Tolnamegyei Közlöny, 1897 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1897-09-19 / 38. szám
gára válalt; fel fogja tárni, hogy Szárnovszky urnák nagy talentuma előtt meghajolhatnak az emberek, de megbízhatósága kérdésében a vélemény alkotás nagyon meg van nehezítve. S ez is eredmény, mert hát igaz az a közmondás, hogy más csak kárán tanul a magyar. ' Legalább nem csak ezen a vidéken, hanem széles Magyarországon alig akad ember, ki valami hő vágyat táplálna, Szárnovszky úrral a művészet terén, valami szorosabb ösz- szeköttetésbe lépni! b. Kedvezmény lapunk t. előfizetőinek. A mai viszonyok között, midőn a hölgyek és gyermekek öltözékeinek házilag való elkészítése a háztartás pénzügyi viszonyainak egyensúlyozásához lényegesen hozzájárul, csaknem nélkülözhetetlen a családban egy erre vonatkozó okszerű útmutató és tanácsadó. Es mi lehetne ez más, mint egy szakszerűen szerkesztett, jó divatlap. Azt hisszük, kellemes szolgálatot teszünk lapunk t. előfizetőinek, midőn sikerült Király Jánossal, a legrégibb magyar divatlap szerkesztő-kiadójával, oly egyezségre lépnünk, hogy lapját a Budapesti Bazárt, mely jövőre harminczkilenczedik évfolyamába lép, lapunk t. előfizetőinek kedvezményes áron megszereztük. A Budapesti Bazár havonta kétszer megjelenő szépirodalmi divatlap I minden számában számos ábrán mutatja be a legújabb hölgy- és gyermekdivatot, a legújabb kézimunkákat, mindenkor szem előtt tartva a czélszerüséget, az elegáns egyszerűséget, gondosan kerülve az oktalan cziczomát és a czéltalan czifrálkodást. Az öltözékek kiszabásához természetes nagyságban rajzolt szabás-minta-iveket nyújt s negyedévenkint egy-egy gyönyörűen színezett aquarell-divatképet is ád. A Budapesti Bazárhoz mellékelt szépirodalmi részén regényeket, tárczákat és költeményeket közöl, megemlékezvén a fővárosi élet mozzanatairól is. Lapunk t. előfizetői, ha a Budapesti Bazárt is megrendelik, egy divatlap birtoklása mellett minden más szépirodalmi folyóirat mellőzhetik. A Budapesti Bazár negyedévi előfizetési ára 1 forint 50 kr. Lapunk t. előfizetői a Budapesti Bazárt negyedévenként I forint előfizetési árért rendelhetik meg. Midőn a most kezdődő október-deczembei'i negyedre az előfizetést megnyitjuk, tisztelettel kéijük lapunk t. előfizetőit, hogy az előfizetési pénzeket hozzánk beküldeni szíveskedjenek, hogy kellő időben intézkedhetvén, a Budapesti Bazárt b. czimükre azonnal megindíthassuk. _2___________________________________ Lapunk t. előfizetőinek b. figyelmét ez általunk nyújtott kedvezményre ismételten felhiva, vagyunk Kitűnő tisztelettel a „Tolnamegyei Közlöny“ szerkesztősége és kiadóhivatala. Közigazgatási ülés. Tolnavármegye közigazgatási bizottsága folyó hó 14-én tartotta meg gróf Széchenyi Sándor főispán elnöklete alatt havi ülését. Döry Pál alispán jelentése szerint augusztus havában elintézendő volt 2995 ügydarab, ebből elin- téztetett 2356, közgyűlésre fentartatott 12 darab, augusztus hó végével hátralékban maradt 627. A mintegy 5 napi ügyforgalomnak megfelelő hátraléknak indokát három előadónak épp ezen időszakra eső hosz- szabb szabadságoltatása képezi. A csendőrkerületi parancsnokság által közölt eseményjelentés szerint, a múlt hó folyamán különféle bűncselekmények miatt 107 egyén ellen tétetett feljelentés, kik közül a vád alapossága folytán 22 egyén lön letartóztatva. Fegyelmi eljárás augusztus hó folyamán három esetben rendeltetett el; rendbírság 8 esetben alkalmaztatott kivétel nélkül községi közegek ellen. Jelentette az alispán, hogy a szegzárd-bátaszéki vasút mütanrendőri bejárása folyó évi augusztus hó 23-án ej tetett meg s az a közforgalomnak nyomban át is adatott, mely által egy nagyfontosságu közlekedési érdek lelt kielégítést. Kívánatosnak tartaná az alispán jelentésében, ha az utazó közönség kényelmére a Szegzárdról este induló budapesti vonathoz, valamint- a Budapestről—Bátaszék felé közlekedő kocsihoz is csa- toltatnék, hogy ezáltal az éjjeli vonat, az utazó közönség számára használhatóbbá tétetnék, a mennyiben nemcsak az átszállások, hanem a vendéglőbeni éjjeli