Tolnamegyei Közlöny, 1890 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1890-08-31 / 35. szám

Vántsa György sepsi-szentgyörgyi községi iskolai I tanító érdeme; szemléltető szekrényünket következőkben ismertetjük.

A nyolczszög alakú, 1’30 méter magas szekrény kőt (50 ős 40 cm. átmérőjű) <lobból ős egy üvegfalú középrészből áll s a tanító emelvénye mellé helyezve minden oldalról hozzáférhető, szemlélhető.

Az alsó dob párkányához van elől erősítve az irvaolvasás betükirakó készüléke; reá állítható a leitete tábla; mellé helyezhetni a felső dob párkányának inérlegtartójara akasztással a fali olvasótáblát. Az olvasás, irás, rajzolás és jegyszámolás e taneszközeihez sorakozik az alsó dob egyik élére erősített számoló méterpálcza.

Ez az eddig használt különböző számoló gépek hiányait van hivatva pótolni.' A golyó oly teljes idomú önálló test, hogy vele az egy-et kitünően érzékeltethetjük ligvan, de a többet épen e tulajdonságánál fogva nem: két egyet, három egyet, tíz egyet, tizenegy egyet lát a gyermek, de kettőt, hármat, tizet, tizenegyegyet, a több egyből alakuló többet, az egyekből kiegészült nagyobb mennyiséget nem tudja érzékelni és fogalommá elvonni. A sodronyon egymás mellé helyezkedés a tíz golyó által alkotott számviszonyokat szintén megismertetheti! ugyan, de már a tizenegy (tizen egy) stb. nem szemléltethető az egymás alá helyezett golyósorokkal. A számoló méterpálcza köbczenfcimőteres koczkái a két egynek kettővé stb.: több kis résznek egy nagyobb egőszszé alakulását teljesen érzékelteti. E mellett kiváló előnye, hogy a tiz e n egyet stb. a tízre egynek stb. helyezésével a magyar nyelv e szóalkotásának megfelelően fogatja föl ős vési a gyermek értelmébe. I

A golyóról szám- és mérési képzeteket azért is nehéz alkotni, mert a golyóhoz hasonló idoma a gyermek előtt ismert tárgyak közül csak a lapdának I van; ellenben a köbczentiméter alakját fölismerik a növendékek krétadarabban, a könyvhalmazban, a szobában s egyéb épületrészekben: egyes oldalának képét pedig — még változatosb mérésekkel — föl- | találják az irkán, táblán, falon, udvaron, kerten, szántóföldön stb. Az „összeadás“, „kivonás“, „sok- szorozás“, „osztás“, továbbá a „tört“ ős „egész“, az „egyes“, „tizes“, „százas“, a kisebb ős magasb egy- | ségek a méterpálczán számolás fogásaival biztos és elmoshatatláu tiszta fogalmat nyújtanak a számok viszonylatairól és a számítás alapműveleteiről. Végre a ii»ótérnel£ru^m lehet' könnyebb ős fökéletesb ismertetése, mint a mérést íheg a számítást ugyanazon egy eszközre alapitó mőterpálczával.

A tömör- ős ürraérós közös származású alapeszközeiül a köbczentiméter mellé sorakozik a czenti- liter, a köbdecziraéter mellé a liter. A liter viz és a kilogramm súly mérlegre helyezése megadja a további alapfogalmat szemléltető szekrényünkön a mértékek ismeretéhez.

A szülőföld-isme földrajzi és természetrajzi tárgyainak tanítására szolgál a középrész és a felső dob.

Az Uvegfalas közép a szülőhely do in bor látképét mutatja be (az egész falut vagy a város központját, az iskola tájékát stb.) A természetben bejárás és tüzetes megszemlélés után minden térre, útra, vizre, nagyobb épületre ráismer a gyermek a fölötte kicsinyített dombor-látképen is: ezzel képzetét már oly közel hoztuk a térkép-ismeretre vezető helyszín rajz hoz, hogy a domború kép emelkedéseinek és mélyedéseinek ugyanazon méretekkel elkészült alaprajzát a gyermek maga fölismeri, esetleg el is készíti. Ha az égtájaknak megfelelően helyezett dombor-látkóp mellől a helyszinvázlatot vízszintes fekvéséből függő irányba állítjuk: a tér képét (— térképet) s azon az északi stb. irányt biztosan felfogja, maradandóan tudja minden gyermek. A növendékek érdeklődését lebilincselő e csinos látkép elkészítése nem nehéz. Legczélszerübb alapvázlatul a község belterületének kataszteri vagy telekkönyvi helyszinrajzát másolni le. Az igy nyert vázlat nyomán kevés fáradsággal előállítható a dombor-látkóp, és pedig vagy áztatott papirlemezből domborítással vagy fősz-öntóssel vagy agyagból, viaszból gyúrással vagy puhafából lombfürőszeléssel és faragással vagy szappanföidből véséssel és a bármely anyagból készült mintának megfelelő színekre be- festősóvel.

A földrajz ős természetrajz — népiskolai elemeiben — csupán kirándulások utján szerzett tapasztalatokkal és a természet mindenik országából gyűjtésekkel tanítható. A gyűjtéseknek rendszerbe cso- portositottan szekrényünkbe helyezése a közvetlenül szerzett természetismeret tárgyainak állandó szemlélését s ezzel az ismereteknek egyrészt maradandó- ságát, másrészt rendszerbe foglalását teszi biztositottá. I

A felső dob áll négy, rekeszekkel ellátott, zárható j fiókból, három — üveggel fedett — nagyobb- és négy — sodronyhálóval zárt, 8—8 reteszre osztott kisebb mélyedésből, végre a párkányos tetőből. A fiókokban vannak a szülőhely ős megye földnemei, kőzetei, sói és érczei. A két nagy mélyedést szárított növények töltik be, szemléltetve a kerti és mezei terményeket, lehetőleg gyökerükkel, szárukkal, levelükkel, virágukkal és gyümölcsükkel, esetleg a rajtuk élődő faunával. A harmadik nagy mélyedés a rovaroknak, lepkéknek (a méh és munkásságának, a selyemhernyó és termőkének), esetleg még néhány jellemző nagyságú, alakú és szinü tojásnak bemutatására szolgál. A kisebb mélyedések reteszeiben üvegburák állnak a környéken művelés alatt levő kerti és mezei növények magvaival és ezek őrleményeivel. A dob tetejét a földgömb, a mértékek s a mértani idomok foglalják el.

Az alsó dob három polczra osztott, zárható j szekrényt képez. Aljára helyezendők a természettaui eszközök, melyeknek nagyobb részét maga a tanitó s illetőleg nehány felső osztályú növendéke előállíthatja, pl. Széky Ákosnak „Termőszettani Kis Múzeuma“ vagy a Kozocsa és Heller-féle útmutatás nyomán. A középső polczot a szemléltető képek és földabroszok töltik be. Felül pedig a nagy rajzminták és füzetek, irásminták és irkák, vagy a gyermekek kézimunkái, vagy ha az iskola beszerezheti az állattannál szemléltetéshez fölötte alkalmas — fa vagy papirpép — vadállatokat, ezek állanak. Végre a dob három nagy oldallapját a gyümölcs- és erdei fák háncsai és hasábjai borítják, esetleg még a gazdasági eszközök és ipari szerszámok oly kicsinyített mintái födhetik be, melyeket a tanitó kézügyességi foglalkozásul a növendékekkel készíttet.

Munkát ad szekrényünk fölszerelése, berendezése, de ez a munka nem terhelő és éppen nem meddő. Mert fokozatosan, a tanítással együtt haladva, sőt nagyrészt magát a tanítást képezve, népesíthető minden csoport be. Ez iskolai kis muzeuin gyarapítása oly termékeny nevelő és oktató hatásában, hogy j bizonyára sok jó tanitó, ha nem is évenként, de né- . hány esztendő közében szükségét fogja érezni az egyes csoportok megújításának, miben legbuzgóbb munkatársai maguk a növendékek lesznek.

A „Hárotnszékvárraegyei Tanszermúzeum Vántsa- íéle. Szemléltető ,..Szekrénye“, szilárd szerkezetben,.] ízléssel kíállitva, diófaszinre háromször festve — a beüvegezóssel és 32 .üvegburával együtt— 20 írtért kapható. Láda és csomagolás 2 frt. Megrendeléseket elfogad a tanszermúzeum központi bizottsága vagy Vántsa, György tauitó Sepsi-Szent- g y ö r g y ö n.

Bizony nagyon szükséges volna a derék háromszékiek szép példáját követni. A hógolyót megindítottam, ha a pálya alkalmas, lavina lesz belőle, de a mely épít.

Széki Ákos.

KÜLÖNFÉLÉK.

— Egyházmegyei közgyűlés. — A tolnai ev. reif, egyházmegye — mint múlt számuukban már jeleztük

— aug. hó 26-án tartá folyó évi rendes közgyűlését a helyi reform, egyház egyik — e czélra kiürített s berendezett — szép tágas iskolaterraóbeu. Jelen voltak: Csekey István esperes, Szilassy Aladár gondnok, mint társ elnökök, — továbbá az egész tanácsbirói és jegyző kar (Eötvös K. Lajos ős Horváth Ignácz tanácsbirák kivételével) végre az összes egyházmegyei papság — mi feltűnő ritka eset! — több tanitó és nagyszámú közönség. Csekey István esperes buzgó imája után Szilassy A ládái' gondnok talpraesett s megéljenzett rövid szép beszédben megnyitván a közgyűlést, következett az újonnan választott tisztviselők — Kálmán Dezső egyházi főjegyző, Szondy István világi aljegyző, Gödé Károly egyház- megyei egyházi tanácsbiró — felesketése; majd az esperesi terjedelmes, igen szépen kidolgozott évi jelentés olvastatott fel, mely megéljeneztetvén, egészében jegyzőkönyvbe vitetni s kinyomatui határoztatok. Ezután több igen érdekes . tárgy nyert elintézést, melynek legtöbbje e lap olvasó közönségét nem érdekelvén, csakis egypárt említünk meg a sok közül;

— ilyenek: a vallásügyi sérelmek, az illetéktelen el- keresztelósek ügye, több helyről bejelentve, mely ügyben erélyes határozat hozatott. — Egyház-kerületi képviselőkké megválasztattak a budapesti őszi közgyűlésre: Kálmán Dezső és László Lajos rendes- Dömők Péter ős Szondy István pót-tagoknak. Megvizsgáltattak a köz- és gyámpénztárak, melyek teljes rendben találtattak. A nagy-károlyi egyházmegye át- |

irata örvendetes tudomásul vétetett s szavazattöbbséggel annak tartalma elfogadtatott. A szept. 30-án tartandó országos reform, papi gyűlésen való általános és minél tömegesebb részvétre az egyházmegye papsága Csekey István esperes által meleg szavakban felszólittatott. A nagyfontosságu és hosszú tárgy- sorozat mindazáltal egy nap kiraerittetvén, a gyűlés már másnap — a jegyzőkönyv hitelesítése után — szétoszlott. Kedden délben -37, este 28 személyre, kedélyes bankett volt a casino helyiségeiben, hol is Nagy Antal vállalkozó igazán pompás, ízléses ős ma- gyaros — a mi fő: jutányos! — ételek ős italokkal traktálta meg a Nagytiszteletü traktust, mely banketteken hogy a komoly irányú ős kedélyes, mulattató toasztok sem hiányoztak, tán mondanunk sem kell?! . . .

— Lajos napján. A szegzárdi olvasókörben lefolyt Lajos napi ünnepélyt a „Szekszárd Vidéke“ a következőkben ismerteti: Kossuth Lajos, nagy hazánkfia névünnepőt a szegzárdi polgári olvasókörben múlt hétfőn ünnepelték meg hal vacsorával, melyhez a zenét Jónás Laczi bandája szolgáltatta. Az ízletes ős kitünően rendezett menü végeztével B o d a Vilmos, orsz. képviselő, a kör elnöke lelkes szavakkal éltette a nagy férfiút; utánna Várkonyi Endre, a szepsiszentgyörgyi Mikó-kollegium jeles tanára lendületes szavakkal köszöntötte fel Boda Vilmost. A vacsora végeztével érkeztek meg Bor zsák Endre ref. lelkész vezetése alatt az éppen itt ülésező ref. lelkészek közül 8-an, kiknek nevében S i k ó Ernő bonyhádi ref. lelkész 2 Ízben is tetszést arató szónoklatot tartott. A mulatság vidám hangulatban a hajnali órákig tartott, melynek sikeréhez a kör derék vendéglőse, Pernitz József nagyban hozzájárult.

— A szegzárdi rom. kath. kisdedovó és gyer- mekmenhelyet fentartó egyesület által közhírré tétetik, hogy a sétpatak-utczában felállított kisdedovó ős gyermekmenhely folyó évi szeptember hó 14-én délelőtt 11 órakor fog ünnepélyesen megnyittatni. Úgy az óvodába, mint a menhelybe vallás különbségre való tekintet nélkül mindkét nembeli gyermekek 6 éves koruk betöltéséig vétetnek fel. A kisdedovóba való beiratkozás folyó évi szeptember hó 9-től kezdve naponkint d. e. 9-től 11 óráig történik az intézeti helyiségben. Beiratási dij 20 kr, tandij havonkint 50 kr; azonban az igazolt szegények gyermekei ingyen vétetnek fel. A menhelybe szegény munkás szülők gyermekei szintén minden dij nélkül felvétetnek, a hol kora reggeltől estig gondozásban és ellátásban részesülnek, a tehetősebb szülők azonban az ellátásért naponkint 5 krt fizetni tartoznak.

— Adomány a tűzoltóságnak. Steiiier Károly ur egy künnlevő követelését, mely 10 frtot tett ki, Groszbauer Fereucz bíró urnák behajtás végett átadta s egyúttal kijelentette, hogy azt a szegzárdi tűzoltóságnak adományozza. A 10 frt behajtatván s rendeltetése helyére jutván, a főparancsnok lapunk utján mond az adományért hálás köszönetét.

— A nagyvendéglő bérbeadása. Sok huza-vona után a Szegzárd város tulajdonát képező nagyven- dóglő bérbeadása múlt csütörtökön megtörtént. A képviselő-testület 16 szavazattal 4 ellenében elfogadta Tóth Gyula eddigi bérlő ajánlatát,, ki utólag az Írásbeli ajánlatban foglalt bérösszegért 3150 írtért a vendéglőt megtartani ajánlkozott.

— A szegzárdi iparos ifjúság önmivelósi egyletének védnöke, Simontsits Béla megyei alispánunk múlt csütörtökön délelőtt fogadta az egylet küldöttségét Fránek János egyleti elnök vezetése alatt; a küldöttség tagjai voltak Ferencz Gyula, Fehér József és Vátzek László. Fránek János, egyszerű, de szívből jövő szép szavakkal kérte föl megyés alispánunkat az egyleti védnökség szives elfogadására, mire ő a tőle megszokott, jóleső barátságos szavaival köszönte meg az ifjúság figyelmét, a védnökséget elfogadta s egyúttal dicsérő nyilatkozatokat tett az ifjúság nemes czélu buzgalmáról s a maga részéről kijelentette, hogy az önmivelődési egyletet^ tőle tel- hetőleg támogatni fogja. Ezzel a tisztelgés véget ért.

— Táncztanitó. Csetry Gyula tancztanitó Bu- pestről városunkban szept. 1-vel táncztanitási tanfolyamot fog nyitni.- Angyalcsináló. Tolnán Schäffer Teréz nevű 17 éves cselődleányt folyó hó 24-én az utczán érték utol a szülési fájdalmak s beszaladván egy házba megszült kis gyermekét és beledobta az árnyókszékbe. Szerencsére azonban észrevették ezt a házbeliek I még élve vették ki, de a magzatelhajtás következtében megszületett időtlen gyermek még az nap meghalt., A rendőrbiztos kihallgatta a leányt, ki. azt vallotta; hogy Peszl Mártonná — kártyavetőné s fél?