Tolnamegyei Közlöny, 1890 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1890-03-23 / 12. szám

telligens nők legnagyobb része nem lúd felső I dómban lesz megtenni, hiszen a vallás- és ruhát szabni és varrni. Sokszor egy-egy. ruha közoktalásügyi miniszter oly csekély fellétel- varralása majdnem annyiba kerül, mint maga hez kötötte a szükséges tanerők kinevezését, a ruha anyaga, úgyhogy a varratásért fizetendő hogy annak teljesítését az iskolaszék és nagy­község részéről, a mint értesültünk, a mérv­adó személyiségek, előre biztosították. . így például az anyagi hozzájárulás nem áll egyéb­ből, mint néhány tábla és pad beszerzéséből. Mikor Tolnamegye nevelés ügyének ilyen fejlődését látom, öröm fogja el lelkemet. Lá­tom ezen iskola működésének messzekiható üdvös eredményét úgy megyénkre, mint vá­rosunkra. A megyében levő intelligens csalá­dok ezen iskolában intézetet találnak, a mely­ben gyermekeiket taníttathatják. A város la­kossága pedig ezenkívül, még ezen iskolában kapcsot nyer, a melylyel a megyét az eddi­ginél erősebben magához kapcsolja. Nem fog ártani, ha Tolnamegye egy kissé erősebben érintkezik székvárosával. K. összegen egy másik ruhát lehetne szerezni. Ezt az igazán szép és hasznos női kézi munkát minden nőnek ismerni kellene. Ha azulán anyagilag olyan helyzetbe jut a nő, hogy varrathassa ruháit, hát varrassa, de azért mindenesetre jó, ha ismeri a varrás módját, legalább a ruháit szakértelemmel tudja megbírálni. Ha pedig a nő anyagilag nem lesz olyan körülmények között, hogy a ruháit varassa, hát kiszabja és megvárja maga. Azt hisszük, hogy ez a nő értékéből sem férje sem barátnői előtt egy cseppet sem von le, sőt az igazi müveit ember előtt az ilyen nő csak nyer becsülésben, tiszteltetésben. A midőn hangsúlyozzuk, hogy a polgári leányiskola nagy gondot fordít a női kézi munkára, ugyanakkor azt is kiemeljük, hogy a müveit nőnek szükséges egyéb ismeretek­ről sem feledkezik meg. Hátra van még, hogy feltüntessem a pol­gári leányiskola előnyeit a felső leányiskola fölött az iskola által nyújtott qualificatiót ille­tőleg. Ma már nagy hiba volna ezt figyelmen kívül hagynunk, hisz a nők is seregestől men­nek a kenyérkereseti pályákra. A házasulásra való hajlam csökken a férfi nemben, jól lehet talán azért, mert évről-évre nehezebbé van téve a család fentartása. De meg a statisz­tika azt mondja, hogy az emberiség kél neme közül sokkal több a nő, mint a férfi s igy jó, ha a családapák úgy nevelik leányaikat, hogy szükség esetén képesek legyenek azok saját maguk kenyerüket megkeresni. E szem­pontból nálunk nagy előnye van a polgári leányiskolának a felső leányiskola fölött, mert amaz sokkal több pályára qualifical, mint ez. A polgári leányiskola képesít képezdékbe való belépésre, póstánál és távírdánál teljesí­tendő szolgálatra — illetve — posta és táv- irdai kezelő szakvizsgálat letehetésére Egy szóval a szükséges szakvizsgálat letevése után a polgári leányiskola képesit mindazon állá­sokra, a melyeket a nők elfoglalhatnak. Nincs már ez iskoláról egyébb mondani valóm, csupán az, hogy bár jelenthetném la­punk olvasóinak a jövő tanév elején az iskola megnyitását. Én erősen hiszem, hogy azt mó­volt, mely az iktató számát 288-ra emelte fel. Ebből az előző havi 74 hátraléknak feldolgozása mellett el- intéztetett 129, összesen 203 drb. Visszamaradt te­hát további munkaanyagul 23 drb. Tolna vármegye közigazgatási bizottsága által folyó évi márczius hó 13-án tartott ülésről adjuk a következő jelentéseket: (Vége.) Kir. tanfelügyelő jelentése. Az evang. ág. hitv. egyházak elöfiárósága kö­zül felhívtam a Sár-szent-lőrinczit, hogy a tervbe vett uj iskolaház építése alkalmából, a harmadik tanteremről is gondoskodjék; valamint a kétyit, hogy alacsony és szűk tantermei helyett, mielőbb újak lé­tesítése