Tolnamegyei Közlöny, 1893 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1893-01-22 / 4. szám
6 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY §g sz.) 1893. január 22. — A gyönki kir. járásbírósághoz a múlt év folyamán beérkezett 14,689 ügydarab s e rengeteg munkát, 31 Ugydarab kivételével — a szorgalmas bírói kar mind elintézte — Több rendbeli lopás. Folyó hó 18-án a gyönki csendőrség letartóztatta Bruck Henrik, Lerch János és Weil János földműveseket, mert reájuk bizonyult, hogy Tullner Já os gyönki lakostól kuko- riczát loptak s azt Schmidt Andrásnak eladták. E nyomozás alkalmával az is kiderült, hogy Lerch János és Becker Jakab gyönki lakosok ugyancsak Tullner Jánostól nehány zsák árpát elloptak. — A tettesek letartóztatva várják méltó büntetésüket. — Hóvihar A tél folyamán már harmadszor akasztotta meg országszerte a közlekedést a reánk züduló hóvihar. — Ismét napokig nem elégíthettük ki olvasási vágyainkat, mert el voltunk zárva ügy, mitha Szibéria közlekedést nem ismerő zord vidékére száműzettünk volna. — E hó 18 án a Szegzárdról kiinduló zombai pósta is megrekedt, melynek felkeresésére a szegzárdi csendőrök rendeltettek ki s a pósta kocsit az utszéli csárdában lelték meg — Ablakostót. A napokbdan düllöngve czipelte egy ablakostót hátán üveges ládáját, melyben egész vagyona feküdt. — A „tó tz atyafi“ sokat talált élvezni nemzeti italából, de még a járda is sikos lévőn, elcsapta üveges ládáját, s annak tartalma csörömpölve 1000 és 1000 darabokra tört. — A szegény atyafia katasztrófa következtében rögtön kijózanodott, s könyezve szedte össze vagyonának romjait. — Csőd. A szegzárdi kir. törvényszék Kohn Antal paksi lakos ellen a csődőt elrendelte. Csődbiztosul ifj. Závody Albin törvszéki bíró, tömpg- gondnokul dr. Leopold Kornél szegzárdi, helyettesül Hoffmann János paksi ügyvéd neveztetett ki. — Lopás Várongon. Sipos Pál várongi gazda szobájáha ismeretlen tettes behatolt s a szobában levő ládát feltörve, abból a gazda pénzkészletét, 21 frtot elemeit. — Birka-tolvaj. Takács István kis-dorogbi lakos megkívánta a birka pörköltet, s hogy étvágyát kielégíthesse, az éj leplo alatt ellátogatott Mayer János kis-doroghi gazda aklába, honnan kiválasztott egy szép birkát s azt elvitte Péter Jakab bonyhádi barátjához ős ott belőle jó paprikást főztek, mely azonban Takács uramnak torkára forrott, mert e miatt a törvv'nynyel gyűlt meg a baja, igy a birka nemcsak paprikás, de borsos is lesz. — Mennyi szénkéneg fogyott el Tolna vármegye területén az elmúlt évben ? Erre a kérdésre a következő rövid statisztikával felelünk: Az 1892. évben a szegzárdi szénkéneg raktárból eladatott 46.414 klgr. szénkéneg, melyért befolyt 15.215 frt 10 kr. Jelenleg még raktáron van 6669 klgr. A kezelési költségekből a filloxóra-alap javára esett 100 frt 96 kr. — Az okmánybélyeg rossz enyvezése. Az utóbbi időben sok pinaszra szolgáltatott okot az okmány- bélyegek rossz enyvezése. Számos eset fordult elő, hogy az okmányokról ős beadványokról a bélyegek egyszer vagy kétszer kerülve irattározás alá, leestek, mert az euyv nem tartott; sőt az sem ritkaság, hogy az illető bélyeg a papírra egyátalán felragasztható nem volt. Az állam egyik legfőbb jövedelmi forrását azon adó képezi, mely a bólyegjegyek