Tolnamegyei Közlöny, 1893 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1893-05-21 / 21. szám

— Betörés. A múlt napok egyikón éjféli egy órakor Várdombon ismeretlen „jó firmák“ álkulcscsal kinyitották az egyben községi tanácsteremül ős jegyzői irodául is szolgáló posta-helyiséget és ott sans géné gyertyát gyújtva, mindent össze-vissza hánytak ós a posta-csomagok között turkáltak, de a kőt éjjeli őr neszelőse által megriasztva — mindössze egy pár 6 frt értékű czipőt vivón magukkal — az éj sötétében elinaltak. Az éjjeli őrök űzőbe is vették a községháza udvarából kisompolygó 3 ismeretlen egyént, de csakhamar nyomukat vesztették. A báttaszóki csendőr-őrsparancsnok egy kóborczigányban gyanítja az egyik tettest ős ennek révén a másik két czin- kostársat is kinyomoztatni reméli.

— Vadászat. Napirenden van, hogy éretlen gyerekek ős suhanczok minden engedelem nélkül a szegzárdi polgári vadásztársulat által bőreit vadász- területen barangolva, Flobert puskával irgalmatlanul pusztítják az apró őneklőmadarakat s ezen serdülő nimródokat a sport szenvedély már annyira vakmerőkké tette, hogy társulati tagokkal szemben, — kik a tilalomra figyelmeztetik — kvalifikálhatlan hetyke flczkómód viselkednek. E tekintetben különösen kiválik Dánóczi Fstván szolgabirósági dijnok, ki elbizakodottságában már annyira vitte, hogy nem elégszik meg apró madarakkal, hanem az általános tilalmi időben nyulpecsenyőre is vadász. Hanem az ipsét a nemezis utolérte, mert éppen a napokban, midőn nyu- lat lőtt, a határcsősz több polgár ember jelenléteben tetten érte. Most egy kissé lehűlt a tüzvórü fiatal nimród s mint halljuk, a társulati elnök urnái ri- mánkodva egyezséget ajánl. De nem oda Buda! Itt szigorú ítéletre van szükség és a társulat hiszi, hogy a főszolgabiró ur ez esetben ismert erőlylyel fog eljárni. A társulat pedig ez utón figyelmeztet mindenkit, hogy bérelt területén senkinek meg nem engedi, hogy Flóbert puskával különösen az apró éneklő madarakat pusztítsa.

— A szegzárdi tűzoltóság folyó évi junius hó 25-kőn a vámházi erdőben a tavalyihoz hasonló nép- mulatságot rendez.

— Öngyilkos. Somogyi István ev. ref. tanító neje, született Kovács Ilona e hó 10-ón halántékon lőtte magát ős szörnyet halt. A szerencsétlen asszony azért vált meg az élettől, mert férjével folytonosan viszályban ólt.

— Tűz. Báttaszőken Rigí József temető-utczai nádfedelü háza ismeretlen okból kigyult ós csakis a tűzoltóság szorgos működésének köszönhető, hogy a tűz tovább nem terjedt.

— Permetező gépverseny és vásár. Nits István szőlészeti felügyelő ós .filloxerabiztos f. hó 22-ón d.

u. 4 órakor a városháza udvarán eladással egybekötött permetezőgép versenyt rendez, melyen bármely kereskedő vagy rózmives az általa eladás végett raktáron tartott vagy készített gépjeit bemutathatja. Ezen versenyen bárki is rósztvehet*

— Tüzrendészeti vizsgálat. Szegzárdon a tüz- rendószeti vizsgálatot a legszigorúbb ós legkorrektebb módon már befejezték ős mintegy 700 helyen találtak tüzrendészeti szempontból kifogásolni valót, melyeknek haladéktalanul leendő megszüntetésére T aki er József, városunk erélyes bírája, felhívta az illető háztulajdonosokat, kik közül a felszólításnak engedve, mintegy háromszázan teljesítették is kötelességeiket, mig a többiek további intézkedés végett átadattak a központi főszolgabírói hivatalnak. Hogy mennyire szükséges a hanyag háztulajdonosokkal szemben a legszigorúbb eljárást foganatosítani, azt a gyakori tüzesetek hangosan sürgetik.

