Tolnamegyei Közlöny, 1894 (22. évfolyam, 1-53. szám)

1894-09-09 / 37. szám

4 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (37. sz.) 1894 szeptember 9. czikkeim beszüntetésével s ez idő elég volt nekem is I szükséges pihenésre az uborka-erdők árnyain. Azóta derekasan fürdőztem (itthon, a folyósón, kádban 1 ! ! | és bár ez lesoványitott, anyagveszte- séggel járt, de — a fizikusok elmélete szerint — az anyag átváltozott erővé! .... Most ujult erővel fogok a Tövis íráshoz! . . . . Igen, a vakáczió letelt, az iskolai óv beállt, tehát ón is újra megkezdem tövises pályám folyta­tólagos futását. Mert hiába, az én sorsom ez! Rám illik egy saját magam által komponált régi dalom, (2-ik versszaka ama vén nótának: „Elátko­zom ezt a czudar világot“,) mely igy hangzik: „Mért élnem e tenger-búbaj közepeit’ Ha derültnek soh’se látom az eget?!.. Tövis nélkül rózsa nincsen, de nékem: Rozsa nélkül csupa tövis az éltem /'* * B.) Visszaléptem azért, mert a szükséges vakáczió letelt, a halvány nézeteltérés megszűnt, igen sokan megostromoltak s erőszakoltak a vissza­lépésre. E mellett erős képzeletem rórzsa szárnyai­val ott röpkéd már a közel jövő boldogító Araráth- ján, mikor lapunk — Ígéret szerint — legalább is a millennáris ünnepre, mint egy újkori Nóé bárkája politikai jelleggel fog feltűnni a látóhatáron. Hát ón ezt a lap-feltámadást a mostani özönvizes halálból, élve — vagyis, mint tényleges lapmunkás — akarom megérni! .... Ez a fő! ... . De volt más okom is a visszalépésre. Megsaj­náltam a t. olvasóközönséget, mely meg lett volna fosztva egy időre — visszalépésem által — a rossz élczeken való mulatás most már annyira divatos, magasabb élvezetétől. Mert hiszen, a vakáczió alatt, próbáltak nyomdokimon járni hatalmas ólczező fiatal erők, tréfa-óriások, de úgy tapasztaltam, hogy a t. olvasóközönség részéről az ő nemes törekvésük sok tekintetben „a sikertelenség állapotában vetyengett“ (b. e. Király János nagy mondása!) s miért? . . . mert igen erős s kitünően tápláló szellemi eledelt igyekvőnek nyújtani, holott a mi jó közönségünk, mint az egyszeri férj, ki másodszor nősült, hozzá van már szokva 20 év óta az első asszony (ón!) kozmás ételéhez, ez ízlik neki. A nagyközön^gboi pedig különösen kivált egy férfiú, egy Wekerle-alak, egy igaz jó barát, egy ... No de jól ismerik őt Önök, felesleges bemutatnom! — — E férfiú: Etl Pepi barátom, ki kétségbeesett rémülettel fogadta kilépésem hírét, hogy-------ki le sz most máraz ő fürdő-reklám gyár­tó j a, ha ón a laptól végleg távozom ? .. . (Ezért akart ő is végleg távozni tőlünk.) Majd aztán fel­állt az Ujfalussy Imre, Klieber Gy., Pápó és Nagy János-féle lebontott házak óriási rakást alkotó nagy massza omladókira s azokon, mint egy újkori Márius Szegzárd-Karthágó romjain, hosszan és igazáú elke­seregve, végre könnyes szemekkel, baráti szeretettel kért, hogy lépjek vissza, legyek tovább is az ő fürdő-tudositója, inkább fölemeli a fizetésemet, s az eddigi jó baráti mosoly, kegyteljes helyben hagyás és szabad fürdőjegy mellé (mely érvényes ápr. 24-től decz. 31-ig) fizet ráadásul havonkint egy Wekerle- puszit, bajusztalan, rózsás ajkainak méz-édes czup- panásával! ... No már aztán ennyi kedves csábnak, ennyi elbűvölő édes varázsnak ellentállni nem tudva, beadtam derekamat s visszaléptem a Közlöny közkatonái közé egy uj kapituláczióra, melynek ideje azonban — erős elhatározásom szerint — nem terjedhet