Tolnamegyei Közlöny, 1896 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1896-09-20 / 38. szám
XXIV. évfolyam. 30. szám. Szegzárd, 1896. szeptember 20. KÖZIGAZGATÁSI, TÁRSADALMI, TANÜGYI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Az országos selyemtenyésztési miniszteri meghatalmazottnak, a tolnamegyei gazdasági egyesületnek, a szegzárd-központi tanitc- egyletnek, a tolnamegyei községi és körjegyzők egyletének és a szegzárdi ipartestületnek hivatalos értesítője. Előfizetési ár: Egész évre . . • • 6 frt — kr. Félévre ..... 3 „ — „ Negyedévre . I „ 50 „ Egyes szám a kiadóhivatalban 12 kr. Szerkesztőség: Bezerédj István-utcza 6-ik szám alatt, hová a lap szellemi részét illető közlemények intézendők. Kiadóhivatal: Széchényi utcza 176. sz. alatt, hová az előfizetések, hirdetések és a felszólamlások küldendők. Me gj elen: Hetenkint egyszer, vasárnap. Nyilttérben 3 hasábos petitsor 15 kr. Hirdetések jutányosán számíttatnak. Hiv. hirdetések: 100 szóig .' . 1 frt 87 kr. 100—200 „ . . . 2 | 87 * 200—300 r . . . 3 § 87 | minden további 100 szó 1 írttal több A szegzárdi polgári olvasókör. A szegzárdi takarékpénztár ötven éves fentállásának évfordulója alkalmából rendezett ünnepi diszülést, melynek lefolyását más rovatunk ismerteti, mai napon követi a szegzárdi polgári olvasókör diszüléssel egybekötött ünnepélye, melyet Magyarország ezeréves és az olvasókör huszonötéves fennállásának emlékére a szegzárdi dalárda szives közreműködésével saját helyiségében rendez. Ezelőtt huszonöt évvel, mikor még Szegzárd a szó szoros értelmében kis város volt s mostani emporiális jellegének még csak nyoma sem létezett, a társadalmi érintkezésnek csak egy közege volt, a szegzárdi kaszinó, mely a patriárchális szalmaszékeivel gyülhe- lyévé vált különböző' társadalmi osztályok azon egyéneinek, kik a szórakozás és érintkezés e nemének szükségét érezték. A fellendülés, mely az alkotmányos korszak beálltával minden téren nagy mérvben bekövetkezett, szülte meg az eszmét, hogy Szegzárdnak szüksége van még egy társadalmi intézményre, mely demokratikus alapon szervezve, felölelje a társadalmi osztályok azon rétegeit is, melyek eddig a kaszinó kötelékén kívül állván, nélkülözték azon előnyöket, melyek egy ily hasonló alapú szervezkedés, tagjainak mindenesetre nyújt. Nem tagadható, hogy azokat, kik ezen társadalmi intézmény alapjait erős kézzel lerakták, részben politikai indokok vezérelték; valamint az sem kétséges, hogy ezen jellege a polgári olvasó körnek mai napon is felismerhető, de azért egyenes, határozott czélja a napi politika terén kívül mozgott s mindössze anynyi köze volt a politikához, hogy leginkább azon egyének gyülhelyévé vált, kiket a politika terén hason érzelmek lelkesítettek. Van azonban egy halhatatlan érdeme, hogy minden viszonyok és körülmények közt rendithetetlnnül ragaszkodott az uj kor modern eszméjéhez: a demokrácziához s jó és balsorsban ez volt azon eszme, mely vörös fonalként húzódott keresztül huszonötéves pályafutásának sokszor kevésbé reményteljes korszakain. A szegzárdi polgári olvasókörnek is, mint minden uj intézménynek meg kellett küzdeni a kezdet és fejlődés nehézségeivel, de minden kétséges helyzetből, mint föniksz emelkedett ki; világos tanúbizonyságául azon immár kétségbe vonhatlan körülménynek, hogy az olvasókörnek gyökerei mélyen lehatolnak ä társadalmi osztályok] egészséges és duzzadó, termékeny talajába. Míg az újság ingere volt a mozgató erő, bevonult a körnek egyszerű helyiségeibe a- szegzárdi társadalom minden osztálya hihetetlen nagy . számban, hogy később ép oly tömegesen kilépve, azt a válság izgalmainak szolgáltassa ki. Csak egy osztálya a társadalomnak nem ingadozott soha, csak egy osztály maradt rendithetlen hive, csak egy osztály hordta össze szorgalmasan filléreit, hogy az intézménynek fentállását biztosítsa s ez szegzárd iparos osztálya volt. Volt idő, midőn az eleinte 500 egyént számláló egyesület tagjainak száma leszállt negyvenre s azok közt is már lábra kapott a kishitűség oly mérvben, hogy egyik közgyűlés komolyan foglalkozott a feloszlás kérdésével. Csak egy pár tag szívós ellentállása vágta be útját a bizonyos végnek s hogy igazuk volt, mutatja a mostani állapota a körnek, midőn saját 8000 írton vásárolt helyiségében, teljes életképességgel üli meg 25 éves fentállásának ünnepét. Hogy a polgári olvasókör mennyire közszükséget elégít ki s mily határozott létjogosultsággal bir, semmisem