Tolnamegyei Közlöny, 1895 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1895-03-24 / 12. szám
TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (12. sz.) 1895. márcziüs 24. 14. Szálka (Grábócz községgel), 1.846 1., Hoff Henrik körjegyző. 13. kerület. Mucsi (Csibrák községgel), 3.066 a melyek közt egy községből álló van 57, csoportosított pedig 34. Az egyes anyakönyvi kerületek járások szerint csoportosítva a kerület lakosainak számával s a javashozott anyakönyvvezető, illetve helyettese nevének és állásának megjelölésével a következők: I. Központi járás. 1. kerület. Agárd, 2.115 lakossal, Wikkert Károly községi jegyző. 2. kerület. Alsó-Nána, 1.534 1., Katzenbacli István jegyző. 3. kerület. Alsó-Nyék, 1.3901., Zsigmond László helyettes jegyző. 4. kerület. Báta, 3.982 H Purth Adolf jegyző, helyettes Sörös Gyula aljegyző. 5. kerület. Báta szék, 8.153 L, Angyalffy Imre főjegyző, helyettes Csatáry Aladár I. aljegyző. 6. kerület. Decs, 3.202 1., Erdős Gábor jegyző, helyettes Müller György aljegyző. 7. kerület. Harcz, 917 1., Simon István jegyző. 8. kerület. Mözs, 1.879 1., Pápay István jegyző. 9. kerület. Öcsény, 3.734 1., Duzs Dániel jegyző, helyettes Huszár Pál aljegyző. 10. kerület. Pilis, 728 H Herczegh József jegyző. 11. kerület. Szegzárd, 14.225 1., dr. Hirling Adám főjegyző, helyettes Mehrwerth Sándor I. aljegyző. 12. kerület. Tolna, (Simontornyai és Szedres kis-községgel), 9.844 1., Parti József főjegyző, helyettes Thury Béla I. aljegyző. 13. kerület. Várdomb, 947 1., Szentesy József jegyző. 2. Völgységi járás. 1. kerület. Apar, (Hanth és Nagy-Vejke községekkel), 1.788 1., Sághi János körjegyző. 2. kerület. Apáthi, 1.606 1., Helfenbein Dániel jegyző. 3. kerület. Bonyhád, (Börzsöny községgel) 6.295 I. , Kühnel Ferencz jegyző, helyettes Lehmann János II. jegyző. 4. kerület. Czikó, (Möcsény és Palatincza községekkel), Gebauer József körjegyző. 5. kerület. Döri-Patlan, 1.094 1., Gróf József jegyző. 6. kerület. Izmény, (Mucsfa községgel), 1.963 1., Rumfeld Imre köijegyző. 7. Kis-Dorogh, (Tabód és Varasd községekkel), 2.260 1., Eichert István körjegyző. 8. kerület. Kis-Vejke (Lengyel és Závod községekkel), 2.494 1., Kovách Gyula körjegyző. 9. kerület. Kakasd (Belacz és Ladomány községekkel), 2.019 1., Horváth közjegyző. 10. kerület. Majos, 1.271 1., Schadt Gyula jegyző. 11. kerület. Máza (Győré községgel), 1.674 1., Lippich Zoltán helyettes körjegyző. 12. kerület, Mórágy, 2.061 1., Schleinig Lajos jegyző. 13. kerület. Nagy-Mányok (Kis-Mányok községgel), 1.858 1., Lovászy Gábor közjegyző. 15. kerület. Tevel (Kovácsi községgel), 2.458 1., Blesz József jegyző, helyettes Schmidt Antal nyugdíjazott jegyző. 16. kerület. Váralja, 1.691 1., Horváth Ernő jegyző, helyettes Sebestyén Imre nyugdíjazott jegyző. 17. kerület. Zomba, 2.145 1., Lunova János 'j egyző. 3. Dunaföldvári járás. 1. kerület. Bikács, 1.106 1., Lemle Béla jegyző. 2. kerület. Bölcske, 4.476 1., Kurz Béla jegyző, helyettes Marosi Béla II. jegyző. 3. kerület. Duna-Földvár, 12.364 1., Niefergál Nándor II. jegyző, helyettes a III. jegyző. 4. kerület. Duna-Szent-György, 2.321 1., Szigethi József jegyző. 5. kerület. Fadd, 5.513 1., Krisztinkovich János jegyző, helyettes Németh Kálmán II. jegyző. 6. kerület. Gerjen, 1.698 1., Varga Mihály jegyző. 7. kerület. Gindly-család, 2.267 1., Várkonyi Iván jegyző. 8. kerület. Györköny, 2.795 1., Szabó Pál jegyző. 9. kerület. Kajdacs, 1.680 1., Sorok Dezső jegyző. 10. kerület. Kömlöd, 1.667 1., Volf Ferencz jegyző. 11. kerület. Madocsa, 2.235 1., Decsy Béla jegyző. 12. kerület. Nagy-Dorogh, 2.884 1., Bókus József jegyző. 13. kerület. Németkéer (Tápé községgel), 1.933 1., Gungl József jegyző. 