többre egy újabb 50 évnél! . . . * íme a ki- ős visszalépés okai dióhéjban. Nem kecsegtetem magamat azzal, hogy ezutáni tö­viseim jobbak lesznek az eddigieknél; a t. olvasó kö­zönség se várjon többet tőlem, mint a mennyit gyar­lóságom eddig produkálni tudott s igy nem csalódik egyikünk se! ... A felemelt jó fizetés már meg van, a tövis-iráshoz szükséges jó, derült kedély, majd talán szinte meg lesz, csak a t. közönség szi­ves türelme, kevéssel megelégedő igénytelensége ne hiányozzék: úgy megy minden, mint a karikacsapós! Az 50 évre terjedő tövis-irási cziklust ezennel megnyitottnak nyilvánítom. Palást. ^ ____KÜLÖNFÉLÉK. ____ — Sz emélyi hir. Rehák Ödön kir. p. ü. igaz­gató a tolnai p. ü. őri biztosságot, a tamásii, tolnai, simontornyai p. ü. őri szakaszokat megvizsgálta, mely alkalommal mindent rendben talált. Tamásiban egyidejűleg a felállítani szándékolt kir. adóhivatal «gyében is eljárt. — Közigazgatási bizottsági ülés. Tolnavármegye közigazgatási bizottsága folyó hó 15-ik napján tartja havi rendes ülését. — Kinevezés. Gr. Széchenyi Sándor főispán dr. Kiss Ernő tamásii ügyvédet tiszteletbeli megyei ügyószszó, Nunkovich Ferencz földbirtokost, volt vármegyei III-ad aljegyzőt pedig tiszteletbeli főszol­gabíróvá nevezte ki. — Kölcsönös áthelyezés. Gróf Széchenyi Sándor, megyénk főispánja, Németh N. János bonyhádi és báró Rudnyáuszky István tamásii szolgabirákat kölcsönösen áthelyezte. — A szegzárd-újvárosi plébánia betöltése. Mikó György esperes-plébános halálával megüresedett szeg- zárd-ujvárosi plébániára ' hirdetett pályázat e hó 1-ón járt le s igy a kinevezés minden nap várható. A pályázók száma a negyvenet is meghaladja. \f— Az első állami népiskola Tolnavármegyében. TolnsíWmegyében a népiskolák egy-kót községi ki­vételével mind felekezeti jellegűek, melyeknek fen- tartásához az állam természetesen semmivel sem járul. A kir. tanfelügyelő előterjesztésére most állí­totta fel a vallás- és közoktatásügyi minister az első állami népiskolát Gindly-Család községben, hova tanítóvá Sehe ti Miksa győrei tanitó nevez­tetett ki, kinek fizetése 400 frt és lakás. — Halálozás. A kérlelhetetlen halál egy fiatal szép leány életét oltotta ki folyó hó 1-ón Himes- házán. Az eszményi szópságü Jasek Margit még csak 16-ik tavaszát élte, máris szüleinek, testvérei­nek és rokonainak nagy bánatára sirba szállt. A korán elhunyt temetése folyó hó 3-án ment végbe általános részvét mellett. Himesházán, melyen a boldogult szegzárdi rokonai közül is többen megje­lentek. Áldás és béke lebegjen sírja felett! — Megfelebbezett határozat. Tolnavármegye fegyelmi választmánya .tudvalevőleg Dőry László volt központi járási főszolgabírót hivatalvesztésre ítélte; a fegyelmi választmány ezen határozatát Dőry László megfelebbezte. Az ellene emelt vádak azonban oly súlyosak, hogy a íelebbezósnek aligha lesz sikere. — Ezüstlakodalom. Kram mer Vilmos szegzárdi könyvkereskedő a napokban tartotta meg szűk csa­ládi körben 25 éves menyegzői ünnepélyének évfor­dulóját. A boldag házaspárt ez alkalomból sokan üdvözölték. — Eljegyzés. Mezey Béla gerdei kántor-tanitó eljegyezte Kumper János döbröközi kántor-tanitó leányát, Emma kisasszonyt. — Uj óvónő Pakson. Paks község által felállí­tott ovódához Tóth Mariska kisasszony választatott meg óvónővé, ki állását elfoglalva, működését mar meg is kezdette. — Zászló szentelés Decsen. Szép ünnepélynek volt múlt vasárnap a decsi rk. imaház