Tolnamegyei Közlöny, 1890 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1890-03-23 / 12. szám
XVIII. évfolyam. 12. szám. Szegzárd, 1890. márczius 23. Előfizetési ára: Egész évre...................6 frt — kr. Félévre . . . .. . 3 „ — „ Negyedévre .... 1 „ 50 „ Egyes szám a kiadóhivatalban 12 kr. KÖZIGAZGATÁSI, TÁRSADALMI, TANÜGYI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP.. ■ : t ■■ ____ - V-: -F f' 4- - +M egjelen: h^tepkint egyszer, vasárnap. Az országos selyemtenyésztési miniszteri meghatalmazottnak, a tolnamegyei gazdasági egyesületnek, a szegzárd-központi tanitó-egyletnek s a Nyilítér^ liasábos petitsor 15 kr. tolnamegyei községi és körjegyzők egyletének hivatalos értesítője. | Hirdetések jutányosán számíttatnak. + SZERKESZTŐSÉG: Bezerédj István-utcza 6. sz., hová a lap szellemi részét illető közlemények intézendök. Széchényi atczá 176. síi. alatt, hová előfizetések, hirdetések és fel^pólamlások küldendők. Polgári leányiskola. A nőnevelés Tolnamegyében egy lépéssel előre menl. 10- évi fáradságos utánjárás, munkálkodás, tervezgetés után végre engedett a miniszter a község óhajának, a megye szükséglétének és elfogadta a községi iskolaszéknek a szegzárdi felső leányiskolára vonatkozó azon felterjesztését, hogy a nevezett intézet polgári leányiskolává alakitassék át. Megyénkben a nőnevelés terén e fejlődés csekélynek látszik, de csak az első pillanatra. Figyelmes körültekintés után, legkivált, ha a népoktatási törvényeket, rendeletieket lapozgatjuk, látjuk csak, hogy ezen iskolait alakításnak nagyobb fontosságot kell tulajdonítanunk. Nézzük csak közelebbről. Először is ezt az iskolaváltozást nem nevezhetjük átalakításnak, hanem inkább fejlődésnek. Polgári leányiskola nem egyenlő rangú iskola a felső leányiskolával. Az első magasabb, az utóbbi alacsonyabb rangú tanintézet. A magasabb fokú leányiskoláknak az a czél- juk, hogy müveit honleányokat neveljenek. Ezt a ez élt a polgári leányiskola határoztottan jobban megközelíti, mint a felső leányiskola. Mért? Erre természetes feleletet ad a polgári leányiskolák szervezete. Ezen iskolának kivétel nélkül tárgyai azon tudományelemek, a melyekre egy müveit honleánynak szüksége van, hogy rendeltetését a családban és társadalomban kellően betöltse. A polgári leányiskola 4 évfolyamú; az elemi iskola 4. osztályából veszi j növendékeit. E szerint ezen iskola növendékei lo—14 évesek. Leányaink tehát épen azt a kort töltik ezen intézet falai között, á mely kor legalkalmasabb a leánygyermekeknek a tanulásra. Ez azon kor, a mikor még a leányt a háznál előforduló minden munkával nem akarjuk megterhelni, részint azért mert még minden munkára nem elég erős, részint pedig azért, mert még taníttatni, neveltetni akarjuk. Ez azon kor, a melyben igen sok esetben már kinőtt a leány az elemi népiskolából s a törvény követelése szerint jár ugyan oda, de csak immel-ámmal s eszét folyton a magasabb tanintézeten jártatja, a melynek ő már növendéke szeretne lenni Ilyen esetben azután lazul a figyelem, vész a tanulási kedv és nem érhető el az iskolában olyan eredmény, miht a milyent egyébként elérni lehetne. De nézzük csak polgári leányiskola szervezetét. Azt hiszszük ismerni akarják ezt az intézetet azon szülők, a kiknek leánygyermekeik vannak. Hogy is ne óhajtanák ismerni, hiszen ha valami különös akadály közbe nem jön, ezen iskola a jövő tanévben azaz 1890. év szeptember hó 1-én már megnyílik. A polgári leány iskola által nyújtandó szellemi tőkét körülbelül úgy határozhatnánk meg, hogy az egyénlő a gymnasiumi vagy fipolgári iskolai 4 osztály által nyújtott ismeretek összegével. Sőt sok tudományágból a polgári leányiskola többet felölel mint a gymnasium 4 osztálya, a mi természetesnek is fog mindenki előtt feltűnni, ha meggondolja azt, hogy a gymnasihm 4 első osztálya csak előkészítő oktatást, a leánypolgári iskola 4 osztálya pedig teljesen befejezett —- egész — oktatást kell, hogy adjon. Épen ezéut $ polgári leányiskola növendékei a, nyelvtanból tanulják teljesen a magyar nyelvtant, irodalmat; történelemből a hazai és világtörténelmet; földrajzból az öt földrészt és a