14. kerület. Paks, 11.803 1., Popovics Gyula jegyző, helyettes Takács Gyula II. jegyző. 4. Simontornyai járás. 1. kerület. Diós-Berény, 2.109 1.. Nagy József jegyző. 2. kerület. Felsö-nána, 1.639 1., Hülczel Antal jegyző. 3. kerület. Gyönk, 3.371 1., Klein Endre jegyző, helyettes Hesz Lajos aljegyző. 4. kerület. Hidegkút (Belecska községgel), 1.654 1., Schulteisz Henrik jegyző. 5. kerület- Högyész (Duzs községgel), 4,153 1., Klimes Antal jegyző, helyettes Fiedler Gyula aljegyző. 6. kerület. Kalaznó, 1.033 1., (anyakönyvvezetés csak később fog javaslatba hozatni.) 7. kerület. Kéty, 1.178 1., Glöckner Béla jegyző. 8. kerület. Kis-Székely, 1.506 1., Győré István jegyző. 9. kerület. Kis-Tormás, 1.198 1., Grünwald János jegyző. 10. kerület. Kölesd, 1.879 1., Laki Gusztáv jegyző. 11. kerület. Medina, 1.421 1., Halmai Tivadar jegyző. 12. kerület. Miszla, 1.501 1., Ruppert Henrik jegyző. 1., Ványek Béla körjegyző. 14. kerület. Murga, 726 1., Eifert István jegyző. 15. kerület. Nagy-Székely, 2.517 1., Ludvig József jegyző. 16. körűiét. Némedi, 1.545 1., Orávszky László jegyző. 17. kerület. Pálja., 1.897 1., Lestyán Dezső jegyző. 18. kerület. Simontornya, 3.048 1., Bereczk István jegyző, helyettes Várkonyi Imre aljegyző. 19 kerület. Szakadáth, 1.050 1., Albr-echtovics Imre jegyző. 20. kerület. Szárazd, 755 1., Marcsa Gyula jegyző. 21. kerület. Sár-Szent-Lörincz, 2.056 1., Győré Pál jegyző. 22. kerület. Udvari, 1.596 1., Dőring Frigyes jegyző. 23. kerület. Uzd-Borjád, 810 1., Pesthy József jegyző. 24. kerület. Varsád, 2.488 1., Linde Gyula jegyző. 5. Dombóvári járás. 1. kerület. Bedegh, (Tót-Keér községgel és Kom- lós pusztával), 1.614 1., Németh Ferencz körjegyző. 2. kerület. Döbrököz (Sütvény, Csurgó és Szar- vasd pusztákkal), 4.343 1., Nemes Ignácz jegyző., 3. kerület. Értény (Bencze pusztával) 4. kerület. Felsö-Iregh (Fel-Meggyes, Kakuk, Zardóka, Gonozd, Leokádia, Iregh, Csehi, Csehi- Szőlő, Avas és Béka pusztákkal), 4.114 1., Bach Jenő jegyző. 5. kerület. Felső-Nyék (Fürgéd községgel), 2.038 1., Molnár István küZs. jegyző. 6. kerület. Gyula- Jováncza (Biródi Erdészlak és Uj-Biród pusztákkal), 3.081 1., Kis Pál jegyző. 7. kerület. Kánya (Hékut és Okrád pusztákkal), 1.074 1., Németh Géza jegyző. 8. kerület. Kocsola (Vörösegyház, Német-Dal- mand, Uj-Dalmand, O-Dalmand, Al-Leperd és Fel- Leperd pusztákkal), 3.311 1., Lentin Mihály jegyző. 9. kerület. Kónyi (Eledény, Kulcsár, Al- Meggyes, Okrád és Ság pusztákkal), 2.885 1., Reisner Béla jegyző. 10. kerület. Kurd, 1.706 1., Leimetzer Lajos jegyző. 11. kerület. Nagy-Szokoly, 2.129 1., Arany Károly aljegyző. 12. kerület. Nak (Lápafő és Várong községekkel, továbbá Borjád, Szilfás, Iharos és Nosztány pusztákkal), 2.915 1., Piszter Alajos körjegyző. 13. kerület. O-Dombovár (Nagy-Konda, Kis- Konda, Mászlony, Tüske; Gunaras és Békató pusztákkal), 4.198 1., Abrahám Lajos jegyző, helyettes Szemenyey Mihály aljegyző. 14. kerület. Ozora (Döbrönte és Károlymajor pusztákkal), 4.584 1., Cholnoky Lajos jegyző, helyettes Henisch Gyula aljegyző. 15. kerület. Paári, 1.344 1., Szilli Alajos jegyző haját itten le nem vágatva más vonatra száll, biztos lehet, hogy mint szökött rabot elfogják. Miután az utón elfogyott a waggon-rakomány elemózsiám, azon tépelődtem, ne-e kérjek állami segélyt és éppen egy szegénységi bizonyítványt akartam kérni az állomásfőnöktől, miközben, világhirüvé válandó kiindulásomat illetőleg, egy kitűnő ötletem jött: ugyanis, hogy azonnal visszafordulok és utazok Sárbogárdtól Szegzárdig! Ilyen önzetlen és önfeláldozó bátorsággal lefőzöm Stanleyt, Beringet, Grant kapitányt. De miután a vonat csak másnap indul vissza, éjszakára betértem Fiúméba. A hol merész elhatározásomnak hire gyorsan elterjedt és diadallal hordoztak