Tolnamegyei Közlöny, 1894 (22. évfolyam, 1-53. szám)

1894-09-09 / 37. szám

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (37. se.) _________5

na

pjaiban, több helyen néhány barázdányi őszi ga1894?- szeptember 9.

_ A szegzárdi polgári olvasókörben ma zene- estóly tartatik, hir szerint ez évben ez lesz az utolsó.

— Szivar és szivarkafogyasztás. Magyarországon az óv első hat hónpjában a közönség 243.905 048 darab szivart ős 296.528.657 darab szivarkát fogyasztott. A múlt év megfelelő időszakához képest az emelkedés kitett a szivarnál 16.943 515 darabot, a szivarkánál 32.533.898 darabot. E számadatokba természetesen nincsenek benfoglalva azok, kik részint pipadohánynyal, részint saját maguk készítette cziga- rettáyal elégítik ki dohányzási szenvedélyüket. A fogyasztás emelkedéséhez képest szaporodtak a bevételek is, a melyek a múlt év első felében elért 11.460.196 írttal szemben ez év junius hó 30-áig 22.586.018 írta rúgtak és e szerint 1.125)821 írttal

emelkedtek.

— Búcsú alkalmából a Mutschenbacher-fóle vasúti vendéglőnél mulatság tartatik, hol a szegzárdi tüzotó-zenekar fog játszani

— A fillokszera terjedése Európáben. Dufour tanár (Lausanne) könyvecskéje „Guide du vigneron dans la lutte contre le phylloxera“ alapján közöljük a következő kimutatást, mely a fillokszera elterjedését Európában elég eklatánsul bizonyítja. A legnagyobb pusztítást a fillokszera Francziaországban vitte véghez, a mennyiben 1874. óta 1,500,000 ha. szőlőt tett tönkre. Ezek között a Champagne és Chartreus vidéke van különösen szomorú állapotban. Gyorsan terjedt a fillokszera Olaszországban is, hol 1879-ben az inficziált terület még csak 24 ha.-ra rúgott, mig 1892-ben már 382 községben volt elterjedve, úgy, hogy

187.000 ha. terület esett e rovar áldozatául. Hasonlóig történt Spanyolországban, hol 1878—1892-ig

168.000 ha. szőlő (Xeres vidékén is) pusztult el. Nálunk a vész jobbára 1872-ben és 1873-ban kezdődött: bizony akkor senki som hitte volna, hogy évtizedek múlva oly rémitő pusztítást okozzon e kis féreg a magyar szőlőbirtokokban. Ausztriában eddig 36.000 ha., Magyarországban 100.000 ha. ment tönkre. Aránylag sokkal kevesebb a pusztítás Orosz- és Németországban, hol már eleinte rendszeresen s erélyesen hozzáláttak a védekezéshez s nem nézték összetett kézzel, mint nálunk, hogy pusztul egyik a másik után s mindenki csak a kormányt okozta, hogy nem segít.

— A bonyhádi önkéntes tűzoltó-egylet zenekara saját pénztára javára folyó hó 2-án a „Bonyhádi Polgári Casino“ kertjében tánczczal egybekötött zeneestélyt rendezett, mely fényesen sikerült. Felülfizetett: Thiringer Vilmos 12 frt 50 kr, Rinaldi Ottó 4 frt 50 kr, Traiber János 2 frt 75 kr, Propszt Mihály 1 frt 80 kr, Eibach Ödön 1 frt 80 kr, Eicher István, Kramolini József, Moldoványi István, Engl Sándor, Angyal Ferencz, Lengyel Zsigmond, dr. Ob- lath Adolf 1—4 frt. Limbacher Frigyes' 50, Katzenbach István 50, Czompó N. 50, Reitberger István 50, Kalupka István 50, Angyal Béla 50, Dr. Bergl Mór 50, Kun Mór 50, Halász Lajos 50, Dr. Pick Mór 50, Lippich Zoltán 50, Diczendy Gyula 50, Herger Nándor 50, Fehérváry Ferencz 50, Németh N. János 50, Stráicher Benő 50, Neumann N. 50, Plank Kamill 50, Herger Józef 50, Forberger László 50, Joó Károly 50, Killer Gyula 50, Szepessy Kálmán 50, Brandejsz Ferencz 50, Pintér József 50, Holländer Ármin 50, Saádt Gyula 50 krajczárt, Hirschfeld Mór Kühnél Ferencz 30—30 krajczárt. Fogadja a n. é. közönség a zenekar hálás köszönetét.

