Tolnamegyei Közlöny, 1893 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1893-04-23 / 17. szám

4 1893. április 23. — Állomás megnyitása. Az árviz következtében eddig a dombori (Tolna) gőzhajó állomás be volt szüntetve. A Dunagőzhajózási társulat most arról értesíti lopunk által is a nagy közönséget, hogy a nevezett állomást folyó hó 17-én úgy a személy, mint az áruforgalom részére megnyitotta. — Esküvő. Csapó László székesfehérvári csendőrőrsparancsnok múlt szombaton esküdött Szeg- zárdon, a belv. rk. templomban, örök hűséget meny­asszonyának, Hubert Paula kisasszonynak. Nász­nagyok voltak: Mikó György újvárosi plébános és Buday Gyula szegzárdi csendőrhadnagy. — A veszprémi tűzvész alkalmával Karg Károly volt szegzárdi, jelenleg veszprémi m. kir. pénzügyigazgató is nagy kárt szenvedett, mert azon ház, melyben lakott, szintén a pusztító vész marta­léka lett és nevezett pónzügyigazgatónak mindene bennégett. — Helyiérdekű vasút. A magyar általános hi­telbank a m. kir. államvasutak Hidegkut-Gyönk állo­másától kiágazólag a Tamásiig vezetendő helyiér­dekű vasútvonal kiépítésére a biztosítékot letette s igy a nevezett vasútvonal építősét nemsokára meg fogják kezdeni. — A dunaföldvári népbank ismét szép tanú- jelét adta nemes gondolkodásának és elismerésre méltó humanismusának. A Bölcskét ért tüzeset alkalmából nemcsak az elsők közt volt, kik segélyt nyújtottak, hanem a szerencsétlen tüzkárosultak fel- segélyezésére oly actiót indított meg, mely fölötte meg­érdemli a dicséretet. Meleghangú felhívást bocsátott ugyanis ki, melyben ecsetelve a bölcskeiek nyomorát, segélynyújtásra hívja fel az összes magyar- országi pénzintézeteket. Reméljük, hogy a szívből jött szó szívhez is talál s hazai pénzintéze­teink vetekedve foguak sietni, hogy a szerencsétlen bölcskeiek sorsán enyhítsen. Adományok a duna­földvári népbankhoz czimzendők. 0 — Szegzárd tűzveszélyben. Tegnap délelőtt pont tiz órakor a református templom harangjai tü­zet jeleztek. Az országban előfordult számos és vég­zetes tüzesetek rémitő félelmet keltettek a városi lakosságban, úgy, hogy a fél város az első vószjelre az utczákon termett § aggodalmas arczczal várta a történendőkét. A tűzoltóságnak Takler József városi biró ur buzgólkodása folytán, a kellő számú fogatok rögtön rendelkezésére állottak, úgy, hogy nem tellett bele öt perez, derék tűzoltóink négy tel­jesen felszerelt géppel láthattak munkához. A lakos­ság a vizet kellő mennyiségben szállította, hozzá­járult még, hogy az égő házak közvetlen szomszéd­ságában cseréppel fedett ház volt, s igy daczára az óriási szélviharnak, a tűzoltóság nagy erőfeszítésének sikerült harmadfél órai munka után a tüzet helyhez kötni s ez által Szegzárdot Veszprém sorsára jutás­tól szerencsésen megóvni. Dőry László főszolga­bíró, Rassovszky Julián szolgabiró ős Buday Gyula csendőrhadnagy czólszerü intézkedései is hozzájárultak a tűzvész szerencsés elfojtásához. — A tűz oly rohamosan borította lángba a két házat és a melléképületeket, hogy az állatokat sem lehe tett megmenteni. Ugyanis Bors Józsefnek egy szép lova égett az istállóban. — Az „Egyesült Szegzárd-Tolnamegyei Nőegy­let“ legutóbb tartott választmányi ülésén uj tagokul felvette a következőket: Özv. Dü'bacher Pálné, Schmidegg Mórné, Hirschfeld Ignáczné, Tausig Adolfnő, Salamon Jakabné, Groszmann Mórnő, özv. Tóth