által rovatik le s itt azon állami adó e nemének főközvetitő közege az ügyvédi kar, melyet a bólyegenyv rossz volta első sorban sújt. A leletező közegnek ez az ál'apot nagyon kapóra jött ős naponként vétetnek fel leletek, a hol a bélyeg azért hiányzik mert leesett a papírról. Azon milliókra menő összegből, melyet az állam évenként bőlyegadó czimőn bevesz, talán jobb enyvre is telnék és ma már a chemiai tudomány nagy előhaladottsága mellet nem is kerülne nagy fárudságba és fejtörésbe jobb ragasztékről gondoskodni. — A vörös-kereszt egyleti Erzsébetkórház igazgatósága már összeállítván az 1892. évi működésére vonatkozó adatokat, azokbói a következő részleteket közölhetjük: Az Erzsébetkórház — rendeltetéséhez hiven — a múlt évben is mint számot tevő hazai gyógyintézet működött és azonkívül a betegápolónők iskolájául szolgált. A betegforgalom volt az 1892. évben : a belgyógyászati osztályon 234, a sebészetül 334, a nőgyógyászatin 274 és a szemészeti osztályon 71 beteg, összesen 913 beteg és 70 kísérő 27464 napon át, vagyis naponkit átlag 77 beteg. A kórházból távozott 527, javulva 212 és gyógyultau 77 beteg. Műtéti beavatkozás 526 esetben vált szükségessé. Meghalt 19 férfi 25 nő; visszamaradt a kórházban 1893. évre 53 beteg. — A tu’ajdonképoni kórházban azaz a II. osztályon mint főorvosok működtek: D 11 li scher Gyula, dr. G old ziehe rV ilmos dr. Puky Ákost és dr. Takács Endre egyetemi magántanárok ős dr Farkas László Rókus kórházi főorvos. — A sanatoriumban, vagyis az I. osztályon az említetteken kivűl a betegek gyógykezelésében részt vettek: Kőzmárszky Tivadar, dr. Müller Kálmán, dr. Navratil Imre és dr. Täufer Vilmos egyetemi tanárok, Bartha Gábor, dr. Dirner Gusztáv, dr. Ilabereru Jonathan Pál, dr. Janny Gyula igazgató, dr. Irsai Arthur és dr. Lichtenberg Kornél és dr. Tóth István egyetemi magántanárok. A bonczolá- sokat dr. Pertik Ottó egyetemi tanár végezte. — A számadási mérlegben a remélt javulás azon okból nem következhetett be, mivel a kolerajárvány fellépte óta nemcsak a kórházban volt betegek tetemes része távozott, hanem a vidékről alig jelentkeztek az év végéig uj betegek; bár az Erzsőbetkórházból minden fertőző betegség, tehát a kolerabetegek is ki vannak zárva. Legtöbb leteg volt május hóban (naponkint átlag 91) és legkevesesebb augusztus hóban (naponként átlag 60) Különös figyelemmel volt a vörös-kereszt egylet vagyontalan betegek gyógykezelésére ; a mutl évben az ápolási dij felének elengedése mellet 86 beteg láttatott el az Erzsébet-kórházban 3160 napon át ős ingyen 12 beteg 452 napon át; ebből a vörös-kereszt egyletre 8646 frt. 60 krnyi költség háromlott. — Azonkívül a központi váh szt- máuy több tagja szives volt szegény betegeket az Erzsóbetkórházbau saját költségén gyógykezeltetni. A kórházi ágyalapba befolyt 1,000 frt; ezzel együtt az ágyalap 137,099 frt 72 krt tett ki, mely összegből 10500 frt még kifizettetlen. —A betegek rendelkezésére álló könyvtár is becses adományokban részesült és Budapest fő- és székváros tanácsa a csatorna- lletők gyanánt befizetett 286 frt 86krt segőlyképeni visszautalványozta. — A kórházat számos kitűnő vendég közt meglátogatták József főherczeg Ő fensége ős ismételten is Vaszari Kolos herczeg- priinás A kórházi igazgatón