Tolnamegyei Közlöny, 1896 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1896-12-13 / 50. szám

XXIV. évfolyam.

50. szám.

Szegzárd, 1896. deczember 13.

II

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY

KÖZIGAZGATÁSI, TÁRSADALMI, TANÜGYI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP.

Az országos selyemtenyésztési miniszteri meghatalmazottnak, a tolnamegyei gazdasági egyesületnek, a szegzárd-központi tanítóElőfizetési ár:

Égész évre..................6 frt — kr.

Félévre ■ • • • • 3». — » Negyedévre .. . . 1 , 50 , Ezres szám a kiadóhivatalban 12 kr.

Szerkesztősé? *

0

Bezerédj István-utcza 6-ik szám alatt, hová a lap szellemi részét illető közlemények intézendők.

Kiadóhivatal:

Széchényi utcza 176. sz. alatt, hová az előfizetések, hirdetések és a felszólamlások küldendők.

Me gj elen:

Hetenkint egyszer, vasárnap. Nyilftérben M hasábos* petitsor 15 kr. Hirdetések jutányosán számíttatnak.

Hív. hirdetések:

100 szóig '. . . 1 frt 87 kr.

100-200 1 ............I „ 87 „

20

0—300 r -. . . 3 r 87 „

minden további 100 szó 1 frttal több

A fogyasztási adó.

ettől a -'nyomorult viszonyok közt vergődő

kapja a bérletet, ha pedig erre hajlandó nem

Elméleti tudósok s pénzügyi szakemberek azt állítják, hogy a fogyasztási adó a legigazságosabb azon számtalan adónem' között, melyeket a modern államélet, hogy a folyton fokozódó közigazgatási gépezet egyre nagyobb költséggel járó működését biztosítsa, bámulatos találékonysággal fedezett fel..

KJli már adót fizetünk nemcsak á^jbjd"

'^i^oky- az ingó Jpl^, , hanem ;&z ablakon be-j .szűrődd világosság-v^atánás., , ^Éíj ;r y Fizet adót az is, ki házőízdvkűtyát tart 1 legközelebb az is adó alá fögÁ-kdbíilm, valaki a tőzsdében már ügyis in^idSzfátött* méreg drága sziyarr|t egy;:,gyufáy$!j ; reagyuit,

Van földadó, jövedelmi adó, kereseti adó,' fog}raSztási adó, örökösödési/.adó',/. külturáliá pofa dó, kutyaadó, • bélyegadó, .ÁllétékJdó'S jön az^-ablak és gyű fakadó

| A;Hát lehef; .

Jík azt állítják, Ägy^eSÄ|^p^SKh^öf'dúl fori/ -igénybe veftey'M^ztBé.sileg biztosi- /kgüibb jogOádtság^^.y&j^^P&^IÍFl^ ttótyc^át” s miudjcu:t.;-íazy: t.lsp '-év végén leen.nc^ nf(d>y.|án Jfekdv||kezetj;t nyilynértékben a földi javakat élvezi. , iápj , ^y,Ha valakinek vari annyi- pénze, hogy íJgKÉ- cznkroskáyét vá^yyfÉterit i^zik^dél-1 pR :Sjörözni .Ászárét, dáibéri. süliekét: éí|éde|} feste pedig;; szerel kávézgatni, hát fizessen4föbb .adót, jártíljcdf :M^i;k^éAék3ma;nagybbb arány“-, jlpirit' mii^-tíjfef kb azáráz - ’

.fiz ■ - ' y I

Ül T)e hát ha riíásfáT áz adónemJ fgrizságós •

Szegzárdtól, most annyi fogyasztási adót kő- vetel, mint a mennyit boldogabb idó'kben fizetett.

jí

Ezelőtt négy évvel történt, hogy a fogyasztási adó Szegzárdon bérlő kezébe került, hogy minő körülmények közt, azt ezúttal nem szellőztetjük; elég az hozzá, hogy a város, daczára, hogy az elért legnagyobb ajánlatot elfogadta, nem kapta meg a bérletet ; az egy évvel ezelőtt történt bérbeadásnál pedig a bérletre, okulva a múltakon, nem is reflektált. | ‘ - | ■, '

|íh] Történt azonban, hogy a fillokszera pusztításához a múlt évben egy mindent tönkretevő óriási jégverés* ff járult, mely csapásnak tér'mészétes kövétkezi$.eny.é lelt, hogy a foiiá