Jánosné, Ferdinánd Józsefné, Schubert Jánosné, ifj. Máyer Józsefné. Ferdinánd Béláné, Markó Gusz- távné, Török Béláné, Steiner Károlyné, Walter Ká- | rolynó, Antal Ferenczné, özv. Bencze Póterné, Ungár Simonnő, Leitersdorfer Józsefné, Boschán Árminná és Tóth Vilmos. — Italmérési panaszok. Wekerle Sándor mi­niszterelnök, mint pénzügyminiszter terjedelmes kör­rendeletét intézett a pénzügáigazgató ágokhoz, mely­ben az italmérési, jogosultságok ügyében felmerült sokoldalú panaszokra hívja fel az igazgatóságok figyelmét. A pénzügyminiszter ezeknek véget vetendő, szigorúan meghagyta az igazgatóságoknak, hogy kellő figyelemmel legyenek különösen mindazokra, kik 1892. év végével már italmérési jogosultsággal bírtak; egyúttal megtiltotta, hogy idegeneknek, illetőleg nem magyar alattvalóknak ital mérési jog egy talán adassék. A panaszos ügyek végleges elintézését a miniszter magának tartotta fenn. __ Ünnepély. A „Tolnai csolnakázó egyesület“ ta gjai elhatározták, hogy május hó 23-án ünnepé­lyesen fogják a holt Dunában a kellemes vizsportot megkezdeni. — Hitközségi ülés. A szegzárdi rk. hitközség tanács és iskolaszék folyó hó 16-án, a városháza kis­termében Hanny Gábor apát-plébános elnöklete alatt tartott ülésén több fontos ügy nyert elintézést. Olvastatott az uradalmi felügyelőségnek f. évi április hó 7-őn 293. sz. a. kelt átirata, melyben a hitk. ta­nács- és iskolaszékkel, a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletét közli, melynek értelmében fel- . hívja a hítk. tanácsot és iskolaszéket, hogy a lehető legrövidebb idő alatt nyilatkozzék: vájjon a vallás- és közoktatásügyi miniszternek 1891. évi 57,747. sz. a. kelt intézményében, minden magyarázat és fentar- tás nélkül, tehát feltétlenül megnyugszik-e a szóban forgó 2ls21/i2oo holdnyi Sármeder ingatlant feltét­lenül elfogadja-e annak kijelentésével, hogy az urodalom ezen felül az iskolának sem építési, sem főn tartási költségeihez, sem kegyúri, sem bármely más minőség­ben és czimen hozzá nem járul? Ezen át­iratra a hitközségi tanács egyhangúlag azt határozta, hogy ily feltételek mellett a felajánlott 21821/1200 holdnyi ingatlant nem fogadja el. Egy felmerült esetben a hitközségi tanács Fejős Imre hitk. tag alapos indokolása után egyhangúlag kimondotta, hogy a„Visita canonic a“ intézkedéseihez, az egyház- megyei hatóság által jóváhagyott adókulcshoz és az eddig követett gyakorlathoz képest ezután is házas­párokra és félpárokra veti ki az 1 frt 50 kr. alap­adót. Tudvalevőleg a hitközségi tanács 50—50 frt tiszteletdijat szavazott meg a kőt hitoktatának, s ezt a határozatot az egyházmegyei hatóság a bemutatott leirattal jóváhagyta. Az elnök bejelentette, hogy a múlt ülésben hozott határozathoz képest az adóhát­ralékosok névjegyzékét az elöljárósággal átnézték. A hitk. tanács az elnöki jelentést tudomásul véve, el­határozta, hogy a mintegy 7000 frt iskolai adóhát­ralékot haladéktalanul átadja behajtás végett a köz­ponti járás főszolgabírójának. Mikó György társ­elnök és az újvárosi iskolák igazgatója a tanácscsal bővebben ismertetvén Koszorú István újvárosi kántor-taniíó nyugdíjaztatási ügyében történteket, előadta, hogy Koszorú István a jövő tanév előtt nyugdíjba óhajt lépni, miért is ő már az egyházme­gyei hatóságnál megtette ez ügyben a kellő lépése­ket. Ezeken kívül még néhány kérvényt és folyó ügyet tárgyalt a