Tolnamegyei Közlöny, 1893 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1893-04-23 / 17. szám
3 1891. április 23. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (17. sz.) 2. Mikor jelentkezett a földrengés? lehetőleg kö^épeurópai idő szerint. 3. Milyen természetű volt a föld mozgása? Megelőzte, kisérte, vagy követte- e valami földalatti moraj, melyből azonban megkülönböztetendő a netán lehulld táigyak által okozott zaj. Ismétlődött-e még a rengés és mikor? , 4. Milyen irányú volt a rengés? lehetőleg tárgyak helyükből való kimozdulása alapján s ezen pon- nál ne felejtsük el, hogy tárgyak, vagy esetleg személyek is azon irányban buknak, a honnan a lökést kapták ; jegyezzük fel a viz kilocsanásának, a függőlámpák lengésének irányát is. 5. Miből állott a földrengés hatása emberekre, állatokra, épületekre ? A netán tapasztalt károkat, ha csak lehet, rajz-vázlatban kérjük közölni. 6. Időjárás, aláírás. A jelen földinulás legkülső rengósi határát hazánkban körülbelül oly vonallal jelezhetjük, mely Barcstól Budapestre, innen Zilahon és Kolozsváron át Nagyszebenig húzható: hogy azonban e vonalat egész pontosan megállapíthassuk, kérjük ezen tájakról esetleg a határozottan negativ adatokat is. A szives tudósításokat ezen czimen kérjük hozzánk juttatni: a Földrengósi Bizottságnak, Budapesten, földtani intézet Nándor u. 33. Előre is köszönetét mondva, maradunk kiváló tisztelettel Budapest 1893. Ápri 12-én Dr. Schafarzik Ferencz Dr. Szabó József m. k. osztálygeologus a földrengésí bia földrengésí bizottság zottság elnöke, előadója. MEGYEI IRODALMI CSARNOK. Bolygó csillagok. E czim láttára ne tedd félre szives olvasó e lapokat azt gondolván, hogy valamely astronomikus tudós értekezik a csillagászat egyik válfajáról. Ments Isten I Távol áll tőlem ismert türelmed ellen oly merényletet elkövetni. Beszélek ón is az égitestekről minden tudomány nélkül (azaz, hogy nem mintha nekem nem volna tudományom) illetve tudományos bonczolgatás mellőzésével. Csillagaim, melyek nem állandók, hanem csak holdak „fixxel“ bolyongnak; czéljukat az alábbiakból valahogyan kiböngőszheted. Remélem, miként mint éltesebb ember lesz tudomásod arról, hogy volt idő, melyben a felvilágosodás sugara még nem igen hatott az emberekre. Akkor még nem volt trafik, a végrehajtók jégre nem hajtottak senkit, a regálebérlők nem tekintették a községeket aranybányáknak, polgári házasságról Irányi bácsin kívül senkisem álmodozott — egy szó mint száz: homályos idő volt az. És ennek okáért Jupiter, a világ uralkodója, elhatározá, miként az embereket felvilágosodással szerencsélteti. Egybegyüjte tehát hót bolygó csillagot s igy szóla hozzájuk: „Készüljetek és szánjatok le az emberekhez; minden napra 2 frt napidijatok Örömest találkozik az ember azok szemeivel, a kikkel jót tett. Ha igaz volna, hogy a szánalom és könyörület az önmagunkba szállás azon faja, a mely minket a szerencsétlenek helyére állít, miért nyernek azok tőlünk oly kevés enyhítést szomorúságukban? A tapasztálás hizonyitja, hogy a magunk iránti puhaság és elnézés egy és ugyanazon vétek a mások iránti durvasággal. Oly viszonyban lenni ellenségeinkkel, mintha egykor barátainkká és barátainkkal mintha egykor ellenségeinkké kellene válniok, sem a gyűlölet természete, sem a barátság szabályai szerint nincs; éppen nem erkölcsi elv ez, hanem politika. Ne tegyük azokat ellenségeinkké, a kiket jobban megismerve barátainkká tehetnénk. Barátainkat oly biztos tapintattal kell megválasztanunk, hogy becsületük kezeskedjék arról, hogy nem élnek vissza bizalmukkal akkor sem, ha megszűnnének barátunkká lenni és hogy magukat nem teendik felel- messó mint ellenségek. A7, a ki várni tudja az óhajtott jót, nem esik kétségbe, hä az nem érkezik el; az ellenben, aki valamit nagy türelmetlenséggel vár, sokkal többet tesz hozzá önmagából, hogy sem eléggé meg lenne jutalmazva a siker által. A legjobban várt dolgok éppen nem teljesülnék, vagy ha igen, sem oly időben, sem oly körülmények és szabad útiköltségetek lészen. Én az embereket boldogítani akarom — és miután ők a szerencsét ajándékul kapván meg, nem tudják becsülni — tehát áruljátok nekik pénzért.