Tolnamegyei Közlöny, 1896 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1896-09-20 / 38. szám

4 - v ________• ________________

ME

GYEI IRODALMI CSARNOK.

Édes anyám, édes anyám mit tettél,

Mikor engem,'.esküvőre küldöttéi,

. Sirva" mondtam, de hiába Mértelek Jaj Istenem,- jaj Istenem Boldog soha nem leszek.

p,‘di ''fi'.* ' fc k •' • ^•i'v ** •*'&?/* -j

Miért szültél e világra engemet,

UQgyliít gyászba borítottad szivemet, Megsiratod, hogy magadnak szerettél,

Jaj, de késő, jaj, de késő,

Mikor már el temettél.

Nem voltam én kitagadott gyermeked,

Mért lehetett oly kegyetlen a szived, Hányszor mondtam s te is tudtad már régen Kivel leszek, kivel leszek ' Páros csillag az égen.

Császár Imre.

Tudományos holmi.

Mohamed és I hegy. — Ki találta föl a sakkot. — A találmányok és a véletlenség.

Tóth Béla, mint már annyiszor, újra hálára kötelezte a müveit magyar olvasó közönséget. Az Atheneum adta ki Mendemondák kötetet, melyben egész sereg, a köztudatban téves és szerte használt fogalmat és eseményt teljes világításában mutat be. Ebből a valóban értékes és érdekes kötetből ismertetjük az alábbiakat:

*

A Nyugotnak úgy szólván minden nemzete élezzél a gazdátlan szálló igével | Ha a hegy nem megy Mohamedhez, Mohamed megy a hegyhez.“ Egy homályos eredetű mendemonda szerint ugyanis Mohamed ráparancsolt volna egy hegyre, hogy ő prófétaságának bizonyságul közeledjék feléje de mikor a hegy csak nem mozdult, Mohamed ment hozzá. Nyugoti tudósok szerint a próféta azzal fenyegette ellenségeit, hogy ha megmaradnak hitetlenségükben a hegyek kifognak mozdulni a helyökből, mikor aztán ez a jóslat nem teljesedett be, a hitetlenek nagyot nevettek Mohameden és ebből keletkezett a keresztény tudomány. A Korán 20-ik szurájának több verséből az látszik, hogy Mohamed csakugyan a hegyek kimozdulásával fenyegetődzött egy elveszett jelenésében, melyet aztán később visszavont.

*

A mit Plinius az üveg véletlen feltalálásáról mond, az véges-végig mendemonda. Ez igen ismeretes mese szerint Szíria partján, a Karmelhegy lábánál, a hol a Belus folyó a tengerbe szakad, hajdan egy salétrom szállító hajó feneklett meg. A hajósok főzni akartak, de nem volt kő, a miből tűzhelyet lehessen csinálni, hát nagy salétromdarabokat raktak a fazék alá. Mikor a salétrom megtüzesedett és elegyült a tenger fövényével, tiszta átlátszó* test keletkezett az üveg. Bizonyos igaz, hogy a salétrom és a föveny keverékéből előállhatna valami üvegszerü test, ha a keveréket igen magas hőfok mellett hevítenék de a nyílt tűzhely lángja mellett nem olvadhat össze semmi szin alatt. Ha az üveg föltalálása ettől a vélet- lenségtől függ vala: mai napig sem ismeri a világ ezt a vivmányt.

*

A mai szkeptikus világban a találmányok történetírói szinte végképp kiakarják küszöbölni a nagy vívmányok históriájából a véletlen séget. Pedig hiába! Ennek a vak és buta dolognak mégis része van a legtöbb találmány keletkezésében. Bell mondotta! En most kiakarom találni a telefont, mert az ő találmánya nem egyéb az elektro-mágnességnek alkalmazásánál. De Orcsted nem mondhatta: En most fölakarom fedezni az elektro-mágnességet, mert a természet rendje ez erejének létezéséről fogalma sem volt. Puszta véletlen mutatta meg neki, hogy az elektromosság a a mágnes tűre hat. És mi ebben a szégyelni való ? A véletlenség kicsinylésére a nagynak nagyításában való gyönyörködés viszi az embert. Szinte csoda, hogy még nem akadt iró, a ki azt állítsa, hogy Kolumbus e szavakkal indult el Pálosból; „Megyek Amerikába.“ A halhatatlan genuai bizony nem tudta, hogy ő uj világrészt fog fölfedezni, sőt egész életében azt hitte, hogy ő csak Ázsiának egy ismeretlen részébe jutott.

