Tolnamegyei Közlöny, 1896 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1896-06-14 / 24. szám

— Előléptetés. A m. kir. p. ü. minisztérium S mer ál Fábián tolnai pénzügyőri biztost az illető fizetési osztály magasabb fokozatába léptette elő.

— Esküvő. Link a Károly őcsényi községi írnok múlt szombaton vezette oltárhoz Ocsényben kedves menyasszonyát Dávid Erzsiké kisasszonyt.

— Temetés. Herczegh József pilisi jegyzőnek temetése a múlt vasárnap ment végbe a legnagyobb részvét mellett. A temetésen nemcsak az elhunyt kollegái, hanem a környékbeli községek elöljárói is testületileg jelentek meg. A halott felett Pilis község ev. ref. lelkésze Babay Kálmán mondott igazán gyönyörű beszédet, s nem maradt egy szem sem szárazon, midőn a mindenki által tisztelve szeretett jegyzőt elbucsuztatta.

— A kofák. Csak a múlt számunkban hívtuk fel az illetékes hatóság figyelmét a szegzárdi piaczra, a hol a kofák mindent megvásárolnak már a korai reggeli órákban a fogyasztó közönség elöl s annyira megdrágítják, különösen a baromfiakat, hogy budapesti áron kell fizetnünk a szárnyasok párját. Eddig a tolnai piaczon mindig olcsón lehetett baromfit vásárolni, azért, a ki csak teheti, innen szerzi be a csirkéket, kacsákat és libákat. A múlt hétfőn Tolnán megtartott országos vásár alkalmából is többen megbízást adtak egyes asszonyoknak, hogy részükre vásároljanak szárnyasokat. A megbízásnak azonban nem felelhettek meg, mert a szegzárdi kofák ide is befészkelték már magukat és leszorították a nagyközönséget a piaczról. Nem akarunk ugyan hadat izenni a tisztelt kofáknak és kofaasszonyoknak, de újólag sürgetjük kapzsiságuknak megfékezését s ezt nem magunkért, hanem a nagy közönségért tesszük.

— Betörő asszony. A napokban Pakson Gyulai Ignácz házába éjjel betözést követtek el és a szobából ágyneműt és több más tárgyat vittek el. A paksi csendőrök elfogták csakhamar özv. Kovács Istvánná hírhedt betörő asszony személyében a tettest, a kinél a lopott tárgyak legynagyobb részét meg is találták.

— Egy tekintélyes kereskedő öngyilkossága. Mint paksi levelezőnk írja, nagy feltűnést keltett Tegzes Kálmán paksi épületfa-kereskedő öngyilkossága, a ki folyó hó 7-én d. u. felakasztotta magát s mire hozzátartozói észrevették, már halott volt.- A szerencsétlen ember rendezett vagyoni viszonyok között élt s tekintélynek örvendett, azért öngyilkosságának okát mégcsak nem is sejtik. Temetése folyó hó 9-én délután 3 órakor ment végbe a ref. szertartás szerint óriási részvét mellett.

— A szegény poznamászó. A millenniumi ünnepségek alkalmából Szegzárdon tudvalevőleg népünnepet is rendeztek, melynek mulatságos része volt a vásártéren felállított 13 méter magas pózna megmászása. A pózna tetején boros és pálinkás üvegek himbálóztak a felaggatott narancsok között, melyekről azt terjesztették el, hogy pénzt rejtettek el bennök. A kora délutántól kezdve alkonyaiig állandóan akadtak vállalkozók, a kik a magasba szerettek volna jutni, hogy leszedhessék a csalogató zsákmányt. Végre sok kísérlet után Piszter János szegény szegzárdi napszámos némi furfanggal felkuszott a simára gyalult és megszappanozott pózna tetejébe. Le is szedte a felaggatott tárgyakat; de nagyon meg volt csalva, mert a narancsokban egy árva fillért sem talált. Ez a szerencsétlen ember a mászásban annyira megerőltette magát, hogy beteg lett és néhány hétre rá, meghalt. Özvegyét és három kiskorú árváját hagyta hátra nélkülözések között.

— Eldöngetett spiczli. A titkos rendőrnek, vagy spiczlinek — a hogy a nép hívja — rossz sora van mindenütt. Tolnán se szeretik, a mint legújabban vasárnap. is kitűnt. Egy titkos rendőr egy dohánycsempészt üldözött az utczán s már-már elfogja, ha annak segítsége nem akad pár suhancz személyében, a kik a spiczli urat jól elagyabugyálták, a dohány csempészt pedig az elfogatástól megmentették. A vizsgálat folyik a spiczli-döngető suhanczok ellen.

— Felnyársalt ló. Borzalmas jelenetnek voltak múlt hétfőn Pakson a főutczában a járókelők tanúi, mely egy gondatlan duna-szent-györgyi gazda vétkes mulasztásából származott, a kinek őrizetlenül az utczán hagyott lovai valamitől megijedve, úgy megbokrosodtak, hogy sebes száguldozással röpítették magukkal a kocsit. Amint a megvadult állatok igy rohantak a főutczában, Hermann János lókereskedő akarta két lovát az utón átvezetni; de oly erővel rohantak a kocsival a megbokrosodott lovak az ő lovainak, hogy a kocsi rudja az egyik lovat ámyálsalta s a rúdon lógva, csakhamar kilehelte páráját.

