Tolnamegyei Közlöny, 1895 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1895-05-19 / 20. szám
1895. május 19. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (20. sz.) 7 tökéletlen hitelviszonyaiból eredő sürü földbirtokos- pusztulás megszüntetesevel a kisbirtok-szerzés végtelen nehézségeiből eredő agrárszocziálizmust is orvosolni. I feladatának megoldását a kontemplált hitelintézet azon ismert körülményre alapítaná, mely szerint nálunk a föld hitelkepessege az egész földbirtok értékének csak feléig terjed, minélfogva, ha például az 1000 holdas birtok tulajdonosa földhitelét teljesen kimentette, azaz, ha birtokát 500 hold értékének megfelelő jelzálog terheli, földje révén megszűnt hitelképes lenni és legfeljebb még személyi hitelt élvezhet, noha 500 hold meg nem terhelt földnek még mindég tulajdonosa. Az ily földbirtokos aztán gyakran ki van téve a tönkremenésnek. A létesítendő hitelintézetnek első sorban az ily birtokosokat kellene gondjai alá venni, akként intézve annak ügyeit, hogy részére a birtoknak még tehermentes felerészét minden körülmények közt megmentse. Ezt a feladatát az intézet csak a jelzálog- teher összegének megfelelő birtokrész megvásárlása utján oldhatná meg és itt lépne előtérbe az intézet második feladata, t i. az, hogy azokat, kik földbirtok szerzésére vágynak és arra képesek, eme óhaj megvalósításához eljuttassa s ekként a ma elégedetlitjük még, hogy Lóvay nemcsak eszmét ajánl, de késznek nyilatkozik tettekei is közreműködni tervének megvalósítása érdekében. A Lévay által propagált eszme megvalósítása érdekében ugyanis a nagybirtokos-osztály és a pénzügyi világ több előkelőbb tagja — köztük Lévay Henrik, gróf Nádasdy Ferencz, gróf Andrássy Gyula, gróf Zichy Nándor, B urchar d-B é 1 a- váry Konrád, báró Nikolics Fedor stb. — több értekezletet tartott, amelynek konkrét eredménye, hogy az uj hitelintézet alapítása nemcsak elvben határoztatott el, hanem annak létrejötte anyagi tekintetben is biztosíttatott. Az uj bank alaptőkéje 10 millió frtra s czége „Magyar mezőgazdasági hilel- intózet mint rész vény társaság“-ra van tervezve. Kormos Alfréd, A „Magyar Pénzügy“ szerkesztője. NYÍLTTÉRI) Nyilatkozat. Balogh Istvánnak, a „Tolnamegyei Közlöny“ legutóbbi számában megjelent nyilatkozatára rövid s 3471. _ . 2733. tkvT1895. tkv. 95. Árverési hirdetményi kivonat. A tainásii kir. jbiróság, mint tlkkvi hatóság közhírré teszi, hogy a högyészi takarékpénztár végrehajtatónak Törő Juli) férj. Fata Ferenczné és Boda Péter döbröközi lakosok végrehajtást szenvedők elleni 130 frt tőkekövetelés és jár. iránti végrehajtási ügyében dr. Krausz Győző ügyvéd sásdi lakos utóajánlata folytán a szegzárdi kir. törvényszék, a tamásii kir. jbiróság területén levő Döbrököz községben fekvő döbröközi 1012. sztjkvben A. f 1. srsz. 203. hrsz. 61. népszámu házból (udvar és kerttel) Boda Péter Ve járulékára a Szemes Anna özvegyi jogának fentartása mellett 35 frt 20 krbau, úgy a döbröközi 165. sz. Ijkvben A. I. 2—17. sorsz. alatt felvett f/i kültelekből Boda Péter Ve jutalékaira, a Szemes Anna özvegyi jogának épségben tartása mellett 577 frt 50 krban ezennel megállapított kikiáltási árban az árverést elrendelte és hogy a fen- nebb megjelölt ingatlanok 1895. évi május hó 20-ik napján délelőtt 10 órakor Döbrököz községházánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól eladatni nem fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10%-át készpénzben, vagy az 1881. évi LX. t.-cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó. 1-én 3333. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt ovadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t.-cz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál elöleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. lenkedő agrár-szocziálistákat szorgalmas birtokosokká avassa. A nagyobb birtokosoktól adóssági terheik megszüntetése végett megvett birtokterületeket ugyanis parczellákra osztva az intézet eladná; földet vásárló klientéla minden kétséget kizárólag, bőven állana rendelkezésre, miután az agrár-szocziálizmusnak, ép az az egyik főoka, hogy a földmivelő-osztály alsóbb rétegeiben meg van a vágy, sőt a vagyoni képesség is a földbirtok-vásárlásra, de eladóvá tett kissebb területek hiánya miatt e kívánság nem teljesülhet. Ezekben szerző az általa kontemplált mezőgazdasági hitelintézet czélját gyakorlati irányban megismertetve, rámutat azon figyelemre méltó ellenvetésre, hogy az intézet a jelen körülmények közt ép ott nem fejthetne ki a jelzett irányban sikeres működést, | hol arra legnagyobb szükség lenne. A mondottak szerint ugyanis az intézet czélját azzal oldaná meg, ha a parczellákban való birtokeladásokkal a földmi velő proletáriátus terjedésének gátat vet s a földbirtokos-osztályt lehetőleg megnöveli. Az agrár-szo- cziálizmusrá hajló proletariátus azonban ép az Alföldön van leginkább elterjedve, ott, hol a földbirtok nagy része szilárd kezekben van s ezektől a hitel- intézetnek vajmi kevés alkalma lenne birtoktesteket parczellázás végett magához váltani. Eredeti, zsenieá- lis és a tanulmány legfontosabb pontját képezi az az eszme, melyet szerző a végből vet fel, hogy az intézet közhasznú tevékenysége az Alföldön is lehetővé tétessék. Rámutat nevezetesen ama nagy földbirtokkomplexumokra, melyek ma a nagy alföldi városok és községek tulajdonában és kezelésében vannak s amelyek ezen helyzetükben sem állami, sem községi fiskális szempontból kellően ki nem használhatók, nemzetgazdasági szempontból pedig az ekkora tőkékhez fűzhető legkezdetlegesebb igényeknek is alig felelnek meg. Érdekes illusztrálására szolgál ezen állításnak a következő példa: „Szeged város földbirtoka 72.514 kát. hold, ínelyből 32.910 kát. hold 4347 bérlőnek van bérbe adva; 26.318 kát. hold "legelő; 6155 kát. hold erdő; 6141. kát. hold rét stb. A város földbérjövedelme 1892. évben költségelőirányzata szerint 408.539 frt 22 krra rúgott. Ezen földbirtok rendes költségéi 62.014 fst 23 krt tettek ki. E szerint a város tiszta földbérjövedelme 1892-ben körülbelül 215.393 frtra rúgott. Ellenben, ha Szeged város földbirtokait parczel- lázva eladja s ha földjének holdját átlag 200 forinttal lesz képes értékesíteni, a város akkor eddig sohasem tapasztalt s nem is remélt kedvező anyagi helyzetbe jut. A földbirtokkal járó rendkívüli kiadásoktól megszabadulva s a földek eladásából begyült tőkét pupilláris biztosítékokkal biró értékpapírokba fektetve, sokkal biztosabb és jóval nagyobb évi jövedelemmel és jelentékenyeu megcsökkent adminisztratív költséggel könnyebben felelhet meg kötelezettségeinek.