— Betörések. Minapában Aparon több présházat feltörtek, s a hol találtak bort, azt vagy jól megdőzsmálták, vagy az egész borkószületet elvitték. A gonosz betörők nyomára még eddig nem akadtak. — E hó 7-én pedig Pakson C s u k 1 y Ignácz nyugalmazott szolgabiró éléskamráját törték fel ismeretlen betörök ős két sonkát, 14 darab

szalonnát tolvajoltak el.

—„Halálozás. Szerényi Gyula, tolna-závodi plébános, a volt tolnamegyei kir. ügyész Szerényi Kálmánnak öcscse, f. hó 18-án hosszas szenvedés után meghalt.

— Nyári mulatóhelyiségek megnyitása. Tóth Gyula, a „Szegzárd szálló“ bérlője pünkösd másnapján nyitja meg Garay Ferencz kitűnő zenekara közreműködése mellett ujonan elkészített nyáií helyiségét. — Mutschenbacher Ödön vasúti nyári vendéglőjét pedig pünkösd első napján nyitja még s tudatja a nagyérdemű közönséggel, hogy nála naponta friss kőbányai sör, jó borok, hideg ős meleg ételek kaphatók.

1893- május 21. _____________

— Műkedvelői előadás. A bonyhádi műkedvelők a tolnamegyei tüzkárosultak javára Bonyhádon, 1893. évi május hó 22-ón az „Arany Oroszlán“ szálloda nagytermében tánczczal egybekötött műkedvelői előadást rendeznek a következő műsorral: „Hármas szövetség“ vígjáték 1 felv. irta Farkas László. Személyek: Margit, Perczel Teréz. Olga, Halász Emilia. Aranka, Treiber Margit. Rótfalvy Zoltán, Lippich Zoltán. Történik: Budapesten. „A bál király nő“ vígjáték 1 felv. irta Bérezik Árpád. Személyek : Füleky Belizái*, Treiber János. Natália neje, Lengyel Ilona Josefin leányuk, Perczel Emma. Szabó Elemér, dr. Pottyondy Béla. Fodor Tasziló, ifj. Halász Géza. Temesy Laczi, Stolczenbach Gyula. Gyarmathy Pista, Reitberger István. Kereszty Ábris, Szepessy Kálmán. Jeán, *** Történik: A fővárosi vigadó tár- solgótermében. Helyárak: a 3 első sorban 1 frt 50 kr, a többi sorokban 1 frt, karzat 50 ki*, deákjegy 30 kr. Kezdete 8 órakor. Jegyek az előadás napján délután 5 órától a pénztárnál válthatók.

— A paksi kath. legény-egylet f. évi május hó 22-én Mádi Kovács János kertihelyiségóben saját pénztára javára tánczmulatsággal egybekötött műkedvelői előadást rendez, mely alkalommal színre kerül: „Vissza a műhelybe! Színmű négy felvonásban. Irta: Bodnár Zsigmond. Személyek: Ömbölyi Mátyás szíjgyártó mester, Tumpek Pál. Olga, neje, Scheit Anna. Ilonka, leányuk, Kródi Erzse. Csepreghy Dániel, öreg iparos, Kovács Sándor. Menyus, Szabó Ferencz. Endre, Huff Antal. Albert, Osztermájer Pál iparos Dalnoky Alfréd fizetős nélküli másoló Írnok, Náray János. Hamvas János pénzügyi tanácsos, Stefánics János. Ügyvéd, Schendtner István. Végrehajtó, Tumpek Imre. Idő: jelenkor. Helyárak: Ülőhely 60 kr., állóhely 40 kr. Felülfizetések köszönettel fogadtattalak és hirlapilag nyugtáztatatnak. Kedvezőtlen idő esetén az előadás május 22-ót követő vasárnapon fog metartatni.

— Eltűnt a Duna hullámaiban. Dombon alatt minap nagy szerencsétlenség történt. Ugyanis egy kis ladikon öt tolnai asszony ős egy kis gyermek akart a Dunán átkelni, de az ügyetlen kormányos neki vitte őket egy vontató hajónak, mire a ladik felburult ős a bennülők a vízbe estek. Az asszonyokat a kis gyermekkel együtt sikerült kimenteni, azonban Prajda István kormányos nyomtalanul eltűnt a hullámokban.

