Tolnamegyei Közlöny, 1895 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1895-05-19 / 20. szám

6 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (20. az.) — Uj községi körorvos. A decsi körorvosi állást folyó hó 14-én töltötték be. A folyamodok közül egy­hangúlag Pécsvárady Béla dr. budapesti orvost választották meg. — Szerenád. A szegzárdi dalárda múlt szerdán este szerenáddal lepte meg a dalárda egyik kiváló tagját, Stokinger Jánost névünnepe alkalmából, ki a dal hivatott művelőit előhegyi szőlejében vendégelte meg. A vacsora alatt a házi gazdára több szellemes felköszöntőt mondottak. Az első tosztot Boda Vilmos, a dalárda elnöke mondta, utána B orz sák Endre tiszteletbeli elnök szellemeskedett, majd G ö t z Sándor szegzárd-ujvárosi plébános, a dalárda alelnöke ajkairól hangzott el egy sikerült beszéd. — Tanítói közgyűlés. A „Bonyhádvidéki tanító- egyesület“ múlt szerdán tartotta Bonyhádon tavaszi közgyűlését, melyen Tihanyi Domokos kir. tan- felügyelő is részt vett. A közgyűlést társas-ebéd kö­vette, melyen tartalmas felköszöntők hangzottak el.- Vadászati-jog bérbeadás. Murga község va­dászati határát május hó 2(5-án adja bérbe, melyre felhívjuk olvasóink figyelmét.- Évzáró vizsgák. A szegzárdi r. k. hitköz­ségi tanács és iskolaszék határozata folytán az év­záró vizsgák a következő sorban tartatnak meg: Újvárosban f. évi junius hó 10-én délelőtt az I-ső osztály vizsgálata tartatik meg s vizsgabiztosok: dr. Hirling Adám és Főglein János; all. osztályban, jun. 11-én délelőtt, vizsgabiztosok: Grószbauer Fe- rencz és Sípos Márton; a III.— IV. osztályban junius 12-én délelőtt, vizsgabiztosok: Udvardy Sándor és Mészáros Károly. A belvárosi iskolákban az első vizsgálat junius 24-én lesz délelőtt az I-ső fiu­. osztályban, vizsgabiztosok : dr. Haidekker Béla és Nagy György Hangonyi; junius 14-én délután az I-ső leányosztályban, vizsgabiztosok: Orffy Lajos és Vesztergombi György;’ju. 15-én d. e. a II. leány­osztályban, vizsgabiztosok: Boda Vilmos és Tatai Mihály; jun. 14-én d. u. a II. fiúosztályban, vizsga- biztosok : dr. Kramolin Emil és Fergel Mihály Pukk; junius 17-én d. e. a III. leányosztályban, vizsga- biztosok : Mehrwerth Ferencz és Kunczer János; jun. 17-én d. u. a III. fiúosztályban, vizsgabiztosok: dr. Szigeth Gábor és Főglein János; junius 18-án d. e. a IV. fiúosztályban, vizsgabiztosok: dr. Hirling Adám és dr. Morvay István; jun. 18-án d. u. a IV. leány­osztályban, vizsgabiztosok: dr. Haidecker Béla és Sipos Márton; jun. 19-én d. e. a bátaszék-utczai is­kolában, vizsgálóbiztosok: Kramolin Emil és Nagy György Hangonyi. A vizsgálatokon Götz Sándor egy­házi társelnök és Boda Vilmos v. elnökök fognak elnökölni. — Helyettesítés. A bátaszék községénél meg­üresedett végrehajtói állásra a központi járás főszol- birája Tafner Zuárdot helyettesítette. — Szőlőbirtokosok figyelmébe. Szegzárd község elöljárósága az alábbi hirdetményt bocsájtotta közzé, melyet mi is. ajánlunk az adózó közönség figyelmébe: Hirdetmény. Mindazon birtokosok, kik öreg szőlővel bírnak, figyelmeztetnek, hogy a filloxera vastatrix által károsított szőlőterületre nézve a kár-bejelentése­ket az adóelengedés elnyerése végett a nyilvántartói hivatalban 1895. évi május hó i-től kezdve julius hó 15-ig nálam (vasár- és ünnepnapok kivételével) meg­tenni el ne mulasszák. , Bejelentendő: a) Váljon a szőlő a filoxera által 1/s) 2/3-ban, vagy egészen meg- károsittatott. b) Kiirtatott-e ? és szőlővel beültettetett, vagy pedig szántóföldre változtattatott-e át V