— A lehűtött szerelmes megyéi szolga. Múlt csütörtökön délelőtt a G a r a y-tóren levő kutnál töltögették a megyei szolgák a vizes hordót s e közben egy csinos menyecske is a kúthoz jött vízért. Az egyik piros sapkás szolga incselkedni kezdett a csábos menyecskével, majd ölelgetni kezdte, a mi a menyecskének épen nem volt ínyére, mert az ellen hevesen tiltakozott s a tolakodót magától eltávolitva, egy kanna fris vízzel hütötte le a legény lángoló őrzeményót.

— A hesszeni légy kiirtása. A földmivelósügyi m, kir. miniszter körrendeletét adott ki valamennyi törvényhatóságnak s a főszolgabirák utján a kézsógi elöljáróknak a hesszeni légy kiirtása érdekében. E körrendeletre az indította a minisztert, hogy az Észak-Amerikában tapasztalt sikeres védekezés folytán a hesszeni légy kiirtására a gazdákat felhívja. Elrendelte ugyanis, hogy azon községek, illetve városok határában, hol a hesszeni légy infekczió az elmúlt, úgy a folyó évben nagyobb mértékben meg- állapittatott, az u. n. csalogató vetések veendők alkalmazásba. Ezek abban állanak, hogy minden táblában már augusztus utolsó vagy szeptember 1-ső

bona vagy árpa vetendő, mely czőlra a legsilányabb vetőmag is használható. Ezek a csalogató vetések arra valók, hogy a hesszeni legyek ezekbe rakják petéiket; az ilyen csalogató vetések azután a rendes vetéssel, (legkésőbb azonban a tél beállta előtt) jól alászántandók, ügyelvén arra, hogy egész hosz- szukban tökéletesen a föld alá kerüljenek, hogy igy belőlük tavaszszal a legyek ki ne szállhassanak. Igen ajánlatos az ilyen alászántott csalogató vetéseket lehengerezni is.

£i£L— Tüzeset. Gróf Széchenyi Sándor Alsó- Szigeth pusztáján a múlt héten vigyázatlanságból a tőglaégető kemencze fa-zsindelyes tetőzete tüzet fogott és teljesen leégett. Biztosítva volt.

— Szörnyet halt. Midőn az uhlánusok Várdombnál elhaladtak, egy mohácsi fuvaros lovai megbokrosodtak s hirtelen fordulattal a kocsit oly szerencsétlenül borították fel, hogy a benne ülő úri asszony a kocsi alá került s oly súlyos sérülést szenvedett, hogy pár pillanat alatt szörnyet halt.

— Szerencsétlenség. A múlt héten Alsó-Nánán két szerencsétlenség is történt. Ugyanis egy kis fiú játszás közben a kútba esett, azonban még ideje korán észrevették s még élvo kihúzták. A másik szerencsétlenség pedig akként történt, hogy egy atya, saját porban játszó gyermekét nem vevón őszre, azon keresztül hajtatot. A kis gyermek élet-halál között lebeg.

— Fegyelmeden katonaság Csak nem hihetetlen dologról értesítik lapunkat, hogy a városunkon is keresztül vonult uhlánusok, mint sáska csapat lepték el Várdomb, Decs, Ocsóny községekhez tartozó s az országút mentén fekvő szőlőket s az amúgy is gyenge termést csak nem egészen felemésztették. | Mikor egyik csapat már jól lakott s megrakodott, másik csapat vette át a sáskák szerepét. Ha a tulajdonosok, vagy a hegypásztorok figyelmeztették őket, hogy a szőlőlopás tilos, mellüket verve azt válaszolták, hogy az nekik szabad. Vájjon ennek a fegyel- metlen csapatnak hol voltak a tisztjei?

— Szerencsétlenség a Dunán. Kalmár János dunaföldvári lakos feleségével és kis leányával a napokban csónakon akart átkelni a Dunán. A ladik azonban fölborult és a benne ülők a Dunába estek. Kalmár szerencsésen kiúszott a partra, felesége pedig egy dunai malom kerekébe kapaszkodva menekült meg, de a kis leány a hullámok közt lelte halálát.