bizonyítja jobban, mint azon tündéri látvány, mely vasárnaponként tartatni szokott tánczestélyei alkalmával megragadja a szemlélőt. Négy-Ötszáz mulató tarka képe merül fel a papir lámpák által megvilágított tágas udvarban, felejthetlen emléket hagyva a nézőben, ép úgy, mint a résztvevő társaságban. Melegen üdvözöljük a polgári olvasókört mai ünnepe alkalmából, szívből kívánunk neki zavartalan, hosszú életet! Teszszük ezt azért, mert erős hitünk, hogy hézagot pótló szükséges intézmény, melynek léte szorosan öszsze van kapcsolva a kedvezőtlen gazdasági viszonyok daczára szépen fejlődő városunk felvirágzásával. A gyermekkor gyöngeségét és az ifjú kor tévelygéseit szerencsésen átélte, melegen kívánjuk neki, hogy mindég az erős férfikor idejét töltse s sohase ismerkedjék meg az aggkor tehetetlenségével! b. 3Di3Zlsözg'37"TÖ-lé3A szegzárdi takarékpénztár uj palotájának nagy termében nevezetes díszközgyűlést tartott folyó hó 16-án, hogy megünnepelje tradicziójához hűen a legnagyobb csendben alapításának ötven éves évfordulóTARCZA. Kigyuladt a hajnal pírja keleten, Feljő a napsugára tűz melegen; Kipirult a kis galambom orezája Forrón tűz rám két szép szeme sugára. Mit bánom én a hajnalt, nagsugarat Hogyha babám szived hozzám hű marad: Hajnal s a nap, ha feltűnt a hegy ormán, Mindenkinek ragyog fénylik egyformán. De szép orczád csak nekem nyit 'virágot, De szép szemed csak nekem gyújt világot, I hogyha rám néz, szivem lánggá válik át. Félek babám, meggyül tőle a világ. Gajdács Pál. Mi lesz a Laczika? Irta: Fehér Dezső. A „Tolnamegyei Közlöny“ eredeti tárc.zája. Mikor Laczika elérte a tizedik életévet és oda- hagyva az elemisták rövidnadrágos, táskaczipelő táborát, átlépte az emeletes s gymnasium épület nagy vasrácsos kapuját, a Csongrádi família elérkezettnek látta az időt, hogy komoly családi konferencziára gyűljön össze azon czélból, hogy megállapittassék a család egyetlen reményteljes ficsemetéjének jövője és hogy kimondassék a mitsem sejtő virgone nebuló feje fölött a végleges verdikt: hogy t. i. mi lesz a Laczika ? Valósággal ünnepszámba ment az a bizalmas konferenczia. A fehérre teritett lugasbeli tölgyasztalon friss, kívánatos sonka, gyöngyöző érmelléki, valódi havanna szivarok, rejtegetett szűz dohány egy kis szitában és a lugaz oldalán a kitelepített pipato- rium jelezték a konferenczia nagy jelentőségét. Maga Csongrádi Péter illő szokás szerint az asztalfőnél elnökölt, mig jobbján aggódó hitvese trónolt. A család rózsabimbója, Annuska balról ült az asztalfőnél és Heine verseit olvasgatta. Azután a nagyapa és nagymama következtek bizalmas közelben egymáshoz és végül Zsíros Balam- bér, a város leggazdagabb hentese, a ki keresztapai minősége folytán ■szintén just formált a Laczika jövőjéhez. Itt az ideje, úgymond a családfő, hogy tanácskozzunk a Laczi jövője felett. Az a mai gyermekek legnagyobb átka, hogy szülőik minden methódus nélkül tanittatják és nevelik őket drága pénzen a nélkül, hogy fejlődő korukban már egy bizonyos, tehetségüknek és hajlamuknak legjobban megfelelő pályára szánnák őket. Pedig iránytű nélkül a legjobb hajó is czéltalanul evez a nagy tengeren és ez magyarázza meg azon körülményt is, hogy a tanult emberek közül annyi züllik el, annyi lesz szellemi proletár. Helyes! Helyes! volt a család egybehangzó véleménye. Azután megeredt az egyetlen fiú jövője feletti nagy vita. Csongrádi Péter, mint reális élet nézetekkel biró ember azt akarta, hogy a Laczi kereskedő legyen, mert manapság csak a kereskedőnek van jövője. Nincs a havi fizetés szűk és sovány korlátái közzé szoritva és igy alkalma van a becsületes va- gyónszerzésre. Egyszóval az ő indítványa az , volt, hogy Laczika végezzen jiégy gymnasiumot, lépjen onnan a kereskedelmi akadémiába, azután gyakor- nokoskodjék pár évig egy nagy üzletben, mig végre önállósíthatja magát. Ezen tei’v ellen kézzel-lábbal sietett tiltakozni a háziasszony, ő mint anya nem engedheti meg, hogy a lángeszű s nagy hivatásra született gyerekből pudli- springer legyen. Laczika jogász lesz a jogi pálya az egyedüli, a hol olyan tehetséggel megáldott ifjú, mint Laczika, kariert csinálhat. Lehet biró, de lehet miniszter is. . Egyszóval nagyon megoszlottak a vélemények. A nagyapó köszvényére tekintettel, azt akarta, hogy Laczika orvos legyen, a nagymama, ki szerint csak azért élünk, hogy istennek tetsző dolgot cselekedjünk, azt kívánta, bogy legyen Laczika pap, ki tudja, az