tanács, melyeknek elintézése után az ülés véget ért. — Tolvaj humor. A. I. ur pár hét előtt elvesz­tette a bartinai alsó szőlő-u'on piros — ugyan nem bársony, hanem bőr bugyellárisát, a melyben több pénz volt, mint egy száz forintos bankó s a becsü­letes megtalálónak 40 forintot Ígért — a mint mindezt már lapunkban is közöltük. Most a piros bugyelláris tegnapelőtt megkerült. A dolog úgy tör­tént, hogy a megtaláló, ki nem becsületes ugyan, de e helyett nem szűkölködik humor nélkül, a tárczát posta utján Takler biró úrhoz küldötte, bankók he­lyett egy öreg bötüs levéllel bélelten, melyben tisz- tölettel kéri, hogy adja át azt tulajdonosának, a kinek köszönetét mond, hogy pénzét elvesztette s azzal vigasztalja, hogy jó helyre jutott. Mondja még valaki, hogy nem haladunk, mikor egy paraszt tolvajban is ennyi szellem van, a mennyi becsüle­tére válnék egy Budapesten praktizáló nemzetközi zsebmetszőnek is. — Kipusztitott gyümölcsöskert. Általánosan hi­res volt a simontornyai barátok kertje nemesfaju gyümölcseiről, és a dúsan termő gyümölcsfákat most a zárda gvárdiánja sorra kivágatta csak azért; mert tavaly gyakran tolvajok látogattak be a zárda kert­jébe és a gyümölcsöt alaposan megdózsmálták. Ezután tehát a gvárdián boszuja miatt sem a barátok, sem a tolvajok nem ehetnek gyümölcsöt a zárda kertjéből. — Jogtalan megtartás czimmel a „Szekszárd Vidéke“ 15. számában a valódi tényállásnak épen meg nem felelő közlemény jelent meg. Nehogy ne­vezett lap jelzett hírének hitel adassék és ez által a nagy közönség félrevezettessék, szolgáljon tájékozá­sul a valónak teljesen megfelelő tényállás. Az 50 irtot nem Lusztig Ignácz, hanem Farkas Bernát küldötte Schlesinger Ernőhöz felváltás végett, ez utóbbinak Farkas Bernát 49 frt ős 80 krral tarto­zott; ős miután ezt meg nem kaphatta tőle — te­kintettel arra, hogy a Farkastól járó pénz nem sa­játja, hanem rábízott pénz volt — az ötvenest talán mégsem egészen jogtalanul tartotta meg Schlesinger Ernő, amint azt elég tévesen a „Szekszárd Vidéke“ közli s igy a bűnvádi feljentősnek valami szörnyűsé­ges romboló hatása sem fog lenni. — Halálozás. A következő gyászjelentőst vettük: Alulírottak szomorodott szívvel jelentik a forrón sze­TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (17. sz.) retett és felejthetetlen anya, illetve anyós ős nagy­anya: Özv. Alsó- és Felső-Eöri idősb Özv. Pa ál Józef né született: nemes-kóri Gálovits Rozá­liának, a halotti szentségek ájtatós felvétele ős rövid szenvedés után folyó évi április hó 20-án, és­teli fél tiz órakor, életének 71-ik évében történt gyászos elhunyták A boldogult hült tetemei f. évi ápril hó 22-én d. u. 3 órakor fog a róm. kath. egy­ház szertartásai szerint ünnepélyesen beszenteltetni és a közös sirkertben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szentmise áldozat, f. évi április hó 24-őn délelőtt 10 órakor fog a helybeli plébánia templom­ban az Egek Urának bemutatni. Dombóvár, 1893. ápril 21-én. Áldás és béke legyen vele ! Paál József mint fia. Paál Józsefné szül. Kölgyessy Mariska mint menye, Paál Annus mint unokája. — Iskolai vizsga Jegenyósen. Bezeródj An­dor cs. és kir. kamarás Jegenyés pusztáján a mo­dern követelményeknek mindenben mefelelő minta iskolát tart fenn, hogy cselédjeinek gyermekei a ne­velés és oktatás áldásaiban részesüljenek. Ebben az iskolában folyó hó 20-án tartatott meg a vizsgálat Péchy József tolnai prépost-plébános és kerületi tanfelügyelő elnöklete alatt. A vizsga iránt nagy érdeklődés nyilvánult, a mennyiben arra a vidékről is sokan jelentek meg. Az érdeklődők örömmel ta­pasztalhatták, hogy az iskola vezetője. Chityil Pál tanító és Fehér Márton hitoktató derekasan megfeleltek nemes hivatásuknak; mert oly szép si­kert produkáltak, melyhez őszintén grátulálunk. A hallgatóságot különösen meglepték a kis pusztai ta­nulók bátor s ügyes feleleteik, főleg gyönyörű Írá­saik. Az elnöklő prépost a vizsga végén szép beszé­det intézett a tanulókhoz, majd Mikó György szegzárd-ujvárosi plébános kiosztotta köztük a vizs-. gaajándékokat. A fényesen sikerült vizsgát lakoma követte a nagy nevű főur kastélyában, melyen az első tósztot Péchy József prépost mondotta a távol levő nemes s áldozatkész házigazdára. Mikó György plébános szellemes tósztban éltette Gaval­lér György kasznárt, Fehér Márton ferencz- rendü áldozárt és Chityil Pál tanítót, Várkonyi Sándor pedig sikerültén köszöntötte fel Mikó Györgyö t. — Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a belv; plébánia javadalmához tartozó, a vasúti ut mellett, a Dobos-utcza sarkán fekvő kültelek folyó hó 23-án, azaz ma délután 4 órakor a plébánián árverés utján két részben, házhelynek eladatik. Az árverezők 100 frt bánatpénzt tartoznak letenni. — Fölvétel a budapesti cs. és kir. hadapródisko­lába. A budapesti cs. és kir. gyalogsági hadapród­iskolába az 1893—94-iki tanévre, az I-ső évfolyamra 100 növendéket, a II., III. és IV. évfolyamokra pedig annyit vesznek föl, a hány hely üres lesz. Már be­sorozott pályázók nem vehetők fői. A megfelelő elő­képzettség minden folyamodónak iskolai bizonyít­ványokkal és fölvételi vizsgálat letételével kell ki­mutatnia. A folyamadók iskolai bizonyítványainak legalább elégséges eredményüeknek kell lenni, a felvételi vizsgálatot német nyelven kell letenni, de a magyarnyelvű iskolából, kikerült pályázók magyarul is pályázhatnak. Leczke- pénzül katonatisztek fiai évenkint 12 frtot, tartalé­kos és szolgálaton kívül tisztek, államhivatalnokok és állami szolgák fiai 60 forintot, másbk 120 forintot fizetnek. Ellátási dij mncs. A folyamodványokat leg­később julius 25-kéig kell a hadapródiskola parancs­nokságához benyújtani. — Karmester. Mi^ta a két Garay testvér egymással meghasonlott és külön, külön zenekart alakított, azóta Garay Ferkó ős Garay Lajos czigányprituások erős versenyt fejtenek ki, hogy egy­mást zenei képesség tekintetében túlszárnyalják. En­nek a versenynek a kifolyása az, hogy Garay Lajos zenekarához megnyerte az országos nevű Rá ez Guszti czigányprimást, ki egyúttal a zenekarnak karmestere is lesz. Rácz kitűnő játékát általánosan dicsérik. — Az elpáholt gottschéber. Múlt szerdán az egyik helybeli kávőházban vigan húzták a czi- gányok a jó magyar darabokat s midőn a mulató vig társasaság már eloszlott, a czigányok kezdettek mulatni és a jelen volt gottschébert bizonyos diffe- rencziák miatt jól elpáholva, a pincíórrel kitótették a friss levegőre, hol az elszédült gottschéber csakhamar magához tért ős hazamenve, megfogadta, hogy többé nem vitatkozik a czigányokkal.- Vigyázzunk a hamura. Ápril 13-án volt az a nagy szélvész, melynek másnap estig Magyarorszá­gon százezernyi vagyon sirt utáua. E nap reggelén

Next

/
Oldalképek
Tartalom