Tolnamegyei Közlöny, 1890 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1890-02-23 / 8. szám

előadó javaslata szerint most megszavazni való összeg nincs, mert jelenleg az iskola kiadásai fedezve vannak ápril hóban pedig remélhetőleg fedezi a kiadásokat az államsegély. A megyei törvényhatóság által alkotott ebtartási szabályrendelet — mint Szeg- zárdra sérelmes — megfellebbeztetni határoztatok Csath Sándor kérelme javaslattétel végett egy bizott­ságnak adatott ki. A szöllő szövetkezetben a járulók az időn is annyi lesz mint tavaly; a behajthatlan közmunka tartozást a község tartozik megtéríteni. A tárgysorozaton kívül szóba került még a kültelki lakások szaporodása, melyre a testület semmi hatá­rozatot sem hozott. Végül kimondotta a testület, hogy a regale bérlőnek kutatásai alkalmával fegy­veres fedezetet nem adhat, mert mint nagyközség csupán annyi őrt tart, a mennyi a lakosok szemőly- ós vagyon-biztonságára szükséges s igy a regale bér­lőt is csak úgy, mint a többi polgárokat részesítheti védelemben. — Jótékonyság. Özvegy Albanich Györgyéé szül. Traiber Julia úrnő a következő sorokat intézte a helybeli tűzoltóság főparancsnokához: Boldogult Albanich J. György örökké felejthetetlen szeretett jó férjem elhunytával szenvedett pótolhatlan veszte- tesóg és súlyos csapás feletti határtalan fájdalmam­ban a f. czimzett egylet részéről testületi kivonulásá­val tanúsított nemes részvétéért leghálásabb köszö- netemet nyilvánítván, midőn ezt minden egyes tag­nak a gyászba borult egész bánatos család nevében is kifejeztetni kérném: egyúttal a boldogult emléke iránti kegyeletből ötven frtot azon kérelemmel van szerencsém idezárni, miszerint ezen csekélységet az egylet nemes eraberbaráti czéljaira saját belátása szerint felhasználni mőltóztassék. — Midőn a nagy­lelkű adományt a tűzoltó parancsnokság lapunk utján hálás köszönettel nyugtatja, egyúttal kijelenti, hogy azt az egyleti pénztárba beszolgáltatta. — A nagyvendéglöben nincs italméres. Tóth Gyula bérlő nem tudott a regále-bérlővel kiegyezni, de hogy a vendéglői közönség italokban hiányt ne szenvedjen, arról Pollák Ignácz — éppen azon ház­ban üzlettel biró füszerkereskedő — gondoskodott. Nála nyolcz-féle asztali és csemege bor kapható pe­csételt üvegekben. Úgy tetszik nekünk, hogy ez 'harcz a regále-bórlő ellen, a ki, midőn a szegzárdi jogot kibérelte s figyelmeztették a bérlet magasságára, — azt válaszolta, hogy „Nekem a szegzárdi bérlet kará­csonyi ajándék.“ — Hirtelen halál. Plank Károly helybeli szücs- mester folyó hó 17-ón azaz hétfőn reggel hirtelen halálai múlt ki. Még megelőző éjjel kedélyesen mula­tott barátaival a jelmez-estélyen 3 óráig, a mikor is hazament s lefeküdt. Halálát szivszőlhüdés okozta. A temetésén, mely kedden délután nagy részvét mellett végbement, számos barátain kívül, megjelent az önk. tűzoltó-egylet és az iparos ifjúság is. — Lopás. A főutczai Katzenbach Lajos házá­nak udvarából vasárnapról hétfőre virradó éjjel va­lami ismeretlen tolvaj, valószínűleg fel akarván hasz­nálni a mulató cselédség távollótónek alkalmát, egy uj kocsiponyvát ellopott s azzal szerecsősen odább állt. — A „báttaszéki izr. nöegylet" e hó 5-iki bálról szóló tudósításból a jelenlevők közül kima­radtak : Ledvinka Antalnő, Ledvinka Ida k. a. Lusz- tig Ignácznó, Lusztig Fáni k. a., Galandauer, Fein és Goldstein urak Bonyhádról. — Botrány a jelmezestólyen. A folyó