Tolnamegyei Közlöny, 1890 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1890-06-01 / 22. szám
XVIII. évfolyam. 22. szám. Szegzárd, 1890. junius 1. II +• KÖZIGAZGATÁSI, TÁRSADALMI, TANÜGYI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. + • Előfizetési ára: Egész évre....................6 frt — kr. Fé lévre ....................3 „ — n Ne gyedévre . . . . 1 „ 50 „ Egyes szám a kiadóhivatalban 12 kr. Megjelen: hetenkint egyszer, vasárnap. Az országos selyemtenyésztési miniszteri meghatalmazottnak, a tolna- r. megyei gazdasági egyesületnek, a szegzárd-központi tanitó-egyletnek s a j Nyiittér 3 hasábos petitsor is kr. tolnamegyei községi és körjegyzők egyletének hivatalos értesítője. ■ Hirdetések jutányosán szárnittalnak. SZERKESZTŐSÉG: Bezerédj István-utcza 6. sz., hová a lap szellemi részét illető közlemények intézendök. Széchényi utcza 176. sz. alatt, hová előfizetések, hirdetések és felszólamlások küldendők. Gondozzuk a gyümölcsfákat. A Szegzárd halárában levő szöllőterület 4000 katasztralis holdra tehető. E területből kürölbelül 2000 holdat támadott meg eddig a phylloxera. így megy ez óriási arányokban előre évről évre. Ez előtt 5 évről egy foltot találtak; rá egy évre 4 helyen s ezután egy évre 25 helyen konstatálták szöllőhegyeinken a phyloxe- rát. Tavaly 200 holdra az idén 2000 holdra teszik az inficiált terület nagyságát. Ha ez igy megy tovább, hát 2 év múlva egyetlen darab szöllő sem lesz, a melyre elmondhatná a tulajdonosa, hogy ment a phyllo- xerától. Ha egészen rajtunk lesz a szerencsétlenség, akkor már sok tekintetben késő lesz a bajon segíteni. A szegzárdi szöllőterületeket 3 kategóriába lehet osztani. Az elsőbe azokat a területeket számit- halhatjuk, a melyekben más mezőgazdasági növényt is jól lehet termeszteni. Ha ezekből ki pusztul a szöllő a tulajdonosok egy pillanatig sem fognak habozni; beplántálják olyan növényzettel, a melyet abba a talajba legalkalmasabbnak gondolnak. A második kategóriába tesszük azokat a textileteket, a melyekben nagy költséggel (szénkénegezéssel, ellenálló fajjal) fenn lehet tartani s mégis tűrhető hasznot fog a tulajdonosnak hajtani. És végre a harmadik kategóriába tesz- szük azokat a területeket, a melyekben nagy költséggel szöllőt fentarlani nem lesz érdemes és a talaj más mezőgazdasági növények termesztésére sem alkalmas. Ezek azon területek, a melyek tulajdonosaiknak a legnagyobb gondot fogják okozni. Ezek előre teljesen értékveszteit területeknek tűnnek fel mindenki előtt. Ezen területek érlékesitésilése czéljából f-zükséges már most valamit tenni. Csak az a kérdés, hogy mit és ki tegyen? Mindakeltőre egészen korrektül megadja a feleletet Dévay József urnák hozzánk intézett levele, a melyet közérdekű voltánál fogva egész terjedelemben közlünk. »Tisztelt szerkesztő ur! Köztudomású szomorú tény a Szegzárdot koszoruzó szőlőknek pár év mulvai elpusztulása. Ezen most már segíteni nem lehet. De vétkes azon közönbösség, melylyel a még Meglevő kevés gyümölcsfát is elpusztulni engedi a lakosság, a mennyiben csaknem az összes gyümölcstermelést — múlt évek gondatlanságából kifolyólag tönkre tette a hernyó. A következő indítványom megtevésére azon indok vezetett, mikép a tudatlan köznép, vh°8Y hallottam, a selyemhernyóknak tulajdoniba e csapást, holott azt az épen most petéit a fák kérge alá lerakó fehérlepke okozza. Indítványom tehát az: tűzne ki a község bizonyos számú I lepke összefogásáért pár hatost, mit magán j pénztárából az azt eszközlő gyermekeknek kifizessen. Ha ez nem volna lehető, közadakozás utján reményem szerint — a jobb házaktól begyülne annyi, hogy ezt kivinni s a jövő évek gyümölcstermését megóvni lehessen. A, szegény nép nagyon rá fog szorulni a jövő keserves években . .. Más vidékek, mint a budai hegyek phylloxera pusztította oldalai gyümölcsfákkal ül- tettettek be s már is részben kárpótolja a kiveszett bortermést. Utalok Nagy-Körösre, mely milliókat vesz be messze külföldre szál- | lilott gyümölcs termesztéséből. Általában felszólítandó volna a lakosság j hogy az arra alkalmas helyeken — tekintettel az előre láthatólag bekövetkező szomorú évekre — bÉ|§ most ültessen nemesebb gyü- A. . f imölcsfákat azüarra alkalmas helyeken s kivá- j natos volna, hogy e tekintetben az ínfeíligéns elemek jó példával mennének elő. Miután még e közérdekű kérdésben inté- ! zett ezen soraim szives közlésére felkérem a ' fennebbi czélra 1 frtot mellékelek*)« Eddig a levél. írójának a szegzárdi szöl- lőhegyek között egy talpalatnyi földterületje sincs. A nemes intenczioju eszmét tehát tisztán j azért pendítette meg, hogy vele a közügynek ! legyen hasznára. Nekünk a fentebb mondottakhoz ez alkalommal nincs mit hozzátennünk. Csak azt kívánjuk, hogy a politikai község ne hagyja ezt az ügyet tisztán az egyesekre, a társadalomra. Tegyen a község is valamit ebben az irányban; hiszen a község vezető férfiainak első sorban kötelességük sikra szállni, ha a polgárokat vész fenyegeti. A phylloxera elleni védekezésnek a gyümölcstermelés (erjesztését is fel kell a programijába venni. Hiszen az mindegy tisztességes eszközökkel akár igy — akár úgy mentjük meg vagyonúnkat — csak megmentsük. Kovács. Dulánszky Nándor nálunk. Pünkösd szombatján három óra után indult el Bátáról a megyés püspök. Báttaszéken az elöljáróság | kivonult testületek tisztelgését fogadta. A szegzárdi határban a Balogh-fáig ment eléje az első üdvözlő küldöttség Simontsits Béla alispán vezetése mellett. Jelen voltak: Dezseöffy Géza törvényszéki elnök. Hanny Gábor, dr. Szigeth Gábor, Steinekker Ferencz, dr. Szilvek Lajos, Papp Gyula. Az alispán a tőle megszokott ékesszolással meleg hangon üdvözölte a főpapot, ki pár szóval szívélyesen válaszolt. Bemutatták neki a jelenlevő urakat, kiknek mindegyikével kezet fogott. Az ebesi csárdánál szegzárdi fiukból álló lovascsapat várakozott a főpapra, a *) A mellékelt 1 frtot átszolgáltalluk a község birájának. Szerk. város végén pedig a községi elöljáróság, a melynek nevében Hirling Ádám főjegyző a következő üdvözlő beszédet mondotta: Nagy méltóságú püspök ur! Kegyelmes főpásztorunk! Szegzárd nemesen érző közönsége értesülvén Nagyméltóságodnak szerény városunkhoz való közeledéséről vallás- és rangkülönbség nélkül megbízta az őt képviselő elöljáróságát, hogy mindjárt az első lépésnél, melyet városunk belterületére tenni inőltóz- tatik, a legmélyebb tiszteletét s hódolatát mutassuk be; ide küldött bennünket tolmácsolására annak, hogy e határon belül a szent-lélek ajándékait osztó kegyelmes főpásztorunk megérkezésekor e város lakóinak szivét csak egy érzés, elméjét csak egy gondolat s romlatlan lelkét csak egy óhaj foglalja el s ez a határtalan örömnek érzete, szent vallásában nyerendő megerősödés, boldogságának gondolata s lelki főpásztoráuak méltó fogadása. Szegzárd közönsége a társadalom kitűnőségeit, ha Déha-néha falai között megjelennek, mindig tisztelettel s benső örömmel üdvözli, de ha e kitűnőséget | szellemének s szent vallásának főpásztorával kapcsolhatja össze, akkor azt szivének legőszintébb örőmórzetével, szeretettének legbensőbb melegével s legmélyebb hódolattal övezi körül, lólekben szivéhez öleli, hogy a legilletókesebb ' főpásztor érezze szivének heves dobbanásait s lássa, hogy e nép, mint a tölgy, ha erős gyökereivel a földből szijja is• élte nedveit, de felfelé tör minden erejével s az égnek nyújtja lombos ágait, mert tudja, hogy hitének kútfeje ott van, reményének csillaga ott ragyog s szere- tetéliek forrása is ott fakad. Midőn küldöttségünkből folyó e kedve? kötelességünknek jelenleg eleget teszünk, szerény városunkra Nagy méltóságod szent áldását kérve, őszinte szívvel üdvözöljük városunkban. Ezután harangzúgás és mozsárdurrogás közt vonult a báttaszóki-, Széchenyi- és vár-utezán át a templom-térre, hova fél 6 órakor ért. A polgári iskola előtt annak növendékei állottak tanítóikkal. A Bóla-tór elején csinos diadalív emelkedett, feldiszitve a püspök sikerült avczképóvel. Kívül rajta a tűzoltóság, belül pedig a róni. kath. elemi iskola tanulói képeztek sorfalat, megettük hatalmas néptömeg állott. Megható látvány volt, mikor a sok apró iskolásgyermek térdre borulva s összetett kezekkel fogadta a püspöki áldást. A megérkezett főpásztort a templom ajtójánál a helybeli s a környékből összegyűlt papság fogadta egyházi díszben. Hanny apát a szentelt vizet nyújtotta át O Nagyméltóságának, ki itt magára ölté a tunicellát. Ekkor megindult a menet a földiszitett templomba. A szentély magas boltozatáról tölgylevél- girland csüngött le a két oratórium rácsozatára, közbe e felírással: „Üdvözlógy főpásztorunk!“ A márvány főoltárt élővirágok és stylszerü, pompás kivitelű nntipendium ékesítették. A menetet a fehér ruhás Mária-leánykák nyitották meg, utánok a íöldmi- vestársaság több tagja ment, majd a papság következett, I ezután az áldástosztó főpásztor, végül a kiséret. A bevonulás alatt a rom. kath. leányiskola növendékei énekeltek szabatosan egy alkalmi egyházi éneket. A főoltárhoz érve a püspök imazsámolyra térdelt, mialatt az apátlelkósz könyörgést mondott a főpásztorért s áldást adott az áldoztató kehelylyel. Áldás után a menet az említett rendben a | plébániára tért, hol rögtön megkezdődött a fogadás. Legelőször a helybeli uradalmi számtartó és .főerdész I tisztelgett a kegyuraság képviseletében. Utána az
