Tolnamegyei Közlöny, 1893 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1893-04-23 / 17. szám

3 1891. április 23. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (17. sz.) 2. Mikor jelentkezett a földrengés? lehetőleg kö^épeurópai idő szerint. 3. Milyen természetű volt a föld mozgása? Megelőzte, kisérte, vagy követte- e valami földalatti moraj, melyből azonban megkülönböztetendő a netán lehulld táigyak által okozott zaj. Ismétlődött-e még a rengés és mikor? , 4. Milyen irányú volt a rengés? lehetőleg tár­gyak helyükből való kimozdulása alapján s ezen pon- nál ne felejtsük el, hogy tárgyak, vagy esetleg sze­mélyek is azon irányban buknak, a honnan a lökést kapták ; jegyezzük fel a viz kilocsanásának, a függő­lámpák lengésének irányát is. 5. Miből állott a földrengés hatása emberekre, állatokra, épületekre ? A netán tapasztalt károkat, ha csak lehet, rajz-vázlatban kérjük közölni. 6. Időjárás, aláírás. A jelen földinulás legkülső rengósi határát hazánkban körülbelül oly vonallal jelezhetjük, mely Barcstól Budapestre, innen Zilahon és Kolozs­váron át Nagyszebenig húzható: hogy azonban e vonalat egész pontosan megállapíthassuk, kérjük ezen tájakról esetleg a határozottan negativ adatokat is. A szives tudósításokat ezen czimen kérjük hoz­zánk juttatni: a Földrengósi Bizottságnak, Budapes­ten, földtani intézet Nándor u. 33. Előre is köszönetét mondva, maradunk kiváló tisztelettel Budapest 1893. Ápri 12-én Dr. Schafarzik Ferencz Dr. Szabó József m. k. osztálygeologus a földrengésí bi­a földrengésí bizottság zottság elnöke, előadója. MEGYEI IRODALMI CSARNOK. Bolygó csillagok. E czim láttára ne tedd félre szives olvasó e lapokat azt gondolván, hogy valamely astronomikus tudós értekezik a csillagászat egyik válfajáról. Ments Isten I Távol áll tőlem ismert türelmed ellen oly merényletet elkövetni. Beszélek ón is az égitestek­ről minden tudomány nélkül (azaz, hogy nem mintha nekem nem volna tudományom) illetve tudományos bonczolgatás mellőzésével. Csillagaim, melyek nem állandók, hanem csak holdak „fixxel“ bolyongnak; czéljukat az alábbiakból valahogyan kiböngőszheted. Remélem, miként mint éltesebb ember lesz tudomásod arról, hogy volt idő, melyben a felvilágo­sodás sugara még nem igen hatott az emberekre. Akkor még nem volt trafik, a végrehajtók jégre nem hajtottak senkit, a regálebérlők nem tekintették a községeket aranybányáknak, polgári házasságról Irányi bácsin kívül senkisem álmodozott — egy szó mint száz: homályos idő volt az. És ennek okáért Jupiter, a világ uralkodója, elhatározá, miként az embereket felvilágosodással szerencsélteti. Egybegyüjte tehát hót bolygó csilla­got s igy szóla hozzájuk: „Készüljetek és szánjatok le az emberekhez; minden napra 2 frt napidijatok Örömest találkozik az ember azok szemeivel, a kikkel jót tett. Ha igaz volna, hogy a szánalom és könyörület az önmagunkba szállás azon faja, a mely minket a szerencsétlenek helyére állít, miért nyernek azok tőlünk oly kevés enyhítést szomorúságukban? A tapasztálás hizonyitja, hogy a magunk iránti puhaság és elnézés egy és ugyanazon vétek a mások iránti durvasággal. Oly viszonyban lenni ellenségeinkkel, mintha egykor barátainkká és barátainkkal mintha egykor ellenségeinkké kellene válniok, sem a gyűlölet ter­mészete, sem a barátság szabályai szerint nincs; éppen nem erkölcsi elv ez, hanem politika. Ne tegyük azokat ellenségeinkké, a kiket job­ban megismerve barátainkká tehetnénk. Barátainkat oly biztos tapintattal kell megválasztanunk, hogy becsületük kezeskedjék arról, hogy nem élnek vissza bizalmukkal akkor sem, ha megszűnnének bará­tunkká lenni és hogy magukat nem teendik felel- messó mint ellenségek. A7, a ki várni tudja az óhajtott jót, nem esik kétségbe, hä az nem érkezik el; az ellenben, aki valamit nagy türelmetlenséggel vár, sokkal többet tesz hozzá önmagából, hogy sem eléggé meg lenne jutalmazva a siker által. A legjobban várt dolgok éppen nem teljesülnék, vagy ha igen, sem oly időben, sem oly körülmények és szabad útiköltségetek lészen. Én az embereket boldogítani akarom — és miután ők a szerencsét ajándékul kapván meg, nem tudják becsülni — tehát áruljátok nekik pénzért.