csillagászati földrajzot, számtanból a közéletben előforduló feladatok megfejtését, arányos osztást, lánczszabályt, kamatszámítást, a pénzintézetek ismertetését és ezen kívül tanulnak természetrajzot, fizikát, szépírást, szabadkézi rajzot, tornát, német és franczia nyelvtant. Legutoljára hagytam két fontos tantárgyat, a vallást és a női kézimunkát. A, női kézi munka voltaképen az, a mi a polgári leányiskolát a felső leányiskola fölött annyira kiemeli. Azon idő alatt, a melyei a leánygyermek a polgári leányiskolában tölt, megtanulja mindazon női kézi munkákat, a melyekre neki az életben szüksége lesz. A kötés, horgolás, foltozáson kívül megtanulják a növendékek a női kézi | munkához szükséges rajzolást, az értékesebb díszmunkákat, fehérnemű és felső ruhavarrást és szabást. A női kézi munkának különösen ezen utóbbi ága igen fontos egy nő előtt. Valjuk csak be őszintén ma az inT A R C Z A. István szomszéd tűnődése. Hm! bizony nagy dolog, a mit ir az újság. Különben azt hiszem, hogy ez csak hunezutság. Addig csókolódzik ez a mi királyunk, Mig majd a muszkával egyszer szemben állunk. Enyje, de csak kutyák ezek a nagy urak I Gondoltam, nem tesz mást egyik se, csak ugat Hát, Uram, Teremtőm, a marást is értik, S még a mi több: egymást karddal megsértik. Tavasszal. Kék ibolya vágyva várja a tavaszt Átöleli védelmezve a haraszt, Moh-levelek védik gyenge életét Mintha jövő boldogságát féltenék. Kis pacsirta keseregve szál a légbe Hála danát árasztjt a vidékre, Ibolyácska csókra nyitja ajakát Madár dalra szivét öröm hatja át. Pacsirta is, ibolya is csalódhat, Nem gyanítják mit 1 oz rájok a holnap Lehet, hogy e csalfa sugár, lágy szellő Másik reggel fagyot, deret csal elő . . . Csalóka fény,., csalfa illat, bús ének • Miért raksz tőrt gyenge ember szivének Miért Ígérsz szívsebére gyógyulást ? Tán hogy legszebb reményében bukni lásd. Kit ez élet csalódása üldözött Hadd pihenni csendes sírban por között Ne költsd fel a szelíd álom karjából, Talán jobb ha mitsem tud a világról 1 Tóhelyi József. Hm 1 ni 1 itt is egy ur tenger pénzt sikkasztott. Emitt meg a hóhér egy embert akasztott. Itt meg — ebugattát — elszökött, egy asszony; Nem szerette férjét. No, hallod-e asszony!? Nem hittem, hogy ez az újság ilyet írjon, így az ember akár örökké csak sírjon. Hm-hm! Csak úgy látom, nem nekem való ez; Szalonnát takarni, arra talán jó lesz. Dehogy lesz, dehogy lesz! A fiam meglátja; Még el is olvassa. Nem-a! Mégis, hátha! Bizony, furcsa újság, én nem kegyelmezek, Látod ezt az utat? A kályhába vezet. Tóth István. Mennyit ér a Kossuth-Bankó ? Hiába a jó vér nem tagadja meg magát: olyan tizenhárompróbás kormánypártiak versenyeztek, Hezitáltak egy-egy Kossuth-bankóért a szegzárdi polgári olvasókör márczius 15-ki hal vacsoráján, hogy ennek láttára a volt miniszterelnök minden hajaszála tövestül kihullott volna. Valóságos Kossuth-bankó gyűjtő-mániában szenvedőknek látszottak lenni a liczitálók, mert egy drbf öt forintos Kossuth-Bankó majdnem az eredeti értékben, o. é. öt frttal lett megváltva. Práger kaposvári fogorvos a megmondhatója, hány iszonyú fájdalmakat gerjesztő fogfájástól kellett megmenteni egyik páczi- ensét azon Kossuth-bankóért, melyet ő hét (vagy két — elrekedt már ekkor Fránek János) forintért váltott meg. Egy drb. száz forintos Kossuth-bankó épen 9 forintot hozott a jótékony czélra, a melyért az árverezés történt. Ezek előre bocsátása után gondolom kellőkép felizgattam a t. olvasók kíváncsiságát arra, hogy elmondjam történetét a Kossuth-bankók Hezitálásának. Nem tudom bizonyosan, de gondolom a dolog úgy történt, hogy az egyik igen t. egyleti tagtárs ur, ki 42 év előtt még 300 frt értékű Kossuth-bankóját, a hal vacsorára készülődvén, otthonn a képrámából elővette, jól kiporolta és zsebre vágta, gondolván magában, hogy annyi lelket keserítő toszt után mennyi a polgári olvasókör halvacsoráján szokott lenni, majd csak akad alkalom, hogy előveszi és leteszi az elnök vasTestvérjét gyilkolja tiz esztendős gyermek! Édes magyar hazám! talán Isten vert meg ? Hú, jajl Itt meg egy nő magzatát elásta. Hol vagy öregapám emlegette Básta! ?. . . .