“ Erre a hét bolygó hétféle árujával útra indult egy-egy szekrénykével és a legelső nagy városban házalni kezdett. „Értelmet vegyetek! vegyetek értelmet! — kiált az első — hasznát vehetitek, igen olcsó és szép jószág“ ; mire köznevetség támadt. — „Ven banya“ — gúnyolódik néhány ifjú uracs, kár, hogy már oly éltes!“ (Megjegyzendő, hogy a hét bolygó női ruhában járt.) Egy bölcs iskolába betévedve itt is elkiáltá: „vegyetek értelmet!“ — a hallgatók nevettek, a professor pedig szelenczójót röpítette fejéhez és a városból kiutasította. A város végén elébe jön a vámirnok: „Hóh, mi van a szekrényben?“ — „Értelem — értelem!“ — „Értelem! micsoda jószág az?! bizonyosan vámtilos — menjünk az elöljárósághoz. Az elöljáróság kérdó: „mije van önnek? — Értelem! — Micsoda értelem ? 1 Nekünk az elöljáróság számára elég értelmünk van, a képviselő testület és a lakosságnak pedig ily drága fénvtizési czikkre szükségük — nincs Jött a második csillag: „Vegyetek erényt, erényt vegyetek!“ Az emberek egymás között sugdosni kezdettek; ez bolond! — mondák; a gazdagok igy szóltak: „nekünk sok a bútorunk, hova tegyük az erényt? A szegények pedig: mit csináljunk mi szegények az oly becses jószággal, úgy sem hiszi senki, hogy bírjuk ? Jött a harmadik bolygó: „Egészséget vegyetek! Ehhez jöttek néhányan vásárolni, de nagyrészt olyanok, kik egószségöket gyakran lábbal tiporták; ezeknél azonban az áruezikk maradni nem akart. Kérdezték még néhányan, hogy mi az egészség? mivel él? hogyan kell vele bánni? Mire a bolygó igy válaszolt: „Az egészség mértékletesség; csak tiszta vizet iszik, rendesen fekszik, korán kell, tisztaság szerető. Rá sem hederitettek és az egészséget a városból elbocsájtották. A negyedik bolygó hosszú életet árult; kihez csak úgy tódult a nép. Néhány uzsorás az egész szekrényt meg akarta venni. A papság a megvett árunak tizedét kívánta dészmául; az elöljáróság azonban tanácsot tartott és bölcsen elhatározta, hogy miután a sírásó jövedelme a hosszú élet által megcsappannék, tehát olyat venni tilos. Miután pedig a város elöljáróságának határozata az ország nagyjaira, stabilis tisztekre ős törvényhatóságokra ki nem terjed, ezek járultak a negyedik bolygó elé, kiknek ez imigyen válaszolt: „Szívesen szolgálnék önöknek hosszú élettel, de miután önök értelmet, erényt ős egészséget nem vásároltak, a hosszú életnek hasznát sem vehetik. Látván az ötödik, hatodik ős hetedik bolygó testvéreiknek kudarczát, hamarosan elsiettek a tisz- telettel, becsülettel és boldogsággal. És e három áru között történik ez, hogy valami rendkívüli örömet okoznának. Az élet nagyon rövid volna, ha csak akkor érdemelné e nevet, mikor kellemes; ha mindazon órákat ö'Szefüznők, a melyeket kedvteléssel töltünk el, nagy számú években alig élnénk nehány hónapot. Minden szenvedély hazug; a mennyire csak lehetséges, álarezot visel mások szemei előtt s titko- lódzik. Nincs vétek, a mely nem lenne ál-hasonla- tosságbm valamely erónynyel s azzal ne segítené elő magát. Nem igen van eset, hogy azt mondhassa az ember: dicsvágyó voltam; vagy éppen nem vagyunk azok, vagy mindég azok vagyunk. Eljő azonban az idő, midőn azt mondjuk: szerettünk. Nagyon szellemtelennek kell lennünk, ha a szerelem, a gonoszság, a szükség nem talál nálunk szellemet. Vannak helyek, a melyeket bámulnak, vannak mások, a melyek megindítanak bennünket ős a hol élni szeretnénk. ügy hiszem vannak helyek, a melyek szellemünket, kedélyünket, szenvedélyünket, hajlamunkat ős érzelmeinket befolyásolják. Az ember a szerelmen kezdi s az ambition végzi s gyakran nem talál nyugodtabb helyet a sírnál. sajnos, azóta itt a sárgombóczon ritka, mint a fehér holló. Szerencsétlen