Tolnamegyei Közlöny, 1896 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1896-06-14 / 24. szám

1896. junius 14.

5

gyűlésében elhatározta, hogy a belvizeket szabályozza. A szabályozásra már égető szükség volt, azért csak helyeselhetjük, hogy azt immár foganatba is vették. A munkálatokra junius 18-ig terjedő határidővel a pályázatot már ki is irták. A belvizek levezetése — mint halljuk — 140 ezer forintba fog kerülni, a mi ugyan nagy összeg, de még sem sok ahhoz az előnyhöz képest, hogy jövőben nem kell tartani a múlt évi esettől, midőn a belvizek a legszebb gabnatermő földeket árasztották el úgy, hogy a gazda sirva nézhetett termése után. Hogy a szabályozás jó kivitelt fog nyerni, arra nézve biztos garancziát nyújt Tóth Károly társulati mérnök kiváló szaktudása.

I— Tanitóválasztás. Simonmajor község iskolaszéké az üresedésben levő kajmádi tanítói állásra M a t ej k a József stájerlaki tanitót választotta meg a folyó hó 7-én tartott tanitóválasztási gyűlésében.

— Nyilvános köszönet. Dräsche Richárd báró ur a fáczánkerti tanítónak 25 frtot utalványozott, hogy az ezredéves kiállítást megtekinthesse. Csak kötelességet teljesítünk, midőn a jószivü báró urnák ezen nemes tettéért hálás köszönettel és nyilvános elismeréssel adózunk.

— Esküvő. L i n k a Károly, Ocsény nagyközség írnoka, oki. jegyző folyó hó 7-én esküdött örök hűséget Ocsényben szép menyasszonyának, Dávid Erzsiké kisasszonynak.

— ZÖldÓtási tanfolyam. A szegzárdi és gyönki amei’ikai szőlőtelepeken a f. hó 15-től 30-ig zöldótási- tanfolyam fog tartatni, melyen bárki részt vehet.

— Uj tagok. A szegzárdi tisztviselői társaskör múlt csütörtökön tartott választmányi ülésén rendes tagjai sorába folytatólag egyhangúlag felvette: Borzsák Endre szegzárdi ev. ref. lelkészt, lapunk belJ munkatársát, Sándor József kir. törvényszéki joggyakornokot, Toppler József selyemtenyésztési feb ügyelőségi hivatalnokot és Szűcs Ferencz városi dijnokot.

— Királyi kegyelem, ő felsége a király Ma gyarország ezredéves fennállásának emlékére a koronázás évforduló napján, junius 8-án 149 elitéltnek adott kegyelmet. A szegzárdi kerületi fogházból ez alkalommal két elitéit gyilkos szabadult ki, a kik büntetésüknek jelentékeny részét már kiállották és tettüket a szenvedélyek pillanatnyi kitörése alatt ösztönözve követték él. A legfelsőbb királyi kegyelem sürgöny utján érkezett folyó hó 7-én Szegzárdra, visszaadva H a r c z i János és Z a n a György raboknak elvesztett szabadságukat. Harczi János alsó-nyéki fiatal vagyonos gazdát hűtlen felesége vitte rá a gyilkosságra, a ki benső viszonyt folytatott szolgalegényével. Két évvel ezelőtt ugyanis Harczi János a szomszéd községben járt, s ez alatt kaczér felesége a szolgalegénynyel szerelmeskedett. Midőn váratlanul hazajött, együtt találta á szerelmeskedőket és ezen annyira felindult, hogy egy baltával a szolgalegényt agyonvágta. Zana György Pél pusztai legény, a ki csak alig volt 16 éves, a leányok miatt összeszólalkozott barátjaival és közülük egyet úgy talált szivén szúrni, hogy az holtan terült el.

— Tanügyi kongresszus. A tanügyi kongresz- szust julius hó 2-án nyitják meg Budapesten, melyre városunkból is többen felutaznak, hogy a tanácskoz- mányokban részt vehessenek. A tanügyi korgresszus- nak eddig bejelentett tagjai : Tihanyi Domokos kir. tanfelügyelő, Kovácsné Nagy Lujza igazgató, Batiné Stancsics Fanni polg. iskolai tanítónő, Kovács Dávid polg. isk. tanár, Bati János nyug. kisdednevelő és Horváth Ignácz tanító.

