejtik s a megválasztott kántortanitó azonnal köteles hiva­talát elfoglalni. Javadalmazás a eanonica visita sze­rint a követke/ő: 1) egy féltelek föld s ennek mun­káltatása fejében 100 frt; 2) minden telkes pártól évenkint Vs búza és 26 kr, kis házasoktól, zsellé­rektől 1/s rozs és 26 kr, 3) a szőlőbirtokosoktól 8 akó bor, 4) tisztességes lakás, 5) az uradalomtól G öl fa, melyet a község vág és behord, 6) stóla kö­rülbelül 50 frt. A tannyelv német-magyar. — Meglopta az édes atyját. Ferencz József tengeliczi szőlőhegyi lakosnak van egy csavargó fia, a ki nemcsak másokat fosztott már meg jogos tulaj­donuktól, hanem még saját atyját is meglopta. A na­pokban ugyanis betörte édes atyja háza ablakait és az utczai szobából 37 fit ára ruhaneműt lopott el és azután kereket oldott. A tolvaj csavargó Magyar István és Horváth János tolnai béreseket szintén meglopta, a kiktől 33 frt értékű ruhát és egy zseb­órát vitt el. A megrögzött tolvaj csavargót most or­szágszerte körözik. — A fátyol ártalmassága. A fátyol viselete, úgy látszik, nem minden veszedelem nélkül való. Egy amerikai szemorvos érdekes megfigyeléseket tesz közzé, a melyek azt bizonyítják, hogy a fátyol­viselet a látóidegeket nagy mértékben rontja, fejfá­jást okoz, gyakran szédülést, nem ritkán émelygést idéz elő. Ezek a következmények annak a megeről­tetésnek tulajdonitandók, a melyet a szemnek ki kell fejtenie, hogy a fátyol sűrű szövetén keresztül láthasson. Az orvosok sokat foglalkoztak már a vállfüzőhordás ártalmasságának kérdésével, most meg már a fátyol veszedelmes voltáról beszélnek. S a nők ijedten kiál­tanak föl: Az Istenért, hát mit akarnak nekünk meghagyni ? — A kötelező korona érték számítás. 1898. január elsejével tudvalevőleg életbe lép a kötelező koronaértékszámitás. Erre már hivatalokban, különü- i sen a postánál és vasútnál, nagyban készülnek s az | eddigi számolási nyomtatványok rovatait koronára és fillérre változtatják át. A különböző hivatalok rende­lésére az állami nyomdában erősen dolgoznak az uj nyomtatványokon és rovatlapokon, hogy koronaérték ü rovatokkal elátott nyomtatványok január elsejére kellő számmal álljanak a hivatalok rendelkezésére. — A tűzoltók egyenruhája. Az országos tűzöl tó - szövetség elkészítette a tűzoltók uj egyenruhájára vonatkozó szabályrendeletet, melynek az a ezelja, hogy egyszerűsítse az egyenruhát és megszüntesse azt a czifrálkodást, amelyet némely tizoltó-testületek űz­tek. Ezúttal egyforma lesz a ruházat és rangjelzés az egész országban s nem fordulhat elő az, ami tényleg megtörtént, hogy a tüzoltóparncsnokokat összetévesz­tették a generálisokkal. A rendeletnek fokozatosan szereznek érvényt, de az uj testületek már kötelesek ahhoz alkalmazkodni. — Feiekezetenkivüliek. A „Közgazdasági Szemle“ szeptember havi füzetében érdekes adatokat közöl Budai László dr. a felékezetienség terjedéséről a vallástalanságról szóló törvény életbeléptetése óta. E szerint 1896-b..n össze-vissza 39'H) individuum vallotta magát Magyarországon felekezetlennek, köztük 446 városi és 3444 fajusi, 1549 ebből református volt, 923 katholikus, 755 lutheránus, 717 görög keleti, 27 görög katholikus, 28 zsidó. Vallását elhagyta 2181 nő és 1809 férfi. A felekezetlenek aránytalanul nagy része, a tiszta