Mi okunk volna kételkedni benne, hogy Archimedes fürdőjébe szállva fedezte fél a törvényt, mely szerint akármily folyadékba mártott test annyit vészit súlyából, mint a mennyit nyom a helyéből kiszorított folyadék. Ezt a törvényt elvégre is, nem lehet bebiTÓLN AMEGYEI' KÖZLÖNY (38. J§ g

Zönyítani kísérlet nélkül. A gőzgép feltalálóinak, mért ne adhatott volna ötletet a fazék fedélét "emelgető pára? Kétségtelen, hogy a melegített levegővel töltött léggömb első gondolata akkor- támadt a Möngolfier "■testvérékftfen^míkór "egyszer annönayi papiros paálmpk mellett hulladékokat égettek ■ ,el s‘ egy papírzacskó felpufíadva szállt fel' a':lángok közül;

Stefán Kálmán csáktof-fiyai feltalálóról, januárban a budapesti sajtó, mint uj feltalálóról emlékezett meg>- kár> hógy. őt a Mongolfier testvérek előbb megelőzték. Röttger a paróka, lisztezésre való földben lelte meg a porczellán földet, mikor aranyat kutatott benne. A foszfor felfedezését Is;.alkimista fölfedezésnek köszönhetjük. A fotográfia úgy keletkezett, hogy Niepce a rézkarczolásnak valami uj módját kereste camera obscurába tett -kátrányos lemezekkel. Az érintkezéses elektromosság megismerését Galvani az ő hires békaczombjainak köszönheti. Miért volna lehetetlenség, hogy a mcsszelátó akként keletkezett, h°gy egy hollandiai pápaszemcsináló, Lipperstey kis fia két üveglencsével játszva, egyszerre felkiáltott: „Nini édes apám, lejött a toronyrul a kakas!“ mert a lencséket véletlenül kellő távolságban tartva, a torony csúcsára nézett rajtok s igen közeinek látta. Nóbel véletlenül keverte a salétromot a glycerinnel s az igy keletkezett robbanó szer mindjárt le is szakította egynéhány ujját.

*

Ki nem hallotta azt a bohó anekdotát, hogy a pisai torony azért ferde, mert púpos épitő mestere kész akarva csinálta görbére: meg akarta vele örökíteni félszegségit!

Ezt a hires tornyot 1174-ben kezdte építeni pisai Bonnanobe. Elhajlása (4'319 méter) nem szántszándékos. A talaj süppedt meg az óriás épület alatt mikor a negyedik emeletet rakták rá. Ezt egykori följegyzések is említik, nem is szólva arról, hogy a sok vaspánt és kapocs alkalmazása mind a nem várt balesetekre vall.*)

Előfizetési felhívás

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY

1896. évi XXIV. évfolyam IV. negyedére.

Egész évre 6 frt = 12 korona, félévre 3 írt = 6 korona, negyedévre 1 frt 50 kr = 3 korona, egy hóra 50 kr = 1 korona, mely Összegek a kiadóhivatalhoz küldendők.

Hogy a lap szétküldésében fennakadás ne történjék, a t. előfizetők az előfizetési pénzek haladéktalan beküldésére tisztelettel felkéretnek.

A kiadóhivatal.

KÜLÖNFÉLÉK.

— Kinevezés. O felsége a király ilj. Krivá- csy Károly budapesti kereskedelmi és váltótörvényszéki jegyzőt a paksi m. kir. járásbírósághoz albiróvá kinevezte.

— Áthelyezés. Az igazságügyminiszter Sebestyén L. Béla szegzárdi kir. törvényszéki albirót, saját kérelmére, a szegzárdi kir. járásbírósághoz helyezte át hason minőségben.

— Iparkamarai tagok. A vármegyei közigazgatási bizottság a pécsi kereskedelmi és iparkamara rendes tagjaiul: U d v a r d y Sándort és M e h r w e r t h Ferenczet, póttagjaiul pedig F e r n e r Mihályt és F e r- dinánd Józsefet választotta meg.

— Gazdasági tanfolyamot végzett tanító. Kindl Vilmos, tamásii róm. katb. néptanító a Pápán megtartott gazdasági tanfolyamban részt vett s jeles képesítési bizonyitványt nyert.

— Engedély. Tudvalevőleg engedély kell ahhoz, hogy a tanítók rendes hivatalukon kivül mellékfoglalkozást is végezhessenek. Ilyen engedélt nyert Pápay Géza bátaszéki községi tanitó is, ki az ottani ipartestületnek jegyzője.

— A szegzárdi rk. hitközségi tanács és iskolaszék folyó hó 21-én délelőtt 9 órakor ülést tart W o- s i n s k y Mór elnöklete alatt, melynek a következő tárgyai lesznek: 1. Az újvárosban megüresedett kántori állásnak választás utján leendő betöltése. 2. A

IV. osztályban a történelem tanítása ügyében hozandó határozat. 3. A Remete kápolna tanyája ügyében teendő javaslat, 4. Esetleges indítványok.

*). Alig van müveit olvasó, kit minden kérdések nem érdekelnének. Legjobb lesz tehát a Mendemondákat forgatni. Valóban sok érdekeset tanul az ember, szórakozva. (A szer k.)-1896.- szeptember- 20.- Igazgatósági Ülés. A szegzárdi kér. beteg. 1 ségélyző pénztár igazgatósága folyó hó 2l-én d. u.