— Juniális. A paksi róm. kath. fiúiskola tanulói múlt szerdán juniálist tartottak az Imsós erdőben, mely szépen sikerült. A paksi kath. legényegylet pedig ma délután rendez juniálist tagjainak és ezek családjainak részére.

— Kézimunka kiállítás. Múlt pénteken fejezték be a szegzárdi polg. leányiskolában az évzáró vizsgálatokat, mely alkalommal az intézet egyik tantermében a tanulók kézimunkáit is kiállították. A nagy gonddal és Ízléssel rendezett kiállítást a szülők és tanügy barátok nagy számmal látogattak, hogy gyönyörködjenek a 800 darab különféle kézimunkában, melyek arról tanúskodtak, hogy Rézler Ilona kézimunka tanítónő kiváló szakismerettel és szorgalommal oldotta meg szép hivatását, a növendékek pedig elsajátították azon kézimunkák elkészítését, melyeket minden müveit nőnek tudnia kell, ha a Szerepét az életbed betölteni akarja. A terem asztalaira, állványaira és falaira voltak a kézimunkák ügyesen kiterítve. A szükséges és hasznos munkák minden nemét láthattuk ízléses kivitelben. Az ékes női felső ruháktól kezdve a legegyszerűbb kötésig. Az első

osztályú növendékek a kötést, horgolást és hálózást, a Il ik osztályúak ugyanezeket nehezebb kivitelben és a könnyebb hímzést, a 111-ik osztályúak a fehér hímzést, a fehér varrást és többféle himzést, a IV-ik osztályúak pedig a felsőruha szabást, varrást és ae mühimzést mutatták be.

— Tanítók, tanítónők, kisdedóvónők és menedékház vezetőnők figyelmébe. Az ingyenes és kedvezményes utazási jegyekre nézve S c h m i d t, miniszteri tanácsos, kiállítási elnök az alábbi felhivást küldötte Tihanyi Domokos kir. tanfelügyelőhöz: Vonatkozással f. hó 21-én 24.247 sz. a. Nagyságodhoz intézett átiratomra, van szerencsém értesíteni, miszerint azon eljárás, melynél fogva a tanitók, tanítónők, kisdedóvónők és állandó gyermekmenházakat vezetőnők, közvetlenül fordulnak hozzám díjmentes, illetve kedvezményes utazásra jogosító igazolványok kiállítása iránt ;— a tapasztalat szerint azért nem bizonyult teljesen kielégítőnek, mert tanitók, tanítónők és kisdedóvónők, kiknek fizetése éppen 400 frtot tesz és kiket a díjmentes utazás kedvezménye még megillet,

— nemkülönben nyugdíjazott tanitók és tanítónők is fordulnak hozzám e kedvezményekért. Azon jegyzék, a melyet Nagyságodtól a díjmentes utazásra jogosultakra vonatkozólag kaptam, csak a 400 frton aluli fizetéssel bírókat tüntetvén fel, annak elbírálása, vájjon a kérvényező állításával szemben, tényLg megilleti-e a díjmentes utazás kedvezménye az illetőt? Képtelen vagyok. A nyugdijállományban levők kérelmének elbírálásánál is nehézségeim vannak, mert mikép tapasztalom, a kérvényezők sok esetben elhallgatják azt, hogy nyugdíjasok. Mindezek folytán kénytelen vagyok mindazon kérvényeket, a melyek eddig hozzám beérkeztek és a melyekre nézve kétségeim vannak, Nagyságodnak szives véleményezés végett le- küldeni és egyben fölkérem, miszerint a tankerületéhez tartozó összes tanerőket értesíteni méltóztassék, m i- szerint ha kérvényeiket még eddig közvetlenül hozzám be nem nyújtották volna

— jövőben Nagyságod utján terjesszék elém, minthogy ezen eljárás mellett Nagyságod szives igazolásából azonnal tájékozva leszek aziránt, vájjon a kérelmezőt a díjmentes vagy kedvezményes utazás előnye illeti-e meg ?

— Hymen. Reich Oszkár, Tolnavármegye IV-ik aljegyzője, 'éljegyezte a szép-Fürdő s Kata urhülgyet, F ö r d ő s Vilmos vármegyei tiszti ügyész kedves leányát.