magyar vidékre esik. r SZÍNÉSZET. ____ Szombaton a budapesti népszínház egyik legújabb repertoár darabját, a „Kék asszony “t tqlt ház előtt I játszották szorgalmas és tehetséges színészeink, a kikre kellemesen hatott, hogy végre az első alkalom­mal nagy közönséget láttak a nézőtéren. A darab szöi ege a fővárosi lapok leirása után már eléggé ismeretes, melyről mi is csak azt mondhatjuk, hogy j rendkivül regényes, mulattató és helyenkint sikamlós. Zenéje fülbemászó és olvadékony. Maga az előadás pompásan sikerült, s a szereplők méltán megérdemel­ték a közönség tapsait, fenyő Rózsika a czimszerep- ben, mint „Kék asszony“ diszkrét játékával, tiszta csengésű hangjával hatott. Gireth Károly nagy sikert ért el ügyes játékával és alakításával, a ki De la Hoquette felszarvazott báró szerepét adta. A „Milli- gyertya“ dalát megismételtette vele a tapsoló közönség. Zöldy Hermin a kis halászleány szerepét jól játszotta s énekével tette magát kedvessé. Lorándy T. korrek­tül énekelte el dalait. Hidassy Kálmán, a fogadós személyesitője, komikumával derültségben tartotta a közönséget. Keresztesy Amália (Pigeonne fogadósné), Dulich Mariska (cselédleány), Baloyh Árpád (Mirasól csendőrkapitány), Szigetváry Ilona mindannyian élve­zetessé tették az összjátékot. Vasárnap két előadást is tartottak szinészeink. Délután félhely árakkal „Sanyaró Vendelt“ játszották, este pedik Rátkiy László pályanyertes ritkaszépségű j népszínművét, a Felhő Klárit hozták színre. Úgy a délutáni, valamint az esti előadáson is gyér közön­ség jelent meg a nézőtéren. Felhő Klári előadása kitűnő volt, nemcsak a főszereplők játszottak művé­szettel, hanem a mellékszereplők is derekasan megál­lották helyüket. Fenyő Rózsika a Felhő Klárit, M. Till Róza pedig Viola Évát művészetük erejével játszották meg. Különösen a drámai jelenésekben bámultuk őket. Farkas Béla Aba Andrást adta hatással. Balogh Árpád népszinmüénekes Fátyol Ferkó szere pében kifogástalan volt. Gireth Károly eleven humorral személyesítette Csik Istókot, a kinek nótáit háromszor is megujrázták s rögtönzései találók voltak. Sokat nevetett a közönség Hidassy Kálmán­nak és Szigetváry Honának. Hétfőn Sardou Victor világhírű drámája, a Fedora került Veszprémmé Ágh Ilona első fellép­tével színre majdnem üres ház előtt. Fedora fárasztó és nehéz szerepét Veszprémmé Ágh Ilona játszotta drámai tehetséggel. A művésznőt megtapsolták és többször a lámpák elé hívták. Méltó partnere volt Farkas Béla, a ki (gróf Ipanoff Loriszt) személyesí­tette. A többi szereplőkről is csak jót mondhatunk. Kedden összevágó előadásban mutatták be a „Diplomás kisasszonyt.„ Igazán csodálatos, hogy még ez a szenzácziós újdonság sem vonzott közönséget a szinházba, mert ma is kongott a terem az ürességtől. Fenyő Rózsika a czimszerepben kedves volt; remek játékával és énekével sok tapsot arató t. Dulich Mariska, doctor juris, pompásan énekelt s dala annyira tettszett, hogy azt meg is kellett ujráznia. Gireth Károly (Lipkei Fridolin nyugalmazott kereskedő) ügyesen alakított, s gazdag komikai erejével játszotta el szerepét. M. Tilt Róza temperamentuma nagyon megfelelt szerepének, Keresztesi A. pedig sok kacza- gást idézett elő. Szerdán kis közönség előtt Márkus József opc-

Next

/
Oldalképek
Tartalom