“ Erre a hét bolygó hétféle árujával útra indult egy-egy szekrénykével és a legelső nagy városban házalni kezdett. „Értelmet vegyetek! vegyetek értelmet! — kiált az első — hasznát vehetitek, igen olcsó és szép jószág“ ; mire köznevetség támadt. — „Ven banya“ — gúnyolódik néhány ifjú uracs, kár, hogy már oly éltes!“ (Megjegyzendő, hogy a hét bolygó női ruhában járt.) Egy bölcs iskolába betévedve itt is elkiáltá: „vegyetek értelmet!“ — a hallgatók ne­vettek, a professor pedig szelenczójót röpítette fejéhez és a városból kiutasította. A város végén elébe jön a vámirnok: „Hóh, mi van a szekrényben?“ — „Értelem — értelem!“ — „Értelem! micsoda jószág az?! bizonyosan vámtilos — menjünk az elöljárósághoz. Az elöljáróság kérdó: „mije van önnek? — Értelem! — Micsoda értelem ? 1 Nekünk az elöljáróság számára elég értelmünk van, a képviselő testület és a lakosságnak pedig ily drága fénvtizési czikkre szük­ségük — nincs Jött a második csillag: „Vegyetek erényt, erényt vegyetek!“ Az emberek egymás között sugdosni kezdettek; ez bolond! — mondák; a gazdagok igy szóltak: „nekünk sok a bútorunk, hova tegyük az erényt? A szegények pedig: mit csináljunk mi szegények az oly becses jószággal, úgy sem hiszi senki, hogy bírjuk ? Jött a harmadik bolygó: „Egészséget vegyetek! Ehhez jöttek néhányan vásárolni, de nagyrészt olya­nok, kik egószségöket gyakran lábbal tiporták; ezek­nél azonban az áruezikk maradni nem akart. Kérdezték még néhányan, hogy mi az egészség? mivel él? hogyan kell vele bánni? Mire a bolygó igy válaszolt: „Az egészség mértékletesség; csak tiszta vizet iszik, rendesen fekszik, korán kell, tisztaság szerető. Rá sem hederitettek és az egészsé­get a városból elbocsájtották. A negyedik bolygó hosszú életet árult; kihez csak úgy tódult a nép. Néhány uzsorás az egész szekrényt meg akarta venni. A papság a megvett árunak tizedét kívánta dészmául; az elöljáróság azonban tanácsot tartott és bölcsen elhatározta, hogy miután a sírásó jövedelme a hosszú élet által meg­csappannék, tehát olyat venni tilos. Miután pedig a város elöljáróságának határozata az ország nagyjaira, stabilis tisztekre ős törvényhatóságokra ki nem ter­jed, ezek járultak a negyedik bolygó elé, kiknek ez imigyen válaszolt: „Szívesen szolgálnék önöknek hosszú élettel, de miután önök értelmet, erényt ős egészséget nem vásároltak, a hosszú életnek hasznát sem vehetik. Látván az ötödik, hatodik ős hetedik bolygó testvéreiknek kudarczát, hamarosan elsiettek a tisz- telettel, becsülettel és boldogsággal. És e három áru között történik ez, hogy valami rendkívüli örömet okoznának. Az élet nagyon rövid volna, ha csak akkor ér­demelné e nevet, mikor kellemes; ha mindazon órá­kat ö'Szefüznők, a melyeket kedvteléssel töltünk el, nagy számú években alig élnénk nehány hónapot. Minden szenvedély hazug; a mennyire csak lehetséges, álarezot visel mások szemei előtt s titko- lódzik. Nincs vétek, a mely nem lenne ál-hasonla- tosságbm valamely erónynyel s azzal ne segítené elő magát. Nem igen van eset, hogy azt mondhassa az ember: dicsvágyó voltam; vagy éppen nem vagyunk azok, vagy mindég azok vagyunk. Eljő azonban az idő, midőn azt mondjuk: szerettünk. Nagyon szellemtelennek kell lennünk, ha a sze­relem, a gonoszság, a szükség nem talál nálunk szellemet. Vannak helyek, a melyeket bámulnak, vannak mások, a melyek megindítanak bennünket ős a hol élni szeretnénk. ügy hiszem vannak helyek, a melyek szelle­münket, kedélyünket, szenvedélyünket, hajlamunkat ős érzelmeinket befolyásolják. Az ember a szerelmen kezdi s az ambition végzi s gyakran nem talál nyugodtabb helyet a sírnál. sajnos, azóta itt a sárgombóczon ritka, mint a fehér holló. Szerencsétlen küldetésükről a hót bolygó