Tolnamegyei Közlöny, 1895 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1895-09-29 / 39. szám

1895. szeptember 29. 9 A dohánytermelés kenyeret ad s tisztességes megélhetést s megelégedettséget biztosíthat sok ezer embernek! emellett emeli ugyanezek adóképességét j az államnak rendküvili jövedelmet szerez s a kivitel által eszközli a kevesebb pénz kivándorlását s a többnek beáramlását. Ezek azok a főbb érdekek, melyek az okszerű dohánytermeléshez füzvék, méltók arra, hogy azok előmozdítására minden hivatott erő s lelkesülni tudó jó akarat közreműködjék. Miben mutatkozik ez érdekek iránt a kellő érdeklődés s mi lenne e tekintetben a teendő? Az 1891. évi olasz dohánytermelési szabály- rendelet megengedi, hogy egyes engedélyesek dohány- termelési kísérleti telepet alapithattanak. Nem tudom, miért nem tudott a mi országgyű­lési képviselőink körében az olasz törvényhozó tes­tület által alkotott törvényen alapuló ama szabály- rendelet hódítást tenni, de tény, hogy a mi törvény- hozásunk ilyet csak meg sem pendített. Hát az ál­lami közegek tettek-e valamit ez érdemben? S miért nem? Tudjuk, mennyire mozdítja elő a verseny az előbbrehaladást, a tökélesedést. A méltánylás, mely­ben az állam a kellő ellenőrzés alatt állandó ily do­hánytermelési kísérletezést részesítené, szép eredmé­nyeket hozhatna létre. A kezelés minta-iskolái, kül- fajok meghonosítói s a belföldi anyag megjavitói le­hetnének e kísérleti telepek. Vagy állítson föl maga az állam legalább egy nagyobb mérvű ily kiséleti telepet a dohány- termelésű műveletekben a termelők kioktatására. Ily telepeken tarthatnának a termelők részére oktató i előadásokat a vándortanitók stb. stb. Mindaddig, mig a jövedéki hivatal a termelők elé a száraz törvényt s az arra állapított rideg szabá­lyokat tartja a termelésben való zsinórmértékül, a termelők nem fognak nagy haladást tenni a termelési műveletek körül s az okszerű művelésben is vajmi kevés előmenetel fog történni. Hanem ha kisérleti telepein e szabályokat gya­korlatilag megtestesítve s a kellő eredményeket fel­tűntetve mutatja be, akkor fog a termelő is szívesen szakitaui megszokott stendriaujával és okszerűbb munkához szokni. A talaj javításra nézve is legtöbbet tehetne azállam Legalább is a megközelítőleg hasonégalju (iso- therma) fajoknak a külföldről való meghonosítására talajvizsgálatokat eszközölni a kül- és- belföldön, a gazdasági vegytan segélyével a talajmivelés szabá­lyait megállapítani s kivitelre juttatni, ki tehetné inkább, mint az állam? Mert hiába állapítja meg az 5 éves turnust, ha 4 éven át oly termények előzik meg a dohány ter­melését, melyek épp a dohány táplálékát képezendő alkatrészeket vonják el a földtől. S ha különben más egyébbnek termelésére még oly alkalmas, de dohány- termelésre teljesen alkalmatlan talajra is ad engedélyt, amint ez történik is, nem fog e dohány a legszeré­nyebb tulajdonokkal sem bírni és a gyehenna tüze sem lesz képes azt égésre bírni. A kormány, mely a hatalom minden tényezőjét összpontosítja kezeiben, mely a legkiterjedtebb esz­közökkel rendelkezik, ez tehet e téren hatalmához és eszközeihez mért intézkedéseket. S ha nem tesz, úgy őt illeti a mulasztás vádja és a felelősség a leg­fontosabb nemzeti érdekek elhanyagolásáért. Akár az országgyűlés elé mulaszta