küldetésükről a hót bolygó hűségesen referált be Jupiternek. Hogy azonban két forintos napidjjukat elnyerték-e vagy tem — daczára fáradságos kutatásomnak — nem sikerült megtudnom. Báttaszéki M. KÜLÖNFÉLÉJE _____ — Előléptetés. A m. kir. pénzügyminiszter Fövényessy István szegzárdi pénzügyi fogalmazót segédtirkárrá léptette elő. — Közjegyzői helyettes. A pécsi kir. közjegyzői kamara, Madarász János tamásii királyi közjegyző általános helyettesévé, dr. Szopek Gábor tamásii ügyvédet rendelte ki. — Hymen. Ifj. K rámol in Emil eljegyezte báró Popp Leonidás, valóságos belső titkos tanácsos, altábornagy s a király volt főhadsegéde leányát, Emilia bárókisasszonyt. — Dr Szabó Gyula, a szegzárdi kir. törvényszék újonnan kinevezett bírája, folyó hó 22-én kezdette meg hivatalos működését. — Eljegyzés. Gyük Ferencz, a szegzárdi kir. törvényszék fiatal tehetséges aljegyzője a napokban jegyezte el Etl József szegzárdi mérnök sze- retetre méltó kedves leányát, Válőria urhölgyet. Gratulálunk a boldog jegyespárnak. — A tisztviselők útadója. A kereskedelmi miniszter egy legújabb rendelete szerint a tényleges szolgálatban álló és nyugdíjazott állami és közigazgatási tisztviselők, a néptanítók, körjegyzők és a törvényhatósági joggal felruházott városokban állandóan lakó lelkészek terhére a törvényhatósági joggal felruházott városokban az illetményük után járó kereseti adó alapján 1891 ős 1892. évekre előirt útadó leírandó s az általuk már befizetett útadó összegek rőszökre visszafizetendők. — A tanítói kar figyelmébe. Tudvalevőleg általános panasz merült fel a tanítói körökben, hogy fizetősök helytelenül vétetett fel az uj tanítói nyugdíjtörvény életbeléptetésekorl Megbízható forrásból most arról értesítettek bennünket, hogy ebben az ügy bén legközelebb a vallás- és közoktatásügyi m* T *. rendeletet fog kibocsátani, melylyel megszünteti eddigi jogos panaszokat. — Vizsgaletétel. Pribenszky Lajos szegzárdi kir. törvényszéki dijnok az elmúlt hét folyamán a pécsi kir. Ítélőtábla vizsgálóbizottsága előtt a telekkönyvi vizsgát sikeresen letette. — Adótiszti vizsga. Tóth Zsigmond szegzárdi m. kir. pénzügy igazgat ósági számgyakornok f. hó 20-án a helybeli pénzügyigazgatóságnál jó sikerrel tette le az adótiszti vizsgát. — Kérelem. Az „Egyesült Szegzár d- Tolnamegyei Nőegylet“ választmánya kérvényt intéz Szegzárd nagyközség képviselőtestületéhez, hogy jövőben, ha az egyesület a „Szegzárd Szálló“ dísztermében mulatságot fog rendezni, a termet mérsékelt dijért engedje át. — Segély a megyei ipariskoláknak. A vallásős közoktatásügyi miniszter a szegzárdi ipariskolának 400 frt, a dombóvárinak 350 frt, a paksinak 200 frt, a tolnainak 186 frt, a báttaszékinek 125 frt és a dunaföldvárinak 178 frt államsegélyt küldött. — A remete kápolnai ájtatosság. Múlt szombaton tartatott meg a szép fekvésű remete kápolnánál a szokásos első tavaszi ájtatosság. Ezután minden szombatom ős Mária ünnepen egész Szent-Mihály napig lesz a kápolnában isteni tisztelet ős egyházi szónoklat, melyet Mikó György újvárosi plébános, mint a remete kápolna lelkésze, fog tartani. — Majális. A szegzárdi intelligens ifjúság körében erős mozgalom indult meg az iránt, hogy a tavasz folyamán a tolnamegyei tüzkárosultak javára a vámházi erdőben majálist rendeznek. Az eszme valóban életre való annál inkább, mert Szegzárd közönsége már évek óta kénytelen nélkülözni az ily kedélyes tavaszi mulatságokat épen a rendezésre való vállalkozás hiánya miatt, s csak buzdíthatjuk e téren a fiatalságot az eszme megvalósítására, mert tekintve a kitűzött jótékony czélt, a közönség e hirt kettős örömmel fogadja, s a rendezendő mulatságot bizonnyára a legmelegebb pártolásban fogja részesíteni. — Helyreigazítás. Múlt számunkban „Öngyilkos csendőrőrsparancsnok“ czimü hírünkben sajtóhiba csúszott, amennyiben az öngyilkossá lett Gé vay János nem f a d d i, hanem paksi csendőrőrsvezető volt. v..&X- i