.eső

czikknél tetegyasztás, mindep adó mesen megcsökkent'./*

A bérlő, látva’a;,vifzóriypknak rosszraIfMt ________________

I vános árverésen a város - Volk • a*-, legtöbbet igétő s igy mindenki azt Jiiíte és pedig teljes jogosultsággal, hogy. az áryfepés' rire^úmiiyé- kéz- képest, a', városfal foM/$/ Azerz&dps meg| |j ! -í-M

ESaber teryez

kötfétrii.

fW

ganTOhimazfer v.e- ^é'z.- Kem ,-az történt ít^iát, mit a ézanitalan baj ókkal "küzdő, Ifi igy mólt 4 njt osságqt ' váró.

k‘

közönség ^{jrigösáu ^Ár^fadlt, hariem • érkézéit

is, tekipive az 'egyesek közf törléiít'mpjszrást, egy-, pénzügyiriiriiszteri -.leirat', hogy adjon a ily jz rriúf mégsem igazságos, hogy az állam: i^>ráros még SÖOm ■ frttul,robber. ■§. akkor' meglenne, uj árverés lesz kiírandó.

Szegzárdnak tehát, ha százszor elveri is a jég, az eddigi fogyasztási adót ki kell izzadni, mert az állam, az a nagyhatalom, mely sohasem enged.

Méltányosság ide — méltányosság oda — az állam pénzének meg kell lenni; — ha nem telik a jövedelemből, ki kell kerülni a tőkéből.

Már egyszer elhangzott a magyar országgyűlésen az a hazafiatlan frázis, hogy tökéletesen mindegy, akárkinek kezébe kerül a földbirtok, az adó azért meglesz. Ha vágyén nilao- tönkremegy is az államferintartó ma- gyár elém, az a magyar államnak Hekuba, mert hisz az adót az az idegen, is megfizeti, kinek kezébe a kótyavetye után a magyar föld kerül.

Hát itt volna már az ideje'* évvel a ki- rnéletlen, semmiféle' körülményekkel riéiri szá- I móló, rideg, önző, . pénzügyi. politikával sza- _jcfecni,,rJNem üres^)eszí‘d-.a.| etyszágoiíi hogyv»az m . ^ß3^gyptörtf elcsigá- jsótf nép,^mely- iá ' mrigyar alkotmányos idő- szák bekovetkézésébéri .oly egetverő reményeket fűzött, Csalódva, elfordul, mindéntől, a mi ' inagyar é&,..nlkotmányö§, ,

Az idegen, mely égy áldatlan, kofszivk^ ban hazánkba betolakodott, megtámadta nem- zetiségupkét, nyelvüriköt, de a vagyont nem.

. ’ A-mdäfrini ez ulőbbi ellen folytat* Kad- j:árátot,.

Á| -: Fed% a nép, píely' ném!’magas politika

mm&B

A kartháusi zárda:

^'Cáündes: zárda, ;bgke s nyugalpm tanyája,

, Boldogok,lejhot>nék kebledben

! V bakóid, hol a-.világ zaja, lármája . 7 Eltompul- a-mélte csendbon. ; i *v '

Kincs1 itt' vei’s.enyy.TfinoSj kü«d^lßfllba yzenvejdély

>,<. ..Tárgya vesztetten" fel s, felobad. ; _ .

■» a kifáradt, többé öem .zaklatott kfeaély.

Kincs miért lángoljon ---/elhamvad.

i |der.t I hnilámf bősz. szenyedélyekáek,

/vTalaidon belüL' helyt nem fejnék.

ri © 'Ébár, Vígság . héni’* l;iáagzik ^é.sarnokodban; ’

.|J:EnyliüÍ á'.fájdalom íáagánjvű'ct)ián•

■ '■ -í. ■Íí' • -j^

/ S :azt hiszed, 'riincs-átt szenvedés, fájdalmakV i

Kezd a .kinteljos, .«sápadt arczóf.. \ '

Ajkíd^í^^-Táfsííijk ;A- imára nyilnak; V:

De ez ajk diaznclik: Láthatod

| iekintetbpL ^

ty >’.yKebléb!e>t. mily TVad széíiyfekély dűl.