körül a tengerparton. Egy panoráma nagybirtokos azon könyörgött, hogy én, mint a szegzárd- sárgarépa vonat elevenen kézrekerült utazója, tartsak felolvasást bódéjában 20 kr. belépti-dij mellett. . . Környezetem kinevette őt. Hivatkozással Stanley tiszteletdijainak magasságára, megmagyarázták néki, hogy ily olcsóért azon fájdalmasan hires útról eleven embert nem mutogathat. A vállalkozó panorámás könyekig meghatva ígérte, hogy folyamodni fog onnét egy kitömött utazóért, ha elevenet nem kaphat. Nagy feladatomnak teljes tudatában búcsúztam reggel Fiúmétól és a budapest-fiumei villámvonaton négy óra alatt Sárbogárdon voltam, honnét egy gyalogpostással küldöm önöknek e sorokat. A vonatvezető biztosit, hogy a nyárig, ha vasúti szerencsétlenségek (pl. o. ha egy kerék kidül, vagy a mozdony csökönyös) nem érnek, valószinüleg hazaérünk. Akkor tehát a tisztelt közönség, útleírásom és felolvasásaim élvezetében, mesés árakon fog részesülhetni. Az ös magyarok kultúrája. A „Tolnamegyei Közlöny“ eredeti tárczája. Őseink a honfoglaláskor és a letelepedésüket követő első századokban alkotmány- és közjogi, valamint társadalmi és közművelődési szempontból oly fokán állottak a kultúrának, hogy a büszke külföld által széliében reájok alkalmazott „barbár“ elnevezésre egyáltalán nem szolgáltak reá; ellenkezőleg a többi bevándorlóit néptörzsekkel derekasan kiállják a versenyt, sőt a tárgyilagosan vont párhuzam nem egv tekintetben az ő előnyükre üt ki. O«/ v Az ős magyarok magukkal hozták alkotmányunk alapszervezetét s habár ez az európai eszmék s főkép a keresztény szellem behatása következtében sok módosuláson ment át, mindazonáltal eredetéhez századokon keresztül is hű maradt. Közjogi szempontból figyelmünket különösen a különböző néposztályokra kell kiterjesztenünk. Az első osztályt a nemesek képezték. Nemes volt minden magyar, hacsak büntettek miatt nem fosztatott meg nemesi rangjától és szabadságától. A türzs- és nemzetség-fők s a többi vitézek között szintén jogegyenlőség uralkodott. A hét kapitány (vezér) csak méltóság és hatalomra nézve állott magasabban, de nemesi jogai a többiével azonosak voltak. Nemességben részesítették nemcsak a befogadott vagy hoz[ zájuk csatlakozott rokonajku népeket, hanem a hon- fiusitott idegeneket is s jogaik a következők voltak : résztvettek a nemzetgyűléseken, a fővezér-választásban, valamint a törvényhozásban és közigazgatásban is. Azonfelül teljes tulajdonjogot élveztek, mely mentes volt minden hűbéri köteléktől, mindennemű szolgalom és adózástól, de saját költségén teljesítendő honvédelmi kötelezettséggel járt együtt. Ezek szerint a szabad magyar állapota egyenlő volt a szabad germán birtokoséval, csakhogy — a mi nagy különbség — hűbéri kötelékek nélkül. A honfoglalás után azonban más osztályok is támadtak. Az itt találtak közül azok, kik nemesi joggal nem bírtak ugyan, hanem birtokuk és ingóságaik tulajdonjogában meghagyattak, szabadosoknak neveztettek; azok, kik nem harczoltak a honfoglaló magyarok ellen, földhöz kötött jobbágyokká tétettek s mintegy a föld járulékaiul tekintettek, végül a bennlevők közül azok, kik ellenállottak és legyő- zettek, mint hadi foglyok, szolgákká lettek. Tehát a honfoglalást követő korszakban voltak őseinknél nemesek — és pedig született vagy honfiusitott nemesek — szabadosok, földhöz kötött jobbágyok és szolgák. De az utóbbiak is emberséges elbánásban részesültek. Piligrin megjegyzése 'szerint ugyanis a pogányok (magyarok) oly egyetértők és barátságosak a keresztény hadifoglyokkal, hogy itt beteljesedni látszik Ezsiás próféta jövendölése: a farkas és a bárány együtt legel. A magukkal hozott patriarkális viszonyoknál fogva az apa nagy tekintélylyel bírt ugyan a család kebe-