Tolnamegyei Közlöny, 1896 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1896-09-20 / 38. szám
1896. szeptember 20. 3 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (38. sz.) örökös büszkesége marad, hogy Magyarországnak ma létező 829 bank, hitelintézete éz takarékpénztárai közül csak 19 előzte meg alakulásában. Intézetünk 50 éves történetét Bodnár István jeles tollú irénk a rendelkezésére bocsájtott okmányaink és könyveink alapján megirván, annak ismertetésétől itt tartózkodunk. Nem mulaszthatjuk el azonban azt, hogy a dezék szerző irányában müve előállítása érdekében kifejtett fáradságos búvárkodásáért és az összegyűjtött anyagnak magas niveau-n álló feldolgozásáért őszinte elismerésünknek és köszöne- tünknek e helyen kifejezést ne adjunk. Ámha történetet Írni nem is akarunk, a mai jubilárís nap mellőzhetlen kötelességünkké teszi, hogy a kezdetet a mai tényleges állapot mellé állítva lezárjuk az 50- év eredményeit. Szóljanak erről az első és utolsó üzlet év mérlegei. Az 1847-iki üzlet év mérlege vagyis intézetünk első mérlege szerint volt alaptőkénk 40.000 frt, melyre azonban csak 20.000 frt fizettetett be. Az 1895-iki üzletév mérlege szerint tesz befizetett alaptőkénk J 20.000 frt — krt. tartalék alapunk 63.433 frt 24 krt. osztalék alapunk 9.373 frt 28 krt. értékpapír tartalék alapunk 5.200 frt 19 krt. nyugdíj alapunk 45.769 frt 72 krt. vagyis együtt véve az összes alapok tesznek 243.775 frt 44 krt. Az 1847-iki üzletév mérlege szerint volt betét 96.858 frt 41 kr, az 1895-iki üzletév mérlege szerint pedig van 1,805.435 frt 89 kr. Az 1847-iki üzletév mérlege szerint gyümölcsö- zőleg kihelyezve volt: magán kötelezőre 104.449 frt előleg kölcsünre 8,645 frt vagyis összesen 112,094 frt. Az 1895-iki üzletév mérlege szerint ellenben a gyümölcsöző kihelyezés: Váltóra Előleg kölcsönre Jelzálogra Kezességre Folyó számlára vagyis összesen 303,868 frt 20 kr. 15.413 frt — kr. 937.162 frt 27 kr. 145.924 frt 36 kr. 585.310 frt 81 kr. 1,967.683 frt 64 kr. Ez ékesen beszélő számadatok hangosan hirdetik, hogy a tiszteletre méltó elődök által egykor ültetett csemete gondozó kezek mivelése alatt hatalmas fává nőtte ki magát, úgy hogy az országos kiállítás statisztikai adatai szerint hazánk 829 pénzintézete között a szegzárdi takarékpénztár ma az 50-ik helyet foglalja el. Kicsiny lett a méhkas is, munkásai nem fértek el benne, s az egykori szűk hajlékot palota cserélte fel. Az elért siker méltó őrömmel tölthet el mindnyájunkat s mindenek fölött arra kötelez, hogy hálás szívvel ismerve el néhai ürményi Ürményi József ő méltóságának, mint az eszme megpenditőjének és lelkes előharczosnak, úgy gróf Aichelburg Ferencz, Albanich György János, Angyal István, Antal János, Augusz Antal, Baranyai Péter, Barbacsi Elek, Bartal György, Beermann Gyula, Berecz Mihály, Beszédes Ferencz, Bezerédj István, Daróczy Elek, Daróczy Sándor, Dőry Frigyes, Dőry Károly, báró Dőry Lajos, Erős József, Fejős János, Forster Károly, Frid- rich György, Hegyessy János, Horváth Lipót, Kis Lajos szolgabiró, Kis Lajos ügyvéd, Kornis Antal, Mittenberger Miklós, Moravchich Andor, Nagy Alajos, Pap Endre, Pap Lajos, Perczel Béla, Posner Lajos, Rochonczy Imre, Salamon Elek, Schneller Antal, Stann Ferencz, Szalay György, Szévald Mó ricz, Szuhányi János, Tormay Károly, Tóth Ferencz, Tóth István és dr. Traiber József uraknak, mint istenben boldogult egykori alapitóknak az intézet alapítása és megszilárdítása körül szerzett elévülhetlen érdemeiket legmélyebb kegyelettel adózzunk emléküknek, Perczel Gyula és Pozner József, alapitó uraknak pedig, kiknek a gondviselés ritka kegyelme e nagy időt megélni engedte, tiszta szivünkből kívánjuk, hogy őket az Isten még sokáig jó egészségben tartsa meg. De régi tartozást rovunk le a mai örömünnepen tekintetes Tolnavármegye törvényhatósága iránt is, midőn elismerve intézetünk irányában minden időn át tanúsított hathatós pártfogását és nagy jelentőségű támogatását, jóindulatáért hálás köszönetünket nyilvánítjuk. Végül kegyelettel adózunk mindazon elhalt, s köszönetét mondunk mindazon élő polgártársainknak, kik a Szegzárdi takarékpénztár