Tolnamegyei Közlöny, 1896 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1896-01-26 / 4. szám

1896. január'26. _______TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (4. §§ ________ ' ______________5

— Állandó menedékházakra képesítő tanfolyam. Tihanyi Domokos kir. tanfelügyelő felterjesztést intézett a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, hogy Szegzárdon 1897. év január hóban menedékházakra képesítő tanfolyamot nyisson.

— Az uradalommal kötött egyezség jóváhagyása.

Szegzárd nagyközségnek a pótadó tárgyában az uradalommal kötött egyezségét a vallás- és közoktatás- ügyi miniszter jóváhagyta, mely egyezség szerint az uradalom hat éven keresztül évi 700 frt községi pótadót tartozik fizetni.

—- Uj tagok. A „SzegzárdiAlapnevelés-i Egyesület“ rendes tagjai közé évi 2 frt tagdíjjal beléptek : Horváth Ignáczné, Kovács Dávid, Bati János, Leopold Samu, pártoló tagjai közé: Varasdy Gábriella, Ágoston István, Schneider Gábor, Oláh András és dr. P a t a k y Gyula.

— Halálozás. T e v e 1 község egyik legtiszteltebb polgára, Schmidt József, pékmester és földbirtokos folyó hó 18-án hosszas szenvedés után élete 57-ík évében meghalt. Temetése 20-án volt. A boldogult- ban Konstáncz er László, a szegzárdi r. k. hitközség pénztárnoka, apósát gyászolja.

— Ipartestületi közgyűlés. A szegzárdi ipartestület folyó hó 19-én Kovács Dávid iparhatósági biztos j lenlétében tartotta meg évi rendes közgyűlését. Felolvasták a gyűlés megnyitása után az elnök évi jelentését, melyből az ipartestület fokozatos haladása tűnt ki, a mi fölött Kovács Dávid iparhatósági biztos nem is mulasztotta el elismerését kifejezni. Az évi számadást és a költségvetést a közgyűlés jóváhagyta. A megejtett választásnak az lett az eredménye, hogy elnökül újból megválasztották id. Tóth Pált, titkárul Véges Jánost, pénztárnokul pedig Ferencz Gyulát. Az előljárósági tagok kettő kivételével, szintén újból megválasztattak.

— Átvonulási Illetékek. A m. kir. honvédelmi miniszter körrendeletét bocsájtott ki, melyben megszabta a közöshadsereg és honvédség csapatainak átvonulása alkalmával a szállást adóknak járó étkezési illetékeket. Az árszabás legkisebb az erdélyi részekben, hol tizenöt és fél krajczár naponkint az étkezési illeték, s legnagyobb a dunántúli vidéken, a melyhez Tolnavármegye is tartozik, a mennyiben itt naponkint huszonkét krajczár az átvonulási illeték.

— Tisztelgés a dombóvári főszolgabírónál. Az O- és Uj-Dombovár, Döbrökoz, Szakcs, Nakk, Lápafő, Várong, Kocsola, Gyula-Jováncza, Mucsi és Csibrák községekből újonnan alakított dombóvári járás köz- ségi jegyzői kara folyó hó 22-én tisztelgett Nagy István főszolgabíró előtt. A jegyzői kar nevében Kiss Pál gyula-jovánczai körjegyző üdvözölte a főszolgabírót szép beszéddel. A főszolgabíró megköszönve a jegyzői kar megjelenését, meleg szavakban biztosította a tisztelgőket jóakaratáról, kijelentvén, hogy benne szigorú, de igazságos főnököt találnak. A tisztelgés után a „Korona“ vendéglőben bankett volt, melyen éltették D ö r y Pál megyénk alispánját, Nagy István főszolgabírót, ki a jegyzői karra ürítette poharát.