el ez irány­ban a kellő javaslatokat tenni, akár közegei által mulasztja el a szükzégeseket megtenni, az mindegy. Minden esetre jellemző az, hogy mig a dohány sza­badon volt termelhető, addig a magyar dohány világ­hírnek örvendett s az egyedáruság ideje óta folyto­nos hanyatlás mutatkozik a mai napig, a mikor pe­dig a kezelési műveletek körüli haladás, a gazdasági vegytan- vívmányai stb. mozdalatlanságunk mellett is belesodorultak a haladás medrébe. Nem mondom, hogy a mulasztás vádja és a felelősség súlya nagy részben a termelők vállaira is nem nehezedik, de ezé ebből a kissebb rész; mert hiszen az egyedáruság természeténél s a törvényileg megállapított termelési szabályoknál fogva a termelő csak azt teszi, a mit parancsolnak neki: munkája eredményének mintegy értelmi szerzője nem ő, hanem az őt minden apró részletekekig utasító törvény s erre alapított termelési szabályzat. És igy világos az is, hogy kit illet a nagyobb felelősség a mai állapotokért, melyek a múltéhoz ké­pest, habár akkor még nem történt e téren annyi tanulmányozás s a termelés terén nem történt annyi haladás, határozottan hanyatlást mutatnak. S hogy e hanyatlás nemcsak a magam véle­ménye szerint van meg, arra nézve csak két idézetet hozok föl a többi közül a kormány iránti ellenséges indulatról legkevésbé vádolható Magyar Dohány- újságból. „Ha — mondja ez 1994. évi 20. sz. — kerti dohányaink a lehető gondos és jó kezelés által visz- szapyerik régi jó jellegüket: akkor ismét oly világ­hírűvé válhatnak, mint aminők hajdanta voltak.“ 1 És ismét: „A hajdan hires magyar dohánynak egykori nagy jelentőségét nemcsak a régi jó időket mindenben dicsőíteni szokott kegyeletes visszaemléke­zés, hanem a máig is élő szájhagyomány s akkori időkből fenmaradt, teljesen megbízható és hitelt érdemlő Írott emlékek, egykorú mü­vek is igazolják.“ M. D. újság. 1894. 21. Hát a termelőknek mily teendőik vannak e te­kintetben ? i Először is műveljék jól a talajt, melyre terme­lési engedélyt nyernek. TOLNAMEGYEI KÖTLÖNY. (39. sz.) Ne elégedjenek meg azzal, hogy a földet három­szor ilyen-olyan megtrágyázás után. Mindenekelőtt készítsenek külön trágyadombot dohányföldjük számára. A nedés után megmaradt dohány kórót s maradványait tekintsék egyik főalkat- részeül e trágyának ; s ha a kórót mégis jó kalács­sütésre is alkalmas lévén, ezt tüzelésre használják, legalább ennek hamuját, valamint mindenféle fahamut ne eresszék szélnek, hanem keverjék bele a trágyába. Juttessanak e trágyába mindenféle korhadásra alkal­mas, trágyaszerré válandó anyagot u. m. levélhulla­dékot s. a. t. visz jó keveréktrágyát készítsenek, ezt többször forgassák meg, hogy az kellőleg összeérhessen. A kénsavas káliumnak zlkalmazása főkég elő­segítené a dohány-növény táplálását s annak jó tu­lajdonukkal való ellátását, különösen annak egy fő­kellékét; az égékenységet v. égőképességet. A kisér­leti telepeken szép alkalom lenne erre példát adni a termelőknek. A jól kiérett, tökéletes magot, nézetünk szerint külön kellene termelni s a termelőknek a kisérl. te­lepekről kiosztani. A termelő feladata aztán azt a palántásba, nem oly sűrűn, mint szokta, hanem lehető ritkásan elvetni, mert csak igy fejlődhetik kellőleg erőssé és ültetésre képessé. Ültetésre egyenlő fejlett­ségű, erős palánták