Tolnamegyei Közlöny, 1897 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1897-05-23 / 21. szám
XXV. évfolyam. 21. szám. Szegzárd, 1897. május 23. KÖZIGAZGATÁSI, TÁRSADALMI, TANÜGYI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Az országos selyemtenyésztési miniszteri meghatalmazottnak, a tolnamegyei gazdasági egyesületnek, a szegzárd-központi tanitóElófizetési ár: Epész évre . . . . 6 frt — kr. Félévre ..................3 „ — „ Negyedév re .... I „ 50 „ Ferves szám a kiadóhivatalban 12 kr. Szerkesztőség: Kiadóhivatal: Bezerédj István-utcza 6-ik szám alatt, Széchényi utcza 176. sz. alatt, hová hová a lap szellemi részét illető közaz előfizetések, hirdetések és a felleménvek intézendők. szólamlásuk küldendők. Me gj ©len: Hetenkint egyszer, vasárnap. Nyilttérben | hasábos petitsor 15 kr. Hirdetések jutányosán számíttatnak. Hiv. hirdetések: 100 szóig | | I 1 frt 87 kr. 100—200 „ ... 2 „ 87 „ 200—300 | . . . 3 „ 87 „ minden további 100 szó 1 írttal több A népbank uj otthona. A szegzárdi népbank, mint önsegélyző szövetkezet múlt vasárnap tartotta rendkívüli közgyűlését, mely alkalommal azon párját ritkító eset fordult elő, hogy 1600 betét tulajdonosai lévén jelen, a közgyűlés az alapszabályok kikötései értelmében, már az első kitűzött batáridőn határozatképességét megál- lapitbatta. S könnyen érthető volt a szövetkezet tagjainak ezen rendkívüli érdeklődése, mert hisz a választmány olyan javaslatai voltak napirendre tűzve, melyek az intézeti élet és fejlődés történetében messze kiható nyomok hátrahagyására hivatvák. A népbank intéző körei ugyanis már rég belátták szükségét annak, hogy részint az intézet tekintélyének és megbízhatóságának emelése, részint a gyakori helyiségváltoztatás ketlemetlenségének kikerülése érdekében, el- odázhatlan teendőjük az intézetnek állandó otthonnt teremteni. Ez a régen vajúdó ügy a múlt vasárnapi közgyűlésen szerencsés megoldást nyert s egy év múlva már a népbank saját házában, saját helyiségében, zavaratlanul folytathatja áldásos működését, mely legfőképen abban áll, hogy a nép alsóbb rétegeinek nyújtson alkalmas módot a fillérenként való tőkegyűjtésre s ugyanazon osztályokat önmaga által részesítse olcsó és nyugodt köl- csönökben s igy kizárólag emberbaráti hivatást teljesít. A népbank választmánya azért,"miután az alapszabályok ez irányban tiltó rendelkezést nem foglalnak magukban, midőn értesült, | hogy az intézet czéljaira rendkívül alkalmas Pál János-féle ház megvásárolható, nem késett ezt örökáron magához váltani: tette ezt azon indokból is, mert ezen dísztelen épület eltá- volitása s helyébe egy modern épületnek emelése már a város fejlődése érdekében is rendkívül szükségesnek mutatkozott. Az épitési terv és költségvetés, úgy annak F i 111 e r Kálmán fővárosi hirneves műépítész által történt felülvizsgálata, valamint az épitésre szükséges pénznek mi módon leendő beszerzése és törlesztése iránti terv- készítés néhány hetet vett igénybe s igy múlt vasárnap a választmány ezen szorgalmas működés folytán azon helyzetbe jutott, hogy e fontos tárgyra vonatkozólag a közgyűlés tagjait teljes mérvben és kimerítően tájékoztathatta. A választmány terve szerint kétségtelen, hogy az uj, díszes intézeti ház a telek árával együtt, körülbelöl 29000 irtot vesz igénybe, de a 30000 frtot semmíesetre sem haladja meg; s minthogy ebből a 4%-os kamatra elhelyezett nyugdíj és tartalék alap 7000 frtot fedez, a felveendő kölcsöntőke 22000 frtra tehető. Minthogy ennek 5%-kos kamat mellett való felvevése biztosítva van, kétségtelen, hogy az uj épület bérjövedelme, mely a népbank által fizetett 600 írttal együtt 1600 frtra tehető, a befektetett tőke kamatait minden körülmények között fedezi. Csupán tehát a tőketörlesztésre nézve I kellett valami alkalmas módot találni, hogy a legfeketébben szinező vélemény is kielé- gitést nyerjen. S a választmány ezen nehéz kérdést is olymódon oldotta meg, mely a tagoknak semmiféle érzékeny terheltetésével nem jár. Minden csoport alakulásánál — s ez most már évenkint történik — a jelentkező minden általa aláirt betét után, hat évre, vagyis a csoport feloszlása idejéig kitérjedő- leg, egyszer s mindenkorra alakulási dij czi- mén 20 krajczárt tartozott fizetni, melynek fele a nyugdíjalapot, fele pedig a tartalék- alapot illette. Jövőre ugyanezen feltételek mellett 30 krajczárt fizet s a többlet, mely évente 300—400 frtra rug, fog a tőke törlesztésére fordittatni. Az összes újabb teher tehát, mely a betét tulajdonosra a házvétel folytán hárul, hat évre. betétenkint: 10 krajczár. Azt hisszük ez oly elenyészőleg csekély újabb teher, hogy abba mindenki készséggel belenyugodhatik, legfőképen azért, mert ezen csekély áldozattal lehetővé teszi, hogy egv emberbaráti czélokat követő intézet ma- gának, mint egy állandóságának és hosszú életének jelképeként, állandó és kényelmes otthont szerezzen. Még csak azt emlitjük fel, hogy az épület a népbank tulajdonát fogja képezni, de az intézet feloszlása esetén Szegzárd város tulajdonába megy át s általa az érték jótékony, vagy közművelődési czélra fordítandó. A közgyűlés, mely ezen fontos ügy elintézésére volt hivatva, ritka egyhangus ággal TÁRCZA. M élázás. Néha, néha, ábrándozva’ Tűnődöm . . . Mi az ami boldogithat? E földön. Szép lány csókja . . . ölelése . . . Eh! el vele, Lelkem ezzel csordultig van Már tele. Öregedem . . . ősz haj is van Fejemen, Nem piheg már kis feleség Keblemen. Sivár élet ... de áldanám Istenem, Ha már künn kén’ temetőbe Pihennem. Mindegy most már ... itt előttünk A jelen, ..... Élvezzük csak ... ki nem teszi Esztelen; Addig is, mig az égbe nem Czitálnak Hányjunk fittyet eme czudar Világnak. EnŐA fagyos szentek. — Hátra va még Orbán. — — A „Tolnamegyei Közlöny“ eredeti tárczája. — Előre is kijelentem, hogy sem profanizálni, sem idő-prognozist nem akarok irni. (Attól már úgy is elkéstem.) Majdnem úgy vagyok, mai czikkecském- mel, mint Hazafi Verái János, ki gyakran azt irja: irtam mérgemben. De hát csakugyan szinte bosszús hangulat vesz erőt az emberen, mikor ezek a t. ez. szentek elérkeznek. A szép tavaszi napok verőfénye helyett csúnya, kellemetlen időjárás van, az ember az idővel együtt kesereg s halmazállapota majdnem csepp folyóssá válik a sok hideg esőtől. Szó, ami szó, de azt meg kell hagyni, hogy Szervácz, Pongrácz és Bonifácz következetes szentek és retteget nevük van. De meg is járták ő kelmék Gyöngyösön, már t. 'i. a fagyos szentek. A 70-es években történt, midőn egy ájtatos tisztelőjük arra a gondolatra jött: hátha ezek a szentek azért mókáznak olyan sokat a magyarral, mert nem tisztelik őket eléggé. Volt a a vidéken egy csaszlaui kőfaragó, ki egy kissé a szentek kifaragásához is értett. Gondolván a jó pa- lócz, hogy szőlőjét a kései fagyoktól megmentse, szobrot állított nekik a szőlőhegyen. El is készültek. Szervácz olyan volt, mint egy didergő eszkimó, Pongrácz meg valami árvamegyei honpolgárhoz hasonlított, mig Bonifácz olyan vala, mint egy berúgott verklis. Mindháromnak meleg bundája és jó bagaria csizmája is volt faragva. Az akkori fejlett műérzékemmel úgy néztem, hogy valami banya kemenezére voltak állitva. Nem sokáig tartott a dicsőség! Eljött az ő becses nevenapjuk és a szőlő ismét elfagyott. — No, az áldóját! — fakadt ki a türelmét vesztő palócz, ha nem volt elég a tisztességből, meg a jó gúnyából, most hát melegedjetek. Körülrakta őket venyigével s alájuk gyújtott. Hát biz’ azok szerecsenek lettek a nagy füsttől s az a szégyen is megesett velük, hogy lekerültek a csőszház elé — ijesztőnek. A légköri hőmérség hirtelen csökkenése ma már tudományosan megállapított elveken van összefoglalva s hogy mégis az időjárásról még a műveltebb körökben is téves nézetek vannak elterjedve és sok babonás hitnek gyökerei a művelődés távol múltjába vezetnek vissza: az az oka, mivel a meteorologia még úgyszólván uj tudomány ág, mely ma már a fizika haladásával lépést tartva, a légbeli tüneményeket magyarázza. Egy kérdés méltán támadhat hinnünk: váljon évezredek óta nem történt-e valami lényeges átalakulás éghajlatunkon ? Erre csak több százados vagy ezredéves észleletek adhatnának feleletet. Földünk őstörténeti nagyszerű átalakulásán kivül felötlik ama kérdés is: a a nap sugárzó energiája nem csökkent e? A geológia