és főorvosokon kívül jogában áll az egyleti egészségügyi tanács minden tagjának, továbbá minden egyetemi rendes, rendkívüli és magántanárnak, valamint a közkórházak igazgató, fő- és rendelő orvosainak I. osztályú beteget az Erzsébetkórházba behozni és kezelni, sőt a vörös- kereszt egyleti igazgatóság a kórházi igazgató meghallgatása után a gyógykezelést bármely más orvosnak is rövid utón megengedheti. Az ápolónők kiképzése sikeres volt; két tanfolyam rendeztetett 6—6 havi tartammal. Kipeztetett 16 világi és 4 szerzetes tanuló, kik a képesítő vizsgát mindanyian sikerrel letették. MULATSÁGOK. — A báttaszéki dalárda 1893. évi január hó 28 án a „Polgári casino“ nagytermében tánczes- t ó 1 y t rendez. Belóptidij: személyjegy 70 kr. Kezdete 8 órakor. Vidéki vendégek a legnagyobb előzékenységgel szívesen láttatnak. — A tolnai casino helyiségében 1893. évi február hó 12-én a casino könyvtára javára zártkörű tánczestólyt rendez. Belőptidij: személyjegy 1 frt, — családjegy 3 frt. Kezdete 8 órakor. — A dombóvári izraelita nőegylet saját czél- jaira 1893. évi február hó 1-ón a dombóvári „Korona“ vendéglő termeiben zártkörű tánczestólyt rendez. Belépti-jegy: személyenként 1 frt 50 kr., családjegy 3 frt. Felülfi/etősek köszönettel fogadtatnak és hirlapilag uyugtáztatnak. Kezdete 8 órakor. — A zombai önkénytes tűzoltó-egylet saját pénztára javára a Ziramermaun-főle vendéglő helyiségeiben zártkörű tánczvigalmat rendez. Belőptidij : személyjegy 50 kr., családjegy 1 frt 50 kr. Kezdete 8 órakor. Felülfizetősek köszönettel fogadtatnak s hirlapilag nyugtáztatnak.-- A „Bonyhádi izr. nöegylet“ f. évi február hó 1-éu Bonyhádon az „Arany-oroszlán“ szálloda nagytermében jótókonyczőlu tánczestőlyt rendez. Belépti-jegy (karzatra i ) 1 frt (2 korona). — Családjegy 3 frt (6 korona). Felülfizetések köszönettel fogadtatnak ős hirlapilag nyugtáztatnak. — Kezdete 8 órakor. Jegyek előre válthatók: Eugel P. Sándor, Goldfinger testvérek, Kun Mór kereskedő uraknál ős este a pénztárnál. — A hőgyészi önkénytes tűzoltó-egylet saját pénztára javára 1893. évi január hó 29-ik napján a hőgyészi uradalmi kávéház helyiségeiben tánczvigalmat rendez. Biléptidij: személyenként 60 kr. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtázta! nak. — A tamásii izr. nőegylet alaptőkéjének gyarapítására 1893. január hó 29-én Tamásiban a kör helyiségében zártkörű tánczestőlyt rendez. Kezdete esti 8 órakor. Belőptidij: személyenként i frt. Szives felülfizetések köszönettel fogadtatnak ős hirlapilag nyugtáztatnak. Vidéki vendégek számára, előzetes jelentkezés esetén Freund Lajos ur készség- gél rendel lakást. gyásTrővat. — A régi gárda egy oszlopos tagját, tharnói Chontos Sándor volt magyar nemes testőrt élete 80-ik évében e hó 19-én döntötte le a kérlelhetetlen halál. A boldogult halála nagy körben keltett mély részvétet, mert mindenki által becsült ős tisztelt puritán jellemű férfiú volt. Temetése f. hó 21-én délelőtt 10 órakor ment végbe általános részvét mellett a zombai sirkertben. A drága halottat szerető fiai s nagy kiterjedésű rokonsága gyászolja. Áldás emlékére! — Halálozás. Szegzárd egyik tipikus alakja, a jó öreg Kopeczky Antal bácsi is elköltözött az élők sorából. — A boldogultat folyó hó 19-én d. e. 11 órakor életének 74-ik évében váratlanul agyszélhüdés érte. Temetése folyó hó 21-én d. u. 3 órakor ment végbe általános részvét mellett. — A család a következő gyászjelentést adta ki: Özv. Kopecsky Antalné, szül. Gyüszü Erzsébet, mint neje, Kopeczky Ernő, mint fivére, úgy számos rokonság nevében fájdalomtól megtört szívvel jelentik, szeretett férje, illetőleg fivér- és rokonnak Kopeczky Antalnak f. hó igén délelőtt 11 órakor életének 74*ik, boldog házasságának 46 ik évében, agyszélhüdés következtében történt gyászos elhunytát. A megboldogult hült tetemei f. hó 21-én délután 3 órakor fognak az alsó sirkertben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szentmise áldozat pedig január 21-éu reggel 9 órakor fog a belvárosi templomban az Urnák bemutattatni. Szegzárd, 1893. január 20. Áldás és béke hamvaira! — Özv. Háry Lászlóné szül. Heidekker Annának elhunytáról a következő gyászjelentést vettük: Alulírottak szomorodott szívvel tudátják a jó anya, napa, nagyanyjuk és testvérüknek Özv. Háry Lászlóné sz. Haidekker Annának folyó évi január 16-án délután 4 órakor rövid szenvedés, s a halotti szentségek ájtatos felvétele után, életének 73-ik évében vég- elgyengülés következtében történt elhunytát. A megboldogult hült tetemei folyó évi január hó 18-án délután 3 órakor fognak a róm. kath. egyház szertartásai szerint beszenteltetni, s a felső-városi sirkertben örök nyugalomra helyezteti.!-. Az engesztelő szentmiseáldozat ugyanaznap reggeli 9 órakor fog-a belvárosi róm. kath. templomban a Mindenhatónak bemutattatni. Szegzárd, 1893. évi január hó 16 án. Áldás és béke poraira! Háry Ede, mint fia, Háry Edéné szül. Boross Anna, mint menye, Háry Béla, Háry Ede, mint unokái, Haidekker Pál, Haidekker Antal, mint testvérei. — Anna és Edith volt a neve annak a két szép szőke gyermeknek, kiket az öldöklő angyal, a difte- ritisz ölt meg a kesergő szü'ők megmérhetlen fájdalmára. Ugyanis a múlt héten három nap alatt két kis leánykáját temette el Fejér Gyula szegzárdi nyomdász. Vigasztalja a szü'őket az isteni gondviselésben való megnyugvás. KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL. Válasz. A „Tolnavármegye“ czimü helyi lap f. hó 15-én megjelent számában heves támadást intéz Szegzárd n. község elöljárósága ellen részint azért, mert a lapot visszaküldőtte, részint meet állítólag az elöljáróság a fogyasztási adó bérbeadásánál mulasztást követett el, minek következménye lett, hogy a fogyasztási adó magán bérlő kezébe került. A közönség helyes tájékoztatása, de az igazság érdekében is kénytelenek vagyunk a következőket kijelenteni: A lapot azért küldöttük vissza, mert mind a három helyi lap egy napon jelenvén meg, azok közül egy is eléggé kielégíti a helyi körülmények iránt érdeklő olvasót, miért is a több-kevesebb eltéréssel ugyanazt hozó három lapra való előfizetést, a mai anyagi viszonyok között valóságos pazarlásnak tartjuk. Tisztán gazdasági okok indították tehát az elöljáróságot arra, hogy a helyi lapok közül ne mind a hármat, hanem csak egyet járasson, nem pedig az általa felhozott megrovás. Mert meg lehet róla győződve, hogy az elöljáróság nem a szerkesztő ur elismerése vagy megrovásából, hanem saját lelkiismeretéből, saját kötelesség tudásának érzetéből meríti cselekményeinek indokát.