alkalmazandók. Kellő módon való ültetés, az ültetvény kapálása, a növény biztos fejlő­désének nélkülüzhetlen föltétele s ezután a törés — ahol szükséges, a kellő bugázás és kacsozás után szövetkezik. A dohány törése vagy szedésével egy fontos művelet kötendő össze. És ez az, hogy már szedéskor történjék a dohánynak kiválogatása s minőség sze­rinti osztályozása. Vegyünk példát azoktól, kik a különféle gyümölcsnemeket bocsájtják áruba. E tekin­tetben példányszerü eljárást követnek a francziák, az ő franczia barackjuk elárusitásánál. Kis kosárkáikba úgy válogatják össze az egyes darabokat, hogy a ke­reskedő vevő elégnek tartja csak egyet látni, a ba­rackokból s már biztosra veszi, hogy mind olyan a kosárban levő többi barack is. Midőn termelőink a dohányt csomózzák, ezt ve­hetnék példaképül. Teszik-e ? Dehogy teszik ; pedig ha tennék, először is biztositanák a beváltás alkal­mával dohányuk könnyebb értékelését, becslését saját előnyükre, másodszor emelnék a magyar dohány jó hírnevét a kivitel alkalmára. Mit tegyen tehát a termelő ? A dohánytörésnél rendesen 'többen szoktak mű­ködni | osszák tehát fel magok közt a szerepet t. i. egy szedje a legszebb, a másik a kevésbbé szép, a harmadik a többi leszedendő leveleket; és már akkor igy osztályozva fűzzék fonalakra; sokat lehetne arról mondani, hogy ily osztályozásnak, melyre a termelők kioktatandók lennének, mennyi lenne az előnye s haszna, de mivel máris igen hosszadalmassá lett rö­vidre szánt értekezésem, azért csak annyit jegyzek meg, hogy az ily osztályozással el lenne hárítva az a veszély, miszerint az üssze-vissza szedés által egybe­kerül rosszul érett dohány, jól megérettel, ép dohány rohadni kezdővel, ennek következtében a jó is meg­romlik a rosztól; továbbá ily osztályozás által minő­ség szerint jó és kevésbbé jó dohányokból lévén, fű­zésünk a sok gondozást igénylő dohányt a minőség arányában lehetne gondozni s. a. t. Oly fontos dolog ez, hogy a kisérleti telepeknek szép és nagy feladatot adna az okszerű eljárás elsa­játítására. A válogatás nélkül összeállított szedett-vedett dohány rontja leginkább a magyar dohány jó hírne­vét külföldön. Méltán mondja a M. D. U. érdemes szerkesztője: „Az már kétségtelen és teljes határozottsággal állít­ható, hogy a külföldön csakis az egyenletes anyagot lehetséges értékesíteni s a vegyes dohányok a külföl­dön semmi áron el nem fogadtatnak.“ A simításnál már késő a válogatásra gondolni; a szedésnél kell azt már kezdeni. Ezen fordul meg a dohány jó be­váltásának és a külföldön nyerendő jó hírnevének is kérdése. Ha joz ást Aik mene trei iá. Felfelé Lefelé menet Állomások menet io°° ind. Budapest ....................érk. 18 2». 1030 Budafok .................... 11 22 1060, Tétény ’*.»................. ... 11 °21 ll10. Batta ......... 1022, O ; ll80 Ercsi .......................... 10 22, X 03 ! 12151 Adony . .................... B CD-* r-4* J=2 I 1240­Rácz-Almás................. fel E 1255 Tass................. ... 8°21 O ; 3 N if Szalk............................ CD' CO l45 Apostag ....................... ?2° V) G O 220 Duna-Füldvár .... e8“. "3 055 m Harta .......................... Ö4 8] CD' C CD 320 Ordas.......................... 5° ° "ö 340 Paks .......................... 43 01 ?r CD 510 Kalocsa (Úszód) ... 