c) Ame­rikai szőlővesszővel ültettetett-e be ? d) A megkáro­sított szőlőterület szénkénegezés által tartatik-e fenn ? A kár bejelentés alkalmával az illető birtokos az adó­könyvecskét okvetetlen bemutatni tartozik. Mindazok, kik Ocsényben, vagy más község határában megká­rosult szőlővel bírnak, a bejelentést szintén fenti határidő alatt az illető elöljáróságnál eszközöljék. Szegzárdon, 1895. évi április hó 28-án. Grószbauer Ferencz, biró. Velősy József, nyilvántartó. — Majális. A bonyhádi ev. algimnázium ifju- sága f. hó 28-án majálist rendez. A mulatság rendje: Reggel 6 órakor kivonulás az erdőbe. Délben kögebéd az algimnázium kertjében. Délután táncz. — A bonyhádi országos vásár. A múlt hónap 29- 30-ára Bonyhádon hirdetett, de elmaradt orsz. vásár belügyminiszteri engedélylyel május hó 27 és 28-án fog megtartatni. — A tolvaj vándorló legény. Múlt kedden Szeg­zárdon egy úri házba tért be egy vándorló legény, ki a mint észrevétlenül bejutott az egyik szobába, ott hamar összeszedte az ágyra rakott fehérnemüeket, s azzal ki akart osonni. A neszre a cseléd azonban benyitott még jókor a szobába, kit a tolvaj meglátva, eldobta az összecsomagolt zsákmányt és hirtelen futás­ban keresett menedéket. Mire a cseléd lármát ütött, már a mellékutczában nyomtalanul eltűnt. — Elfogott rablók. A szegzárdi, simontornyai és bátaszéki csendőrőrs Várady János szegzárdi csendőrőrmester vezetése alatt az Ozsák-puszta mellett elkövetett gyilkosság kiderítése végett napokig tartó nyomozást tartott s sikerült is Borda István gy önki és Kiss György decsi rovott múltú rablókat elfogni kikre rábizonyult, hogy ők követték el még múlt hó 6-án Sái’-Szent-Lőrinczen Szabó Pálnál a rablást, az Ozsák-puszta mellett agyonütött A s e c z István társukkal. Sikerült Várady János erélyes őrmester­nek a lopott tárgyakat is kézrekeriteni és számos or­gazdát kipuhatolni. A rablóktól vadászfegyvert és kitűnő revolvert koboztak el. Minden valószínűség arra mutat, hogy ők ütötték agyon A s e c z István társukat, de tettüket- konokul tagadják. — Gyújtogató villám. A múlt kedden Szegzárdot is érintett zivatar, bátaszéki tudósítónk értesítése sze­rint, ott .is teljes erejében mutatkozott. A levegőt sürü egymásutánban átszelő villámokat félelmes ha­talmas dörgések követték; a mogyoró nagyságú jég pe'dig az égi háborút bátran néző gazdák szivét is megremegtette. A jég csendesen esvén, sem a veté­sekben, sem a szőlőkben kárt nem tett; egy óriási dörgést megelőző villám azonban König György házába csapott le, annak nádtetejét pillanat alatt lángba borította s a házon magán is hihetetlen pusz­títást tett. Egy szikra az utcza felüli tűzfalon szaladt végig s az ablakokat szárfástul az utcza másik felére lökvén, a szobában levő bútorokat zúzta darabokra, meg a ruhákat tépte foszlányokba, s a falon és fo­lyosón hatalmas rést ütve, tűnt el a földbe; egy másik szikra a kéményt döntötte le s áttörvén magát a falon, az elsővel egy utón jutott a szabadba; egy harmadik pedig a présház egyik sarkában vágott mintegy félméternyi nyílást s a pinczében tűnt el. Oly erős volt a rázkódtatás, hogy mintegy 300 lé­pésnyire levő házak ablakai is betörtek. Különös já­téka a véletlennek, hogy úgy König, mint neje szü­leinek házába is becsapott már a villám. A tüzlár- mára a tűzoltóság is kivonult s a présház és istálló feletti tetőt, mely alatt a széna és farészek már szin­tén égtek, erélyes működésével megmentette. — Malomégés. Weisz Lajos mohácsi lakos bátaszéki gőzmalma e hó 16-án kigyuladt. A tűz a gépház feletti