A-.Lűöt

: qejn 'jöhet*? feldúltMc<4>elb|l? - '■Y-'-y/ Ifii^hnnSeh^j^d átdkléá/fajü-L'íy1, öAtkózza'- sorsáh! fstcüt,í^^jieféi^tj ". V, tán egy világi nyaíöjri^rvét | egykor álmrid(^t^y-4; kijátszta,

S*iöt égj sötét/fez^llába zárta/ ^

X

m

t -.\Ott egy másik hala(l,'ifjan,;-de megtörve,- S lépteit fáradtan vontatva.

pv

És zokpgo,,,gör:cáösen ftridokfá^ keblfe- <

Ä. kidfeg köre iebortdva- • Kern a nyugodt^ önmeg/idp lemondásnak yTíebegb ájtä^os imáját,^ . '

. -IXánem egy -örökre, eljátszott 'Világnak

1 í. .'.' T ■ * } / V » } - Nr /<:• . ' . - . ♦'

*••^.1.- Srzi kétségbeej tő;átkát. |

| - Szeretett, csalódott s .fajdalipábán,

v J.tt kpPeseft vfgaszt, e zárdában. .:- -S'.e helyett''—- 1 létüélküli létben,

IIIA Tétlenség átka dúl keblében.

<• ,Dáf e. zilált arcz, őrült kifejezéssel , L Alik keres a béke, lakában ?%* ^ f /,;,Mély tudom'ányu bölcs volt^ hatalmas észs^fet, Ki bizya. mély. tudómányában,

Ismerni azt, látni, ínegfpgni akarta,

Ki emberi szemnek láthatatlan.*.

Keáeste azt, tanulmányozta, - kutatta,

Ki áz. észnelv megfoghátátlan.

'A nem-találta őt a nagy , világBán, ,.-. *'

'v Feltalálni vélte, e íifSfgányban. ...

• S itt 'áem találta. Létét ^átközvaj Álosf őrültén bolyong ide- s"f°ya1 Lát é maró férgektől nincs szabadulás 1 ., Keledósfe.'a múltnak ?.... f- í y- v *

Gyermeknek, tudatlannak nyújtott, ok-tatás,

' *'N$rigl8ztálásá-’''H haldoklónak.

. A^ily%vanepc^iáp*.iína^asztös, méltó egy feladat,/.*,' Az e^Vli^z buzgó szolgájának!; ,

Á Nem. Itt fénnk muködfé,'hatni nem szabad,/

V

AlásbkkáKjótvrfénni, itt tiltva./van,

, Vag\v osztozni örömben^ bänajlian.

. Csak hullák ők, teher, az főknek,

Örök átkuk nyomórait létüknek.

A tévedt gyarló ''esznék botor eszöféje,

. -““ Sebeket ékként gyógyítani.

Hogy folyton s^' örökké/ezeket, szemlélje,

; x S né szűnjék-újra felszaggatni.

Lépj hát-a kűzdtérre, ész, érd, “‘akárat,

Az emberiséget és hazát ■

Szolgálják; és a boldogító öntudat / Kfl^hitéridi kebled fájdalmát *

Es te bus zárda, múlt századoknak Árnya s tanyája oly sok bánatnak.

.Feledve,, múltadat, alakulj át,

Gyujfsd, ápold a tudomány fáklyáját.

; Horváth Imre.,-HMért tik1: .meghaltak a világnak.

Egy pár emberről.*)

Irta: BÉKEFI ANTAL ;

; jP A j.Tblnairiegyei KözlöViy“ Avedeti'itärczaja. — |

; I ’ y I

Egy szegény pár embér Összeveszett.

Elváltak fengésztelhetlfen mély gyülölséggel. Fo- gadkoztak kitöréssel, hogy nem bocsájtanak meg eevmásnak* soha.

'Az-.asszony többször ismetélte: Soha. Igen, az asszony, a gyönge testalkatú, kékszemü teremtés sok:

*): Az érzelmes jó nevű irónaL. a karácsonyi könyvpiaezon megjelenő lutlVÓre az alábbi megható idyll kiválóan alkalmas rámutatni1. ' t- (Szerfc.)