tartózkodások is az utazó közönségünk javára elkerülhetők lennének. Jelentette továbbá, hogy a szegzárdi főgimnáziumban a beiratások folyó hó szeptember első négy napjaiban eszközöltettek, és hogy a tanfolyam már a teljesen elkészült főgimnáziumi épületben nyittatott meg. Végül jélentette, hogy a földmivelésügyi miniszter folyó hó 9. és 10-én Tolnavármegye törvényhatóság határában a Duna szabályozási, illetőleg árvízvédelmi müveket, s különösen a szegzárd-bátai Dunavédgát- társulat által a belvizek eltávolítására létesített gőz- szivattyu-telepet személyesen megtekintette, s a társulat működése felett megelégedését és elismerését nyilvánította. Dr. Ha ngel Ignácz megyei főorvos jelentette, hogy az egészségügyi viszonyok az elmúlt hónapban TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (38. sz.) ____ kedv ezők voltak, sőt a kanyoró járvány teljes megszűnése által jelentékenyen javult. A fertőző betegségek szórványosan a következőleg oszlottak meg: difteritisz 15 községben 39 eset 5 halálozással, vörheny 4 községben 11 eset, hasi hagymáz 10 községben 21 eset, hökhurut 3 községben 16 betegedéssel, kanyoró 16 községben 135 betege- déssel és 4 halálozással, trachoma egy községben. Orvos 3 telepedett meg újabban a vármegyében: egy Pinczehelyen, kettő pedig Tamásiban. A szegzárdi Ferencz-közkórházban julius hónap - ról ápolás alatt maradt 277, augusztusban felvétetett 93, ápoltatott összesen 370 beteg; gyógyult ezek közül 69, javultan elbocsájtatott 13, gyógyulatlanul 8; meghalt 7 egyén. Fink Károly pénzügyigazgató jelentésében előadta, hogy augusztus havában befolyt összes 406,212 frt 45 kr adó. Ezen eredmény összehasonlítva a múlt év hason időszakában elért 333,123 frt 46Va kr befizetési eredménynyel, a folyó évi kedvezőbb 73,088 frt 98V2 krral. Perszina Alfréd kir. főmérnök az állami és törvényhatósági közutakról valamint a vasúti ügyekről tett jelentést. Tihanyi Domokos kir. tanfelügyelő az elmúlt hóban iskolákat nem látogatott, mivel a tanítás mindenütt szünetelt. Jelentésében felemlítette, hogy S c h e 111 Miksa, györei r. k. tanító, Hevesvármegyébe kir. tanfelügyelőségi tollnoknak neveztetett ki. Továbbá jelentette, hogy a tamásii gazdasági ismétlőiskolának felállítása folyamotban van, a mennyiben a község faiskoláról gondoskodott, azt bekerítette és felszereléssel ellátni is ígérte. Hogy ezen iskola tanítója megfelelő fizetéssel ellátva legyen, a vallás- és közoktatásügyi miniszter Kindl Vilmos ottani tanítónak erre szóló képesítését bekövetelte, s az ő előtelj esztésére a tanító tiszteletdija utal vány oztatni fog. Végül jelentette, hogy a 1897. évi augusztus hó 15- éig engedélyezett szabadságideje lejárván, múlt hó 16- án helyettesétől a tanfelügyelőség vezetését átvette. Az árvaszéki elnök jelentése szerint au - gusztus hóban az árvaszéknál az ügymenet rendes volt s különös intézkedés szüksége fel nem merült. Az ügyforgalmi kimutatás szerint a julius hó végén hátralékban maradt 353 ügy darabbal együtt a folyó évi augusztus havában beérkezett 1896 darabot hozzászámítva, elintézésre várt 2249 drb, úielyből 1693 elintéztetett s 556 drb maradt hátralékban. 1897. szeptember 19. A tolnád ev. ref. egyházmegye közgyűlése. Igen látogatott közgyűlést tartott a tolnai ev. ref. egyházmegye folyó hó 14-én S z i 1 a s s y Aladár világi gondnok, Csekey István, majd az uj esperes Dömök Péter társ, elnökök vezetése alatt. A gyűlés a ref. templomban vette kezdetét a szokásos imával, majd az uj esperes Dömök Péter, valamint dr. Müller János világi tanácsbiró Máthis Kálmán és Bodnár István tb. világi aljegyzők tettek esküt, kikhez a világi gondnok búzditó, lelkesítő beszédet intézett. Ugyanitt a volt esperes jelentését olvasta fel, melyből szomorúan volt konstatálható, hogy az egyházközségek is nagyon érzik a gazdasági váltságot s hogy a felekezet nélküliség itt-ott egyik, másik egyházközségben már felütötte a fejét, a mi azonban ismét csak arra vezethető vissza, hogy a szegényebb egyház hívei a terhes egyházi adóztatás alól menekülni óhajtanak (egy másik jelentés is