felvirágoztatása körül a múltban maguknak érdemeket szereztek. Melyen tisztelt Közgyűlés! Intézetünk vagyoni felvirágzása mellett jogos önérzettel hivatkozhatunk az erkölcsi sikerre is: a. közelismerésre s az osztatlan bizalomra, melylyel mindenütt találkozunk. A szegzárdi takarékpénztár arról az ösvényről, mit élete utjául alakulásakor a hazafiság jelelt ki, soka le nem tért. Ments-vár volt az uzsora ellen, serkentője a takarékosságnak, kisegítője a szükségnek, gyámolitója a vállalkozásnak, emelője a közmivelődésnek s enyhítője a nyomornak minden időkön keresztül. Jótékonyságában nemcsak a felebaráti szeretet, de a hazafiság is vezette. Intézetünk megirt történetéből gróf Széchenyi István, gróf Battyáni Lajos, Szent-István, Arany János és Garay János szobor alapjaira, továbbá a Tolnamegyei honvéd egyletnek, az országos honvédsegélyző egyletnek, a Magyar irói segély egyletnek, a Váczi siketnémák intézetének, a szegzárdi polgári iskolának, a Magyar tanitók Eötvös alapjának, az Erdélyi magyar közmivelődési egyesületnek, a Dunántúli közművelődési egyesületnek, a Sáros megyei népnevelési és magyarosítást terjesztő egyletnek, végül a Csángó egyletnek tett adományai mindmegannyi drága kövekként tündökölnek ki. Összesen 26,622 frt 81 krt tesz ki az összeg, mit a Szegzárdi takarékpénztár 50 éves fennállása alatt jótékonysági, közművelődési és harafias czélokra áldozott s jövőben is csak úgy felelhet meg eszményi hivatásának, ha elődeink szép példáján buzdulva, anyagi gyarapítása mellett erkölcsi emelésén is folyton munkálkodunk. A mai nap erre ismét kiváló alkalom. Ötven éves fennállásunk örömünnepét mi tehetné magasztosabbá, mint a fenkölt gondo lkozás és a közjó érdekében önzetlenül hozott anyagi áldozat ? Ezen ethikai czélokat kívántuk szolgálni, mikor a mélyen tisztelt Közgyűlés elé elfogadás végett következő javaslatot terjesztjük : 1- ször. Mondja ki a közgyűlés, hogy hazafias érzülettől vezetve újonnan épült monumentális lakházát a honfoglalás ezeredik s a Szegzárdi takarék- pénztár alapítása 50-ik évfordulójának maradandó emlékéül avatja fel, s ennek az igazgatóság által emléktáblával történt megörökítését helyeslőleg veszi tudomásul. 2- szor. Mondja ki a közgyűlés, hogy a szegzárdi főgimnázium létesítése czéljából az igazgatóság által aláirt 3000 frtos adományt jóváhagyja s azt utalványozza. 3- szor. Mondja ki a közgyűlés, hogy a közoktatás előmozdítása czéljából a szegzárdi főgimnázium tolnamegyei születésű két szegény jó tanulója számára egyenkint 1000—1000 frt, összesen tehát 2000 frt ösztöndíj alapítványt tesz olyképpen, hogy mindenkor az intézetünk kezelése alatt maradandó ezen 2000 frt alapítványi tökének évi betéti kamatai a tanári kar által valláskülönbség nélkül ajánlott 6 szegény jó tanuló közül intézetünk igazgatósága által szabadon választott 2 tanuló között fognak ösztöndíjképpen megosztatni. Ezen alapítványi tőke 400 frtos részletekben 5 év alatt leszen tőkésítendő s az alapi tó levél egyéb feltételeinek megállapítása igazgatóságunk jogkörébe utasittatik. 4- szer. Mondja ki a közgyűlés, hogy néhai Bezerédj István nagy hazánkfia emléke iránti kegyelet kifejezésekép 50 frtot szavaz meg a szegzárdi kaszinó által kezdeményezett szobor-alap javára. 5- szür. Mondja ki a közgyűlés, hogy a Tolnamegyei tanítói egyesület által kitűzendő pályamű jutalmazására 50 frtot adományoz. 6- szor. Mondja ki a közgyűlés, hogy jó maga- viseletii és előmenetelü ipariskolai tanulók közt jutalomként leendő felosztás végett 50 frtot szavaz meg. 7- szer Mondja ki a közgyűlés, hogy a szegzárdi tüzoltó-testületnek, mint a köz- és magán vagyon megoltalmazására alakult hasznos intézmény támogatására 50 frtot adományoz. 