színhelye. Ugyanis a fenti napon szentelték fel a hivek fillé­reiből összegyűlt pénzen vett templomi zászlókat. A beszentelés fél 4 órakor ment végbe az ájtatos hivek jelenlétében, kik az imaházat zsúfolásig megtöltötték, sőt még az imaházou kívül is sokan voltak. A szent beszédet Pártos Zsigmond várdombi plébános tartotta, fejtegetvén a zászlók jeleutősógót, mely után beszen­telte a gyönyörű zászlókat. Az ájtatos híveket Pár­tos plébános szép és átgondolt predikácziója egészen meghatotta. — Közegészségügyi kongresszus. Nagy ünnep­ségek között tartották meg a magyar fő- és székvá­rosban a világ minden részéből összesereglett tu­dósok nyolezadik kongresszusukat. A népek egészsége és ezzel járó jóléte felett több napon át tanácskoz­tak, melynek elmaradhatlan lesz üdvös hatása. A kongresszuson a megye képviseletében dr. Hangi Ignácz megyei főorvos jelen meg, továbbá ott voltak: dr. Tanárky Árpád, a szegzárdi Ferencz-kórház főorvosa és dr. Schützenberger Endre dunaföld- vári községi orvos. — A „Szegzárd-vidéki rk. néptanító-egyesület“ 1894. évi okt. hó 4-ón d. e. 10 órakor Tolnán, a róm. kath. iskolában közgyűlést tart, melyre az egyesülőt tagjai és a tanügybarátok ezúton is tisztetettel meg­hivatnak. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó. 2. A múlt közgyűlésről felvett jegyzőkönyv felolva­sása és hitelesitóse. 3. Emlék-beszéd Mikó György volt elnök felett; tartja: Fájth Lajos. 4. Vitatótel: „Miként lehet az iskolából kiindulva idegenajku hon- fitestvéreinket legsikeresebben megmagyarositani?“ Előadó: Bitter Péter. 5. pénztárnoki jelentés. 6. Elnök és alelnök választás. 7. Indítványok. — A vérengző orvvadászok. Kötelességének teljesítése közben agyonlőtt Simon Pál csendőr­nek most állítják fel síremlékét, kinek tudvalevő­leg C s ö t ö n y i József orvvadász volt gyilkosa. __ A h írhedt orvvadászok folyó hó 6-án esteli 6—7 óra között ismét egy ártatlan gyermek életét oltották ki, — kőt egyént pedig halálra sebesitettek. — a megrendítő eset részletei a következők: Varga Márton m. kir. erdővód múlt csütörtökön Szegzárdra jött kocsival a főerdészhez s magával hozta 3 éves Sándor nevű fiát is. — Midőn dolgát végezte, es­tefelé a sőtótvölgyi erdőben levő lakására igyekezett. A mint az úgynevezett b a t i sorompóhoz értek, — mely nem messze van a Remete-kápolnához — egy­szerre a szőlőhegyekről több lövés dördült el. — A lövések Varga Márton erdővődet hátban, Sándor fiát halántékon és oldalba, Keller Mátyás 17 éves kocsist szintén oldalba és fejbe találták. — A kis fiú iszonyú kínok között másnap reggel 6 órakor meg­halt, Keller Mátyás kocsis élet-halál között lebeg, megmaradásához nincs remény, Varga Márton er- dővéd sebe azonban nem veszélyes. — Az esetről rögtön jelentést tettek a csendőrsőgnek, s rögtön a legnagyobb erélylyel hozzá is fogtak a nyomozáshoz. — Eddig már több orvvadászt elfogtak. — Garázdálkodó legények. Múlt hétfőn reggeli 6 óra tájban éktelen lárma s orditozás zavarta fel a Budai utcza csendjét. Három éretlen suhancz: Baka Sándor, Durgonits Antal és Toth N. újvárosi legény ke pálinkától berúgott fővel ment végig az utczán s féktelen garázdálkodást vittek véghez. A járó kelőkbe bele kötöttek, a kapukat és ablakokat a kezükügyébeu levő husángokkal döngették. Midőn Blum kereskedéséhez értek, annyira megszilajodtak, hogy berontva a boltba, a gazdára akartak támadni, ki azonban egy vasvillával megugrasztotta