foglalkozott ezen jelenséggel, s azt a gondolatot vetette fel, hogy ezen bajon a felekezet nélküliek állandó egyházi adóztatásával lehetne segíteni). A gyűlés ezután a városháza tanácstermében lett folytatva, hol a különböző bizottságok jelentéseit hallgatták meg, az államsegélyek iránt tettek indítványt s letárgyalták a 48 pontból álló tárgysorozatot s egyúttal a különböző bizottságokat is megválasztották, illetőleg kiegészítették s bár egyik másik tárgynál hosszabb viták folytak, még is hogy az ebédre fordított 2 órai szünetelés mellett a gyűlés d. u. 8 órára befejezhető volt, az a világi gondnok, Szilassy Aladár tapintatos ügyes s fáradhatatlan vezetésének tulajdonítható. A különböző bizottságok a következőképpen alakítalak össze: I. KÖzalapi bizottságba megválasztatott : B u s Lajos egyházi-, Dömötör László világi tag. II. Építési bizottságba: Tóth Károly, Ágoston István világi-, Bus Lajos egyházi rendes és Máthis Kálmán világi póttagul. III. Időszaki tanácsba : D ó c z y József uj tag választatott be. IV- Taniiggi bizottságba: Babay Béla pilisi-, Szűcs Endre czeczei-, Szabó Károly paksi lelkészek, —■ továbbá Somogyi István d. szentgyörgyi és Győri szépen elrendezve. Egy bölcső állott letakarva a sarokban. Nem használják, — úgy látszik. Megengedj Sári leülök. Nagyon elfáradtam az útban. Letörült neki egy széket a kötényével s elébe tette. — Foglaljon helyet kelmed. — Hál’ istennek, hogy megszólaltál. Azt hittem beszélni sem tudsz már, mióta nem láttuk egymást. Várta, mit fog rá felelni. Hallgatott. — Régen volt. Sok minden történt azóta. Szerettelek, nagyon szerettelek, mint a hogy most is szeretlek. Úgy elnéztelek, mintha a szentem volnál, a kire még fölnéznem is Istenkisértés volna. Jártam utánnad, mint a holdkóros. Nekem elég volt ennyi. Miért sápadsz el ? Bajod van ? — Semmi, semmi. — Egy napon azzal fogadtál, hogy hirt kaptál a bátyádról, a ki Talliánországba hadakozni ment. Azt mondtad: hozzam haza, akkor az enyém léssz. Elmentem, megtaláltam a bátyádat. Itt az ii'ás róla. Ládd. Meghalt . . . Még erre sem jajdulsz föl | Halk sikoly hagyta el Sári ajkait. — Hazajöttem. Mire ? Hogy téged más karján lássalak. Osszeakazkodtál az első utszéli sihederrel. En pedig, a gazdag legény járok mint a bolond egy legény után, a kit nem is ismerek. S ellenben te, a ki sokáig a lelkem voltál, a kit jóformán tekintettel sem mertem illetni, elhagysz mint egy hűtlen állat a gazdáját. Miért tetted ezt velem? Felelj. Az asszony sápadt arczát tenyerébe fektetve, isszonyu kínnal suttogá: — Nem tudom, nem tudom j Hirtelen leborult a földre és omló könnyei közt zokogott lázzal, szenvedélylyel. — Bocsáss meg Laczi, bocsásson meg, könyör- gök mint az Istenhez, ne bántson, hallgasson meg, szerettem, szerettem kelmedet, a hogy embert csak szeretni lehet. Elhagytam miatta a gazdag apámat, laktam egy vén boszorkánynál, a ki gonoszabbul bánt velem, mint a kutyájával. Elhagytam miatta az apámat, a' kelmed szeretete volt az éltetőm a boldogságom. Egy napon felkeresett az apám. Elmondotta, hogy a bátyám él. Hozza el kelmed, akkor odaadnak, kelmed elment. Másnap megint ott volt az édes apám a Sárga Imrével. Elhitették velem, hogy kelmed az ő kezükben van. Ha hozzámegyek Imréhez, szélnek eresztik. Ha nem, kinozni fogják. Szerettem kelmedet, a szeretet vakká tett. Hittem nekik. A nászlakomán azután rémledezik előttem, hogy látom kelmedet, a hogy keresi bátyámat. A vén boszorka kivallott mindent. Tanácsot adott. Virágzárral megöltem az uramat. Vigyázzon kelmed, kendet is elemésztem. A szeme vérben forgott. Arczát isszonyuan el- éktelenitette a fájdalom. Laczi odament hozzá és gyöngéden simogatta az arczát. — Térj magadhoz ! — Nem tudták meg a tettemet, kelmédnek elmondottam. Itt vagyok a kezében. Tehet velem, a mit akar. Szerettem, szerettem. Oltalmazzon. Védjen meg. Ne hagyjon. Végigterült a földön. A legény pedig, a ki azzal jött, hogy halottá teszi a hűtlen kedvest, ölébe fogta a fejét és rebegte édesen, lázzal. — Ne félj . . . enyém vagy, oltalmazni foglak. ... Es csókolta hosszan, hosszan . . .
