Tolnamegyei Közlöny, 1890 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1890-04-27 / 17. szám

— A szegzárdi rom. kath. hitközség és iskolaszék e hó 20-án délután igen látogatott gyűlést tartott, mert e napra volt kitűzve a három év óta ideiglenesen betöltött két tanítónői állás betöltése. A két állás elnyeréséért öt képesített tanítónő folyamodott, kik közül legtöbb szavazattal Bergman Ilona és Herdlein Mari tanítónők választattak meg. Választás után több apró ügy nyert elintézést, milyenek pl. az elnöki jelentés, hogy az iskolaópitési tervezetet és költségvetést az egyházmegyei főhatóság és a kir. tan fel ügyel őség helybenhagyta; továbbá az, hogy Kopál Antal egyházfi ős iskolaszolga az ellene több oldalról fölmerült alapos panasz folytán a szolgálatból elbocsájtatik; végül pedig az, hogy az újvárosi iskolahelyisőg még a pünkösdi ünnepek előtt kicsi- iiOMttatik.

— Garai Ferkó zenetársulatával a nyári idényre Lipikbe megy; addig is, inig körünkben időz, városunk különböző mulatóhelyein bucsu-zeneestólyeket rendez. Az első ily estélyt múlt vasárnap tartotta meg a szegzárdi polg. olvasókör kerti helyiségében, hol nagy számú közönség élvezte gyönyörű játékát.

— Névnapi üdvözlések. Béla és György napján egész nap jártak az üdvözlők városunkban, kik részint megyénk közszeretetben álló alispánjánál, Török Béla ügyvédnél, részint Mikó György újvárosi plébánosnál voltak tisztelegni névnapjuk alkalmából.

— Jegyzőválasztás volt nrnlt hétfőn Szegzár- don s a nyolez pályázó közül Matzon Béla volt központi járási szolgabirósági írnok lett a kópviselőtes- tütet által egyhangúlag megválasztva.

— Halálozás. A szerencsétlen Ujfalusy László volt alsó-nyéki jegyző, hosszas és kínos szeuvedés után a helybeli közkórházban múlt kedden meghalt, s másnap szerdán délután tették örök nyugalomra.

— Varró- és hímző-üzletet nyitott Bergerné Szender Katalin a volt Pirnitzer-főla üzlethelyiségben. Elvállal fehórinü-varrást, fehér, színes, arany és ezüst I hímzést, (a hímzések kizárólag rámán, vagy dobon készülnek) előnyomást és minden e szakba vágó mun- { kát. Miután Tolna vármegyében hasonló vállalat még I nem létezik és gyakorlati szakavatottsága folytán számos ismerősei részéről ilyenek alapítására felszólítva lett, megalapította városunkban az első varró- és hímző üzletet. Reméljük, hogy ezen újdonság által egy régen érzett hiány fog pótoltatni.

— A fővárosi tanács dr. Rill Ágostont, vá- rosuuk szülöttét az árvaszékhez tollnoknak nevezte ki. j

— Névmagyarosítás. Lőwi Dávid dunafúldvári j lakos vezetéknevét belügyminiszteri engedélylyel Lévaira változtatta.

— A szegzárdi általános ipartestület tegnap I szombaton détután 5 órakor elöljárósági gyűlést tartott, melyen több folyó ügy elintézésén kivül napibiztosok lettek választva.

A szegzárd-tolnamegyei rabsegélyző-egylet áp- ril 20-án, délelőtt 11 óra után választmányi ülést j tartott, melyen nevezetesen a rabok oktatásánál szükséges tananyagról folyt a diskurzus; érdekes lehetett hallani egyik tanügyi bizottsági tag javaslatát, ki a rabok oktatásánál ki akar terjeszkedni a inér- tanra, növény- és ásványtanra, talán még az algebrára is, nem gondolván meg, hogy egyszerű, minden j előkészület nélküli rabokkal van dolgunk, kiknek leg- I inkább az erkölcsnemesitésre, a legelemibb ismeretekre van szükségük, s a kik a tanítási idő alatt évenkint többször változnak s igy a rendszeres oktatást majdnem lehetetlen náluk keresztül vinni.

— Kevés lesz a bíróság. A közlegelő felosztásával úgy látszik szükséges lenne nálunk albiróságot is megszaporitani, mert a sok apró szalagokra felhasogatott határban annyi a súrlódás a szomszédok közt — levőn a földvári parasztnak örökölt nyava- Iája, hogy könnyebb a lelkének csak egy ujnyit csen- hesen máséból . . . hogy a birák bele betegesznek. . . j

— Meghívás. A szegzárd-vidéki r. k. néptanító- egylet Tolnán 1890. évi junius hó 26-án d. e. 9 óra- I kor rendes közgyűlést tart, melyre az egylet I tagjai és a tanügy iránt érdeklődők tisztelettel meghivatnak. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó beszéd.

2. Jegyzőkönyv felolvasása ős hitelesítése. 3 Pénz- tárnok és könyvtárnok jelentése. 4. A IV. egyetemes tanitó-gyülősre kitűzött tételek* munkálatainak felolvasása ős megvitatása. 5. Gyakorlati előadás. 6. indítványok. A választmány pártolólag elfogadván a

IV-ik egyetemes tanitó-gyülósre kitűzött alábbi tételeket, azon kéréssel hivja fel az egylet minden tagját, hogy ezen tételeket behatóan tanulmányozni, esetleg közölök valamelyiknek önálló kidolgozására j vállalkozni s ebbeli szándékukról az elnökséget május hó 15-ig értesíteni szíveskedjenek. 1. A magyarnyelv tanítása a magyar és a nem magyarajku nép- I

I iskolában, kiváló figyelemmel a nemzeti szellem ápo- I I ás ára. 2. A tanítói állás biztosítására s a tanítók szolgálati viszonyainak szabályozása, különös tekintettel a tanítói oklevél értékére. 3. A népiskolai tanterv módosítása, tekintettel az osztott és osztatlan népiskolákra. 4. A népiskolai tankönyvek s ezek bírálatának kérdése. 5 A tanítói közszellem fejlesztése az általános és kötelező megyei tanító-testületek szervezése s az egyetemes tanítói gyűlések állandósítása által. 6. Az állami szakszerű tanfelügyelet szervezése, tekintettel a néptanítók előléptetésére. 7. A tanítók anyagi helyzete. 8. Az Eötvős-alap ügyének rendezése. Szegzárdon, 1890. április 20-án. Mikó György, elnök. Koszorú István, alelnök. Horváth Ignácz jegyző.

A tagdijak a közgyűlés ajkalmával szedetnek be.

— Bonyhád nagyközségben a jegyzőállás lemondás folytán megüresedett; ez állás betöltése folyó óv május hó 7-én lesz, választás utján betöltve.

— Táncztanitási tanfolyamot nyitott Neumann Mór budapesti táneztanitó e hó 27-én, szombaton a szegzárdi ovoda termében, mely tanfolyam 5 hétig tait.

— Nyomor elöl a halálba. Bizony János duna- földvári csizmadia iparos hétfőn 21-ón a Dunába ugrott e feletti elkeseredésében, hogy mint beteges ember, dologra nem való volt már, és igy magának ős hozzátartozandóinak terhökre vált, véget vetett tehát életének.

— A maga-magát örökké megifjitó természet!

A vér egész éven át, a föl nem használható anyagból folyvást váladékokat készít, a melyek ha idejekorán nem távoli itatnak el a testből, különféle súlyos betegségeket okozhatnak. Tavaszkor és ősszel van az arra való helyes idő, hogy az óv folytán testünkben lerakódott fölösleges és az egyes szervek (epe és nyálka) szabályos, a testet nem rongáló, tisztitó kúrával eltávolitsuk s ez által más súlyos bajoknak, melyek ez anyag-lerakódásokból könnyen keletkeznek, elejét vegyük. Nemcsak azoknak, kik emésztési zavarokban, székrekedésben, kólikábau, bőrkiütésekben, vértorlódásbau, szédülésben, a tagok | elzsibbadásában, hypochöndriában, hysteriában, aranyérben, gyomor-, máj- és bélbajokban stb. szenvednek, — hanem az egézségeseknek vagy a magokat egészségeseknek hívőknek is sürgősen ajánlanunk kell: hogy azt a drága, piros őletnedvet, igyekezzenek a maga teljes tisztaságában és működésének erejében czélszerü ős szabályosan használt kúrával föntartani. Erre nézve, mint legjelesebb szert, a Brand Rich ard gyógyszerész-féle svájezi labdacsokat, melyeket legtekintélyesebb orvosainak is, úgy kitűnő hatásuk, mint teljesen ártalmatlan voltuknál fogva, melegen ajánlanak, — a legjobb akarattal s meggyőződéssel javasoljuk mindenkinek. Kapható a gyógyszertárakban, egy doboz ára 70 kr de a vételkor vigyáznunk kell, ne hogy értéktelen utánzatot kapjunk.

— Magyar ember diadala Bécsben. Budapesti levelezőnk a következőket írja: „Nem rég volt alkalmam oda mutatni arra, hogy a magyar ember ha intelligencziával és erélylyel bir és nem fél a munkától : mily magas polezra képes emelkedni még hazájától távol is és hogy Bécsben a legnagyobb és leghíresebb üzleti telepek egész sora magyarok kezében van. Nem mulaszthatom al hazánkfiai figyelmét ismét egy ily üzleti telepre felhívni, mely rövid 9 éves fennállása óta magához hódította Ausztria- Magyarországnak legelőkelőbb vevőközönsógót. Ez Schleiffelder Ottó győri születésű hazánkfia, a nagy császárvárosnak ma már legelőkelőbb és legkereset- teb látszerósze, kinek díszes és megtekintésre érdemes üzleti telepe Bécsnek legélénkebb pontján a Graben-ön a hires Péter-templom szomszédságában van. Simor herczegprimás, ki már évek hosszú sora óta nála fedezi szükségleteit látszerószeti czikkekben, legutóbbi látogatása alkalmával avval búcsúzott el Schleiffeldertől, hogy „valóban örülök, hogy az az üzlet, mely legjobban képes kielégíteni e czikkekben való szükségleteimet, magyar ember kezében van.“ De nemcsak ez az egyedüli kitüntetés a mi hazánkfiát érte, mert eltekintve attól, hogy az intelligensebb polgári osztály csaknem kizárólag itt fedezi szükségleteit, ez üzlet körülbelül 20 herczeget (köztük több főberc/.eget) ős mintegy 200 főnemest számit vevői közé. Schleiftelder kitűnő gyakorlati tapasztalatait a külföldön szerezte. Köztudomású, hogy 13- szor beutazta Európát és 7 évig volt a párisi látsze- részeti ipartelepek egyikóDek munkatársa. Hazánkat már 16 évvel ezelőtt hagyta el, de azért nagy elő- előszeretettel és oly jól beszél magyarul, mintha mindig Debreczenben élt volna. Szállítója Bécs város hatóságának, a legtöbb vasútnak, az udvári könyvtárnak, számos tekintélyes intézetnek és számos ezred |

tisztikarának, melyeknek az utolsó évben meglepő mennyiségű tábori látcsövet szállított. Legutóbb több oldalról történt felszólításnak engedve bevezette | részletfizetősekre való elárusitást is biztos állásban levő egyének számára. Rendkívül fontos az a körülmény __ és ezt különösen ajánlom a Bécsbe utazók

figyel

mébe, — hogy üzletében mindazoknak a szemei, kiknek szemüvegre szükségük van, e czélra készített ős szabadalmazott készülék a legnagyobb pontossággal vizsgáltatnak meg, az oly egyének számára pedig, kik a vidéken laknak, egyszerű levélbeli megkesésre a legszívesebben küld oly könnyen érthető utmutót, mely szerint a legnagyobb könnyűséggel választható ki a megfelelő üveg. Schleiftelder, tekintve magyar- országi vevőinek nagy számát, magyai levelezőt tart irodájában és igy mindazoknak, kiknek szemüvegre és látszerószeti czikkekre szükségük van csak azt ajánljuk, hogy ha Bécsbe utaznak, ne mulaszszák el Schleiffe'dernek Graben 22. sz. alatti díszes berendezésű üzletét felkeresni, a kik azonban ezt nem tehetik, azok hozassák meg maguknak a ezég legújabb és érdekes képes-árjegyzőkét, melyet ingyen ős bór- meutve kaphatnak meg.

Siketek figyelmébe. Egy egyén, ki a már 23 év óta tartó fülzugás és siketsőgéből egy egyszerű szer használata által teljesen meggyógyult, késznek nyilatkozik e gyógymód leírását német nyelven ingyen megküldéni mindazoknak, kik eziránt hozzá fordulnak. Czim J. H. Nicholsen Bécs IX. Kolings- gasse 4.

színészet.

A mült héten is a szokott rendben öt előadás , adatott ős pedig: Szombadon: „A Mikádó“ japáni operette. Meglehetős élénkséggel adatott ős összjá- ték tekintetében meglepő sikerrel, mit főleg a rendező (Dobó Sándor) buzgalmának tulajdoníthatunk. Kétségkívül a darabban előforduló bohókás jelenetek még hatásosabbak lettek volna, ha a színpad szűk volta nem lenne oly tényező, mely a szabadabb mozgás lehetőségét kizárja. A kiemelendő szerepek: Mátray Margit (Jum-jumja), Dobóné (Pitti Singje) és Guthy Sarolta (Peóp Bója). Ezek után Dobó (Kokója) mint sikerült alakítás jelentkezik. A többi szereplők is járultak a közönség mulattatásához.

Vasárnap a „Kondorosi szép csaplárné“ Deréki Antal népszínműve adatott szép számú közönség előtt, mely megérdemelte volna, hogy egy tetszőSebb népszínmű adassák elő, mint a fönnevezett. Deréki ur ezen darabja nem egy kívánni valót hagy hátra, főleg szinszerüség tekintetében ős igy a hatás némi csorbát szenvedett. Itt Szigethy Marinak érdekes komikai alakításáról a (Böskéről) emlékezünk meg először, mely élénk tetszést aratott. Főbb szereplők voltak: Kiss Sándor (Bársony István) a féltékeny termósztü utánzásával, Mátray Margit (Trózsi), Csergő Laczi a (Viola) előadásában Pesti (Bükkös Ádám) és Nagy Vilma (Borús Julcsa.)

Kedden az „Eladó leány“ következett. Igen szép igyekezettel előadva, mely méltó volt Gerő ezen jeles vigjátékához. A czímszerepet (Margit) Nagy Vilma játszotta igazi bensőséggel. Említendők Tuko- ray (Csengi), Kiss (Elemér), Dobó (Szoboszlay), Viola (Imre) ős Csókáné (Tordai.)

Szerdán „Pepitádhoz volt másodszor szerencsénk ezen színi cyklusban, Mátray Margit jutalomjátékául adatott, ki a czimszerepben lépett fel. Minthogy a szerepek beosztásával már referáltunk, itt csak konstatáljuk, hogy az változatlan maradt. A közönség nem nagy számban jelent meg jeléül annak, hogy a változatosságot fölöttébb kívánja.

Csütörtökön „A méhek“ előadása hatott az újdonság ingerével. Bartók ezen sokat bírált darabja főleg 2 utóbbi felvonásban igen sok szép költő részletekkel bir, de az első felvonás ábrándvilága kevés sikert arathatott a deszkákon, hol cselekvőiteket szeretünk látni. Főbb szerepek: Kiss S. (Aurél) Tukoray (Berendy) Szigethy (Viola) és Nagy Vilma (Leona).

______irodalom!

Sta

nley könyve a „Budapesti Hirlap“-ban.

Az egész müveit világ izgalmas várakozással néz Stanley uj könyve elé, melyben megírja harmadik afrikai utazását.

Ahányszor megkerült abból a csodálatos világrészből, mindannyiszor egy nagy tett dicsőségét hozta magával. Első vállalkozáshoz az ötletet a New-York Herald szerkesztőségétől kapta. Hírlapíró volt s lapja megbízta, hogy keresse föl az elveszettnek vélt Li-