— A ragadós tüdölob kiirtása. A szarvasmarhák közt országszerte pusztít a ragadós tüdőlob s ennek gyökeres kiirtása végett a földmivelósügyi miniszter a közoktatásügyi miniszterrel egyetórtőleg felhívta az egyházi főtanhatóságokat, hogy a lelkészek ós tanítók tudassák a néppel, hogy megbetegedett állataikat azonnal jelentsék be az elöljáróságnál. Ezen esetben a hatósági szakértő az állatot díjtalanul vizsgálja meg, szükség esetén levágatja s a birtokosnak levágott állataiért kártalanítást ad azonnal készpénzben. Ha azonban a betegséget a birtokos eltitkolja, nem részesül kártalanításban, de még büntetést is fizet. A földmivelési miniszter egyúttal felhívja a közönséget, hogy állatait az illető gazdasági egyesületek utján szerezze be.

— A fészkezö gyermekek. Múlt héten több szegzárdi fiú a közeli várni erdőben fészkezni ment. Egy hatalmas jegenyefán csakhamar fel is fedeztek egy szarkafószket, melynek elpusztítására felmászott a legbátrabbik, de midőn már közel volt a fészekhez, erejét vesztve, megcsúszott és alázuhant. A szerencsétlen fiút fólholtan szállították haza.

— Elismerés. A magyarországi néptanítók ős tanítónők hálájok és elismerésük jeléül arauytollal tüntetik ki Lakits Vendel fő- és szókvárosi igaz- gató-tanitót, ki, mint az országos tanítói bizottság elnöke, a tanítóság, anyagi helyzetének érdekében odaadással küzdött. Az aranytoll költségeinek fedezésére a „Népnevelők Budapesti Egyesülete“ országos gyűjtést indított meg. — A „Szegzárdi központi tanitóegylet“ f. hó 18-án tartott választmányi ülésében e czélra az egyesület pénztárából 2 frtot szavazott meg s az egyletnek küldött gyüjtőivet köröztetni fogja az egyesület tagjai között.

— Difteritisz. A difteritisz Szegzárdon, úgy látszik, állandóan befészkelte magát. Nem múlik el hót, hogy egy-kót ártatlan gyermeket ne ejtene áldozatul. Sok esetben a tudatlan polgári osztályhoz tartozó szülőket vétkes gondatlanság terheli, kik csak akkor fordulnak orvosi segélyért, midőn már késő.

— Majális. A szegzárdi polgári leányiskola növendékei folyó hó 18-án délután a várni kis erdőben majálist tartottak. A növendékek tanítónőik vezetése alatt vonultak ki együttesen az erdőbe, hol a ter- I

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (21. sz.)

5

mőszet lágy ölén csakhamar megkezdődött a táncz, mely némi megszakítással az esti órákig vidám hangulatban folyt. A szülők és felnőttek közül is többen részt vettek a növendékek mulatságában.

— Révátkelés. Sok szerencsétlenség megszüntetése végett a kereskedelmi miniszter engedélyt adott Mohács nagyközségnek, hogy a város és a mohácsi sziget között ezentúl propeller segélyével közvetíthesse az átkelést. A város 10 évre nyert jogot a vámszedósre.

— „Sohasem halunk meg!“ Ezt kurjongatták vig mulatozás közben a szakcsi korcsmában a bortól felvehült polgárok, inig Gőgös Mihály össze nem veszett Károlyi Istvánnal. A veszekedősnek szomorú vége lett, a mennyiben Gőgös Mihály fejszével rohanta meg ellenfelét s ezt agyonütötte. A gyilkost letartóztatták.

— A táncz vége. Tüskei tolnamegyei pusztán Funtek György ős Farkas József kanászok azon vesztek össze, hogy melyikök tudja jobban eljárni a kanász-tánezot. Táncz közben a két versenytárs összeveszett ós Feri Istvánt, kinél a tánezversenyt tartották, úgy össze-vissza ütötték, gázolták, hogy az rövid szenvedés után meghalt. A tetteseket a bíróságnak átadták.

