Tolnamegyei Közlöny, 1890 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1890-04-13 / 15. szám

gitósórŐl S' a gyűlés tagjainak szórakoztatásáról is a I rendező bizottság fog gondoskodni. Tisztelettel s a legnagyobb bizalommal fordu­lunk a felekezeti iskolákban működő pályatársakhoz s azok főhatóságaihoz is; legyenek bizalommal irán­tunk s vegyenek részt egyetemes gyűlésünkön. A végrehajtó-bizottság gondoskodott arról hogy az egye­temes gyűlésen megvitatandó tételek között egy se legyen olyan, mely szenvedélyes vitát idézhetne elő s a közgyűlésnek általános óhajtott sikerét veszé­lyeztetné. A hazai tanító egyletek ős testületek meg­hallgatása mellett az egyet, gyűlés tárgyainak sor­rendjébe csak olyan tételeket vettünk fel, a melyek ez idő szerint gyakorlati értékkel bírnak s a kedé­lyeket haszontalanul fel nem zaklatják. Ugyan ezért elhatározta a bizottság, hogy a IV. egyetemes tanitó-gyülősre kitűzött tételek elő­adóiul oly férfiakat kér fel, kik hazánk legkitűnőbb szakférfiai közt foglalnak helyet s az ország népta­nítóinak bizalmát bírhatják. Fel tehát, szeretett ügytársaink, a közös mun­kára, mutassuk meg, hogy Magyarország . néptanítói is megtették ama nevezetes mondást: „Hol a népne- velés ügye s ezzel a néptanítók helyzete javulásnak indul, ott első sorban a néptanítók maguk ezen vál­tozásnak főtényezői.“ Mutassuk meg, hogy IV. egyetemes gyűlésün­kön is becsületet szerzünk a magyar néptanítói név­nek s hasznos szolgálatot teszünk a hazai népneve- lés és a néptanítók ügyének. Isten áldása legyen nemes törekvéseinken; munkásságunk áraszszon fényt nemzeti népnevelés­ügyünkre ; hozzon dicső .éget, boldogságot a magyar hazára! Budapesten, 1890. évi márczius hó 25-én. A III. egyetemes tanitógyülés végrehajtó-bizott­sága nevében: Lakits Vendel, Somlyay József, , elnök. titkár. KÜLÖNFÉLÉK. — Jön a bérmálás! Örvendetesebb hirt nehe­zen hozhatnánk olvasóinknak, mint azt, hogy pün­kösd vasárnapján a belvárosban, másnap az újváros­ban bérmálás lesz. Örvendetes e hir nemcsak a bér- málandókra nézve, hanem az iparosoknak épugy mint a kereskedőknek, mert ez alkalomra még a legsze­gényebb is öszeszedi minden garasát, hogy bérmálásra kis fiának vagy leányának uj gúnyát vehessen. A le­endő keresztapák ős keresztanyák pedig rendesen meglepik a megbórmáltakat kisebb nagyobb emlé­kekkel, mint kereszt-, imakönyv-, olvasó- stb. efélével. — A király ő felsége Baksay Sándor csendőr­hadnagynak a közbiztonság terén szerzett érdemei elismeréséül a Ferencz-József rend lovagkeresztjét adományozta. Baksay néhány évvel ezelőtt a tolna­megyei csendőrsóg parancsnoka volt. — Konfirmáczió. — Az urvacsorázáshoz szüksé­ges vallás-erkölcsi előkészítés, az úgynevezett konfirmá- cziói oktatás kezdetét veszi folyó hó 14-én naponként i délelőtt 10—12 óráig tanítok egész Áldozó Csütör­tökig. Felhívom a t. reform, szülőket, kiknek 12 évet betöltött, még konfirmálásán gyermekük van, hogy azokat mondott czőlból a szükséges oktatás végett naponként a jelzett időben a reform, iskolába (eme­leti helyiség, 1-ső tanterem) felküldeni szíveskedje­nek. f- Szegzárd, 1890. ápril hó. Borzsák Endre, lelkész. — Kinevezések. A pénzügyminiszter báró Wim- mersberg Guidó pénzügyi fogalmazót helyszinelési becslőbiztossá. Tolnamegye alispánja pedig Erdődi József szegzárdi állatorvost Hőgyészre a vasúti állo­máshoz állatorvosi szakértőnek nevezte ki. — A nagyheti ájtatosságok alkalmával szerdán, csütörtökön ős pénteken délután felváltva Jeremiás siralmait énekelték a belvárosi templomban Ellmann Anna k. a., dr. Steiner Lajos, Molnár János és Fejős Dezső urak, s a hallgatók szent áhítatra buzdultak gyönyörű énekük alatt. — Az „Egyesült szekszárd-tolnamegyei nöegylet“ csütörtök délután 2 órakor választmányi ülést tartott, melyen 51 uj tagot vettek föl. Fölolvastatott továbbá Simont sits Béla tiszt, tag levele, melyben úgy tiszteleti mint pártoló tagsági jogáról lemond. — Ezután következett a rendkívüli közgyűlés, melyen Döry Dénesné úrnő elnökölt s körülbelül mintegy százan vettek részt benne. Elnök megnyitván az ülést, fölkérte Mikó György egyleti titkárt, hogy adja elő az alakítandó uj ovoda segélyezési ügyét a közgyűlésnek. A titkár erre igen meleg szavakban emlékezett meg az újonnan felállítandó óvodáról s az erre szóló választmányi üléseken lefolyt határoza­tokra reflektált s ajánlotta a segélyezés elfogadását. Döry Dénes tiszt, tag emelt ezután szót s egy köl­csönös megállapodásra —- paktumra — hívta fel a I közgyűlés figyelmét s ajánlotta, hogy szavazás nélkül döntsön a gyűlés. Bor zsák Endre nem fogadja el az indítványt, mert szerinte az uj ovoda felekezeti jellegű lesz ős csak kisebb segélynyújtást proponál. B o d a Vilmos pártolja az uj ovoda fölállítását ős felolvassa a nőegylet rövid történetéből az egyes adatokat ős azon összegeket, melyeket a nőegylet 30 éves fennállása óta adott már felekezeti ős fele- zet nélküli intézetekre. B o r s o d y György nem J helyesli a mostani közgyűlés egybehivását, hivatkoz­ván az alapszabályokra. Szóltak még hozzá Hanny Gábor, Totth Istvánná, dr. Sass Istvánná és még | többen. Végre elnök feltette a kérdést arra nézve, hogy kik fogadják el Döry Dénes közvetítő indit- i ványát ős kik B o r z s á k Endréét. Névszerinti szava • zás rendeltetett el ős már sokan leszavaztak, midőn j kiderült, hogy az anyakönyvbe nagyon hiányosan vezettettek be a tagok nevei ős sok régi tag neve onnét hiányzik. Erre elnök uj névsor összeállítását kéri megalkotni s miután már többen eltávoztak, a gyűlést feloszlatta s 14 nap múlva egy uj rendkívüli közgyűlést fog egybehívni, melyen kizárólag csak a szavazást fogják megejteni. — A szegzárdi rom. kath. belvárosi leányisko­lánál megürült kőt tanítónői állás pályázata ápril hó | 20-án lejár; az állás elnyeréséért már is többen pá- | lyáztak. Azt hisszük azonban, hogy az eddigi ideig­lenesen megválasztott kőt tanítónő lesz megválasztva, kik állásukat három éven keresztül mindenkinek tel­jes megelégedésére szolgálták s működésük ellen soha semmi kifogás fel nem merült, — Folyó évi ápril hó 7-ón délelőtt 10 órakor tartotta a szegzárdi általános ipartestület a város­ház nagytermében első alakuló közgyűlését, me­lyen Gerenday Lajos főszolgabíró elnöklete alatt megválas/.tattak az egylet tisztviselői. Nevezetesen: ipartestületi elnökké egyhangúlag Fránek János ed­digi ideiglenes elnök lett megválasztva; ipartestü­leti elöljárókká megválasztattak: Alliquander Ta­más, Bauerhuber László, Csóri Ferencz, id. Debulai Antal, Dittrich József, Geisz Bálint, Hauk Antal, Hau- dinger Károly, Hölczl György, Jilk László, Kis Mór, Kunczer János, Kramer Ármin, Ludvig József, Mirth József, Nicsner Pál, Petries Antal, Pirisi István, Rő- ber György, Studer Lajos és id. Tóth Pál. Elnöklő