8- szor. Mondja ki a közgyűlés, hogy a köznyomor enyhítése czéljából helybeli szegények részére 300 frtot adományoz, s annak mikénti felosztásával az igazgatóságot bízza meg. 9- szer. Végül mondja ki a közgyűlés, hogy a mai ünnepély örömét tisztviselőivel is éreztetni akarja s ez okból hűséges szolgálatuk elismeréséül Molnár István főkönyvelőnek 300 forint, Haya Nándor pénztárnoknak 250 frt, Juhász Kálmán könyvelőnek 200 frt jutalmat szavaz meg, s az intézeti szolgát is 50 frt jutalomban részesíti. Kéijük a mélyen tisztelt közgyölést, hogy előterjesztésünket szives tudomásul venni s javaslatainkat határozat erejére emelni méltóztassék. A közgyűlés a felolvasott előterjesztést nagy figyelemmel hallgatta meg és az abban foglalt indítványokat közhelyesléssel egyhangúlag elfogadta, s az elnök indítványára az igazgatóság jelentése egész terjedelmében jegyzőkönyvbe iktattatni natároztatott. Majd Bodnár István, ismert nevű iró által jelesen szerkesztett, s az intézet ötven éves történetét tárgyaló müvét mutatta be az igazgatóság, melyet a tagok között szétosztottak és a szerzőnek nagy gonddal és fáradtsággal összeállított müvéért a közgyűlés őszinte elismerését és köszönetét fejezte ki. Miután ezzel a tárgysorozat ki volt merítve, Döry Dénes elnök melegen megköszönve a belér helyezett bizalmat, a díszközgyűlést befejezettnek nyilvánította. Végül a részvényesek az igazgatósági tagok kalauzolása mellett megtekintették az uj palota helyiségeit, melyeknek czélszerüsége és helyes beosztása mindenkit megelégedéssel töltött el. —th. Posta palotát Szegzárdnak. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter életre való eszme megvalósítását tűzte ki czélul, a mi tudva azt, hogy Dániel Ernő miniszter elhatározásához erősen ragaszkodni szokott, bizonyára sikerülni fog. Nem egyébről van szó, mint arról, hogy Dániel Ernő kereskedelemügyi miniszter rendeletet adott ki valamennyi posta és távirda igazgatóságnak, melyben felhívja azokat, hogy az általa megjelölt városokban emelendő posta távirda hivatalos helyiségeket illetőleg készíttessenek szabályszerű költség irányzatot s azt záros hatáidő alatt hozzá teijesszék fel. Miként a fővárosi lapokból értesülünk, 41 városban óhajt a miniszter ilyen épületeket emeltetni, melyekben a hivatalos helyiségeken kívül a tisztviselők is kapnának megfelelő egészséges lakást. Hogy mily üdvös eszme ez, azt kellőleg méltatni feleslegesnek tartjuk, mert mindenki teljesen meglehet arról győződve, hogy ha már az állam nagy költséggel ily épületek emeltetését határozta el, azok bizonyosan czélszerüen lesznek beosztva, hogy úgy a hivatalos személyzet, valamint a nagy közönség, mely utóbbi igen sok esetben nyáron át a forró napon, té len pedig a dermesztő hidegben kénytelen várakozni, megtalálja a jogosan elvárható kényelmet. Sajnos azonban, hogy Szegzárd nem foglaltatik bent aAa 41 város között, melyek uj posta, távirda pálotát kapnak, mig azonban Mohács, hol a kereskedelem és ipar felényinek sem mondható, köztük szerepel. Meglehet, hogy a mohácsi posta-távirda hivatal helyisége teljesen alkalmatlan a hivatal további elhelyezésére, ám de a szegzárdi hason hivatal sem olyan, mely igen, igen sok kívánni valót ne hagyna maga után. Szegzárd vármegye székhelye, van törvényszéke, kerületi fogháza, kir. p. ü. igazgatósága, kir. adóhivatala, selyemgyára, államépitészeti hivatala, s most épül a főgimnázium hatalmas épülete. Az itt elősorolt hatóságok és hivatalok, kivéve a posta-távirda, adó állam építészeti hivatalt mind megannyian díszes lakályos épületekben vannak elhelyezve, mért ne lehetne tehát a posta-távirda hivatal részére Szegzárdon is állami épületet emelni, ha már ilyeneknek létesítése elhatároztatott? A középületek szép számmal szaporodnak Szegzárdon, éppen ezért minden kedvező alkalmat meg kell ragadni arra nézve, hogy azoknak számát emeljük. Azt hisszük, hogy ha az illetékes faktorok megteszik a szükséges lépéseket, s ha a magas kormány Szegzárd és Mohács érdemeit igazságosan latra veti, nem leend nehéz kivinni azt, hogy Mohács helyett Szegzárd kapja meg a posta-távirda palotát. Régi példa beszéd az már, „hogy a ki keveset kér, keveset kap, a ki pedig semmit sem kér, semmit sem kap“, s éppen ezért Szegzárd "község elöljáróságának kell megtenni az első lépést, hogy ilyen középületet Szegzárdon is emeljen a magas kormány s biztosan számíthat arra, hogy a felettes hatóságok szívesen támogatni fogják a közjó előmozdítására irányuló törekvésében, a mi pedig hogy sikerülni fog, az minden kétségen felül áll. I.