— Az eltűnt százas. Fuchs Róka Mihály kőt darab ropogós százast rejtegetett tárczájábaD.

A százasok egy ideig szépen meglapultak a tárczában, de végre a tulajdonos ellenállhatatlan vágytól ösztönözve, mulatni ment, melynek bizony az lett a vége, hogy Fuchs uramnak mind a két százasa elúszott a mámor tengerében. Fuchs ugyanis Szelestey Béni nagyvendéglőjóben mulatott Dunaföldváron zeneszó mellet s annyit áldozott Bachus oltárán, hogy teljesen elázva fektették Morfeus karjaiba. Amint másnap felébredt, pénztárczáját üresen találta, pedig az ő emlékezete szerint csak az egyik százast költhette el. Az esotről jelentést tett a csendőrsőgnek és a vizsgálat folyamán az tűnt ki, hogy nem úgy lopták el tőle a százast, hanem bizonyosan a czigányoknak adta, kik természetesen elég élelmesek, hogy most Fuchs uram bőkezűségéről semmit se tudjanak.

— A megszökött feleség. Nagy bánat nyomja Müller Antal pinczehelyi bognár-mester szivét, mert élettársa, Kondor Szabó Anna hütlenül megszökött oldala mellől. Az asszony azért hagyta el férjét szó nélkül, mivel örökösen per-patvar között élt vele. A férjnek, — mióta felesége megszökött — se éjjele, se nappala nem nyugodt s most a főszol- gabiróság utján körözteti és 5 frt. jutalmat tűzött ki annak a halandónak, a ki élve, vagy halva még egyszer karjaiba adja .a nélkülözhetlen asszonyt.

— Villámcsapás. Augusztus hó 29-én terhes fellegek tornyosodtak Nagy-Szokoly környékén s a fekete felhőkből előtörő villámlásokat félelmes dörgések váltották fel. A zivatar nemsokára kitört és a villám bele csapott Vargha József nagy-szokolyi lakos náddal fedett félszeróbe, mely egy pillanat alatt lobbot vetett. A gyorsan terjedő vészes elem átterjedt Zsidó József házára és Németh István melléképületeire is, melyek szintén a lángok martalékaivá lettek.

— A tolvaj leányzó. Szomorú hírre tett szert C s a n k ó Ilona bátai leányzó s rajta is bebizonyosodott e magyar közmondás igazsága: „Gyorsan j á r a rossz hir, a jó csak úgy kullog.“ Ugyanis a napokban ellátogatott a szomszédos Báttaszók község határába és ott az ásztatóból kiszedte Csapó Gáspár báttaszéki gazda 25 frt értékű kenderét,

melyet azután nyugodt lelkiismerettel haza is vitt. Tettén azonban az egyszer rajta vesztett, mert a csendőrség birtokában megtalálta a lopott kendert.

Ezt tőle elkobozták, őt pedig átadták a bíróságnak.

— Útonálló kóborczigányok. Felső dömörkapu- nál, nem messze Báttaszőkhez az erdőben egy orbó- pusztai 22 éves menyecskét kőt kóborczigány megtámadott és pénzt követelt tőle. A szegény menyecske azonban nem adhatván az utonállóknak semmit, reátámadtak, megbecstelenitettők ős főiholtra verve hagyták az erdőben. Az össze-vissza vert menyecskét az arra járt emberek találták meg ős hazaszállították, hol most élet-halál közt lebeg. Az útonálló czigányok megugrottak, kiknek elfogatásukra a csendőrök a legmesszebb menő nyomozásra indultak.

— Merész tolvaj. A minapában ismeretlen tolvaj lopózott be Z s e b ő Pál nagy-doroghi lakos házába ős — mig ő az vúdvaron dolgozott — az alatt beosont észrevétlenül a nyitva hagyott szobába, hol felfeszitette a pénzszekrónyt, melyből 210 frtot vett magához. A lopásról a csendőröket a károsult rögtön értesítette, kik a nyomozást meg is indították. Valószínű, hogy vándorló legény követte el a lopást, mert ezek mindenhová betolakodnak s ha senkit sem vesznek észre, úgy készek még rabolni is. Bizony nagy mulasztást követnek el a hatóságok, hogy az ilyen veszedelmes anarkista csavargókat szabadon engedik különösen a falvakban kéregetni, hol azután a fenti esethez hasonlók nem ritkák.