— Tájékoztatás a szegényebb sorsú kisiparosok, kiskereskedők és ipari segédmunkásoknak az ezredJj

__________I___________________________

év

es kiállítás és a fő- és székváros megtekintése czél- jából tervezett tömeges felrándulásái tekintetében. — „A kereskedelemügyi m. kir. minister ur, mint az ezredéves kiállítás országos bizottságának elnöke, messzemenő könnyítésekkel óhajtván lehetővé tenni a szegényebb sorsú kisiparosok, kiskereskedők és ipari' segédmunkásoknak az ezredéves kiállítás és a fő- és székváros megtekintését, elhatározta, hogy a legalább 30 személyből alakult csoportban felrándulók részére: a) a m. kir. államvasutak és ezeknek üzemben álló vasutak vonalain 25%-nyi mérséklést engedélyez a zóna-rendszerű személy-díjszabás szerinti III. osztályú menetjegy-árakból, továbbá intézkedik, hogy a nem állami kezelés alatt álló vasutak vonalain, nemkülönben a gőzhajózási társaságok által fentartott személyjáratokon hasonértékü kedvezmények adassanak; b) a fő- és székváros által, iskolaépületekben berendezett szállásokban lakást biztosit. Egy-egy teremben 10—20 egyén nyer elhelyezést akként, hogy minden személy részére egy teljesen felszerelt, függönynyel ellátott vaságy, szék, polcz, ruhafogas, mosdó és Írókészlet áll rendelkezésre f c) a kiállítás területén épült csárdák és vendéglők tulajdonosaival létrejött megállapodás alapján 2 tál ételből álló ebédet szolgáltat; d) díjmentesen megfelelő számú és nyelvismerettel, kalauzokat bocsát az érkező csoportok rendelkezésére, kik hivatva lesznek a csoportokat egész időzésük alatt a szükséges felvilágosításokkal és magyarázatokkal támogatni és kisérni f e) húsz krajczárra mérsékelt belépti jegyekét adat a ki a kiállításra; f) jegyfüzeteket hozat forgalomba a kiállítás igazgatósága utján, melyekben a menettérti jegy, a szállás-utalvány, a kiállításba való belépésre jogosító jegyek, az ebédjegy együtt foglaltatik s melyekért a díjfizetés egyszerre és egy összegben történvén, az utazás kényelme biz- tosittatik. Ezen felsorolt kedvezmények mellett lehetővé válik az, hogy a XIV. zónához tartozó vidéken lakó iparos, illetve segéd 2 napi tartózkodásra (az élelmezést, szállást, belépti jegyet is beleértve) 8 frt költséggel;

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (24. sz.)

a XIII.

szakaszhoz

tartozó

állomásról

7

frt

30

kr.

a XII.

7?

77

77

6

77

70

77

a XI. k

77

. 77

•J-; 77

6

77 •

30

77

a X.

77

77

77

6

77.'

H

. .. 77a IX.

77

77

77

5

iV.'r

50

a VIII.- 77

77

77

5

77

10

* 9f

a VII. a

77

77

Jjl

4

7?

70

* 57

a VI.0

77 .

77

íí

4

77

40

77

a V.

77

77

77

4

77

—

. w

a IV.

77

77

77

Q

Ó

77

50

7?

a III.

77

77

77

3

77

10

77

a II.

77

77

77

2

77

70

77

az I.

77

77

77

2

77

30

77

költséggel

teheti meg

az utazást Budapesté

8 és

vissza.

A tömeges felrándulásokat a kiállítás kerületi és helyi bizottságai, a hazai kereskedelmi és iparkamarák, illetve ipartestületek, társulatok, iparoskörök szervezik. A résztvevők előjegyzése, a részvételi dijak beszedése, a jegyfüzetek kezelése és kiosztása, a felrándulás időpontjának, az utazás programmjának megállapítása, vármegyénkint, vagy ezeken belül körzetenként, a nevezett tényezők eszközük. A felrándulás határnapja az ezredéves országos kiállítás igazgatóságával legalább 10 nappal előbb közlendő, hogy a szállás és ellátás biztosítása és a jegyfüzetek kiadása iránt intézkedés történhessék. A kiránduló csoport az, intézők által kijelölt vezetőkkel együttesen utazik a székvárosba s ugyanazon vonattal hagyja el Bpestet. A kirándulók külön vonatot is vehetnek igénybe, ha az egészben fizetendő menetdij által a megteendő ut minden kilométere után 2 forint 40 kr. biztosittatik a m. kir. államvasutaknak. Ezen határozmány alól az igen távol fekvő állomásokról utazó csoportokkal szemben és ha a kirándulók száma az 500-at eléri, a kereskedelemügyi m. kir. miniszter úrtól esetről- esetre kikérendő engedély alapján, kivételek is lesznek tehetők. Az egész csoportnak a tartózkodás egész ideje alatt való együttmaradása feltétlenül kötelező. A kirándulókat érkezésüknél a kiállítás kalauzai fogadják és kisérik szállásukra, onnét a kiállításba. A délutáni órák a város nevezetességeinek megtekintésére lesznek fordíthatók. Gondoskodás történik arról, hogy azok, kik a színházakat látogatni akarják, azt kalauzok kíséretében, kivételes áron kiadandó jegyekkel tehessék. Mindenkinek, a ki ezen közgazdasági szempontból jelentékeny és az egész országban megindítandó mozgalomban tevékenykedni óhajt, a ki a kisiparosok és segédmunkások érdekeit szivén viselvén, a tömeges kirándulások eszméjét terjeszteni óhajtja:'a kiállítás kerületi és helyi bizottságai, a