400 CD HZ 0°“ Tolna (Dombori) . . . 350 Szegzárd .................... po 1 S80 Baja ............................. 12° °, 1 9i£ Szekcső ....................... 10 45 j 1022 1 érk. Mohács ..................................ind. 10 °° Kiadótulajdonos és felelős szerkesztői: BODA VILMOS. HIVATALOS HIRDETÉSEK. 5töl^7íg9Í~3~~3-. Árverési hirdetményi kivonat. A tamásii kir, járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság részéröl közhírré tétetik, hogy dr. Frühvirth Jenő ügyvéd által képviselt Gyenei János tamásii lakos végrehajtatnak ifjú Pleck István tamásii lakos végrehajtást szenvedett elleni végrehajtási ügyé­ben 1400 frt tőke, 33 frt 60 kr. per s végrehajtási már megállapí­tott, úgy ezúttal 19 fit 65 krbau megállapított költségek kielégí­tése czéljából a szegzárdi kir. törvényszék, a tamásii kir. járásbíróság területén levő, a tamásii 62. számú telekjegy- zökönyvbeu ifjú Pleck István nevére felvett I. 10. sor- 60ö7. helyrajzi számú ingatlau 226 frt, a tamásii 1480. számú telekjegyzőkönyvbtíu Krausz Henrik tulajdonául felvett f 83. helyrajzi számú ingatlan, mégis az özv. Pleck Józsefné javára C. 1. alatt bekeblezett holtiglani haszonélvezeti szol­galmi jognak az 1881. évi 60. t.-cz. 162. §. első bekezdése értelmében ér.ntetlen hagyása mellett 87 frt, a tamásii 1132. számú telekjegyzőkönyvben ifjú Pleck István és neje Csikó Katalin, Bognár Ferencz és neje Pándi Katalin, Rauch György, Rauch Ádám, Rauch Simon tulajdonául fel­vett f 1. sor. 63. helyrajzi számú gőzmalom és udvarból az ifjú Pleck Istvánt illető % rész 1500 frt, az 1194. számú telekjegyzökönyvben ifjú Pleck István és neje Csikó Katalin tulajdonául felvett f 1. sor-, 165. helyrajzi számú ingatlan­ból az ifjú Pleck Istvánt illető fele rész, mégis az_ 1831. 60. t.-cz. 156. §. a. pontja értelmében az egész ingatlan 76 frt kikiáltási árban. 1895. évi október hó I2>ik napján délelőtt 10 órakor ezen telekkönyvi hatóság iroda-helyisé­gében végrehajtató, vagy helyettese közbenjötte esetében megtartandó árverésen eladatni fog. Figyelmeztetnek venni szándékozók, hogy az árverés megkezdése elölt a fenti kikiáltási ár 10°/o-át bánatpénz fejé­ben levenni és a vételárt 3 egyenlő részletben 6% kama­tokkal együtt a szegzárdi kir. adóhivatal, mint letéti pénz­tárnál lefizetni kötelesek, végre, hogy az árverési feltételek a hivatalos órák alatt alulírott telekkönyvi hatóságnál, úgy Tamási község elöljáróságánál megtekinthetők. Kelt Tamásiban, a kir. jbiróság tlkkvi hatóságánál, 1895. évi junius bó 10-én. Előadó helyett: HavaSj kir. aljbiró. I ~vTi8957~ Árverési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajtó az 1881. 60. t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a szegzárdi kir járásbíróság 1891. évi 11613. számú végzése következtében Oi’ffy Lajos ügyvéd által képviselt Gara és Blau ezég javára Takler János szegzárdi lakos ellen 82 frt 92 kr s jár. erejéig foganatosí­tott kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 330 írtra becsült borfejtő-gep és 700 liter szeszből álló ingóságok nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a szegzárdi kir. járásbíróságnak 6653/95. számú végzése foytán 82 frt 92 kr tőkekövetelés, ennek 1894. évi február hó 1. napjától járó 6% kamatai és edddig összesen 12 frt 12 krban biróilag már megállapított költségek erejéig Szegzárdon, alperes lakásán lesLdö esz­közlésére 1895. évi október hó 9-ik napjának délutáni 2 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly meg­jegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi 60. t.