hó 16 án önkőnytes tüzoltó-egyletünk javára megtartott esté­lyen oly botrányos intermezzo adta elő magát, mely az uj regale törvény hatályát teljes világításba he­helyezi, A regále-bórlő ugyanis személyesen meg­akarván győződni a Tóth Gyula vendéglősre rákóny- szeritett tilalom kellő betartásáról, magával vitt két finánczot, a rendőrbiztost ős két városi rendőrt s a mulatók közé azzal állított be, hogy a vendéglő helyiségeit azon czőlból vájjon nem bort vagy sört szolgáltat-e fel a nagyvendóglős, átkutatja. A mulató nép ezen tapintatlan fellépéssel szemben hangos kifakadásokban adta jelét móltatlankodásának s csak egyik városi tanácsos erélyes közbevetésének köszönhető, hogy nagyobb botrány nem fejlődött ki ebből. Az illető tanácsos ugyanis alaposan világosí­totta fel a betolakodótokat eljárásuk helytelenségé­ről s sikerült is neki őket észre téríteni annyira, hogy a jövedéki kihágást hajhászó „commis- sio“ békeségben — és a Rákóczy induló hangjai mel­lett — vonulhatott el a mulató helyiségből. — A tolnai urodalom Almási nevű szürüs kert pásztorát 14-én reggel a szürüs kertben halva talál­ták. A vizsgálat dolga lesz kideríteni vájjon forog e fenn bűntény. — Halálba üldözött rablógyilkos. Az enyingi csendörsóg a veszprémi szakaszparancsnokságnak tá­virati jelentést tett, hogy a szilasbalhási útvonalon Bodri Ferencz dógi gazdát s kevéssel ezután Lang­felder Ignácz utazót egy ismeretlen útonálló megtá­madta I kirabolta. A csendőrsóg az utonállónak nyo­mába jutott s egész Dombóvárig üldözte. A rabló azonban épp abban a pillanatban, midőn a csendőrök őt egy dombóvári vendéglőben le akarták tartóztatni a nála levő hatlövetű forgópisztolylval szájába lőtt s azonnal meghalt. A hulla megmotozása alkalmával az öngyilkos rablónál Tóth József névre szóló köz­ségi bizonyítványt találtak. Az ennek alapján megin­dított nyomozás kiderítette, hogy az öngyilkos uton- állót Tóth Ferencznek hívták, a ki csak január 4-őn került ki a szegedi fegyházból, a hol rablógyilkos­ság miatt több évet töltött. A fegyházból való kisza­badulás óta a bűnök egész sorozatát követte el, a mint azt személy leírása után a károsultak valják. Január 23-án kirabolta Tamás Illés szakályi lakost, 27-őn Csáky Mór póli pusztai tanítót, 28-án kira­bolta Bodri Ferencz dégi lakost, ugyanezen nap Langfelder Ignácz utazót. Február 2—3 közti éjjelen Jeruzsálem Ede siinoutornyai papirkereskedőt, kire revolveréből kétszer rálőtt. Végre e hó 6-án Engel- mann utazót. — Iskola bezárása. Tolnán Drágíts Imre dr já­rási orvos által a vörheny járványszerü föllépte con- statáltatván, az összes iskolák bezárattak. — A jövő század regénye. A „The Neuchatel Asphalte Company Limited“ ajánlatot tett Duna- F öld vár város „tanács“-ának az utczák aszfalti- rozása tárgyában. A „tanács“ az ajánlatot ad acta- tette és azt felelte a merész fantáziájú társulatnak, hogy addig ez ügyben nem tehetnek semmit, mig Duna-Földvár egyetemet vagy legalább kir. táblát nem kap s mig a gőzmozdonyu utczai vasút ki nem épül. Szép terminus! — Halálozás. Egy munkás életet vitt el az élők közül ismét a halál. Boda Aladár szolgábirósági írnok a farsangutolját Bátán akarta jóbarátai köré­ben tölteni. A délutáni órákban szivszőlhüdesben meghalt s ott is temettetett el. A szegzárdi szolga- biróság igen sokat veszített a megholtban. Már több mint 12 éve Írnok a szolgabizóságnál s ez idő alatt az ügykezelésben