emeleten ütött ki s a száraz deszka­alkotmányban jó táplálékot nyervén, gyorsan terjedt tovább. Óriási ijedtség szállta meg a malom körül la­kókat, mert ha a tűz a malom belső részeibe kap, a nagy szélben mentésről alig lehetett volna szó. Alig hangzott el az első vészjel, már ott termettek, majd­nem teljes számban, a tűzoltók 3 géppel és a szer­kocsival s a malom fecskendővel együtt 4 gépből 5 sugárral támadták meg férfias bátorsággat az emeletet s csakis a tűzoltók önfeláldozó, elszánt munkásságá­nak köszönhető, hogy a tűz a malomnak az égő rész­től csak egy ajtó által elválasztott másik részébe, — a tulajdonképeni malomba át nem jutott. A kár igy is meghaladja a 2000 forintot; a malom biztosítva van.- Jégeső és villámcsapás. Múlt kedden esteli 6 óra után Szegzárdon és környékén villámlás és menydörgéstől kisérve jégeső volt. A jég záporral jött, s mogyoró nagyságú volt s az uj hajtásokban tetemes kárt okozott. A villám is lecsapott Nagy János kir. közjegyzőnek a vármegyeház melletti házába s a szarufát meggyujtotta, melyet azonban hamar eloltottak.- Ugyanekkor Bátaszéken is lesújtott a villám, mely egy házat felgyújtott s el is hamvasztott. — Szökött katona. Á b r ah á m József tengődi illetőségű ujoncz megunta a szigorú katonaéletet és ezredétől megszökött. A pécsi 19. számú honvédgya­logezred most körözteti a szökevényt. Á b r a h á m József 23 éves, ev. vallásu, földmives. Hűtlen pinczemester. Megírtuk már, hogy König Antal pinczemester mily módon lopta meg Udvardy Sándor szegzárdi szeszgyárost, kitől éve­ken keresztül hordogatta a pinczéből a pálinkát, mit azután jó pénzért eladogatott. A hűtlen pincz'emester- nek egyik vevője lett az árulója, ki azért jelentette fel, mert a pálinkának az árát felemelte. A feljelentés alapján a regálé bérlő emberei nála házkutatást tar­tottak, melynek eredménye az lett, hogy a bériőség embereivel szembe szállva, őket ütlegelték, de azért mégis sikerült nekik az ölfa közül egy pár üveg pálinkát korpusz-delikti gyanánt lefoglalni. A csend­őrség azután folytatta a házkutatást és a pinczében egy mély gödörben elrejtve egy hordó pálinkát talált. Mig ez a háznál történt, az alatt Königné leányával a szőlőbe sietett, mert ott is tartottak pálinkát, melyet aztán hordóstul együtt a Benedek-szurdikban ástak el. Azonban ezen manipulacziójuk sem maradt titok­ban, mert látták a pálinka elásását s feljelentették a csendőrségnél. König már évtizedek óta szolgál ezen szeszgyárban s bizonyára tetemes mennyiséget tesz ki az általa ellopott pálinka. — Tüzeset. Tamásiban G. Szabó Péter háza végében levő szalmakazal kigyuladt 1 csakhamar le­égett. Egyéb kár nem történt, a mi annak köszönhető hogy a tüzet hamar eloltották.- Hallatlan eset. A „Somogy“ legutóbbi szá­mában a következő hallatlan esetet olvassuk, mely valóban szomorú fényt vet a fiatalság erkölcsi rom­lottságára: A romlás és erkölcsi sülyedésnek legma­gasabb fokát állítja elénk azon ocsmány tett, melyet Kaposvárott néhány tanuló követett el. Bakonynak ékes virágai, maszlagok az erdő rengetegekből, kik megmérgezik a levegőt; megdöbbentik a jövőben re­ménykedő emberiséget! Minő sülyedés! A kaposvári főgimnázium és a kereskedelmi iskola néhány növen­déke még február hóban kiment a csererdő közelében levő egyik pajtába, ott megkötötte a vérszerződést s felolvasták egymás közt, alá is Írták, a főkolompos pedig eltette zsebébe. A vért lázitó szerződésből itt van néhány pont: 1. Egyik sem dolgozik, egyik sem tanul. 