főszolgabiró ezután iparhatósági biztosul kinevezte: Pápé Sándort, ki jelenlegi állásánál ős tehetségénél fogva eme tiszteletbeli állásnak mindenesetre meg fog felelni. A közgyűlés a kinevezést éljenzéssel fo­gadta. Ezzel elnöklő főszolgabiró működését befeje­zettnek jelentvén, átadja az elnöki széket a gyűlés további vezetésére Fránek János egyl. elnöknek, s a teremből a jelenlevők éljenzése kíséretében távozott. Fránek J. ipartestületi elnök elfoglalván az elnöki széket, mindenekelőtt megköszöni a belője helyezett bizalmat s ígéri, hogy tehetségénél és munkaképes­ségénél fogva mindent el fog követni, hogy állásából kifolyólag az iparügyet fejleszsze s iparos társainak ahol kell, érdekeit előmozdítsa. Ezután az alapsza­bályok utasítása szerint az előbb megválasztott szü- kebbkörü elöljáróság a maga kebeléből megválasztotta elöljárósági tag, kik szótöbbséggel a jegyzői állásra jelentkezők közül 10 szavazattal Kálmán Károly hely­beli tanítót választották meg Lengyel László 5 sza­vazata ellenében. — Kávéház megnyitás. Özv. Róthynó asszony, az úgynevezett uj kávőház tulajdonosa, üzletét f. hó 16-án szerdán nyitja meg az uj helyiségben (Pirnitzer-fóle uj ház)- Bővebben a falragaszok értesítenek. Mi e he­lyen csak arra szorítkozunk, hogy özv. Róthynó asz- szony megnyitandó uj üzletét szívesen ajánljuk a t. közönség minél nagyobb mérvű pártfogása s felka­rolásába, hogy az eddig éppen nem alkalmas helyen • volt üzlete sajnos ős nagyfokú kárt hamarosan kihe­verhesse s a szép és fényesen berendezett, alkalmas uj helyiségben minél előbb pótolva, megtérítve lássa. — Halálozás. A következő gyászjelentést vet­tük : Alóli róttak szomorodott szívvel jelentjük özvegy Kálmán Dánielné szül. Soltra Eszter asszony­nak élte 78-dik, özvegységének 7-dik évében, ápril hó 5-éu délelőtt fél 11 órakor történt elhunytét. A boldogultnak hűlt tetemei folyó hó 7-én délután 4 órakor fognak az örök nyugalomnak átadatni. Kölesd, 1890. április hó 5-ón. Béke hamvaira! Gyermekei: Bónis 1 lenniii és férje Jancsó Ádára, Bónis Károly ős neje Tótfalusy Irma, Kálmán Dezső ős neje Csekey Gizella. Unokái: Jancsó Dezső és Ilonka, Bónis Kál­mán, Vilma és Mariska, Kálmán Dezső, Endre és Dániel. — Sikkasztás a dunaföldvári sóhivatalban. Duna- földvárott a kir. sóhivatalban sikkasztásnak jöttek nyomára. A főiméi és alkalmával ugyanis kiderült, hogy a raktárból mintegy 500 mótermázsa s 5200 frt értékű só hiányzik. A pőnzügyigazgatóság, mely a vizsgálatot vezeti, Mórocz Károly pőnztárnokot állá­sától felfüggesztette s Kuzsinszky ellenőrhelyettes ellen, aki 3 hó óta van ott alkalmazásban, megindította a vizsgálatott. — Egy fiatal öngyilkosról hozott liirt a táviró a nagy héten Szegzárdra. Ugyanis a szegedi főreál­iskola egyik növendéke Zgorski Vladimir 14 éves fiú, ki elemi iskoláit Szegzárdon a Máyer intézetben végezte, Zgorski huszáralezredesnek a fia, forgópisztolylyal agyonlőte magát, állítólag a fölötti elkeseredésében, hogy a 11-ik harmad végén rósz osztályzatott kapott. Kétszer lőtt magára a gyilkos fegyverrel, melyet a házban lakó főhadnagy szobájá­ból csent; először halántékára czélozott, de keze remegésétől a pisztoly félresült, másodszor homlokára ezélzott. Öt órai kínlódás után a jobb sorsra érde­mes szép fiúcska kiszenvedett. A kiadott gyászjelen­tés igy szól: Alólirottak szomorodott szívvel tudat­ják Zgorski V1 a d i m i r n ak élete 14-ik évében folyó évi április hó 4-én délután 5 órakor Szegeden történt váratlan kimultát. A boldogultnak hült tete­mei folyó hó 6-án délután 4 órakor helyeztettek Szegeden örök nyugalomba; — lelki üdvéért pedig az engesztelő szentmise-á'dozat a szegzárdi belvárosi róm. kath. templomban folyó hó 14-ik napján dél­előtt 9 órakor fog az egek Urának bemutattatni. Kelt Szegzárdon, 1890. évi április hó hó 7-én. Az örök világosság fényeskedjék a korán elhunyt ked­ves gyermeknek! Szülők: Zgórski Zsigmond m. kir. honvédhuszár alezredes, Ágoston Gábriella, Testvé­rek : Zgórski Adrienne, Zgórski Ilona. Nagyszülők : Ágoston Károly, Huszár Erzsébet. Nagybátyák: a következő testületi tisztviselőket és pedig: alel- nöknek id. Debulay Antalt; pénztárnokni Kunczer Jánost; számvizsgálókul: Alliquander Tamást, Kra­mer Ármint és Nicsner Pált. Ügyészül egyhangúlag dr. Steiner Lajos választatott meg. Ezután az egy­leti jegyző választása következett ; de mivel már az idő is jó előre haladott s az elöljárósági tagok sem voltak kellő számmal jelen, ennek választását más alkalomra halasztották. Egyleti jegyző fizetése egyelőre évi 200 írtban állapíttatott meg. Egyleti helyiségül — jelenti végre elnök, — hogy Preiner József újonnan épült házában a közgyűlés utólagos jóváhagyása mel­lett egy alkalmas helyiséget bőreit ki évi 120 írtért, mely intézkedést a gyűlés jóváhagyta. Egyébb tárgy nem lővén, elnök a gyűlést bezárta. — Iskolaépítés Szegzárdon. Az átalakítandó belvárosi rom. kath. iskolák tervrajzai jóváhagyás végett felterjesztettek a megyés püspökhöz, ki azt helybenhagyta; mai számunk hirdetési rovatában az erre vonatkozó árlejtési hirdetmény van közzétéve, s az építkezés valószinülog a jövő hó közepén kez­detét veszi. — A szegzárdi általános ipartestület elöljáró­sága jegyző választás végett ápril hó 9-én délután 5 órakor a városház kis termében Fránek János egyesületi elnök összehívására gyűlést tartott, me­lyen Pápé Sándor iparhatósági biztos is jelen volt. I A gyűlésre megjelent elnökön és biztoson kívül 15 Zgórski László, Ágoston István. Nagynőnék: Zách Leona, Özv. Pápé Gyuláné. Unokatestvérek: Pápé Dénes, Pápé Sándor. — Szerencsétlenség. A fáczánkerti gyár pad­lásán az olajpogácsát zúzó gép nagypénteken egy napszámos leányt elkapott, egyik karját összetörte, fején és lábain is nagy zuzódásokat okozott, úgy hogy a leggondosabb orvosi ápolás daczára néhány nap múlva iszonyú fájdalmak közt meghalt. — Gyermekgyilkosság. Őcsőnyben ismét egy 5 hónapos kis ártatlan gyermek lett áldozatává amaz ocsmány bűnnek, mely a Sárközben egész divattá vált s pusztulással fenyegeti az ottani magyar fajt. Ugyanis egy Dózsa Erzse nevű fiatal asszony egyet­értve Vörös Juli javasasszonynyal, csak azért pusz­tították, el a szegény áldozatot, mert már a fiatal asszonynak ez második gyermeke volt, a Sárközben pedig szégyennek, sőt bünuek tartják azt, ha ez megesik vóletlenségből valakivel. A bűnösök fogva vannak s reméljük, hogy rettentő például szigorúan meglakolnak. — Gyönyörű idő kedvezett a nagyheti ájtatos- kodóknak, kik különösen nagypénteken tömegesen látogatták Krisztus koporsóját. E napon a délelőtti istenitiszteleten a belvárosi templom zsúfolva volt, melyben a belvárosi leányiskola növendékei közül néhányan Klieber György kántor vezetése mellett a passiót igen szépen énekelték. Ugyancsak igen szép

Next

/
Oldalképek
Tartalom