kereskedelmi és iparkamarák, ipartestületek, iparos- körök fognak a további részletekre felvilágosításokkal szolgálni.

— Fölvétel a papnöveldébe. A pécsi papnevelő intézetbe felvétetni kívánók konkurzuális vizsgálata folyó évi junius hó 30-án és julius hó elsején fog megtartatni. Azon gimnáziumi tannlók, akik a 4., 5., 6., 7-.ik osztályt jó sikkerrel elvégezték, vagy az érettségi vizsgálatot sikeresen letették és a kisszemi- náriumba, illetve a 8-ik osztályból a teológiai tanfolyamra felvétetni óhajtanak, keresztlevélel és iskolai biznnyitványnyal ellátva junius hó 30-án a délelőtti órákban a szemináriumi viczerektornál jelentkezzenek, amikor tóvábbi tendőik iránt is értesittetni fognak.

KÖZGAZDASÁG.

PAKS-CSÁMPAI HEGYKÖZSÉG SZERVEZETE ÉS RENDSZABÁLYAI.

37. §.

A tulajdonképeni védekezési készenlét akkor kezdődik, mikor a rügyek már megnyillani kezdenek és mindaddig tart, a mig dér és fagy károktól tartani lehet. Ezen idő tartama alatt mindannyiszor, valahányszor a légköri hőmérséklet (rendszerint megelőző esőzés után) „any- nyira lehűl, hogy tapasztalás szerint dértől avagy fagytól lehet tartani, minden szőlő birtokos köteles alkonyaitól kezdve napkeltéig személyesen, avagy megbízottja által szőlőjében tartózkodni, a kirakott trágya, illetve dudva kúpokat újból átvizsgálni és azokat könnyen elgyujtásra és füst támasztásra alkalmas állapotba helyezni.

Azon szőlő birtokos, kinek szőlője több különfekvő parczellából áll, tartozik minden' egyes parczellára a fent jelzett czélra egy-egy embert, ha pedig az egyes parczella területe 5000 f~~]-ölnél nagyobb, annyi embert kiállítani, a hányszor 5000 Q-ölet azon parczella területe képez.

38. §.

A védekezést a hegybíró,' vagy annak helyettessé, avagy a birtokosságnak a választmány által erre. felkért és felhatalmazott és ezen czélra különös, alkalmas, megbízható tagja vezeti. A hőmérséklet változásai a hegyközség területének különböző fekvésű pontjain felállított szabályozott hőmérőkről az azok mellé rendelt vigyázók által figyeltetnek meg és szócső által adatnak időközönként a védekezés vezetőjének tudomására.

39. §.

A védekezés intézője akkor,, amikor saját észleléséből és a vett jelentésekből a kritikus időpontot bekövetkezni látja, adott jel által egyelőre a készített trágya füsttámasztó (avagy egyéb füsttámasztó anyagok) fele részének el- gyujtását rendeli el, a hegyközség egész területén és a füst felhő tömörségét a tovább mutatkozó szükséghez képest fokoztatja. A füst felhő még nap kelte után is egy időre fenn tartandó.

40. §.

Minden szőlőbirtokos köteles a védekezés intézőjének rendelkezéseihez alkalmazkodni. Nagyobb területű szőlőkben a védekezés vezetésére — kivéve ha azt maga a tulajdonos intézi — egy arra alkalmas egyén állítandó, a birtokos által, kinek neve a védekezés vezetőjének előre bejelentendő.

41. §.

Ha ugyanazon évben ismételt védekezés szüksége merül fel, azon szőlő birtokosok, a kiknél az erre alkalmas füsttámasztó anyagok fogyatékán vannak, azt sürgősen pótolni kötelesek.

42. §.

A hegybírónak avagy helyettessének, illetve a védekezés intézésével megbízott birtokos társnak a védekezés részletei és módozatai iránt a szerzendő tapasztalatok szerint a választmány ád kötelező részletesebb utasítást.

43/ §.

Ezen szabályok megsértése a Nagyméltó- ságu m. kir. földmivelésügyi minisztériumnak 48000. számú rendelete 70. §-a értelmében kihágást képez és 100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel sújtandó.

(Vége.)

1896. junius 14.