“ A mi áll Szeged városra, az a többi alföldi városokra is hasznos; ha ezen városok, az előnyök felismerésével, földbirtokaiknak parczellázva eladásra határoznák el magokat s ennek közvetítésével oly illetékesebb tényezőt, az e czélból létesítendő mező- gazdasági hitelintézetet bíznák meg, az az Alföldön képes lenne közérdekű misszióját teljesíteni. Ezekben ismertetjük meg Lévay Henrik általános figyelmet érdemlő tervezetét. Záradékul felemuto 1 só hírlapi válaszom a következő: én a kérdéses „Igaz gyöngyök“ czimü költeményt 1889-ik év junius havában Írtam s azt különböző időben több vidéki lapban közzé is tettem. A per során hiteles adatokkal be fogom igazolni, hogy a kérdéses költemény jogos tulajdonomat képezi. Ezek után egész komolyan felhívom Balogh Istvánt, hogy váltsa be ígéretét s végre-valahára indítsa már meg ellenem az ígért pert; mert amennyiben 8 nap lefolyása alatt ezt nem tenné, én szerzői jog megsértése czimén a keresetet ellene haladék nélkül be fogom nyújtani. « A t. közönséget pedig kérem, hogy a per eldöntéséig ezen ügyben ítéletét felíüggeszteni szíveskedjék. A per befejeztével az eredményt közölni fogom. Szegzárd, 1895. május 16-án. . Dr. W. S. Kelt Tamásiban a kir. jbiróság, mint tlkkvi hatóságnál, 1895. évi márczius hó 10-én Horváth Aladár, kif. aljbiró. HIRDETÉSEK. HOOOOOOOOOOOOOOOOOOJ 2092. sz. tkvi 1895. Hirdetmény. 0 0 0 0 0 0 0 | E rovat alatt közlettekért nem vállal felelősséget a szerkesztő. Kiadótulajdonos és feleló's szerkesztő: BODA VILMOS HIVATALOS HIRDETÉSEK. Ikv.^iJS- Árverési hirdetményi kivonat. A tamásii kir. jbiróság, mint tlkkvi hatóság részéről közhírré tétetik, hogy Kandi János tamásii lakos végrehajtatónak Májer Márton végrehajtatást szenvedett elleni végrehajtási ügyében 55 frt töke, ennek 1893. évi október hó 4. napjától járó 6% kamatai 25 frt 90 kr per- és végrehajtási mar megállapított, úgy ezúttal 9 frt 15 krban megállapított költségek kielégítése czéljából a tamásii kir. jbiróság területén levő a majsai 50. sztjkvben Májer Márton és neje Szalai Katalin tulajdonául felvett f 593. hrsz. présházas szöllőből a Májer Mártont illető fele rész 172 frt, a majsai 53. sztjkvben ugyanazok tulajdonául felvett f 597. hrsz. ingatlanból ugyanazt illető fele rész 172 frt kikiáltási árban 1895-ik évi május hó 30-ik napján délelőtt 10 órakor ezen tlkvi hatóság irodahelyiségében megtartandó árverésen eladatni fog. Figyelmeztetnek venni szándékozók, hogy az árverés megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár 10%-át bánatpénz fejében letenni és a vételárt 3 egyenlő részletben 6% kamatokkal együtt a szegzárdi kir. adóhivatal, mint letéti pénzlárnál lefizetni kötelesek, végre, hogy az árverési feltételek, a hivatalos órák alatt alólirott telekkönyvi hatóságnál, úgy Tamási, Majsa, Kónyi, Bzakály községek elöljáróságainál megtekinthetők. Kelt Tamásiban, a kir. jbiróság, tlkkvi hatóságnál, 1894. évi deczember hó 30-án. Horváth Aladár, kir. aljbiró. 