— A 25 kros, I frt 50 kros, 2 frtos és 3 frtos ezüstpénzek beváltását a pénzügyminiszter meghosz- szabbitotta egy hónappal; a mennyiben ez évi julius hó 31-ig fogadják el még az egyes adóhivatalok e fajta ezüstpénzeket akár beváltás-, akár fizetóskópen.

— Iskolai zárvizsga. A paksi községi iskolában f. hó 6-án a délelőtti órákban tartatott meg ns. Spiesz I. apát ur, iskolaszéki elnök vezetése mellett az évi zárvizsga, először a fiúosztályokban, melyeket Komlossy A. tanító oktatott, azután a Jurisics Julia kisasszony, oki. tanítónő vezetése alatt álló leány osztályokban. A vizsgálat első tárgyát mindkét iskolában a róm. kath. növendékek hittana képezte, mely az által tűnt ki, hogy a hitoktató Gosztonyi I. fiatal lelkész ur nem annyira — mint e tárgynál igen gyakran történni szokott — a gyermekek előtt órthetlen -száraz dogmákat fejtegette, mint inkább igen helyesen a bibliai történetekre alapította hitoktatását, minek az volt a természetes következménye, hogy a növendékek igen szépen ős értelmesen felellek. A többi tantárgyakban is igen szép ered mén vt mutattak fel a tanítók. Az egész viza:.*- !r benyomást gyakorolta a hallgatóra. Ma(*;<* & termek igen tiszták, csinosak és kellőképen vannak felszerelve; a tanulók úgy Komlóssy ur, mint a kisasszony osztályábam jól vannak fegyelmezve, rendhez szoktatva ős oly szabatosan, szépen ős értelmesen feleltek, hogy az ember méltán csodálkoz- hátik rajta, ha tekintetbe vesszük, hogy az iskola- látogatás itt is igen rendetlen és nagyon sok az igazolatlan mulasztás. E tekintetben neveli a rendetlenséget ós felette megnehezíti a tanítók helyzetét az, hogy a szabályszerűen kiirt igazolatlanul mulasztó gyermekek szüleit ez iskolánál is, úgy mint a többieknél, a tanítókhoz küldi a városi biró oly ezélból, hogy ők utólagosan igazoltaknak jelentsék ki a mulasztásokat. Az egész vizsgán csak az tűnt fel, a mi kifogásolható, hogy a nem katholikus gyermekek vallásoktatásban nem részesültek; továbbá nem helyeselhető, hogy bár más felekezetüek is járnak és az iskola községi jellegű, mégis határozottan katholikus jellegű imával, az „Üdvözlégy Máriá“-val ós keresztvetéssel kezdték ós végezték is a vizsgákat. Szerintünk tisztelet illeti minden ember meggyőződését kivált hitdolgában; a mellett épen az képezi a községi iskola egyik czólját, hogy félretéve a félekezeti korlátokat, arra vezesse növendékeit, hogy nem nézve senki felekezetisőgét, egymásban az Isten képére teremtett embert tanítsa tisztelni, becsülni ós a Jézus tudománya szerint egymást testvérként nevelni akármely felekezethez tartozik is valaki. Ily szempontból tekintve a községi iskolát, nagyon is kívánatos volna, hogy az nagyobb pártolásban részesülne, mint az nálunk általában töztónik; nem akadályokat kellene a tanítók útjába gördíteni s ezzel megbénítani magát a községi iskolát említett hivatásának teljesítésében, a mint ezt egyesek nagy kedvteléssel teszik nálunk, hanem támogatni kellene azt a lehető legnagyobb mértékben minden erre hivatott tényezőnek. Végül még csak egy megjegyzést: nem tartjuk helyesnek, hogy a községi iskolában a tanulók nemük szerint vannak elkülönítve, mert ily felosztás mellett minden tanító négy vagy esetleg több osztályt kénytelen vezetni, mi határozottan hátrányára szolgál az oktatásnak; mig ellenben, ha osztályok szerint osztatnának fel a