— A dunaföldvari vöröskereszt-egylet folyó hó 19-én tartotta özv. br. F i a t h Lajosné elnök s F r e y- tag József társelnök vezetése mellett rendes évi közgyűlését. Fray tag József társelnök üdvözölte a szép számmal egybegyült tagokat s köszönetét nyilvánította a választmányi tagoknak azon szives támogatásért, melyben az elnökséget az ügyek vezetésében részesítik. Szép szavakban ecseteli az egylet nemes hivatását, mely egyedül a tiszta humanizmus szolgálatában áll, főszerepe bár háború idején nyilvánul, de áldásos működését békében is egyaránt érvényesítheti a szegények gyámolitása által. E tekintetben egyletünk évről-évre érejéhez képest hol az éhezőknek nyújtott kenyeret, hol pedig a szegény iskolás gyermekeket ruháza fel ] igy a lefolyt évben is 24 szegényt ré ze- sitett pénzbeli segélyben. Jelenti továbbá, hogy az egylet ez évben 3 alapitó s 98 rendes taggal szaporodott, mely eredmény ,br. Fiath Lajosné elnök s a választmányi hölgyek fáradhatlan buzgolkodásának köszönhető; e szerint a vöröskerest-egylet 192 rendes és 15 alapitó tagból áll. Rafael Leo egyleti pénztárnok következőkben számol be a. pénztár állapotáról: jövedelem 784 frt 48 kr, kiadás 284 frt 52 kr. Marad az egyletnek 496 frt 96 kr. A kisorsolt s kilépett választmányi tagok helyett megválasztattak: Abt Nándorné, Bruzer Mihályné, Daróczy Vilma, Doór Ferenczné, Endrődi Erzsiké, Fárkas Józsefné, Farkas Vilma, Gaál Viki, dr. Lévai Dezsőné, Miksy Jánosné, Pintér Lajosné, Posch Mari, Ringbauer Józsefné, Steiner Fülöpné, Udvary Mari, Vargay Mihályné.

— Esküvő. Mayer János bátaszéki kereskedő folyó hó 20-án délután 4 órakor esküdött örök hűséget menyasszonyának, Mayer János bornagykereskedő kebves leányának, Anna kisasszonynak. Az esketést Holndonner Ferencz plébános végezte, ki az uj párhoz megható szép beszédet intézett. Esküvő után nagy lakoma volt, melyen az uj boldog házaspárra Holdonner Ferencz plébános, az örömszülőkre Angyalffy Imre főjegyző, a nyoszolyó leányokra Matz on Kálmán, ismételve az uj házaspárra pedig Mayer Gyula dr. ürítette poharát.

— Tüzeset a vidéken. Folyó hó 13-án esti fél 10 órakor Váralja községben ismeretlen okból Pali József háza kigyulladt s az teljesen loégett.

— „Addig jár a korsó a kútra, mig el nem törik“. Ez a közmondás ráillik Horváth József nagy-doroghi legényre is, a ki már régóta dézsmál- gatta a vasúti állomáson a rakományokat, mig végre tetten csípték éppen akkor, midőn egy csomagot felbontott, hogy abból lopjon. A csendőrség Horváth Józsefnél házkótatást tartott s nála nagyon sok lopott tárgyrt talált, melyek mind a vasúti állomásról kerültek hozzá.

Halálozás. A következő gyászjelentést vettük : „Goldberger J. Mór úgy a maga, mint gyermekei: Goldberger Arnold, özv. Braun Bernátné szül. Goldberger Helén, dr. Goldberger Hugó és Goldberger Dezső, unokái I Braun Irén, Margit és Renéé, valamint a rokonok nevében fájdalomtelt szivvel tudatja, hogy forrón szeretett fia, az önfeláldozó jó testvér, nagybátya és rokon, Goi dberger Izidor folyó évi január hó 25-én hajnali 3 és fél órakor életének 27. évében hosszas szenvedés után jobblétre szenderült. A felejthetetlen halott hült porai folyó hó 26-án délután 3 és fél órakor fognak a halottas házból az izr. sirkertbe örök nyugalomra kisértetni. Szegzárd, 1896. január hó 25-én. Áldás és béke lebegjen porai fölött. Csendes részvét és koszorúk mellőzése kéretik.

— BohÓCzestély. A szegzárdi kaszinóban folyó hó 22-én Török Béla igazgató elnöklete alatt értekezletet tartottak a kaszinó nőtlen tagjai és megalakították a vigalmi bizottságot továbbá elhatározták, hogy február hó 15-én a kaszinó összes termeiben bohócz- estélyt tartanak.

