Tolnamegyei Közlöny, 1896 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1896-01-26 / 4. szám
6 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (4. sz.) 1896. január 26. — Hymen. Molnár Kázmér, mohácsi szolga- biró eljegyezte a bájos Stepniczki* Miczi urhöl- gyet, özv. Rosmayer Ferenczné kedves unokáját Tolnán. — A nők középiskolai tanulmányai. A vallas és közoktatásügyi miniszter 72039. szám alatt a nők középiskolai tanulmányai módozatainak szabályozására vonatkozólag a következő rendeletet adta ki: • 0 császári és apostoli királyi Felsége 1895. évi november hó 18-án Bécsben kelt legfelsőbb elhatározásával előterjesztésemre legkegyelmesebben megengedni méltóz- tatott, hogy a nőknek, a bölcsészeti, orvosi és gyógyszerészi pályákra való léphetés czéljából, a felsőbb tanintézetekre leendő felvételre, — a mennyiben a szabályszerű feltételeknek megfelelnek — az illetékes felsőbb tanintézet meghallgatása alapján esetről-esetre engedély adassék és részükre, miután tanulmányaikat a fennálló szabályok értelmében sikerrel befejezték, a képesítő oklevél kiadassák. Azon szempontokat, melyek engem a legfelsőbb elhatározás kieszközlésére késztettek, már f. évi deczember 19-én, 65719. sz. a. kelt, az egyetemekhez intézett és a „Budapesti Közlöny “-ben megjelent rendeletemben részletesen kifejtettem, valamint ugyanott körvonaloztam azt is, hogy legfelsőbb helyen adott elvileges engedély alkalmazását — tekintettel azon nagyfontosságu közművelődési és társadalmi érdekekre, melyeket ez intézkedés érint — általában mily szellemben kívánom eszközöltetni. Minthogy a legfelsőbb elhatározásban jelzett pályákra való léphetés feltételezi a nőknek a felsőbb tanintézetek illető karaira rendes hallgatói mi-, nőségben való felvételét, az erre való jogosultságot pedig az 1883. évi XXX. t.-cz. értelmében szabályszerű középiskolai tanulmányok alapján kiállott érettségi vizsgálat adja meg, szükségesnek mutatkozik közelebbről megjelölni és szabályozni azon módozatokat is, melyeket a nők középiskolai tanulmányaira nézve irányadóknak kívánok tekinteni. Középiskoláink az idézett törvényczikk 15. §-ának korlátái közt az osztály és érettségi vizsgálatok letehetésére eddig is megadták az engedélyt a leányoknak, mint m a- gántanulóknak. — A leányok középiskolai ta- ntdmányainak és vizsgálatainak e módozatát ezentúl is fenn kivánom tartani. Amennyiben e szerint leányok az ország bármely nyilvános középiskolájánál magánvizsgálatokra s ezeknek sikeres letétele után magán-érettségi vizsgálatokra bocsátásukat kérelmezik, az illetők minden felsőbb engedély kikérése nélkül a fennálló szabályok szerint bocsáthatók e vizsgálatokra, csupán arra kell ügyelniük a vizsgáló bizottságoknak, hogy a leányok vizsgálatai a fiuk vizsgálataitól elkülönítve tartassanak meg. Ha az illető leány polgári iskolából vagy felsőbb leányiskolából magántanulói minőségben középiskolai tanulmányokra kiván átlépni, az 1883. évi XXX. t.-cz. 12. §-a értelmében felvételi vizsgálatot kell tennie, mely a kétnemű intézet megelőző osztályainak tantervi különbözeiére terjed ki. E vizsgálat sikeres letétele esetén azután a leány a középiskola közvetlenül magasabb osztályának ill. osztályainak anyagából a törvényes időben magánvizsgálatokra bicsátható. Mindezen vizsgálatok teljesen ugyanazon tanulmányi mérték szerint tartandók meg, mely a középiskolák fiu-tanulóira nézve a tantervekben ki van szabva. Súlyt helyezek arra, hogy ezen uj intézkedés jótéteményeiben valóban kiváló szorgalmú és tehetségű nők részesüljenek, s minden jogositatlan törekvés a megfelelő korlátok közé szőrittassék; azért itt még külön hangsúlyozni kivánom, hogy miként a fiuk, úgy a leányok vizsgálatainál sem. lehet helye semminemű enyhe elbírálásnak vagy könnyítésnek. Midőn ezeket a főigazgatóságnak további eljárás végett tudomására hozom, még csak arra hívom fel a középiskolák tanári testületért, hogy a vizsgálatokra jelentkező leányokat az 1890. évi XXX. t.