— A szegzárdi izr. elemi népiskolában az évzáró vizsgálatok folyó hó 22. és 23-ik napjain következő sorrendben fognak megtartatni. 22-én délelőtt 9—11 óráig hittanvizsgálat az összes osztályokban, délután 4—6 óráig osztályvizsgálat az I. és II. osztályban. 23. délelőtt 9—-12-ig osztályvizsga a III. és IV. osztályban, délután 5 órakor tornaviszgálat és zárünnepély.

— Eljegyzés. Győry Gyula gazdatiszt Szent- Andrásról eljegyezte magának Ujváry László ügyvéd kedves leányát, Vikicza kisasszonyt Dunaföldvárott.

— A tenyészló-kiállitás. A tenyészló-kiállitás zsűrijének Ítélete alapján díszoklevelet kaptak megyénkből: Döry Jenő és Döry József félvérüek kollektiv kiállításáért. Nagy millenniumi érmet kapott Tolnamegye, kiállítási érmet A p p o n y i Sándor gróf. Ezeken kívül több tolnamegyei kiállító nyert a népies irányú kiállításon különböző elismerést.

— Felekezet nélküliség. Mint paksi levelezőnk iija, a napokban mintegy 80-an paksi lakosok beállítottak Rassovszky Julián főszolgabiróhoz és bejelentették a szabad vallásgyakorlásról szóló törvényre hivatkozva, hogy ők nem kívánnak semmiféle feleke- zetnek sem hívei lenni. A főszolgabiró a vallási kötelékből megszabadulni akarókkal jegyzőkönyvet vétetett fel s megtette a további intézkedést. Mint hir- lik, Györköny község lakósai között is mozgalom indult meg, hogy vallásukat elhagyva, többen kérjék a felekezetnélküliséget magukra kimondatni.

— Segédtanfelügyelőnk valahára megérkezett. A „Néptanoda“ Laubheimer Róbert visszahelyezett' kir. segédtanfelügyelőről a következő sorokat írja: A közoktatási miniszter Laubheimer Róbert, Tolnamegye segédtanfelügyelőjét hasonló. minőségben saját kérelmére s igy természetesen saját költségeire Baranyamegyébe helyezte át. Ez az egész dolog épp oly boszantó, mint nevetséges. Laubheimer baranya- megyei segédtanfelügyelő volt. Tiszteséges, szorgalmas ember és soha a légynek sem vétett. Daczára ennek, vagy egy éve ezelőtt áthelyezik Tolnamegyébe, egy kis vármegyébe, Baranyát pedig, a hol 360 község és 2 közigazgatási bizottság van, azt üresen hagyják. Illetve nem hagyják üresen, mert kinevezték rá Ember Jánost, csakhogy az el sem jött. Azaz eleinte

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (24. sz.)

kért szabadságot, aztán beosztották szolgálattételre a közoktatási minisztériumba és mikor a tavaszszal újra is kinevezték, vagy ha helyesebb, az államtitkár bejelentette, hogy Ember Jánost Pécsre helyezte, ez egy szép napon a reggeli vonaton mégis érkezett, megtekintette a város nevezetességeit, mellesleg még lakást fogadott s aztán az esti vonattal visszautazott Budapestre, a honnan most a közoktatási miniszter ur, mint fennebb olvasható, ismét a mi segédtanfelügyelőnket, Laubheimer Róbertét helyezte át, ki a napokban lépett hivatalba, azaz rendezte íróasztalát I kezdte intézni azokat az aktákat, a melyek elintézését éppen egy évvel ezelőtt félben kellett hagynia, hogy ránduljon át Szegzárdra üdülni, pihenni. Már most nem tekintve azt a körülményt, hogy egy oly nagy megyében, mint a milyen Baranya, munkaerő hiányában a munka szünetel, mégis csak lelketlen dolog egy kis fizetéses hivatalnokot, egy családapát minden ok nélkül áthelyezni a szomszéd megyébe és aztán sok hercze-hurcza után saját költségére ismét vissza Pécsre.