— A szegzárdi Magyar l-ső asztaltársaság folyó évi január 26-án d. u. 4 órakor saját helyiségében ünnepélyes felolvasást t rt. Ezen ünnepélyre a tagok családjaikkal, valamint a nem tagok is, díjmentesen szívélyesen fogadtatnak. Továbbá ugyanezen társaság jövő 1896. évi február hó 8-án saját helyiségében zártkörű tánczvigalmat fog tartani 40 kr. belépti dij mellett, melyre a tagok és családjaik ez utón is tisztelettel meghivatnak. A nem tagok, kik meghívóra igényt tartanak, kéretnek e végett a társaság igazgatóságához fordulni. A bál tiszta jövedelme a helybeli szegénysorsu iskolás gyermekek felruházására lesz fordítva. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. A választmány.

— Hibaigazítás. Lapunk legutóbbi számában „Tolnavármegye közigazgatási bizottsága“ czimen megjelent közleményünkbe sajnálatos, értelemzavaró sajtóhiba csúszott bele, miért is a hibásan közölt sorokat az eredeti helyes szöveg szerint újra itt hozzuk : A meglátogatott iskolák közül jeles eredményt mutattak fel: a paksi községi fiú, a paksi r. k. leány, a paksi ág. ev., a paksi statusquo izr. iskola és a paksi r. kát. ovoda; jó eredményt: a paksi r. k. fin, a paksi községi leány és a paksi ev. ref. iskola; kielégítő eredményt: a paksi községi iparostanoncz és a paksi orth. izr. iskola.

— Elgázolás. Múlt kedden délután a Tóth Károly mérnök háza előtt levő dombról virgoncz gyermekek ereszkedtek le szánon, s e közben olyan szerencsétlenség történt, mely Péter Bencze Mihály 14 éves fiú életébe került. Ugyanis a szerencsétlen fiú az országúton arra jövő kocsi alá került, mely feját, mellét és ágyékát összetörte. A vértől elborított tehetetlen fiút a’ kórházba vitték a hol fej- sebeit összevarták. Életét megmenteni azonban nem lehetett, s iszonyú kínok között meghalt. — E szerencsétlenségből kifolyólag felhívjuk a hatóság figyelmét, hogy tiltsa be a gyermekeknek azon a helyen való szánkózását, nehogy hasonló esetek ismétlődjenek.

— Öngyilkos asszony. Galambos Mátyásné bikal-pusztai béresné gyógyíthatatlan betegségé miatt férjének beretvájával elvágta a nyakát. Az öngyilkos asszonyt orvosi ápolás álá vették ugyan, de megmenteni nem lehetett.

— Halálozás. A következő gyászjelentést vettük : „Ozv. Ferenczy Istvánná szül. Jäger Ilka úgy saját, mirt gyermekei: Ferenczy Ilka férj. dr. Jobst Lászlóné, dr. Ferenczy László, Ferenczy Andor és Ferenczy István, sógornője Ferenczy Etelka férj.

1 Fináczy Gyuláné, veje dr. Jobst László; unokái:

Jobst Mártha,, Imre, Laczi, IIus és Pista, valamint a széleskörű rokonság nevében fájdalomtól megtört szivvel jelenti 1 legjobb férj, atya, testvér, ip, nagyatya, illetve rokonnak, Ferenczy Istvánnak folyó évi január hó 19-én esti 9 és fél órakor életének 64-ik, boldog házasságának 34-ik évében a halotti szentségek ájtalos felvételé után az Urban történt gyászos elhunyták A boldogult földi maradványai folyó hó 21-én délután 4 órakor lesznek Pécsett, a Mária- utcza 21. szám alatt levő halottas házban beszentelve s onnan ennek megtörténte után a budai külvárosi közsirkertben örök nyugalomra elhelyezve. Az engesztelő szentmiseáldozat az elhunyt lelki üdvéért folyó hó 22-én délelőtt 10 órakor fog a belvárosi plébánia-templomban az Urnák bemutattatni. Kelt Pécsett, 1895. január hó 20-án. Áldás béke lebegjen hamvai felett!

