Tolnamegyei Közlöny, 1890 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1890-10-26 / 43. szám

mánt tüudököluek s azon alaptalan vádiskodás, mely- I lyel | meggondolatlanul illettetett egy szereucsétlen ! hivatalnok társa és alárendeltje által, róla önkénte­lenül visszapattantak, s őt minden tekintetheti sér­tetlenül hagyták. Értem tekintetes Varasdy Lajos Kir. tanfelügyelő urnák legutóbb a nyilvánosság előtt történt meghurczoltatását. Mi, kik több mint tiz év óta ismerjük tekintetéssőgedet, jól tudjuk és érez­zük, hogy az Önre szólt vádak alaptalanok s ocs- pány boszuállás művei; ép azért indítványozom igen tisztelt közgyűlés, hogy tekintetes Varasdy La­jos kir. tanfelügyelő urnák eme megtámadtatása fö­lött megbotránkozásunkat ős mély sajnálatunkat, neki pedig teljes bizalmat s hű ragaszkodásunkat je­len közgyűlésünk jegyzőkönyvében fejezzük ki.“ _ Ezen indítványt a közgyűlés egyhangúlag s álta­lános helyesléssel elfogadta. Varasdy Lajos kir. tarfelügyelő a meghatottság érző szavaival a legnagyobb köszönettel fogadta a közgyűlésnek általános bizalmát, ragaszkodását s a szeretetnek azon őszinte nyilvánítását, melylyel őt kitüntetni szívesek voltak ; a tanítói kar eme bizal­mát nem hízelgéssel sem a hibák elnézése által igyekezett megszerezni, hanem a becsületes, lanka­datlan munka által. Kiváló lelkesedéssel nyilvání­totta ki, hogy a jövőben is mindig az igazság utján fog haladni s a tanítóknak sohasem szűnik meg jó­akarójuk lenni. Jegyzőkönyvi hitelesítésre Kovács Dávid ős Vár- konyi Sándor kérettek fel. Miután az egyleti könyvtárnok távozásával ezen | tisztség megüresedett, egyhangúlag a közgyűlés Bá- j tori Dezsőt választotta meg könyvtárnokul s egyút­tal az ő felszólalására a választmány megbizatott, hogy a könyvtár gyarapítására bizonyos összeget szavazzon meg. Uj tagokul felvétettek: Freind Hermin szeg- zárdi izr. tanítónő, Konkoly Károly zombai, Sohonyai Ferencz agárdi, Biegl Bálint lajvéri tanítók és Mo- udry Hugó polg. isk. tanár. A közgyűlés némi eszmecsere után a jövő köz­gyűlésre 3 aranynyal jutalmazandó pályatótelül a kö­vetkező paedagogiai kérdést tűzte ki: „Mit tehet a tanító a közerkölcsösség fejlesztésére ős emelésére ?“ Bírálóbizottsági tagokul megválasztattak: Krámmer János, Várkonyi Sándor és Berger Benő. A IV. egyetemes tanitó-gyülés lefolyásáról Schu­ler József egyl. alelnök tett kimerítő jelentést; fá­radságáért a közgyűlés jegyzőkönyvi köszönetét sza­vazott. Igen érdekes s valóban tanulságos előadást tar­tott az amerikai direkt és indirekt szőlőtermő vesz- szőkről Nits István szőlőszeti és borászati tanár. Az előadást a hallgatóság osztatlan figyelemmel és me­leg érdeklődéssel kisérte s őt előadása végén viha­rosan megéljenezte. A közgyűlés egyébként előadónak meleg köszö- I netet szavazott. Elnök fél 1 órakor a közgyűlést bezárta, melyet társas ebéd követett a casinó éttermében, miről la­punk más helyén teszünk említést. H. J. KÜLÖNFÉLÉK. — Belügyminiszteri intézkedés a tüzrendészeti kormányrendelet kiviteli tárgyában. Szapáry Gyula miniszter elnök mint belügyminiszter, a városi pol­gármesterekhez a következő rendeletet intézte: Walser Ferencz budapesti gyártulajdonos hozzám benyújtott folyamodványában azt terjesztette elő, hogy a folyó évi 48539. sz. a. belügyminist. körrendelet, melylyel a gyári czőg előbbi különleges ajánlata az abban foglalt s az elárusitásra vonatkozó okoknál