teljes jártasságra tett szert, ami­ért a bonyodalmas munkakörü hivatalbau egyhamar, egy könnyen nem lesz pótolható. Özvegye és egy ár­vája gyászolja. Haláláról a következő gyászjelentést vettük: Özv. Boda Aladárnó, szül. Obenau Terósz, mint hitestárs, úgy a maga, mint Jolánka leánya nevében; továbbá Boda Sarolta, fórjezet Borzsák Endróné s gyermekeik: Etelka, Tercsiké és Boriska; Boda Ida, férjezett Füstös Jánosnő s gyermekeik: Ilonka és Jánoska, mint testvérek, úgy a maguk, mint a számos rokonság nevében igaz fájdálommal jelentik a hű házastárs, szerető édes atya, jó test­vér és rokonnak Boda Aladár szegzárdi szolga- birósági Írnoknak folyó hó 18-án Bátán, szivszőlhü- désben, élte 36-ik és házasságának 10-ik évében hirtelen történt gyászos elhunytát. A boldogult hült tetemei folyó hó 19-én délután 3 órakor. Bátán az evang. reformált egyház szertartásai szerint fognak eltakarittatni. Szegzárd, 1890. évi február hó 18-án. Áldás ős béke lebegjen kedves hamvai felett! — A báttaszéki kereskedelmi casinó helyiségé­ben folyó évi márczius 22-én este tisztelendő Ko- záry Gyula lelkész ur felolvasást tart, melyre a ca- sinói tagok családjai ős a n. é. közönség tisztelet- teljesen meghivatnak.--- A „Tolnamegyei takarék- és hitelbank“ a belvárosi ovoda czéljaira 20 azaz húsz frtot adomá­nyozott az alapnevelési egyesületnek, mely adomány­ért elnök az egyesület nevében legmélyebb köszöne­tét fejezi ki, nevezett intézet igazgatóságának. — A magyarországi tanítók árvaházi egyesület részére gyűjtő ivek lettek kikocsátva. Az egyesület­nek évi egy frt egyszersmindenkorra fizetendő 20 írttal lehet rendes, és 50 írttal alapitó tagjává lenni. — A belvárosi Iskola felett e hó 23-án fog dönteni a rom. kath. iskolaszék ős hitközségi tanács. E napon dűl el, hogy mit fognak tenni a rozzant épülettel, vájjon kassalják-e, vagy kijavítják. Mi újra azt ajánljuk a hitközség minden egyes tagjának, mint városi polgároknak, hogy ejtsék módját annak miszerint a rozoga épület a diszes templom mellől teljesen elbontassák. A polgári község, a megye ős a törvényszék természetesen anyagi kárpótlást kell, hogy nyújtson, a miért érdekeit a hitközség figye­lemben részesíti. Ezen ügyben a bővebb vita tel­jesen felesleges. Nem lehet olyan polgára Szegzárd­I nak, a ki az épület otthagyását óhajtaná. Tisztán csak az jöhet szóba, hogy tud-e a község, a megye és a törvényszék a rom. kath. hitközségnek annyi káipótlást nyújtani, a mennyi azt méltán megilleti, ha az épület helyét köztérnek átengedi ? Ezt a 23 ki gyűlés mondhatja meg. — A polg. isk. ifjúság által rendezett estély 32 frt tiszta jövedódelmet eredményezett, melyből 24 frtot a polg. isk. ifjúsági könyvtára javára az igazgatóságnak, 8 frtot pedig az alapnevelési egye­sület elnökének átszolgáltatott a rendezőség. — A duna-fóldvári első általányos temetkezési egylet folyó hó 16-án tartá rendes évi közgyűlését RI i 11 e r József, városb:ró, elnöklete alatt. A köz­gyűlés köszönetét szavazván úgy az elnöknek, mint a választmánynak sikeres működéséért a választás­hoz fogott, mely alkalommal a régi tisztviselők vá­lasztattak meg egyhangúlag újra. E helyütt megem­lítjük, hogy az egyesületnek, melynek czólja az el­halt tagok családait a temetési költségekben gyá- molitani, a lefolyt évben 1200 tagja volt. A humá­nus egylet négy év óta áll fenn és ez idő alatt 117 halottja volt, kik után ezek hátramatadt családjai­nak az egyesület 6050 frtot utalványozott ki. A fejlődősbén levő egyesület a legnagyobb népszerű­ségnek örvend s jelenlegi vagyona 4200 frtot tesz ki. — Az álarczosbál e hó 16-án zajlott le a vá­rosi vendéglő nagytermében. A polgárság ez idén is, úgy mint az előző években, tömegesen kereste fel szórakozás czéljából e mulatságot. A terem zsúfolásig megtelt, csak egy hiányossága volt a mulatozásnak: a bor; ez pedig magyar ember vigadozásánál egyike a legszükségesebb dolgoknak. A nagyvendóglő bérlője nem tudott egyezségre jutni a regale bérlővel s igy italinórós a bálalkalmával sem volt a vendéglőben. Úgy őjfó’.tálban meg is jelent a regale bérlő, az ivó szo­bában s körül tekintett, hogy nem csonkitják-e meg őt a jogaiban, de biz ott nem látott egyebet, mint mulatozó polgárokat, akik igen jóízűen itták a saját boraikat. Még a báli terembe is beakartak látogatni, de oda nem kaptak jegyet s igy kénytelenek vol­tak odább állni, a mit már annyival inkább taná­csos volt megtenniük, mert a vigadó polgárok kez­dették megsokalni a kutatást, meg a vizsgálódási közben tanúsított modort ős fenyegető állást foglal­tak. De azután nem történt egyébb, minthogy aki­vonulás alkalmával Garay rázendítette a Rákóczy indulót s igy annak hangjai mellett hagyták el a rájuk nézve győzelmeden csata színhelyét. Ez az in- czidens a mulatságot egy cseppet se zavarta meg a legjobb kedvben folyt az tovább egész reggelig. Hogy milyen látogatott volt a „Maszkabál“ mutatja a 448 frt bruttó bevétel. Ebből legalább 250 frt ma- j rad a tűzoltóságnak. — Öngyilkosság. Vesztérgombi György czipősz- segéd ö/.v. Vesztergombi Györgyné szegzárdi háztu-. lajdonosné fia folyó hó 13-án délután 2 órakor a váczról kiinduló tehervonat elé vetette magát, s az bal karját leszakitotta, s fején is oly súlyos sérülé­seket szenvedett, hogy még aznap este a váczi ir­galmas rendűek kórházában meghalt. — A „bonyhádi takaréktár'1 február 24-én dé­lelőtt 9 órakor tartja a casinó kistermében évi köz­gyűlését. — Bergerné Szentner Katalin május hó 1-én a Mayer házban varró- és himző-üzletet nyit. — Az influenza Szegzárdon megszűntnek te­kinthető. Szórványosan fordulnak ugyan még elő megbetegedések, de ezek kis járvány jellegével sem bírnak. — Felolvasás Kanizsán. Miként odavaló tudó­sítónktól értesülünk, Beksics Gusztáv országgyűlési képviselő folyó hó 16-án az ottani polgári egylet dísztermében, nagyszámú és előkelő közönség előtt nagyőrdekü felolvasást tartott a városok és hivatá­sukról. A felolvasás nagy sikert aratott s a dunán­túli közművelődési egylet ottani megala­pítására lelkes mozgalmat ébresztett. A felolvasót lelkesen megéljenezték s felolvasás után nagy ban­kettet ültek, melyen mintegy 200-an vettek részt, köztük a város legelőkelőbb hölgyei, valamint a fő­ispán, alispán, Radocza János és Hertelendy Béla országgyűlési képviselők is. — Érdekes fogadás a büntető bíróság eiött. Budapesti levelezőnk a következő érdekes esetet közli velünk. Robicsek Lipót hazánkfia bécsi gyáros, kinek Nestroy-utczai gyárában készülő tűz ős betö­rés mentes zajtalanul gördülő redönyajtói világhírre tettek szert, uemrég Budapesten tartózkodva egy vendéglőben találkozott B. K. budapesti concurren- sével. Beszélgetés közben B. azt az állítást koczkáz- tatta, hogy az ő görredőnyei ép oly zajtalanok mint Robicsekói. Robicsek tagadta ezt, mire B. 20 üveg

Next

/
Oldalképek
Tartalom