— A kiderült ártatlanság. Horváth Szabó Ferencz szegzárdi lakos, mint szegény zsellér ember pénz dolgában megszorulván, a szegzárdi takarékpénztárból 165 irtot vett kölcsön váltóra, a váltót elfogadóként Horváth Szabó Ferencz és neje Posta Erzsébet írták alá, kibocsátó és forgatóként pedig a megszorult ember édes testvére, Horváth Szabó György és komája Pere József szegzárdi gazda emberek sze- . repeltek. Horváth Szabó Ferencz azonban a sok csapások miatt tönkre jutván, lejáratkor a váltót beváltani nem tudta, minélfogva a takarékpénztár által annak rendje és módja szerint bepereltetett. Horváth Szabó György és Pere József azonban megérezvén a sáfrány illatot, hogy a vagyontalan Horváth Ferencz helyett most nekik kell kifizetni a 165 frtot, oly mó- . dón akartak kiszabadulni a fizetés alól, hogy a kir. törvényszék előtt a váltóra tett aláírásukat egyszerűen megtagadván, azokat hamisnak állították és atyafi- ságos jóindulattal azt állították, hogy Horváth Szabó Ferencz és neje a váltót meghamisították, utánozván az ö névaláírásukat. A jóindulatú testvér Horváth Szabó György ezen állítására a bíróság előtt esküt is tett, ennek következtében a fizetési kötelezettség alól megszabadult, a nazarénus hitre áttért. Azonban nem vitte rá a lelkiismeret, hogy esküvel erősítse meg hamis állítását, minélfogva a váltóösszeg kifize-i tése az ő nyakában maradt. Horváth Szabó Ferencz \ pedig a feletti bánatában, hogy neki milyen jó sze- \ rető rokonai vannak — nem akarva ezekkel egy városban sem élni — felpakkolván két kis rossz lovára feleségét és néhány gyermekét, neki indult a nagy világnak jobb hazát keresni; a hol az idegenek jószívűsége mellett remélt írt találni az atyafiak által okozott mély fájdalmára. A testvér vádja alapján azonban ellene ás neje ellen okirat hamisítás büntette miatt vizsgálat indíttatván, az ügy tárgyalására határnapul 1896. január 21-ike tűzetett ki; már a kora reggeli órákban megjelent a kir. tvszék tárgyaló helyiségében a jó testvér és koma, nyilván azon hi- szemben, hogy a világnak ment Horváth Szabó Ferencz és neje úgy sem fog megjelenni, könuyen nyakukba háríthatják az alaptalan vádat. — Vártak nagy remények között egész 11 óráig, ekkor azonban megnyilik a tárgyaló terem ajtaja, belép egy fáradtságtól elcsigázott rongyos alak, s a két jó rokon megrémült kapkodásai közt előadja, hogy ő az a Horváth Szabó Ferencz, ki a testvéri üldözés elől kivándorolt családi tűzhelyéről, hazájából és sok bujdosás után Boszniában telepedett le, hol nyomasztó szegénységben, de boldogabban él az idegen nemzet között, keserves napszámjával tengetvén a maga és nagy családja nyomorult életét, eljött most, — gyalog indulván neki télviz idején az iszonyú útnak 12 napi fáradságos küzdelem után, küzdve hideggel, éhséggel és farkasokkal, — hogy számot adjon illetékes birái előtt tettéről és tanúbizonyságot tegyen a rokoni szeretet példás megnyilatkozásáról, ott hagyván nejét és számos gyermekét, kik talán elpusztulnak a nyomor miatt, mig kenyérkeresőjük ismét visszakerül, ha ugyan a nagy ut fáradalmaitól a kietlen pusztában meg nem fagy. Magával akarta hozni nejét is, ki azonban a rémitő útnak féléves gyermekével, — kit magára nem hagyhat —| nem mert kiindulni. A kir. tvszék ugyan felmentette az ellene emelt vád alól, ártatlansága kiderült, az erkölcsi elégtételt tehát megkapta, ki téríti azonban meg a szegény ördögnek viszontagságos fáradságait, s ki tudja, hogy a kétségbeesett bizonytalanság martalékául hagyott nő és gyermekek viszontláthatják-e még kenyérkeresőjüket, ad-e az ég neki még annyi erőt, hogy az előtte álló 12 napi fáradságos utat újból megtenni képes leend? Az igazság szeme tehát bár be van kötve, a gonoszt diadalra jutni ezúttal nem engedte ; a jogrend helyreállítása azonban megköveteli, hogy a szívtelen rokonok elvegyék méltó büntetésüket.