— Tűz Dunaföldváron. Félre vert harangok kon- gása verte fel álmukból aug. 29-őn őjfólutáni fél 1 órakor a dunaföldváriakat. A tűz színhelyére csakhamar kivonult a dunaföldvári önkéntes derék tűzoltóság ős oltás alá vette Balázs Mihály lángokban álló fazsindelyes házát. Rövid küzdelem után sikerült is az önfeláldozó tűzoltóságnak a pusztító elem tovaterjedését megakadályozni.

— Szüzdohány. Toka Horváth János, Berdi Bartos István ős Herónyányi József faddi czimboráknak szüzdohányra fájult meg a foguk s hogy vágyukat kielégíthessék, szemet vétettek B a r t a 1 Béla faddi földbirtokos szép leveles szüz- dohányára. A három jómadár a kedvező alkalmat kilesve, mintegy 20 frt értékű dohányt el is lopott, de félvén a szemfüles finánczoktól, csupán egy-kőt pipára valót tartottak meg maguknál, a többit pedig Kapronczai Istvánnénak adták el potom árért.

Az éber csendőrsóg csakhamar elfogta a tolvajokat, a doháuyt pedig Kapronczai Istvánnőtól elkobozta.

— Uj politikai folyóirat Budapesten. Élénk megbeszélés tárgyát képezi a fővárooí «nTiKtni «s« íwü körökben egy szeptember hóban

folyóirat, mely főczóljául a külüt avatott ős tárgyilagos fejtegetés, folyóirat „Politikai Hetisze Székely Sámuel ur, a „Budapes párisi, majd párísból történt kiutasítása után londoni levelezőjének felelős szerkesztése alatt fog megjelenni. Székely ur külpolitikai minőségében szerzett tapasztalatait, politikai és társadalmi összeköttetéseit, valamint kétségtelenül széleskörű szakavatott- ságát ezen uj folyóiratban fogja értékesíteni s igy ezen uj szemlének tekintettel hézagpótló voltára, nagy jövőt jósolhatunk. Végül megemlítjük, hogy a „Politikai Hetiszemle“ a külpolitikai kérdések fejtegetésén kivül felöleli: a belpolitikai, köz- gazdasági, társadalmi, irodalmi, művészeti és sport kérdéseket is. Az uj szemle köré Székely urnák sikerült az ország legelőkelőbb politikusait ős szakíróit csoportosítani. Az érdekes vállalkozásra előre is felhívjuk olvasóink figyelmét.

KÖZGAZDASÁG.

Cs. és kir. szab. Osztrák-Phönix életbiztosító- társaság f. é. junius hó 28-án tartotta meg 34-ik rendes közgyűlését. A beterjesztett számadó-jelentés megállapítja, hogy az üzlet fejlődése az 1893-ik évben örvendetes lendtiletetvett. 3867 uj kötvény 5.714.979 frtnyi tőkéről állíttatott ki ős az összes biztosítási-állomány az óv végén 53.712,506 frt tőke és 78.392 frt évi járadékra rúgott fel, a múlt év szerint 17.847.16 frtnyi emelkedést jelent. A biztosítási szerződősekből folyó kifizetések 1.073.218.40 frtot vettek igénybe. A díjtartalékok fölemelkedtek 8.547.151.49 írtra, a mi 447.214.85 írttal több, mint a múlt évben.

Cs. és kir. szab. Osztrák-Phönix biztosító-társaság Bécsben. A f. évi junius 28-án tartott közgyűlésen beszámolt az 1893-iki évről. A jelentős konstatálja lefolyt üzletóv eredményének kedvező voltát és kiemeli, hogy különösen a tüzbiztositási ágazatban igen örvendetesen meg növekedett. A díjbevételek kitettek az életbiztosítási ágazatban 6.524.583.33 frtot,. a jégbiztosításnál 673.129.23 frtot, a szállítási osztálynál 654.323.42 frtot, a balesetbiztosításnál 263.757.99. Az összes felesleg, a tartalékok hozzászámitásával 972.770.30 frtot tett ki. A közgyűlés elhatározta, hogy a tiszta nyereségből az alapszabályszerü javadal mazások levonása után 5%-nyi osztalékot fizet.

Kiadótulajdonos és felelős szerkesztő: BODA VILMOS.