-cz. határozmányaira is figyelmeztessék, melyek szerint az orvosi karok, úgy szintén a főiskolák mennyiségtan-természettudományi szakosztályainak rendes hallgatóitól a görög nyelv ismerete nem kívántatik, hanem azok, kik a tanulmányokra lépnek, a görög nyelv helyett megszabott tárgyakat választhatják a gymnasiumban. Budapest, 1895. évi deczember hó 31-én. Wlassics. MULATSÁGOK. — A bátaszéki dalárda 1896. évi február hó 8-án az „Arany Nap,, szálló helyiségeiben tánczestélyt tar. Belépti dij személyenkint 60 krajczár. Kezdete 8 órakor. —- Szakcsi kaszinó-estély. Vármegyénk legnyugatibb részéből, Szakosról kapott tudósítás szerint azottani kaszinó-egylet folyó évi január hó 18-án egy igen fényesen sikerült jótékonyczélu bált tartott, a mely az ugyanott eddig megtartott bálokat minden tekintetben felülmúlta. A kedélyes estélyről tudósítónk a következőkben számol be: Nagy Ignácz vendéglőjének tánczterme müértő- kezekkel valóságos tündérkertté varázsoltatok, a mely alig győzte befogadni a szebbnél szebb virágokat, a bálra megjelent asszonyok és leányok gyönyörű koszorúját. Az elegáns toilettekben megjelent csodaszép hölgyek és a válogatott közönség egy igazi elite bál képet tárták elénk. A táncz — Lató Jancsi kitűnő zenéje mellett — lankadatlan kitartással és szűnni nem akaró jó kedvvel reggeli 7 óráig tartott. A négyeseket 28 pár tánczolta. Szünóra alatt Nagy József tanitó F. Le- perdről „viribus unitis“ jelszóból kiindulva a kaszinó megalapítói, vezetői, tagjai és jelenlegi népszerű és köztiszteletben álló elnökére tósztozott. Majd Horváth László jegyző a jelenlevő vendégekre emelte poharát. A bál fényes sikere a rendezőség — de különösen Maczkó László elnök — kitartó buzgóságának és tapintatos eljárásának köszönhető. Hölgyek közül jelen volta: Asszonyok: Jagicza Istvánná (F. Leperd), Maczkó Lászlóné, özv. Schamorzillné, Horváth Lászlóné, Horváth Jánosné (Kónyi), Csullag Mihályné (Uj-Dalmand), Kulcsár Józsefné (Szántó), Kovács Pálné (Török-Koppány), özv. Horváth Jánosné, Nagy Józsefné (F. Leperd), Balazatics Kálmánná (Miszla), Konkoly Istvánná stb. Leányok: Albrech- tovics Margit (Simontornya), Jagicza Emma (F. Leperd), Schpuller Ella (Budapest), Kulcsár Irma (Szántó), Kovács Nina (Török-Koppány), Csullag Terka (Uj-Dalmand), Horváth Mariska (Kónyi), Schamor- zill Mária és Karolin, Szilly Rózika stb.-h. -y. — A „Simontoruyai Iparosok Olvasó-Egylete“ szokott tánczvigalmát saját pénztára javára folyó hó 19-én tartotta meg, még pedig kitűnő jó sikerrel. A mulatság fő jellege volt a derült — az illem szigorú határai között mozgó — fesztelen jókedv. A jelen volt nők névsorának előszámlásását el fogja engedni, — t. Szerkesztő Ur! — a mi különben is az illető anyák, férjek, vőlegények és udvarlókon kívül a nagyközönséget kevéssé érdekelné. Elég azt mondani, hogy mindannyian' —- egszerüen, de Ízléssel öltözve —| szépek voltak, kedvesek voltak s hogy s hogy a férfi közönség fiatáljának tetszettek, bizonyította az, hogy a franczia, keringő stb. között ugyancsak rakta a kallai kettőst, sőt az öregje is csöndesebb lépésekkel — megkoczkáztatott egy-egy perdülőt. | jelenvoltak száma körülbelül 200-ra, a tiszta jövedelem pedig a felülfizetésekkel együtt 54 írtra ment. Felülfizettek, Liptay Ferencz 40 kr, Bakos Pál 40 kr, id. Sipos Antal 1 frt, Berger Béla 40 kr, Löffler Béla 40 kr, Kozma József 40 kr, Lampert Ferencz 20 kr, Grossmann Jakab 30 kr, Susanszky Döme 30 kr, Fried Pál 40 kr, Fried Vilmos 50 kr, Horváth Bélán é 40 kr, Csősz György 80 kr, főtiszt. Uey Apollomus 1 frt 40 kr, dr. Wóhl 50 kr, Kó- linger András 60 kr, Csősz István 1 frt, összesen 9 frt 40 kr, mely kimutatás egyúttal a tisztelt felül- fizetők részére nyugtául szolgál. A mulatság reggelig tartott s mindnyájan eg kellenes éj emlékeit vitték magukkal haza. KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL. ha nem is oly ruganyos, de legalább Nyilatkozat. A „Szekszárd Vidéke“ egyik utóbbi számában dr. Boszkovitz Mór ur, aki ez idő szerint a bátaszéki kereskedelmi kaszinónak elnöke, minden alapot nélkülöző, nemtelen hazug állítás folytán, becsületében lön megtámadva. A kereskedelmi kaszinó, elnökének ügyét magáévá tevén, az 1896 évi január 18-án tartott rendkívüli közgyűlésében ezen becsületbeli ügy tüzetes megvizsgálása után egyhangúlag kijelenti, hogy dr. Boszkovitz Mór községi orvost föltétlenül szeplőtlen- becsületü, jellemes és1 tisztességes férfiúnak ismeri, ki egy negyedszázad óta e községben, úgy a magánéletben mint orvosi humanisztikus működésében a becsületesség és kötelességtudás mintaképe. A kereskedelmi casinó fenti közgyűlésének határozatához képest amidőn a dr. Boszkovitz Mór ur ellen közzétett nemtelen hazug rágalmat visszautasítja és azt perfid eljárásnak minősiti egyrészt, másrészt pedig kijelenti, hogy ilyen botrányt hajhászó, erkölcstelen támadásokra méltóságán alólinak tartandja többé reagálni ; megbízza Pollák Adolf alelnök, Schuler József jegyző, Szélig Gáspár, Fischer Albert és Halbrohr Izidor tagokat, hogy a közgyűlés ezen határozatát a „Tolnamegyei Közlönyében a nagyérdemű közönség tájékoztatása végett közzétegyék. A fentieknek eleget teszünk. Bátaszéken, 1896. január 20. Polják Adolf, Szélig Gáspár, Fischer Albert. Halbrohr Izidor. Ili ni m Hl m Hl m Hl ifi Hl m Hl u Hl ifi Hl in Hl ifi Hl in Hl in Hl m Hl m Hl in Hl m Hl in Hl ifi Hl m Hl Árverési hirdetmény. Alulirott igazgatóság ezennel közhíré teszi, hogy a szegzárdi 3. sztjkvben A. f 3. hrsz. alatt a Szegzárdi takarékpénztár tulajdonául felvett 3. népszámu emeletes ház eladása czéljából folyó évi ápril hó 2. napján délelőtti 10 órakor Szegzárdon, saját helyiségében nyilvános árverést tart. Az árverés feltételei a következők: 1. Kikiáltási ár a ház leltári becsértéke, vagyis 16,450 frt. 2. Bánatpénz a becsérték 10 százaléka, vagyis 1645 frt, mely a vételár 2-dik részébe szá- mittatik be. 3. Árverezni szándékozó tartozik Ígéret tétel előtt a bánatpénzt készpénzben, vagy óvadékképes értékpapírokban az igazgatóság kezeihez lefizetni és az árverési feltételeket aláírni. 4. Vevő tartozik a vételár x/4-ed részét folyó évi julius hó 1-én kamat nélkül, második x/4-ed részét 1897. évi julius 1-én megfizetni. A vételár másik felét vevő 10 év alatt tetszés szerinti részletekben törlesztheti. 5. Vevő a véeelár fizetetlen része után 1896. évi szeptember 29-től fogva félévenként előre 6% kamatot fizetni tartozik. 6. Vevő köteles vétel tárgyát tűzkár ellen azonnal biztosítani. 7. Vevő folyó évi szt.-Mihály napkor lép birtokba, a tulajdonjog-nyílvánkönyvi átírását azonban csak a vételár teles lefizetése után igényelheti. A vételár felének lefizetése után is már megadja eladó a tulajdon átírási engedélyt, ha javára a vételár fizetetlen másik fele és járulékai erejéig vevő ellen a zálogjog az eladott házra a nyilvánkönyvbe bekebeleztetik. 8. Vétel tárgya után folyó évi október hó 1-től esedékes minden közadóbeli teher, továbbá a kincstári százalékos illeték, úgy a tulajdon átírással felmerülő összes költség.kizárólag vevőt terhelik. 9. Ha vevő lg árverési feltételeknek eleget nem tesz, bánatpénzét elveszti 1 feljogosítja az igazgatóságot, hogy tetszése szerint a vételár és kamatok esedékes részeit ellene per utján behajtsa, vagy pedig az ingatlant újból elárvereztesse s rajta a netán mutatkozó árkülönbözeti veszteséget s egyébb kárát megvehesse. 10. Netán felmerülő peres kérdésekben a szegzárdi kir. jáuásbiróság illetékessége köttetik ki. 11. Az árverésen tett legmagasabb Ígéret el vagy el nem fogadása kérdésében a szabad döntést az igazgatóság magának tartja fönt, de fölötte az árverés napjától számított 8 nap alatt határozni tartozik, addig a legmagasabb ígéretet tévé kötél ezettségége fenntartatik. Szegzárdon, 1896. január hó 23. (1—2. 12.) ni In pi In Pl In pi In pi In pi In pi In pi In pi In pi In pi In m Ifi pi Ifi pi Ifi ni Ifi pi Ifi Pl Ifi pl Ifi SZEGZÁRDI TAKARÉKPÉNZTÁR ßj igazgatóságai |j n