0 0 0 Y Lengyel község telekkönyvei a közös legelőnek Q részbeni felosztása következtében az 1869. évi 2579. A számú szabályrendelethez képest átalakittatik és ezzel T egyigejüleg mindazon ingatlanokra nézve, a melyekre Q az 1886: XXIX. t.-cz., 1889: XXXVIII. és 1891: XVI. Á t.-cz. a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzé- ▼ sét rendelik, az 1892. XXIX. t.-czikkben szabályozott (|j eljárás a telekjegyzőkönyvi bejegyzések helyesbitésé- A vei kapcsolatosan foganatosittatik, *r E czélból az átalakítási előmunkálat hilelesiö lése és a helyszíni eljárás a nevezett községben Q a 1895. évi junius hó 21-ik napján fog kezdődni. A i Ennélfogva felhivatnak : jT V 1. Az összes érdekeltek, hogy a hitelesítési aj U tárgyaláson személyesen vagy meghatalmazott által (p 0 jelenjenek meg és az uj telekkönyvi tervezet ellen A netaláni észrevételeiket annál bizonyosabban adják JjJ (!) elő, mert a régi telekkönyv végleges átalakítása után (p ifi a téves átvezetésből eredhető kifogásokat jóhiszemű A harmadik személyek irányában többé nem érvénye- Y sithetik. Q 2. Mindazok, a kik valamely ingatlanhoz lu- A lajdonjogot tartanak, de a telekkönyvi bekebtezésre JjJ alkalmas okirataik nincsenek, hogy az átíratásra az Q 1886: XXIX. t.-cz. 15—18. s az 1889: XXXVIII. t.-cz. A 5, 6., 7. és 9. §-ai értelmében szükséges adatokat jr megszerezni iparkodjanak és azokkal igényeiket a Q kiküldött előtt igazolják, avagy odahassanak, hogy az átruházó telekkönyvi tulajdonos az átruházás létrejöttét a kiküldött előtt szóval ismerje el és a tulajdonjog bekeblezesére engedélyét nyilvánítsa; mert A különben jogaikat ezen az utón nem érvényesíthetik A Y és a bélyeg- és illetékelengedési kedvezménytől is SJ Q) elesnek; és ..V A 3. Azok, kiknek javára tényleg már megszűnt a V követelésre vonatkozó zálogjog, vagy megszűnt egyéb JjJ (y jog van nyilvánkönyvileg bejegyezve, úgyszintén az Q A ily bejegyzésekkel terheit ingatlanok tulajdonosai, hogy A Y | bejegyzett jognak törlését kérelmezzék, illetve, hogy JjJ (h törlési engedély nyilvánítása végett a kiküldött előtt Q a jelenjenek meg, mert elienesetben a bélyegmentesség A Uj kedvezményétől elesnek. Y Q 4. Végül a nagymélt. m. kir. igazságügyminisz- (p A teriumnak 8688/1892. I. M. számú rendeletének 18. §-a A ▼ értelmében Lengyel község 41. sz. uradalmi ossz- ||J (*) tekjegyzökönyvéből elkülönittetnek a mucsfai 66. sz. Q A telekjegyvőkönyvbe tartozó 1500, 1772., 1501., 1134/b., A V 1771/1., (410-446.,) (506—525.,) (528—561.,) (562—589.,) 1 ÍJ (675—699.) hrsz., a nagyvejkei 33. sztjkvbe tartozó Q A 1405. hrsz. és a závodi 74. sztjkvbe tartozó 3021. A Jr hrsz. ingatlanok, melyek az említett községek meg- Y Q jelölt telekjegyzőkönyveibe vitetnek át, Q Ä Kelt Bonyhadon, 1895. évi május hó 15-én Q A Kuthy István, Zádor Antal, m jjj kir. stkkvezelö. (79. 1—3.) kir. aljbiró. a i> GOOeGCOGOOGOGOoi 1^ Hirdetmény. i- 1 tk Murga község alulirott elöljárósága részérói közhirré tétetik, hogy a község ^ határában |k IW“ a vadászati jog w folyó évi május hó 26-án délelőtt 8 órakor nyilvános árverésen 6 évre, vagyis jk 1895. évi augusztus hó 1-től 1901. julius hó 31-ig haszonbérbe fog adatni. §| Az árverési feltételek a községi jegyzői irodában megtekinthetők. ||k Murga, 1895. május 3-án. P* Eiferth István, ||ä Weitzel András, ■ jegyző. biró.