-cz. 107. és 108. §-a értelmében készpénz fizetés mellett, a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is el fognak adatni. Kelt Szegzárdon, 1895. évi szeptember hó 26-án. Tóth IgnácZf kir. jbir. végrehajtó. ~YT5'Z~ Árverési hirdetmény. Alulirt birósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhíré teszi, hogy a szegzárdi kir. jarásbiróság 9021/93., 181/94., 1633/94., 7942/94.,- 2407/94. számú végzése következtében a tolnamegyei takarék- és hitelbank, szegzárdi tpénztár Megyesi János decsi lakos, Kobn Lipót javára Kiss G. Péter ellen 580 frt, 400 frt. 500 frt, 1241 frt, 20 frt, 400 frt s jár. erejéig foganatosított kielégítési végrehajtás utján le. és feliilfogta.lt és 1090 frt 16 krra becsült lovak, birkák, széna, I kocsi, kád, borprés, hordóból álló ingóságok nyilvános árverésen eladatnak. Mely árveresnek a szegzárdi kir. jbiróságnak 4255/95. számú végzése folytán a fenti tőkekövetelés és járulékai erejéig Batán, alperes lakásán leendő eszközlésére 1895-ik évi október hó 5-ik napjának délutáni 3 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szán­dékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-cz. 107. és 108. §-a értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet ígérőnek becsáron alól is el fognak adatni. Kelt Szegzárdon 1895. évi szeptember hó 12-én. Tóth Ignáczj kir. jbirósági végrehajtó. Árverési hirdetmény. A szegzárdi kir. törvényszék, mint telekkönyvi ható­ság részéről közhírré tétetik, hogy Kovács János tolnai la­kos végrehajtatónak és az ezennel csatlakozottnak kimon- I dott Ritter. Mur boroszlói és Fichtel Bernát tolnai la- I kosoknak Werling Péter és neje Gauser Éva tolnai lakos elleni 273 frt 72 kr, 115 frt 20 kr és 28 frt 72 kr lökek, úgy járulékaik iránti végrehajtási ügyében a szegzárdi kir. törvényszék területén fekvő Tolna községi 207. számú telekjegyzőkönyvben Werling Péter és neje Gauser Éva tulajdonául felvett I. 2—4., 6—8., 10. és 11. sorszámú Vs telek 677 frt a 2339. számú telekjegyzökönyv- , ben és a 2677. számú telekjegyzőkönyvben ugyanazoknak tulajdonát képező + 217/a. helyrajzi számú, 190. népszámu ház 1600 frt és az 1838/12. helyrajzi számú szántó­föld 108 frt kikiáltási árban, mégis a házat illetőleg azon fehétellel, hogy a C. 1—2. alatt Rohac ek Károly és neje Wéber Erzsébet javára bekebelezett szolgalmijog az árveres által nem érintetik 1895. évi november hó 22-ik napján délelőtt 10 órator Tolnán, a községházánál megtartandó árve­résen eladatni fog Figyelmeztetnek venni szándékozók, hogy az árverés megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár 10%-át bánatpénz fejéhen letenni és a vételárt 2 egyenlő részletben 6'J,o ka­matokkal együtt a szegzárdi kir. adóhivatal, mint letéti pénztárnál lefizetni kötelesek s végre, hogy az árverési feltétetek a hivatalos órák alatt alulirt telekkönyvi ható­ságnál, úgy Tolna község elöljáróságánál megtekinthetők. Kelt Szegzárdon, a kir. törvényszék telekkönyvi ha­ságánál, 1895, évi szeptember 4-én. Szabój kir. törvszkí bíró*.

Next

/
Oldalképek
Tartalom