hűsé­gesen referált be Jupiternek. Hogy azonban két fo­rintos napidjjukat elnyerték-e vagy tem — daczára fáradságos kutatásomnak — nem sikerült megtudnom. Báttaszéki M. KÜLÖNFÉLÉJE _____ — Előléptetés. A m. kir. pénzügyminiszter Fövényessy István szegzárdi pénzügyi fogalmazót segédtirkárrá léptette elő. — Közjegyzői helyettes. A pécsi kir. közjegy­zői kamara, Madarász János tamásii királyi közjegyző általános helyettesévé, dr. Szopek Gá­bor tamásii ügyvédet rendelte ki. — Hymen. Ifj. K rámol in Emil eljegyezte báró Popp Leonidás, valóságos belső titkos taná­csos, altábornagy s a király volt főhadsegéde leányát, Emilia bárókisasszonyt. — Dr Szabó Gyula, a szegzárdi kir. törvényszék újonnan kinevezett bírája, folyó hó 22-én kezdette meg hivatalos működését. — Eljegyzés. Gyük Ferencz, a szegzárdi kir. törvényszék fiatal tehetséges aljegyzője a napok­ban jegyezte el Etl József szegzárdi mérnök sze- retetre méltó kedves leányát, Válőria urhölgyet. Gratulálunk a boldog jegyespárnak. — A tisztviselők útadója. A kereskedelmi mi­niszter egy legújabb rendelete szerint a tényleges szolgálatban álló és nyugdíjazott állami és közigaz­gatási tisztviselők, a néptanítók, körjegyzők és a törvényhatósági joggal felruházott városokban állan­dóan lakó lelkészek terhére a törvényhatósági joggal felruházott városokban az illetményük után járó kereseti adó alapján 1891 ős 1892. évekre előirt útadó leírandó s az általuk már befizetett útadó összegek rőszökre visszafizetendők. — A tanítói kar figyelmébe. Tudvalevőleg álta­lános panasz merült fel a tanítói körökben, hogy fi­zetősök helytelenül vétetett fel az uj tanítói nyugdíj­törvény életbeléptetésekorl Megbízható forrásból most arról értesítettek bennünket, hogy ebben az ügy bén legközelebb a vallás- és közoktatásügyi m* T *. rendeletet fog kibocsátani, melylyel megszünteti eddigi jogos panaszokat. — Vizsgaletétel. Pribenszky Lajos szeg­zárdi kir. törvényszéki dijnok az elmúlt hét folya­mán a pécsi kir. Ítélőtábla vizsgálóbizottsága előtt a telekkönyvi vizsgát sikeresen letette. — Adótiszti vizsga. Tóth Zsigmond szeg­zárdi m. kir. pénzügy igazgat ósági számgyakornok f. hó 20-án a helybeli pénzügyigazgatóságnál jó siker­rel tette le az adótiszti vizsgát. — Kérelem. Az „Egyesült Szegzár d- Tolnamegyei Nőegylet“ választmánya kér­vényt intéz Szegzárd nagyközség képviselőtestületé­hez, hogy jövőben, ha az egyesület a „Szegzárd Szálló“ dísztermében mulatságot fog rendezni, a termet mérsékelt dijért engedje át. — Segély a megyei ipariskoláknak. A vallás­ős közoktatásügyi miniszter a szegzárdi ipariskolának 400 frt, a dombóvárinak 350 frt, a paksinak 200 frt, a tolnainak 186 frt, a báttaszékinek 125 frt és a dunaföldvárinak 178 frt államsegélyt küldött. — A remete kápolnai ájtatosság. Múlt szombaton tartatott meg a szép fekvésű remete kápolnánál a szokásos első tavaszi ájtatosság. Ezután minden szom­batom ős Mária ünnepen egész Szent-Mihály napig lesz a kápolnában isteni tisztelet ős egyházi szónok­lat, melyet Mikó György újvárosi plébános, mint a remete kápolna lelkésze, fog tartani. — Majális. A szegzárdi intelligens ifjúság kö­rében erős mozgalom indult meg az iránt, hogy a tavasz folyamán a tolnamegyei tüzkárosultak javára a vámházi erdőben majálist rendeznek. Az eszme va­lóban életre való annál inkább, mert Szegzárd kö­zönsége már évek óta kénytelen nélkülözni az ily kedélyes tavaszi mulatságokat épen a rendezésre való vállalkozás hiánya miatt, s csak buzdíthatjuk e téren a fiatalságot az eszme megvalósítására, mert tekintve a kitűzött jótékony czélt, a közönség e hirt kettős örömmel fogadja, s a rendezendő mulatságot bizonnyára a legmelegebb pártolásban fogja része­síteni. — Helyreigazítás. Múlt számunkban „Öngyil­kos csendőrőrsparancsnok“ czimü hírünkben sajtóhiba csúszott, amennyiben az öngyilkossá lett Gé vay Já­nos nem f a d d i, hanem paksi csendőrőrsve­zető volt. v..&X- i

Next

/
Oldalképek
Tartalom