— Halálozás. A következő gyászjelentést vettük: Alulírottak úgy maguk, mint az összes rokonság nevében megtört szívvel jelentik forrón szeretett édes anyjuk, anyósa és nagyanyjuknak Özv. Etl Jánosnénak hosszas szenvedés után, életének 80-ik évében, folyó hó 8-án estve 9 fél órakor történt gyászos elhunytát. A boldogultnak hült tetemei folyó hó 10 én délután 4 órakor fognak a helybeli református sirkertben örök nyugalomra helyeztetni. Szegzárd, 1896. évi junius hó 9 én. Béke lengjen porai felett! Etl József, Etl Adolf, Etl Teréz, férj. Lőrinczy Jó- zsefné, gyermekei. Lőrinczy József, mint vő. Etl Adolfné, szül. Müller Anna, mint menye. Etl Valér, férj. Gyük Ferenczné, Etl Crestentia, Lőrinczy Irén, Lőrinczy Ida, Lőrinczy Crestentia, Lőrinczy Teréz, Lőrinczy Anna, Lőrinczy Györgyike, unokái.

— A szerelmes altiszt. A „Maros“ nevű monitor egyik altisztje M. N. Budapestről megszökött szép kedvesével A. Erzsikével Bátaszékre, hol a szerelmes leány szülei laknak. Már egy hétig éltek tiltott sze- relmöknek, mire a napokban a bátaszéki csendőrség sürgöny ulján nyert meghagyás folytán a fiatal altisztet letartóztatta és Tolnára kisérve, átadta az ottani katonai parancsnokságnak.

— Testvérgyilkosság. Breining Mihály inő- csényi lakost folyó hó 5-én éjjel 11 órakor orozva agyonlőtte tulajdon édes öcscse, Breining Ádám. E két testvér már régebb időtől fogva folytonos viszályban éltek, s engesztelhetetlen gyűlöletet tápláltak egymás iránt. A boszu végre testvérgyilkosságra vitte Á d á m o t, a ki golyóval töltött fegyverrel e hó 5-én lesbe állott és midőn bátyja az istálló ajtaját ment a sötétben becsukni, azt hátulról egy jól irányzott lövéssel lelőtte. Breining Mihály a lövés következtében egy negyed órai kinlódás után meghalt. A gyilkos elmenekült, de a csendőrség csakhamar elfogta, a ki tettét bevallva, azzal mentegette magát, hogy bátyja mindenéből kifosztotta s ezért ölte meg.

— Zendülés a tolnai országos vásáron. Kicsibe múlt, hogy a múlt hétfőn Tolnán megtartott országos vásár alkalmával zendülés nem támadt a miatt, hogy a községi jegyző az eladott állatokról a járlatokat nem adhatta ki kellő időben. Mulasztás a jegyzőt nem terheli, mert ő teljes fizikai erejével igyekezett munkáját gyorsan végezni, hanem a zavart az idézte elő, hogy a főszolgabiró a megyei szabályrendelet értelmében a járlatokért eddig szedett dijakat 20 krról 10 és 3 krra szállította le s igy a jegyző most nem fogadhatott fel maga mellé Írnokokat, a kik azelőtt vele a munkát és a jövedelmet megosztották. A hosszú várakozás miatt az emberek megakarták rohanni és szétszedni a czédulaházat, a hol a jegyző a járlatok írásával volt elfoglalve, szerencsére azonban ebben a csendőrség tapintatos fellépésável megakadályozta őket. A mi megtörtént Tolnán, az ismétlődni fog Szegzárd on is, mivel a Szegzárdi elöljáróságát is felszóli- totta a főszolgabiró, hogy jövőben járlatokért 10 krt, hátiratolásért pedig csak 3 krt szabad szedniök. Szeg- zárdon oly nagy vásárok alkalmával az állatok adás- vevése, hogy hat embernek adott dolgot á járlatok kiállítása, kik a beszedett dijakból nyertek napdijat. Ezután a bevétel azonban oly csekély lesz, hogy abból a jegyző nem képes a segédmunkásokat díjazni. De különben is méltánytalannak tartjuk a járlatok kiállításával megbízott jegyző jövedelmét ily módon megrövidíteni, a kinek ez fizetési pótlékát képezte. Mint értesülünk, Szegzárd nagyközség képviselő-tes- tülete indokolt kérvényt adott be a központi járás főszolgabirájához, hogy a járlatokért ezentúl is a régi szokás alapján 20 és 10 krt szedhessen.