a támadó­kat. Innen tovább menve, a Fritz-féle kereskedésben, majd pedig a Kreskay Ferencz hentes üzletében garázdálkodtak s Kreskay kénytelen volt a támadók elől menekülni, mert szegzárdi szokáshoz híven, kést rántottak elő s azzal akarták megszűrni. Dittrich kovácsmester, Füry kőfaragó, Fehér János házaikon pedig a zsalukat több helyen betörték. A garázdálko- dókat még az nap a csendőrsőg elfogta. — Tolvajbanda Szegzárdon. így kisasszony nap táján rendesen szerencsét próbálnak a szegzárdi tolvajok, hogy a búcsúra pecsenyét, bort s más élelmiszereket szerezzenek maguknak. A tolvajbanda ugyanis múlt pénteken virradóra — kisasszonynap előtt — több helyen lopási kísérletet követett el. Először Shneiderbauer Jakab házába hatoltak be, hol az éléskamrát dézsmálták meg ős bementek Harr ah Etelka tanítónő szobájába ős mindent szőt- hánytak. Hogy innen mit vittek el, azt még nem lehetett megállapítani, mert a tanítónő még távol van. Éjfél körül egy főutezai ház udvarán is megje­lentek s a baromfiak ketreezét akarták kiüríteni, de a szakácsnő épen ekkor gyertyával az udvarra ment és rémülettel eltelve látta, hogy a kerti asz­tal alatt két tolvaj húzódott meg. Erre a tovajok a kiáltozó szakácsnő után rohantak, ki azonban sze­rencsésen a házba menekült és hirt adott az eset­ről a gazdának, kinél épen egy nagyobb társaság volt együtt. A gazda forgópisztolyát magához véve, rögtön kijött és két lövéssel elriasztotta a tolvajokat. Sajátságos, hogy a lövésekre és a lármára, — da­czára, hogy a város kellő közepében történt — egyetlenegy községi éjjeli őr sem mutatkozott, az utczán pedig afrikai sötétség uralkodott, mert a lámpák nem égtek. — A szegzárd-báttaszéki vasút trace-revizióját múlt hétfőn tartotta meg Spány i műszaki tanácsos. A tanácsos ur oda nyilatkozott, hogy a tervek teljesen megfelelők s azok ellen kifogást nem is tett. A közigazgatási bejárás tehát legközelebb most már megtörténhetik. — A nagy-kajdacsi jegyző-állás. A nagy-kaj- dacsi körjegyzői állásra hirdetett pályázat e hó 15-én jár le. Ez állásért többen pályáztak s mint értesü­lünk, legtöbb kilásása van Czéh Ferencz főszolga­bírói kiadónak, ki alapos készültsége ős szorgalma által felebbvalói elismerését ős becsülősőt a legna­gyobb mértékben kiérdemelte. — A nagy-kajdacsiak Czéh Ferenczben kiváló munkaerőt nyernek, kinek legfőbb törekvése leend a község javát minél inkább előmozdítani. — A „Szegzárd-vidéki méhész-egyesület“ folyó évi szeptember hó 9-én Szegzárdon, a polgári iskola tanácstermében délután 4 órakor közgyűlést tart Ágoston István elnöklete alatt, melyre az egyesület tagjai ez utón is tisztelettel meghivat­nak. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó. 2. A múlt közgyűlésről felvett jegyzőkönyv felolvasása. 3. Tisztujitás. 4. Az uj méhes kert ügyének tárgya­lása. 5. Pénztári számadás. 6, Indítványok. — Mohácstól Budapestig és vissza gyalog* Kaszás József 1848/49-iki öreg honvéd, volt hu­szár őrmester, ki a szabadságharezot Nagy Sándor táborában végig küzdötte, ellenállhatlan vágytól vezérelve, gyalogszerrel utazott el Budapestre, hogy Kossuth Lajos sírját megláthassa. Az agg harezos 72 éves s kőt hőt alatt tette meg Mohácsról Buda­pestre ős vissza az utat. — Dal-társulat. A „Korona“-kávőházban esténként egy jól szervezett dal társulat tart előa­dásokat, melyre felhívjuk a közönség figyelmét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom