Tolnamegyei Közlöny, 1893 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1893-01-22 / 4. szám
1893. január 22. 7 A mi a fogyasztási adó körüli eljárásra vonatkozó észrevételeit illeti, arra mindenekelőtt megjegyezzük, hogy mindaz, a ki a közönséghez szólva nyilvánosan valamit állít, főleg ha mások eljárását veszi bírálat alá, attól úgy az a kiről ir, valamint az, a kinek ir, vagyis a nagy közönség méltán és jogosan megkövetelheti nézetünk szerint, hogy magával az ügygyei tisztában legyen, hogy magának arról, a mit ir, meggyőződést szerezzen s valótlanságokkal ne vezesse félre a közönséget. Ennyit talán megkövetelhet mindenki még akkor is, ha a lapot nem járatja. Már pedig az, hogy Rosenfeld Mór, a megtartott árverések valamelyikén 43.000 frtos ajánlatit tett volna, a valóságnak meg nem felel, miről meggyőződést szerezhet nemcsak a czikkiró ur, hanem bárki, a ki fáradtságot vesz magának az árverési jegyzőkönyvek betekintésére. Hogy az első árverésen Freund 41.000 frtos ajánlatot tett, nem jöhet tekintetbe, mert Freund ajánlatát vissa vonta s a későbbi árveréseken meg sem jelent, valamint nem jelent meg a községen kívül egyetlen egy árverező sem, s igy arról, hogy Rosenfeldnek árverésen kívül adták át a bérletet, a községi elöljáróságnak tudomása nem is lehetett mindaddig, inig a decz. 29-én megérkezett m n’steri táviratból arról nem ér! esült, a mely körülmény még az nap a képviselő testület elé terjesztetett. Hol és mikor követte tehát el az e'öl- járéság a mulasztást? hiszen nem volt az ügynek egyetlen egy mozzanata sem, melyről a képviselőtestület azonnal értesítve ne lett volna, s nincs az elöljáróságnak egy cselekménye sem, melyet nem a képviselő-testület utasítása szerint tett volna. A mi végre „To'.uavármegye“ azon állítását illeti, hogy Rosenfeld nem kárpótlásul kapta a szegzárdi fogyasztási és italadó bérletet, arra nézve engedje meg a t. szerkesztő ur, ha azon meggyőződésnek adunk kifejezést, hogy Márífy államtitkár és Tőebke osztály-főnök uraknak tanuk előtt lett nyilt kijelentése talán még is többet nyom, mint a „Tolnavármegye“ minden alapot nélkülöző véleménye; már pedig a nevezett urak leplezetlenül és nyiltan jelentették ki, hogy azért nem adhatják a községnek, mert Rosenfeldnek azt kárpótlásul ígérték, sőt mi több, jegyzőkönyvbe is vettek. Ha tehát ezt kétségbe vonja a t. czikkiró ur, nem miuket, hanem a nevezett államtitkárt és osztály-főnököt hazudtolja meg. Különben a mondottak igazságáról meggyőződhetik bárki, ha fáradtságot vesz magának és betekinti a dunaföldvári tárgyalási iratokat, a melyekbőL kiviláglik, hogy a szegzárdi pénzügyigazgatóság által Rosen- felddel kötött azon szerződés, mely szerint a dunaföldvári szeszadót — a többi fogyasztási adó kivételével — Rosenfeldnek bérbe adta, a bérlő visszalépése folytán hatálytalanná lett, A ministeriumnál felvett jegyzőkönyv szerint pedig ezen vissza'épésért a bérlő Szegzárdot kapja kárpótlásul. Ezeket tudva, keressük az okot, mi indíthatta „Tolnavármegye“ szerkesztőjét a támadó c/ikk megírására? Ha elhiszszük is neki, hogy a lap visszaküldése nem volt befolyással a közlemény megírására, de mindenesetre nagyon közel vélünk a valódi okhoz lenni, s aligha csalódunk, ha az egész közlemény megjelenését annak tulajdonítjuk, hogy a kerülő utón bérlethez jutott hitsorsos ellen mindinkább nyilvánuló gyűlöletet a szerkesztő ur enyhíteni s azt a mennyire tőle tellik, az elöljáróságra hárítani igyekszik. Szegzárd, 1893. január 19. Az elöljáróság nevében: Takler József, bíró. Hála nyilvánítás! Mindazon rokonaink és ismerőseinknek, kik felejthetetlen kedves kis gyermekeink váratlan elhunyta alkalmával megjelenésükkel fájdalmunkat enyhíteni sz vesek voltak ; valamint mindazoknak, kik kedves kis halottaink öröknyugalomra helyezésénél jelen voltak, bátorító és buzditó szavaikkal sajgó sziveink sebeit enyhítették ; — különösen pedig dr. Komáromy Gyula községi orvos urnák, ki önfeláldozó tevékenységével kedves kis angyalkánkat az életnek és nekünk visszaadni iparkodott, fogadják ez utón is hálás és igaz szívből jövő legforróbb köszönetünket. Szegzárd, 1893. január hó 21-én. Fejér Gyula és neje, sz. Dittrich Annái IRODALOM. * A Pallas Nagy Lexikonénak 8. füzete poutos időben megjelent. E füzet a 26—28 jveket foglalja magában, kezdődik : Állami kölségvetés czimmel s végződik Allitérrel. Akövetkező nagyobb czikkek vannak benne: Államnevezetességek, állampolgárság, állam- rendészet, államszövetség, államtanács, állmtönk, állat, állegészségűgy, állaiföldrajz, állatimádás, állati meleg, állatjárványok, állattan, állatorvostan, álhtövi fény. A füzet írói közül megemlítjük a következőket: Körösi József, Heil Fuusztin, Dobieczki Sándor, dr. | Scheff, Schwarz Gyula, Mariska Vilmos, Kürschák» SzterényiHugó, Thanhoffer Lajos, Entz Géza, llutyra, Yangel Jenő, Katona Lajos, Klug Nándor, Ko>sa Gyula, Alexander Bérűid, D iday Jenő, Beliczay Gyula Pástéiner. A szöveget bárom s>üvegábra s két pompás szinnyomatu műmelleklet díszíti, az egyik a tengeri anemonák a másik az északi ég álló csillagai. I Mindkettő rendkívül jól sikerült szép kép. Az egész | füzet nyomdai előállítása méltó a nagy feltűnést csinált vállalat eddigi füzeteihez. A füzet ára harmincz krajc/ár. Az egész mű tizenhat kötetre van tervezve, | kétszáznegyven 3—4 ives füzetekben. * Ellenzéki Arcképcsarnok. Ezen czim alatt jelent meg kisjáczi Szeles Adorján szerkesztése mellett egy igen díszes kivitelű albumszerü munka első füzete. Az első füzet Kosi-uth Lajos arczképén kívül 20 úgy politikai mint társadalmi közéletünkben vezérszerepet játszó személyiség művészeti kivitelű arczképét és életrajzát hozza. Az egész munka Jtiz füzetből fog állmi és nem csupán az ellenzéki képviselők, hanem az ellenzéki czélok megvalósítását tevékenységük által előmozdító pártférfiak arczképeit is fogja bemutatni. Ezen munkát, melyet a fővárosi saj’ó egyhangúlag kiemelt; mi is a legmelegebben ajánljuk olvasó közönségünk figyelmében. Előfizetési ára a teljes műnek fűzve 12 frt,diszkötésben 15 frt, mely összeg kétrészletben is fizethető. A tiszta jövedelem egy része az 1848-49-iki elaggott honvédek segélyezésére fordittatik. SZERKESZTŐI ÜZENETEK. Hajnalkának. A kis tárczát átolvastuk s jövő számunkban hozzuk; némi haladás észlelhető. H I R D E TOLNAMEGYE] KÖZLÖNY (4 sz.) _____ NY ILTTÉ R,*)____ Ny ilatkozat. A szegzárdi italmétési ős fogyasztási adó bérlőjének, Rosenfeld Mór urnák a „Tolnavármegye“ múlt számában a nagy vendéglőre vonatkozó czikkóre, a nagyérdemű közönség érdekében is a tiszte't b*rlő urnák tudomására hozom, hogy üzletemben a részvényt ársulati udvari sör már 1893. évi január 1-től fogva l pohár sör ára nem 11, hanem 10 kr. és 1 üveg kőbáuyai palaczksór ára nem 22, hanem 20 kr, végre megjegyzem, hogy a legolcsóbb bor literje nálam nem 40 kr., lutnem csak 30 kr. Ha tehát igeu tisztelt bérlő ur ismét hivatkozni fog a saját méltányos eljárására, legalább kérem, szíveskedjék a teljes valót mindig szem előtt tartani. Hogy pedig a/, általam említett árak mégsem oly kedvezők, mint az önéi, ahhoz úgy hiszem com- mentár nem kell, mert én valódi kőbányai sört mé- *) rek, s utóvégre az ón üzletem nem hasonlítható össze az ön üzlethelyiségével. Tóth Gyula, a »Szegzárd szálló« bérlője. Köszönet nyilvánítás. Múlt évi deczember 7-én a mázai határban lévő malmomat és melléképületeimet a Magyar-Franczia biztositó részvény-társaságnál tűzkár ellen b ztositottam; és a múlt év deczember 26-án kiütött tűz alkalmával tetemes kárt szenvedtem, mely káromat nevezett biztosító-társaság néhány nap múlva nemcsak hogy felvette, de sőt a megállapított kárösszeget Érmei Adolf bonyhádi ügynök ur utján már ki is fizettette. A Magyar-Franczia biztosító részvénytársaságnak ezen -í méltányos eljárásáért indíttatva érzem magamat ez utón köszönetemet kinyilvánitani. ^ Máza, 1893. január 15. Verner Henrik. *) E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a szerkesztő. j Kiadótulajdonos és felelős szerkesztő: BODA VILMOS. T É S E K. \ ni ni m ni Ul i ni m ül ur i B n ir ni u ni ni iS5Qi Ül MEGHÍVÓ. A „DOMBÓVÁRI JÁRÁSI TAKARÉKPÉNZTÁR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG“ TAMÁSIBAN folyó évi február hó 16-án délelőtti 10 órakor a részvénytársaság saját helyiségében XX. ÉVI RENDES KÖZGYŰLÉSÉT tartja, melyre a t. részvényesek ezennel meghivatnak. Tárgysorozat: 1. A közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítésére 3 részvényes tagnak megválasztása. 2. Elnöki jelentés az intézet állásáról és a lefolyt évi eseményekről. 3. A felügyelő bizottság jelentése, ennek kapcsán a felmentvény megadása és a nyeremény felosztása iránti javaslata. 4. Elnök, alelnök és az összes igazgatósági tagoknak leköszönése, az alapszabályok 17-ik §-a értelmében. 5. Elnök- és alelnöknek választása az alapszabályok 17-ik §-a értelmében. 6. Kilencz igazgatósági tagnak választása és ezen választás által a felügyelőül II I ifi ni Ifi |U Ifi fii II a bizottságban esetleg megüresedő tagsági helyeknek választás utján leendő betöltése az nj I az alapszabályok 17-ik §-a értelmében. I I 7. Segédkönyvvivőnek fizetésfelemelés iránt beadott kérvényének tárgyalása. 1 8. Az igazgatósághoz beterjesztett s ez által a közgyűlés elé utalt kérvények I tárgyalása. £ 9. Szabályszerüleg bejelentett indítványok tárgyalása. _ I Kelt Tamásiban, 1893. évi január bő 14-én. (**• 1—1-) m ff Ül II i ni Az igazgatóság. Megjegyzés. Az alapszabályok 15. §-a értelmében közgyűlésen csak oly részvényes gyakorolhatja akár személyesen akár meghatalmazottja által szavazati jogát, kinek részvénye legalább 30 nappal előbb íratott nevére s a közgyűlést megelőzőleg a társaság pénztáránál még le nem járt szelvényekkel együtt letétetett.