4 órakor ülést tart.- Közigazgatási bizottsági ülés. Tolnavármegye közigazgatási bizottsága folyó hó 15-én D ö r y RáÉ alispán -elnöklété';£te£í^sriotf ülést, melynelf' tárgyát a szakreferensek jelentései képezték. Az alíspáni jelentés szerint a vármegye területén a rend- és vagyon- nbiztonság nem zavartatott meg. Az árvaszéknél fel- halmozódott hátralék apádéban van. A főorvos a közegészségügyi állápotokat kielégítőknek jelezte; § kir. p. ü. igazgató az adóügyről tévén jelentést, kon- statálta, hogy az elmúlt hóban 333.123 frt folyt be 1 —I mely a mült évi eredménynél 32.000 írttal kedvezőtlenebb. — A főmérnök arról tett jelentést, hogy az utak jó állapotban vannak, habár több helyen a záporok által nagyobb eliszapolások történtek, melyek jfvzonban lehetőleg gyorsan helyre lőnek állítva.

— Uj nőegyesület Faddon. Dicséretes és elismerésre méltó* eszmét valósítottak meg f. hó 12-én a faddi izr. nők. Az eszme ugyan már pár évvel ezelőtt pendittetett meg, de keresztülvitele akkoriban részben | kellő pártolás hiányában, részben pedig némelyeknek konzervatiemusán meghiúsult. Bizonyára hosszabb idő múlva bujt volna ismét elő, ha az eszme lelkes megpenditője, Braunberger Mari asszony is oly közömbösen veszi, mint sokan. De ő nem nyugodott, hanem szép csöndesen, minden feltűnést kerülve, szívvel lélekkel dolgozott tovább, hogy nemes szándéka megvalósulást nyerjen. Miután pedig tudta, hogy a legkisebb terv keresztülvitele első sorban is pénzt igényel, erre fektette tehát mindenekelőtt a fő- sulyt. Megpumpolta mindazon nagyobb kereskedő házakat — miután tervét velük közölte — melyekkel üzleti összeköttetésben áll, s eredménynyel. Kiki sietett kisebb-nagyobb összeggel kérésének eleget tenni. Pénz már lévén, újból megkisérlette tervével előhozakodni. Szombatra értekezletet hivott egybe, melyen oly lelkesedéssel fogadták előterjesztéseit, hogy egyhangúlag kimondották a „Faddi Izr. Nő-Egylet“ megalakulását. Elnöknek : Braunbergern é, alelnök- nek: Strasser Józsefné, titkárnak: Braunber- g e r Izidor, pénztárosnak : G r ü n v a 1 d Lajosné, könyvelőnek pedig Fischer Jakab választattak meg. Ezenkívül 6 választmányi tagót is választottak. Az alapszabályok iránt a vasárnapi ülésen határoznak.

— Helyettes kir. közjegyző. P a p p József, volt helyettes kir. közjegyzőnek, bonyhádi kir. közjegyzővé történt kinevezése folytán megüresedett állomásra Blochinger Károly tárnási-i ügyvéd neveztetett ki.

— Halálozás. Striskovits József szegzárdi becsületben megőszült iparos folyó hó 15-én életének 77-ik évében meghalt. Temetése múlt szerdán ment végbe a felső-sirkertben, hol örök nyugalomra helyezték. A megboldogultban Striskovits József mar- tonfai kántor-tanitó édes atyját gyászolja.

— Választmányi ülés. A szegzárdi dalárda f. hó 16-án délután 5 órakor a polg. iskolában választmányi ülést tartott B o d a Vilmos elnöklete alatt, melynek két fontos tárgya volt: a szegzárdi polgári olvasókör meghívása a díszközgyűlésre és Éber Márton karmester leköszönése. A választmány az olvasókör meghívását elfogadta és elhatározta, hogy énekével részt vesz a díszközgyűlésen. A karmester leköszönését tudomásul véve, a közgyűlés elé fogják terjeszteni.

— Diszüléssel egybekötött ünnepély. A szegzárdi polgári olvasókör Magyarország ezer éves és az olvasókör 25 éves fennállásának emlékére, a szegzárdi dalárda szives közreműködésével saját helyiségében ma délután 3 órakor diszülésSel egybekötött ünnepélyt rendez. Az ünnepély sorozata: 1. Elnök megnyitó: Tartja Boda Vilmos. 2. Hymnis: Előadja a szegzárdi dalárda. 3. Ünnepi szónoklat: Tartja Borzsák Endre. 4. A kör 25 éves történetének vázlata: Előadja Schneider János. 5. Szózat: Elődja a szegzárdi dalárda. Este fél 7 órakor 1 frt 20 kros részvételi jegy mellett társas vacsora. A társas vacsorát 8 órakor tánczmulatság követi.

— Eljegyzés. Csankó Vilmos, a Mayer Arlow- féle tanintézet tanítója, Baján eljegyezte Vukellich Malvina kisasszonyt.

— Az adózók figyelmébe! Tudomására hozzuk az adózó közönségnek, hogy a szegzárdi m. m. kir. p. ü. igazgatóság folyó hó 17-én a szegzárdi takaréktár tulajdonát képező Béla-téri palotának emeleti részébe költözött. — A bejárat a Bezerédj-uiczában van.