iránt intézkedjék. Decseu az ev. református egyház két uj tanítói lakásnak és három tanteremnek még az idén leendő felépítése czóljából, a tervrajzokat és költségvetése­ket hozzám beterjesztvén, azokat, mint az 1868. évi 38. t. ez. 27. és 142. §-ának megfelelőket helyben­hagytam. Tolnán a vörhény az iskolás növendékek között járványszerüleg kiütvén : orvosi véleményezés követ­keztében a hónap végén további rendelkezésig be­záratott. Vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister ur ő nagyméltósága, folyó évi január 20-án 3245. sz. a. kelt rendeletével, az országos tanítói nyugdíjtörvény szándékolt módosításával kapcsolatban, meghagyván a megyebeli összes tanítók és család tagjaik nevei és fizetésének kimutatását; a leküldött rovatos nyom­tatványokat — minthogy a kir. s. tanfelügyelő csa­ládi ügy miatt 6 napig távol volt — a polgári isko­lai tanítók szives segítségével, az iskola fentartóknak és hatóságoknak gyorsan kiosztottam, begyűjtöttem s Holub János szinte polgári iskolai tanító által fel­dolgoztatva, az adatokat felterjesztettem. A múlt hóban beérkezett ügyiratok száma 152 Kir. pénzügy igazgató ság jel en tóse , I. Egyenes adó. A múlt 1889. év végével fenn­maradt hátralék tesz . . . . 39924 frt 94 kr. Éhez a folyó 1890. óv első óv­negyedi tartozást a múlt 1889. évi előírás szerint . . . . 400022 frt 56 V, kr. Valamint a folyó évi január-feb­ruár havi szaporodást véve 24097 frt 01 kr. Összes tartozás . . 464044 frt 5iy, kr. Ebből levonva a folyó évi ja­nuár-február havi törléseket . 1110 frt 13 kr. Marad előírásban . 462934 frt kr. Erre befizettetett . 1890. évi január hóban . . . 36546 frt 24 kr. 1890. évi február hóban . . 261785 frt 41V, kr. Összesen . 308331 frt 647, kr. Ezek szerint a valóságos hát­ralók február hó végével tesz 154602 frt 74 kr. A múlt 1889. óv január és feb­ruár hóban befizettetett. . . 304787 frt 11 kr. E szerint a folyó évi hason idő­szakban teljesített befizetés 3544 frt 53 Va kr­ral több. II. Hadmentess égi dij A múlt 1889. óv végével fenn­maradt hátralék tett .... 7573 frt 787, kr. Éhez a folyó évi január ős feb­ruár havi szaporodásokat véve 139 frt äyj kr. lesz az összes tartozás . 7712 frt 787. kr. Ebből ismét levonva a folyó évi január-február havi torié­seket ........................................... 502 frt 22 kr. Marad összesen . 7210 frt 567, kr. Erre befizettetett . 1890. évi január hóban . . . 497 frt 69 kr. 1890. évi február hóban . . 358 frt 50 kr. Összesen . 856 frt 19 kr. marad hátralék február végével 6354 frt 377, kr. A múlt 1889. évi január ős feb­ruár hóban befolyt . . . t 2102 frt 44 kr. E szerint a folyó évi hason idő­szakban teljesített befizetés 1246 frt 257a kr­ral kevesebb. III. Jogilletók, bólyegil 1 e t ó k ó s egy en­ér tóki illeték. Az 1889. óv vógóveli hátralék, valamint a folyó 1890. évi I-ső évnegyedi előírás (a törlések levonásával) tesz . . . . . 133309 frt 83 V, kr. Erre befizettetett 1890. január­február hóban .......................... 37 606 frt 98 kr. Marad hátralék február végével 95702 frt 857, kr. marku ellenzéki kezébe, fölajánlván azt bizonyos czélra; gondolta magában jó Sághi bátyám, majd csak akad erre alkalom, kivált ha ott lesz Gőzsy bátyánk is, az ily alkalmakkor elmaradhatatlan és kifogyhatatlan tósztozó. Avagy talán t. polgártársam mindig magánál hordozta a bukott bankókat ? — Ezt nem gondolom. És csakugyan midőn már a halvacsoráról elké­settek is jóllaktak, élt az alkalommal Fránek barátom, mert időközben Sághi bátyám ezt a népszónokot bízta meg a Kossuth-bankók felajánlásával, ki megbízatásá­nak ipartestületi elnöki méltósággal megfelelt. Több sem kellett az élelmes Adler bankárom­nak, ki rögtön felfogva a helyzet signaturáját, elővette bő zsebéből, mely még sosem volt üres, a „Tálylyai Kossuth-templom“ javára szóló gyűjtő-ivet, melyet hozzá, mint Kossuth személyes ismerőséhez s a turini kirándulás alkalmával Kossuthnak egyik elöljárójához küldött a Tálylyai protestáns eklézsia, azt hívén, hogy a mi Adlerunk vagy vastagnyaku kálomista, avagy pedig furfangos lutheránus. Ebben ugyan nagyon csalódtak zempléni atyám­fiái, de Adlerban nem; mert az ő indítványára az el­árverezett Kossuth-bankókból a tálylyai Kossuth-temp­lom helyreállítására 28 frt 40 kr. jött be készpénzben, o. é. forintok és krajezárokban. íme t. hazámfiai, igy keltek el a Kossuth-ban­kók s a ma már értéktelen papiros 28 frtot s nehány krajezárt hozott az említett czélra. S mégis elmerem mondani azt, hogy bármily nemes czélra történt is az árverés, a liczitálók lelki széniéi előtt ez esetben nem tisztán a szent czél lebegett, hanem azon lelkesedés, azon határtalan ragaszkodás, melylyel minden igaz magyar tartozik azon férfiúnak, ki 42 év előtt a ma­gyar népet a nemzetek sorába emelte. Carolus. Észrevételek (y. l.-nek »a dunaföldvári sz. Ilonáról czimzett benezés-rendi apátság történeté«-ről irt czikkére a »Tolnamegyei Közlöny« folyó évi márczius 2. és 9-én megjelent számában.) Minthogy y. 1. ezen czikkében, rólam is megem­lékezik, ki szintén évek előtt foglalkoztam az apátság történetével, szükségesnek látom az övétől eltérő né­zeteimet nyilvánítanom. Azt Írja ő első jegyzetében: „Sajátságos ingadozást mutat Hőke ez ügyben. A hat­vanas években a Magyar Sionban Anamatiát Baracsra helyezi. A hetvenes években a Tolnamegyei Közlöny­ben Földvárra s a Vasárnapi Újság 1882. évi 6-ik számában ismét előbbi véleményének ad kifejezést.“ így irtam-e mint y. 1. rám fogja ? annyi idő óta pontosan már nem emlékezem. Az igaz, hogy a római Anamatiát kezdetben mások után én is Duna-Föld- várra helyeztem, de miután a hely fekvéséből, az u. n. felső hegynek, a felső és alsó tónak a Dunába lefolyását és az e két tócsát valaha egybekötött mo­csár közti szigeti voltáról meggyőződtem, minél fogva e mocsárt, melynek a századok folytán szélbehordta homoktalaján épült Duna-Földvár lapályos része és zöldséges kertjei, kaszálóiterülnek, — e mocsárt mon­dom a római hadi ut kikerülte, azt kelle következ­tetnem, hogy a mostani Földvár helyén római köz­ség nem lehetett, hanem ha a kálvária hegyen katonai őrállás-custodia. 1882. augusztus közepén, Széllé Zsig- mond földvári járásbiró úrral egy kapás napszámost véve magunkhoz, fölváltva kocsin, gyalog bejártuk a baracsi quadriburgumtól a Kömlődig vezetett római hadi utat, a szántó földeken, legelőkön kapával fölka- partattuk itt-ott, a kavicsos római utat. Az eredmény^innak idején a Tolnamegyei Köz­lönyben megirtuk mindketten. A baracsi Maximinianus és Decius római császárok utoszlopain — Kr. u. 238 248. a távolság Aquincumtól O-Budától LV ezret, a bölcskei plébánia szántóföldén Alex Severus idejéből, Kr. u. 220-tól LXVI. ezer lépést mutatott, még amott az uj ut.néret szerint az utszéli faczölöp 82, az utób­binál 100 kilométert jelzett, beleszámítva a dföldvári négy km. ki-betérést. — Azon véleményem mellett hogy a földvári Alsóhegy hármas előfoka, kivált a kálvária hegy, a Krisztus előtti gallok egyik főembe­rének, tán királyának földvára volt, melyről a helység két ezer év óta a régi szlávoknál „Zemony“-nak, ma­gyarul Földvárnak neveztetik, most is állott Adnamatus fölirattal gallnéven van a nemzeti múzeumban, ily né­ven két sírirat is találtatott. A gall fejedelmi földvár­ról nevezett Anamatia közelsége adhatott a baracsi egykori kornisféle szöllőben létezett, már most csak északi felén látható kettős sánczu földvárnak hason- nevet. Az alsó baracsi v. pázmándi — a kuruez há­borúban ketté metszett földvár, az avarok egyik győre, a 8-ik századból. A mely római utoszlopok valának

Next

/
Oldalképek
Tartalom