2. Betörés és lopásból fognak élni. 3. A mit lopnak, az közös vagyon lesz s bármelyik követi el a betörés és lopást, tartozik társaival megosztani. 4. A ki elárulja a betörő compániát, azt lelövik! A szerződés megkötése után meg is kezdődött a lopás, osztozkodás: s hogy annál nagyobb bátorsággal űz­hessék a gazságot, egyik tanárjuktól első sorban re­volvert loptak. Ezután egyik boltból tárczákat, másik kereskedésből narancsot. A főutczán, a megyeház kö­zelében levő ékszerbolt kirakatát félfeszitették s ma­rokkal vették ki az arany és ezüst tárgyakat. Tehát a második pontot híven teljesítették az összeesküvők s meg is osztozkodtak a 3-ik pont szerint. A bűn­tények azonban hamar kiderültek, s a rendőrség kezén van az ügy, mely még egyre vizsgál és kutat. Bizonyára szép dolgok fognak napfényre jutni, me­lyek a házi nevelés könnyelműsége és gondatlansá­gára vetnek árnyat; s pár fiatal mákvirág elvete­mültsége, gonosz tette nem ejthet csorbát az intézetek jó hírnevén, honnét már bizonyára kizárva vannak a börtön-akadémiára készülő tolvaj gimnázisták! Mély megfigyelést érdemel minden részről a társadalmi pokolvar, mely öl, pusziit erkölcs, vallás és erények­ben, ha tüzes vassal ki nem égetik! KÖZGAZDASÁG. Mezőgazdasági bajaink. Lévay Henrik főrendiházi tag, az „Első Ma­gyar Általános Biztositó Társaság“ igazgatója, a magyar közgazdaság ügyének egyik elismert előkelő munkása, hosszabb idő óta nem szólalt fel a nyilvá­nosság előtt. Akik Lévay kitartó, vas-szorgalmú munkásságát s minden közügy iránt éber érdeklődését közelebbről nem ismerik, már-már azt hihették, hogy a kitűnő férfiú az alkotó munkába belefáradt s ifjabb erőknek engedte át mindazon eredménynyel működő intézmények továbbvezetését, amelynek alapköveit nagyrészt ő rakta le. Örömmel vettünk azonban tu­domást arról, hogy Lévay még korántsem fáradt bele az alkotó munkába ós kész mély belátását, munka­erejét, lankadatlan tevékénységét felajánlani minden nagyobbszabásu oly vállalat létesítésére, a mely va­lóban közszükséget pótol. A többek közt a mező- gazdasági válság szanálásának nagyfontosságu kér­dése hosszabb idő óta foglalkoztatja Lévayt s e csendes, de annál gyümölcsözőbb vizsgálódás ered­ménye ama tanulmány, amelyet Lévay Henrik „Néhány szó mezőgazdasági bajaink orvoslásáról“ czim alatt a napokban közrebocsátott. Lévay ahból indul ki, hogy a szinte minden európai államban érezhető mezőgazdasági válság okai nálunk nem teljesen azonosak azon okokkal, amelyek a nyugat-európai országokban panaszolt agrár-bajokat előidézték, minélfogva csak oly gyógyszerrel leszünk képesek a mezőgazdasági válságot elhárítani, amely a magyar mezőgazdasági elemek sajátos jellemének és az egész magyar közfelfogásnak megfelel. Ez okból szerző az agrárbajok megszüntetése végett eddig javaslatba hozott tervek egyikét sem helyesli és azon nézetének ad kifejezést, hogy alkalmas in­tézmény létesítésére a magyar társadalom és közélet legjobb elemei érdeklődésének felköltése utján kellene törekedni és nem kell attól tartani, hogy az intéz­mény pénzügyi tekintetben gyönge lesz, ha nem a modern spekuláczió révén létesül. Ezek előrebocsátása után Lévay, kiemelve azt, hogy a mai mezőgazdasági válság nem csupán a nagy- és középbirtokosokat sújtja, de sújtja az Al­földön azon földmiveseket is, a kik maguk földdel nem rendelkeznek, de a mezőgazdaságból élnek: oly hitelintézet létesítését tartja a mezőgazdasággal fog­lalkozok minden rétegében pusztító baj elenyésztésére egyedül alkalmasnak, amely képes a földbirtokosok 1895. május 19.

Next

/
Oldalképek
Tartalom