fogva visszavona­tott, egyes hírlapok és hatósági közegek által akként magyaráztatik, mintha a körrendelettel a Walser Fe­re ncz-főle budapesti gyár tűzoltó eszközeinek czél- szerüsőge ős alkalmas volta vonatnék kétségbe s a községek a nevezett gyárral való szállítási szerződő­sek kötésétől eltiltattak volna. — Minek folytán fel­hívom Nagyságodat, hogy nevezett czéget hivatalosan írásban értesítse, miszerint az idézett belügyininis- körrendelet sem a nevezett gyár tűzoltó eszközeinek czélszerüségére és alkalmas voltára nem vonatkozik, sem a községek azon jogát, hogy nevezett gyártól tűzoltó eszközöket megrendelhessenek, nem érinti. — Lelkész beiktatási ünnepély. Illgenn Antal gyönki ág. evang. uj lelkésznek ünnepélyes beikta­tása e hó 9-őn történt. Nt. Bauer Adolf esperes ur szép beszéde kíséretében átadta a jelvényeket a beik­tatott lelkész urnák, ki szintén szép beszéddel vette át azokat. De a mi a legszebb és a legmeghatóbb volt, az ünnepélyes ténykedés alatt egy magyar szavát sem lehetett hallani, daczára, hogy a gyülekezetnek számos magyar anya- I nyelvű tagja van, daczára, hogy a magyarságot meg­lehetős számú in tel I igent ia képviselte. Az ünnepélyt j 24 terítékü bankett fejezte be. — A dunántúli közmivelődési egyesület jövő hó 20-án tartja Budapesten alakuló közgyűlését, melyen Tolna vármegye tekintélyes számú küldöttséggel lesz képviselve, élén gróf Széchenyi Sándor főispánnal. — A regale bérlet. Midőn a regale jogot az állam magához váltotta és bérbe adta, egy erős áram­lat létezett Szegzárdou, mely követolto, hogy az ital- mérési jogot minden árou szerezze meg a község. A képviselő-testület egy bizottságot választott s azt j bízta meg, hogy az állammal való alkudozást eszkö- | zölje. A bizottság hajlandó is volt 16000 írtért a ki­zárólagos italmérési jogot bőrbe venni; azonban akadt ! egy vállalkozó, ki 4000 írttal többet adott s az u z s o- I rás magyar állam, illetve közegei vele kötötték meg a szerződést s egyenesen megtagadták, hogy a kizárólagos italmőrősi jogot | bármi feltételek mellett a városnak ad- I j á k, mig a bérló azt megkapta. Meghiúsulván az egyezkedés, sokan a bizottságot hibáztatták, a miért a bérlet dugába dőlt. Hát pedig Szegzárd evvel a ! bérlettel épen úgy járt volna, mint a baranyame- | gyei községek, melyek most regalebórlők s melyek­nek állapótát az ottani alispán a közgyűléshez be­nyújtott jelentősében a következőleg vázolja: „Azon | községek, melyek a tőlük megváltott italmérési I jog gyakoriásását az államtól megszerezték, akár házilag kezelik azt, akár albérletbe adták, legna­gyobbrészt nagyon rossz pónzviszonyok közé kerül­tek ; mert a korcsmái italok a magas regáledijak és fölemelt fogyasztási adó következtében megdrágulva s ehez képest a fogyasztás csökkenvén, a községi korcsmák nem jövedelmeznek annyit, hogy az állami regaledijak fedezve lennének. így házi kezelés mel­lett haszon helyett csakis érzékeny áldozatok árán tarthatják meg községeink korcsmáikat, bérbeadás esetén pedig az albérlő rendesen odahagyja bérletét, mert már vagy tönkre ment, vagy még megmenthető vagyonát igyekszik megőrizni és a tulajdonképeni károsodott ez esetben is ismét a község, melytől az állam kérlelhetetlenül hajtja be követelését késedelmi kamataival együtt ős akkor is, ha épen az italmé- rési jog váltságával ős kamataival ugyanazon köz­ségnek tartozik. Ily viszonyok között a legtöbb köz­ség óhajt megválni az italmérési jogtól, mely ezen óhaját bejelentvén — az alantas pénzügyi közegek által, nem tudom: utasítás folytán-e vagy anélkül — azzal lettek fenyegetve, hogy az esetben amúgy is aránytalanul magas fogyasztási adójok lesz fölemelve. | — Ott, hol az italmórés jogát nem a község, hanem egyes vállalkozók, vagy amint nagyon gyakori: kon­zorciumok szerezték meg, ezek — vagy megbízottaik — gyakran a magán vagyon biztonságának rovására, alig képzelhető határig mennek zaklatásaikkal s eze­ket oly vakmerőén űzik, hogy a magánosokat pin- czéikben saját használatukra levő más kerületekben már kellőkép megrótt italok után, vagy a községben átmenetileg, például vásár alkalmával tartózkodókat saját használatokra magukkal hozott csekély mennyi­ségű italok után érzékenyen ős minden törvény elle­nére sarcolják, sőt nem átalják ezek Uzelmeik támo­gatására és azoknak a törvényekben járatlan nép ámításának könnyebb eszközlése czéljából a községi elöljáróságok segélyét kérni, sőt fenyegetések mellett követelni.“ „Szomorú kép az bizony, tekintetes köz­gyűlés, de kötelességem, hogy a leplet levegyem róla.“ — A szegzárd-baranyavári vasút egy lépéssel közelebb jutott a megvalósuláshoz. Veszter Imre or­szággyűlési képviselő, mint az említett vasút engedé­lyese ugyanis a napokban elkészült az előmunkálatok­kal s a nyomjelzést, valamint a költségvetést a Tolna és Baranyavármegye választottaiból alakult végrehajtó bizottságnak bemutatta. E szerint a vasút összes költségei három millió forintra rúgnának s az állam és érdekeltségnek egy millió frt ára törzsrészvénye­ket kellene jegyezni, hogy a kiépítés biztositassék. Ebből a nagy összegből 50000 frt jutna a tolname­gyei érdekelt községek terhére. A végrehajtó bizott­ság folyó hó 19-én tilt össze, hogy a cselekvés meg­kezdése iránt hatái'ozzon. — A selyemgyár ismét kibővittetik egy épü­lettel, mely ismét Bezerédj Pál ministeri meghatal­mazott fáradtságot nem ismerő ügybuzgóságának ér­deme lesz. Most a górcsövezési és gazdasági épüle­tek foganatosítása ügyében 26 ezer 426 frt 75 kr. erejéig kapott a meghatalmazott miniszteri engedélyt. A munkálatok biztosítása czéljából jövő hó 3-án ver­senytárgyalás lesz. — Szluha apát arczképe immár elkészül». Ke­gyes József ismert művészünk elkészítette az aicz- képet, melyet nemsokára ünnepélyességgel helyeznek el a városház tanácstermében, melynek falait eddig még misem díszíti. Utánna valószínűleg boldogult br. Augusz Imre életnagyságu arczképe következik, ha ugyan ez még a mi életünkben kikerül a megbízott művész kezei alól. — A Szegzárd - belvárosi templom tudvalevő­leg uj, az eddigieknél nagyobb harangokat kap; e tárgyban a rom. kath. hitközség már megkötötte a szerződést a vállalkozó harangöntő Ruppreeht pőc^i czéggel s múlt napokban Hanny Gábor apát-plébá­nos ez ügyben Pécsre utazott. — Az első hó a múlt héten szerdán reggel szál­lott alá ez év őszén, mint a tél előhírnöke s azóta a levegő egészen téliessé vált. Metsző hideg szél fújja le a fákról a még megmaradt sárga leveleket s a vékony őszi kabátokat csakhamar melegebbel kellett kicserélni azoknak, kiket váratlanul nem le­pett meg a korán beállt hideg idő. — A belvárosi összpontosított uj iskolaépület felszentelése múlt vasárnap délelőtt ment végbe s Hanny Gábor apát-plébános, ki a felszentelést vé­gezte, egyszerű, szép alkalmi beszédet intézett az emeleti helyiségben összegyűlt gyermeksereg, szülők- ős tanítókhoz; — „Engedjétek hozzám jönni a kis­dedeket“ — úgymond, és eme a legkitűnőbb mester, a legjobb tanító szájából jött szavakkal kérte a szü­lőket s figyelmeztette a gyermekeket, hogy ezen uj, szép iskolába küldjék őket, illetőleg sziveseu jelen­jenek meg a tanító urak elé, kiknek tövises pályá­jukon való lelkiismeretes fáradságukért az igazi megérdemelt jutalom csak a földi élet után adatik meg. Elismeréssel szólt továbbá az apát a rom. kath. hitközségről is, kinek áldozatkészségéből lett a szép iskola újjáalakítva. Az alkalmi beszéd végeztével a felszentelési ünnepély véget őrt. — Rendkívüli közgyűlés. A szegzárdi általános ipartestület elnöke Fránek János, ma vasárnap dél­után 4 órára rendkívüli közgyűlést hivott egybe, mely a városház nagytermében lesz megtartva. Tár­gya: vásárügy és ipariskola ügy. — Kinek nincs jó étvágya, az tegye meg azt a fáradságot magának, hogy látogasson el Salamon Test­vérek kereskedésébe s ott bizonyára megjön az ét­vágya annyi Ínycsiklandó, ízlésesen kiállított s a fő- vái'os legelső kereskedésébe is beillő delikát eledelek láttára, akinek pedig nagyon jó étvágya van, az annál is inkább tekintsen be ez üzletbe, mert itt a legnagyobb evő is kedvére kielégítheti magát. — Kedélyesen elköltött ebédre jöttek össze I múlt csütörtökön a casinó ebédlőjébe a „ Szegzárd- I központi tanitó-egylet“ e napon tartott gyűlésén megjelent egyleti tagok, hol az Ízletes „menüt“ nagy­ban fűszerezte az elhangzott sok szép toaszt, melyek közül kiemelendő Holub János egyleti elnöké, gróf Csáky Albin ministerre, Krammer Jánosé, Varasdy Lajos tanfelügyelőre és ............Horváth Ignácző a je lenvolt hölgyekre, — PörÖs hir. Udvardy Sándor becsületsértés miatt bűnvádi eljárást indított a szegzárdi kir. járás­bíróságnál Albert Rezső ellen, ki Udvardyt egy, a pol­gári olvasókör közgyűléséhez intézett levelében meg­sértette. — A borüzlet könynyebb és közép borokra nézve vidékünkön igen élénk, de a nehéz borok meg érintetlenül a pinczében érnek. Alig választ el ben­nünket néhány nap a szürettől s már az előbb említett borok legnagyobb része össze van vásárolva. A legtöbb 10—16 forinton lett hektoliterenként értékesítve. — A hangverseny, melyet Csetry Gyula volt szí­nész és jelenleg táncztanitó folyó hó 19-én a városi szálló nagytermében rendezett, szép számú közönség jelenlétében kedélyesen folyt le. A hangverseny tulaj­donképpen minden volt csak nem hangverseny, de a volt színész, jelenleg táncztanitó czólt ért, mert hát vagy húsz ropogós bankó aszálynak indult zsebében I maradt, daczára, hogy a felmerült költségeket utolsó krajczárig kifizette. Különben Bóday Gusztáv ur éne- ! kelt, Papp Jenő ur fuvolázott, Molnár György és Schön­berger Jenő urak szavaltak s a közönség elismeréssel adózott nekik szereplésükért. De az estély fénypontját kétségénkivül Borzsák Endre ur felolvasása képezte, ki szellemi szikráinak s humoros ötleteinek egész tár­házát zúdította Csetry Gyula ur nyakába s a közönség . a legnagyobb derültség közepette indult neki a táncz­nak, mely a szellemes felolvasást, melyet lapunk ha­sábjain élvezhet az olvasó, követte. — Passió mutatványok lesznek láthatók ma dél­után 4 és este 8 órakor a városi vendéglő nagyter­mében, csekély belépti-dij mellett. Ajánljuk megtekin­I tésre a keresztény hívőknek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom