Tolnamegyei Közlöny, 1890 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1890-04-13 / 15. szám

mmm

v’vrmf»-Z-mBtiA

elismerésének éljenzés és tapsban nemkülönben nyil- [ niel betekintünk s szakszerű megfigyeléssel vizsgáljuk vános dicséretben adott kifejezést. azon ágazatokat, melyeket népnevelésügyünk helyes

Stuk Endre ur, gordonka játéka, a közön- fejlesztésére nemcsak a népiskolai törvények köveség részéről nagy áhítattal hallgatva, kiváló dicséretet telnek meg, hanem a józan tanügyi politika is paérdemel. A fiatal művész nagy gonddal és tiszta elő- rancsol: azt tapasztalhatjuk, hogy ezen ágazatok

adással adta elő Strausky audau(e-jáf. Végül Gár- I közt a többi között több fontos, de eddigelé l3gdos I k. a, énekeit néhány sikerült népdalt. jobban elhanyagolt részlet 1-ör az ismétlő iskoAz estélyen úgy a hangverseny mint a táncz- lások iskoláztatása; 2-or a testgyakor- mulatság sikerült, kár, hogy hely szűke miaít sokan lat tanítása; 3-or a gazdasági és kertó- a helybeliek közül az estélyre el nem mentek, mások szeti gyakorlatok üzóse. még a hangverseny után azonnal távoztak. A fiatalság A mai népiskolai tanításnak e három iránya

tánczra kerekedve vígan mulatott. A reggeli órákban sokan búcsúzni mentek a művészekhez, kik az nap még haza utaztak hajón.

Jelen voltak asszonyok: özv. Geisz J<5- zsefné, Fischer Jánosné, Wittinger Sándorné, Gömbös Lászlóné, Parti Antalné, Havas Lajosné (Bajáról), Laki Józsefné, (Szegzárdról), Maiszner Károlyné (Hidjáról), Pápay Istvánná (Mözsről), Schelly Józsefné, Eisenbarth Gyuláné, Brezlmayer Románná (Budapestről), Dobro- vits Sándorné, Bernstein Antalné, Taubner Adolfné, 'Parti Róbortné, Parti Mari, Bubonyik Mari, Skertics Lajosné, Bock Béláné, Fugetth Károlyné, Bubonyik Lajosné, Maisner Gyuláné, Kocsis Jánosné, Schiler Aurelné, és Vlasitsné (Mözsröl.)

Leányok: Wittinger Mariska, Riemer Matild (Bajáról), Parti Laura, Gáryos Irma (Bpest), Schütze Anna (Bpest), Angyal Ilonka (Szegzárd), Braikovits I Katicza, Szilly Erzsi, Klementsitz Terka és Ugró- I czy Anna.

M. K.

Szálka 1890. évi április 18.

Tisztelt szerkesztő ur I

Azon hiszemben, hogy az alább irt soraimnak becses lapjában helyt adni kegyeskedik, bátorkodom egy kis — a maga nemében — ritkán történő falusi ünnepélyt becses tudomására hozni, mely, miután megyénk székvárosához közel történt, talán érdekessé j válhatik egyes olvasók előtt.

E hó 17-én uj orgona megáldás volt Szálkán, melyet Unger Miklós és Fia baranya-mágocsi orgona építész készített. A beszentelést főt. Harray Kálmán Bonyhád kerületének esperesse a szálkai és harczi plébános urak segédletével végezte. Főt. Boross Aurél szálkai-plébános megható beszédet intézett híveihez, kiknek áldozatkészsége példaszerű; mert tekintve az alig ezer róm kath. lelket számláló hitközség'1 szegénységét és azon körülményt, hogy két évvel ezelőtt négy uj harangot vett i7oo írton; csodálnunk kell e népben a szives adakozást minden széphez és üdvöshöz. Igen kellemes benyomást gyakorolt ezen ünnepély nemcsak a helybeliekre, hanem az ezen alkalomra megjelent számos bonyhádi intelligentiára és más vidéki közönségre is. Mindenezen áldozatok és örömök indítványozója, — s megteremtőjeként hőn szereteti plébánosunk tekinthető, — kinek e hasábok keretén is egész községünk nevében legforróbb köszö- netünket adjuk, s kívánjuk, hogy a jó isten még soká tartsa meg számunkra egészségben, miszerint az általa kitűzött célt t. i. róm. kath. hitközségünk, templomunk és iskolánk emelését és jó karba hozatalát elérje.

A collandatióra községünk által felkért szakbizottság ntvezetesen : Müller József Bonyhádról, Bitter J Péter Aparról és Seiler Gábor Grábóczról orgonánkat körülményesen megvizsgálván, azt mint kifogástalan művet igen megdicsérték, mely dicséret jó hatással volt Unger urra, ki méltóan megérdemli azt, minthogy sokoldalú szakszerű képzettségével bármely hazai orgona-épitészszel a versenyt kiállja. Az 1888-iki pécsi kiállításon szintén remekelt művével, s ezüst érmet nyert. E tapasztalt tények után, nevezett orgona- épitészt az egyházmegyei clerus- és kántorok figyelmébe melegen ájánlhatjuk.

vagy ágazata az, mely a nép gyakorlatias képzését, közhasznú ismereteinek szélesbitését czélozza s mint ilyen a tanügy fórfiai részéről annál nagyobb megfontolást érdemel, mert népnevelésügyünknek épen I ezen ágazatai nem részesülnek kellő figyelemben sem az iskolaszék, sem pedig a tanítói kar, annál kevésbé a községi hatóságok részéről.

Jelen tanügyi rovatunkban álljon itt népnevelésügyünk e három elhanyagolt ágazatáról lapunk egy barátjának észlelete, mely annál is inkább érdemes a megfigyelésre, mivel szerintünk észleletéi megfelelnek a valóságnak s ez általa érintett hiányok létezése mellett küzmövelődésünk nem haladhat előre.

I. Az ismétlő iskolások iskoláztatásáról.

tudvalevő dolog, hogy népiskolai törvényünk két kötelező tanfolyamot ir elő a gyermekseregre, és pedig az első tanfolyam kezdődik a gyermek 6-ik évétől és tart I2-ik évének betöltéséig, azaz hat évig. A második tanfolyam tart 12-ik évétől a 15-ik év betöltéséig három évig.

A mai népiskolai törvényünk eddig ezt a két kötelező tanfolyamot írja elő; most van ép tárgyalás alatt egy törvényjavaslat, mely szerint a kötelező tanfolyam kiterjesztetik a gyermeknek 3-ik évétől a I 6-ik évéig, mely korban köteles minden ily kis gyermek óvodába járni.

De nézzük, hogy állunk jelenleg az elemi népoktatás második évfolyamával vagyis az úgynevezett ismétlő iskolával.

Számos iskolánál az ismétlő iskolások tanítását csak deczember hónapban léptetik életbe s márczius hó végével már beszüntetik. Más iskolánál megint a tanítás csak vasárnapokon tartatik és azért ezen tanfolyamot csak vasárnapi iskolának hívják. Nagyon kevés iskola van, a melynél ezen tanfolyam egész szorgalmi időn át megtartatnék és még kevesebb van olyan, a hol a növendékek fokozatosan részesülnének a részükre fentartott tananyag feldolgozásában. Azonkívül az iskolamulasztások sem jegyeztetnek fel oly pontosan ezen tanfolyamokban, mint a mindennapi iskolában és következetesen a községi hatóságok sem szorítják oly szigorral a tanfolyam növendékeit az ismétlő iskola pontos látogatására, mint a mindennapos iskolásokat.

Mindez törvényellenes és a jövő nemzedék kiszáraíthatlan kárára történik.

A törvény ugyanis azt rendeli, hogy a tanfolyam tólen-nyáron tartson, még pedig a téli hónapokban heti 5 órán át, nyáron pedig 2 órán át hetenkint. Az iskolaszékek feladata ezen órákat a helyi viszonyokhoz képest úgy felosztaui, hogy a tanuló-iíjuság a házi munkánál is segédkezhessél A törvény a mindennapi iskola azon növendékeit is kötelezi a nyári ismétlő iskola látogatására, kik tavaszszal a nagy munka idején a rendes iskolalátogatásától felmentetnek. Ha a törvényben megszabott idő az ismétlő iskolások tanítására lelkiismeretesen fordittatik, tetemes eredményeket lehetne elérni, de akképpen megcsonkítva, mint azt fentebbb leírtuk, rendetlen bejáratás és hiányos tanítás mellett vajmi keveset nyújthat, sőt a kitűzött czélt meg sem közelíti.

(Folytatása következik.)

Záradékul még mindazon t. vidéki közönségnek, kik az idei Emmaust Szálkán töltendő, — az orgona — megáldás ünnepélyét szives megjelenésökkel nagyban emelték, — községünk nevében legbensőbb kö- | szönetét nyilvánítja

Perler Mátyás,

kántor-tanító.

TANÜGY. _____I

Né

pnevelésügyünk legfontosabb ágazatai.

Ki tagadhatná azt, hogy a nópnevelésügy terén is — mint minden más téren — vannak egyes ágazatok, melyeknek helyes megoldása által lehet csak a kitűzött czélt ha nem is elérni, de legalább megközelíteni.

Ha népnevelésügyünk mai állapotába figyelem- |

Felhívás Magyarország néptanítóihoz.

Szeretve-tisztelt Pályatársak!

Tizenkettedik éve annak, hogy Magyarország néptanítói egyetemes gyűlést tartottak. Az idők és viszonyok azóta nagyot változtak, a tanítók száma majdnem megkétszereződött; szükségét érezzük azért, hogy ismét egybegyüljünk s a hazai népoktatásügy felvirágoztatását czólzó elvekről tanácskozzunk. Elodázhatatlan kötelességünk az egyetemes gyűlés tartása azért is, hogy a tanítóság szellemi, anyagi és társadalmi állását emeljük; hogy az ugyanazon czélokórt küzdő harezosok között létrehozzuk a közvetlen összeköttetést, fejleszsük a kollégiális érzületet, lelkesítsük egymást a további küzdelemre s megteremtsük a tanítóság között eddig oly nehezen nél- I külözött közszellemet.

Ezen elvek által vezéreltetve határozta el 1

III. egyetemes tanitó-gyülós végrehajtó-bizotságának múlt évi szent István napján tartott nagy gyűlése, hogy a IV. egyet, tanitógyülós 1890. évben Budapestre okvetlenül egybehivassék. Kimondotta a hazai tanitó-egyletek és testületek képviselőiből egybehívott múlt évi nagy-gyülós azt is, hogy az egyetemes gyű. lésen minden hazai néptanító, tanítónő, a közművelődés szolgálatában álló bármely tanférfiu, sőt tan- ügybarát is egyenlő joggal s egyenlő kötelezettséggel részt vehet.

Az egyet, gyűlés rendezésével a végrehajtó- bizottság közp. választmánya bízatott meg, mely e nagy fáradsággal és erkölcsi felelősséggel járó munkára azon édes reményben vállalkozott, hogy a fővárosban létező köznevelésügyi egyesületek s a főváros összes néptanítósága részéről lelkes támogatásban részesül.

E reményben s megbízatásunkhoz híven: a magyarországi néptanítók negyedik egyetemes gyűlését Budapestre 1890. évi augusztus hó 20-á'ra ezennel egybehívjuk.

Ugyanazért, a midőn Magyarország néptanítóit, édes testvéreinket, a IV. egyetemes gyűlésre ezennel ünnepélyesen meghívjuk, arra is felkérjük hazánk néptanító-egyleteit és tantestületeit, valamint a| egyeseket is, tegyék meg az előkészületeket az egyetemes gyűlésre, nehogy készületlenül találjon bennünket az óra, melyben negyedízben mutatjuk be egyetemünket a világnak; legyen e gyűlés méltó a magyar néptanítóság nevéhez s ne maradjon elődei mögött, sőt legyen minél impózánsabb, végső eredményében is minél sikeresebb; legyen hű kifejezője az ország tanügyi közvéleményének, tüköré a magyar alkotmány alapján szépen fejlődő nemzeti haladásnak.

A végrehajtó bizottság közp. választmánya a

IV. egyet, tanitó-gyülésen tárgyalandó kérdéseket a következőkben állapította meg:

1. magyar nyelv tanítása a magyar és a nem magyarajku népiskolában, kiváló figyelemmel a nemzeti szellem ápolására.

2. A tanítói állás biztosítása s a tanítók szolgálati viszonyainak szabályozása (szolgálati pragmatika), különös tekintettel a tanítói oklevél értékére.

3. A népiskolai tanterv módosítása, tekintettel az osztott és osztatlan népiskolákra.

4. A népiskolai tankönyvek és ezek bírálatának kérdése.

5. A tanítói közszellem fejlesztése az általános és kötelező megyei tanító-testületek szervezése s az egyetemes tanitógyülések állandósítása által.

6. Az állami szakszorü tanfelügyelet szervezése, tekintettel a néptanítók előléptetésére.

7. A tanítók anyagi helyzete.

8. Az Eötvös-alap ügyének rendezése.

9. A szakosztályok jelentései.

10. Esetleges iuditványok.

Kartási szeretettel kérjük hazánk tanitó-egye- sületeit és testületéit: vegyék e tételeket — köz-, vagy legalább választmányi gyűléseiken — komoly tárgyalás alá s küldjék be határozataikat legkésőbb folyó évi jülius hó 10-ig vagy az alulirt elnökhöz (lakik Budapest, IV. kér. érsek-utkza 4. sz.) vagy pedig a titkárhoz (lakik Budapest, I. kér. alkotás- utcza 19. sz.)

Igen óhajtandó, hogy az egyet, gyűlésre kitűzött tételekről a hazai szaklapok értekezéseket közöljenek. E czélból mi is gondoskodunk, hogy a „végrehajtó-bizottság“ hivatalos közlönye, a „Népnevelők Lapja“ május ős junius számaiban egy- egy külön értekezés jelenjék meg a bizottság szakértő tagjainak tollából.

A „végrehajtó-bizottság“ közp. választmánya gondoskodni fog előadókról, kiknek a tanítótestületek és testületektől beérkezett határozatokat kiadja tanulmányozás végett, hogy lehetőleg azoknak figyelembevételével tehessenek indítványokat az egyetemes gyűlésen.

A közp. választmány a gyűlésben résztvevők tagsági diját 2 (kettő) írtban állapította meg.

Bizalommal fordulunk azért szeretett ügytársainkhoz és a tanügybarátokhoz, kik egyetemes gyűlésünkön részt venni kívánnak, hogy a 2 frt tagsági dijat a rendező-bizottság pénztárosához, Kurz Sámuel kartársunkhoz (lak. IV. kar. Deák-tér 4 sz.) — legkésőbb folyó évi augusztus hó 1-ig, postautalvány mellett — beküldeni szíveskedjenek. A tagsági dij beérkezése után azonnal megküldjük az igazolójegyet s gondoskodunk a tagtársak részére augusztus hó 20-tól 24-ig tartó ingyen szállásokról is.

Szakosztályok alakításáról, tanszer-kiállítás léte-