Tolnamegyei Közlöny, 1879 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1879-02-02 / 5. szám

el fogja érni azon magaslatot, melyen mielőbb látni óhajtanánk. Kétségtelenül igaz, hogy e tekintetben jeles tényezőként működik közre a „Nyelvőr“ s annak valóban tudományosan képzett szerkesztője Szarvas Gábor ur, kinek lapja, ha nem csaló­dunk ugyan, az akadémia anyagi támogatása mellett jelenik meg s ki ez idő szerint egy egyesület létre­hozásán fáradozik, melynek czélja leszen nyelvünk tudományos fejlesztése s előbbre vitele. Ugyanő volt az, ki a magyarországi néptanítók 1878. augusztus 20—23-án Budapesten az ország­házban tartott harmadik egyetemes gyűlésén a ma­gyar nyelv s nevezetesen annak felkarolása és ta- nalmányozása érdekében a tanítói világot egy va­lóban hatalmas és lelkes előadással lepte meg, mely azt hiszem mindanynyiunknak, kik ott jelen voltak, most is élénk emlékezetében van. „Azt nem szükség fejtegetni, különösen e he­lyen nem, — szóllott akkor a derék férfiú — hogy mi egy népnek a nyelv. Hisz azt mindegyikünk tudja, érzi. Mindene. Vegyük el a néptől nyelvét s elvettük léte föltételét. Azért ha valami nem üres szó, bizonyára nem az, hogy nyelvé­ben él a nemzet. Nem szorul tehát bizonyításra, hogy e szerint irányában elengedhetlen kötelessége­ink vannak.“ És ekként czikkünk első részének, mely is az akadémia ügyében elmondatott: eleget tévén, még hátra volna az újabban átvizsgált helyesírás közlése is, ámde erről csak jövő számunkban. äzämlinbcr János. Különfélék. — A báfiaszélii dalnregylet folyó évi február 8-án az „arany naphoz“ czimzett vendéglő nagytermében dallal egybekötött tánczestélyt rendez, melyre a n. é. közönség tisztelettel megkivatik. Beléptidíj személyenként 80 kr. Csa­ládjegy 2 frt. Kezdete 7 órakor. A rendező bizottság. — A farsang, az előzmények után Ítélve, ez évben is igen zajosnak mutatja be magát; a programra, melyet lejátszani van hivatva fölötte változatos. A székvárosban levő nagyobb testületek majd mindannyian életjelt adnak magukról. A vigalmak sorát, mint tudjuk, a dalárda nyi­totta meg, mely után a tűzoltók bálja következett; szombaton pedig a népköri tánczvigalom tartatott az urodalmi vendéglő nagytermében, melynek eredményéről jövő számunkban re­ferálunk, az ezután következők száma egész légió! — Az iparosok is terveznek egy nagyobb szabású mulatságot, me­lyet az ovoda helyiségében szándékoznak megtartani. To­vábbá, mint halljuk, ugyancsak a nevezett intézet alaptőké­jének gyarapítására szintén e saison alatt lesz tartva egy úgynevezett „ovodai bál,“ mely rendesen jól szokott fizetni, így tehát nem csupán a felnőttek, hanem az apróságok is fognak mulatni. Ezekenkivül magánkörökben, a piknikek kez­denek újra lábrakapni, közülök néhány már meg is lőn'tartva. Ugyanitt fölemlitendö a műkedvelők által rendezendő estély is, mely reménylhetöleg szintén tánczczal egybekötött lesz. Szóval nagy a mozgalom és nemcsak nálunk a székváros­ban, hanem hasonlóan a vidéken is. — A báttaszéki da­lárda, mint híreink közt olvasható, jövő hó 8-án tartja meg dal- és tánczestélyét; sok szerencsét és jó kimenetelt kivá- | nunk részünkről hozzá! A már-már kihalni készült dalárdát örömmel üdvözöljük ismét a tettek mezején. Valóban kár lett volna kimúlásáért; mert az ottani társadalmi viszonyok élénkitésére igen előnyös tényező gyanánt ismerjük el. Hisz- szük, hogy a vezetés ezúttal jó kezekre van bízva. — Válasz a gazdaközönségliez intézeti kérelemre. A burgonya épségben maradására az eltartási mód ugyan határozó, de leginkább befolyással bir annak kellő időben végzett kiszedése a földből; mert teljesen megnem ért bur­gonya mindig rothadásnak indul. — October hó második fele azon idő, melyben rendes időjárás mellett a burgonya megérik, ha a szár teljesen elszáradt s ha egy kezünkbe vett burgonyára hüvelykujjunkkal tett csúsztató nyomás után a haj le nem válik, a szedés megkezdhető. Esős idő­ben azonban szedni veszélyes s tanácslom inkább késni s jobb időt várni be ; — ezt tettem én is a múlt ősszel s míg rothadásról panaszkodnak sok helyütt, a kezelésem alatt álló gazdaságban több száz méter mázsa burgonyában egy darab rothadt sem található. A ki burgonyát télire venni kénytelen, annak tanácslom a következőket, a) October kö­zepe előtt ne vegyen, mert akkor még — kivévén a korai fajtákat — teljesen érett nem kapható; b) csak tiszta bur­gonyát válasszon, mert ha sáros vagy piszkos, jele hogy ned­ves időben szedetett; c) Ha lágy husu s fonnyadt külsejű, vagy reá tett nyomás következtében haja leválik — éretlen, b első esetben már régebben, utóbbiban pedig pár nap előtt szedetett. — Az eltartási módok közül kettő leginkább eK terjedt: föld alatt pinezében s föld fölött kupaczban. Mind kettő jó eljárás, ámbár nagyobb mennyiségnél ez utóbbi ajánlható inkább; mert elsőnél a nagy halmaz burgonya te­temes mennyiségű vizet párologtatván el, a pincze levegő­jét megnedvesiti, a nedvesség előidézi a csírázást, a növény­zöld világosság hiányában nem fejlődhetvén ki, beáll a csira - betegség, ez pedig megrontja a burgonyát s kész a rotha­dás. Azért kerülendő a pincze túlságos megtömése, mint ezt tisztelt V. K. ur tette volt hanem több kisebb halmazban álljon a burgonya a pinezében s' e halmazok közt utak ha­gy andók hoszban s keresztben, hogy a levegő szabadon jár­hasson s vele a vizpárák kihúzódhassanak a szelelökön. Ezen eljárásnak másik előnye az is, hogy nem kénytelenig tétünk a burgonyát tiporni, az egyes halmazokat könnyen megvizsgálhatjuk s a netán megrothadt burgonyát kényel­mesen kiválaszthatjuk. Kupaczokban a vizpárák a szabad levegőben elszállanak, miért is nagy mennyiségnél ezen mód ajánlhatóbb. A kupacz lehet egy öl széles s fél öl magas kúp alakban, ha a rakás elkészült, reá csak annyi szalma teendő, hogy a reá hányt föld a burgonya közé nehuljon, a földtakaró alól 1V«, fent az oromnál ‘4 láb vastag, továbbá j a kupacz hosszában minden ölre egy-egy szelelő lyuk ha­gyandó, mely zsupszalraa vagy nád köteggel kémény alak­ban befödhető. Megjegyzem azonban, hogy kezdetben föld­del a betakarás csak is az oromig történjék, hogy a kipá­rolgást eine zárjuk, §— esőtől félni nem kell, mert ez utón ismét elpárolog, — s csak később, ha a nagyobb hidegek beállanak, födjük be teljesen. Ezen eljárásokat már több éven át alkalmazván, ez ideig még nem volt okom a rotha­dás ellen panaszkodni. Ny. F. — Halálozás. A kajmádi puszta vezető gazdatisztje, a tolnamegyei gazdasági egylet tevékeny és e téren a kiál- litásoknál bokros érdemeket szerzett PLeszky Antal ispán ur újszülött gyermeke meghalálozván, nagy részvét közt lön folyó hó 21-én Kajmádon eltemetve, melynél környékbeli tisztelői nagyszámban jelentek meg, egyedül a tolnai urada­lom főnöke Beszédes Géza ur a collegialis szellem mellő­zésével távolléte által tündöklött; a jelenvoltak azonban ba­ráti részvétüket melegen nyilvánítók, mi vigaszul szolgál­hat a bánkódó szülőknek. — A báttaszéki izraelita hitközség folyó évi január hó 21-ik napján tartotta a teljes számmal megjelent hitköz­ségi tagok jelenlétében tisztújító közgyűlését, mely eddig példátlan rend és csendességben folyt le, — megválaszta­tott nagy többséggel hitközségi elnöknek: Fischer Dávid, alelnöknek: Friedenthal Rafael, iskola igazgatónak pedig: Helischauer József. E szerencsés választás által a hitközség ügyei a legjobb kezekbe kerültek s meg vagyunk győződve, hogy az uj tisztviselők a hitközség érdekeit a legmelegeb­ben fogják mindenben felkarolni. Ezen és esekhez hasonló zűrzavarokban legfájdalma­sabban érezték az önzetlen magyarok azon országos csapást, hogy a menynyire az ország birtokait nyomasztólag sújtot­ták az ellenség hadai, úgy ezek visszaverésére se pénz, se katona nem volt készen. A pápaságra áhítozó Bakács, azon ürügy alatt, hogy az osmanok megfékezésére pénzt fog ke­ríteni, de valósággal pedig hogy pompáját és roppant gaz­dagságát mutogathassa, Rómába ment, kecsegtető, de csa­lódott reményekkel. Es midőn a segély szorgalmazása nem vezette volna eredményre, azt kérte a kevély főpap X-ik Leótól, kinek elébb Medicens János volt a neve, hogy ad­jon neki hatalmat keresztes had hirdetésére a törökök ellen. Azt meg is nyerte, melynek, hogy milyen gyilkolás és pusz­títás lett a következménye, az oly sötét gyászdarabot fog­lal el nemzeti történelmünk lapjain, véres betűkkel oda fel­írva, hogy azokat onnét letörölni minden hazafinak legfor­róbb vágya volna. És mindezt okozta az ifjú Hunyadi her- czeg ellen szőtt-font sok ármány és cselszövény s ezek kö­vetkeztében a csonthegyi ütközet, melyet ezen névvel Szeg­zárd alatt a történelem minden időben kiven meg fog be- szélleni. Hunyadi János, ámbár a csonthegyi szerencsétlen üt­közetben jóakaró, de nem erélyes pártvezérei miatt elvesz­tette ugyan atyjának megérdemlett koronáját: mindazonáltal még is hü maradt hazájához és királyához. Mert daczára, hogy azok, kik atyjának köszönhették felemelkedésüket, mindent elkövettek, hogy birtokait csonkíthassák. így már Zápolya István, csak azért vette el tőle Zsombor várát, mert az ő jószágaihoz közelebb esett, a zágrábi püspök Osvald, épen akkor, midőn Jajcza várát oly vitézül oltalmazta a tö­rökök ellen, melylyel magának oly nagy dicséretet nyert, hogy még ellenségei is meghajoltak előtte, foglalta el tőle irigy szemmel nézett várait, melyeket azonban, a püspök­nek 3000 ezer katonáit szétszórván, diadalmasan visszafog­lalta. 1502-ben Somi Jjflejf és másokkal átmenve a Dunán Viddin várát is egész kényekével, a törököket részint le­vágva, részint elfogva, a magyar korona alá meghódította, stb. stb. Felesége Frangepán Bernát leánya Beatrix volt, kitől két gyermeke lett, Kristóf és Erzsébeth, de mindketten kis­ded korukban meghaltak s így bennük a halhatatlanságot érdemlett Hunyadi család örökre elaludt. Minden időben igaz fog maradui, ha ezen dicső háznak ellenségei, az ér­dem előtt meghajolva János örökösödési 'jogának elismeré­sét országgyűlési végzés által eszközölni és igy nemzetsé­gének fenmaradását a királyi székben megalapitni el nem mulasztják vala, a magyar nemzet szerencsétlenségére föl- emelkedett gyáva Jagelló-ház miatt a magyar trónra, nem nehezült vő.1”“’ § mohácsi veszedelem, minden gyászos és a hazát lesújtó következéseid ­— Tévedésből bevetődül egy szomszédfalubeli atyafi a szegzárdi ovoda udvarába és meghallván ott az ablakon át a gyermekek dalát, a nevelőtől legott bebocsáttatást kér a terembe. Ez neki megadatván, a gyermekek a nevelő személyes vezetése melletti néhány társasjátékot tovább foly­tatván, ezek annyira megnyerik tetszését az illetőnek, hogy lelkesülése első pillanatában rögtön tarisznyához nyúl s ab­ból magánál tartogatott mintegy félfont szalonnát és egy jó­kora (kakastejjel készített) kenyeret elővesz, hogy azt a kis nebulók közt szétossza. Látva ezt a nevelő, rögtön meg­jegyzi, hogy ámbár tőle igen szép tett volna ez, de mint­hogy a növendékek más-más vallásfelekezethez tartoznak s különben is az efféle eljárás ott tiltva van, megnem enged­heti semmi áron szándéka végrehajtását. Az atyafi röstel- vén, hogy ily módon szívesen felajánlott adománya el nem fogadtatik, sajnálkozással vesz búcsút az intézettől, azonban Ígéri, hogy mihelyt közelébb Szegzárdon ismét dolga lesz, egy szép malaczczal fogja a nevelőt megajándékozni. Mondja ezek után valaki, hogy a falusi magyar embernek nincs jó szive és kellő fogékonysága a jó és szép iránt. (De hiszen várhatja azt a inalaczot a nevelő ur! — A szedő.) — Toronyóránk oly botrányos rosszul jár, hogy az embernek lehetetlen magát mihez tartania. Váljon nem le­hetne-e annak felügyeletével egy higgadt és biztos szakér­tőt megbízni, ki arra felügyelne folyton és a netán előfor­duló hibákat azonnal kijavítaná. Hogy ez mily sok zavar, rendetlenség okozója, azt főleg a tanuló ifjúságnál lehet ta­pasztalni. Felnőttek közt is már mintegy megszokott dolgot képez, hogy távozáskor kérdezik egymást: „Mutasd az órá­dat, hogy jár ? — Egy fél órával késik! lön rája a válasz. Hát a tied — fordul egy másikhoz, — az pedig ugyanany- nyival előbbre jár! Szóval nagy baj az, ha nincs a város­nak egy toronyórája, mely a valódi idő rendes jelelésében I irányadóul szolgálna. Felhivjuk ennélfogva városunk elöljá- j róságát, hogy e rendetlenségnek elejét veendő, egy szakértő emberről okvetlen gondoskodjék. — Hirdetmény, 8./1879. A földmivelési, ipar és ke­reskedelmi magy. kir. ministerium által kiadott „Központi értesítő“ (melyre Légrády testvéreknél 100 ivenként 7 írt­tal előfizethető) a kereskedelmi törvény 8. és 9. §-ai értel­mében a kereskedelmi árjegyzékekbe történt bejegyzéseket oly joghatállyal tartalmazza, hogy a bejegyzések harmadik személyek irányában e hivatalos lapban megjelent közzétér tel napjától bírnak foganattal és az ott történt közzététel nem tudásával senki sem mentheti magát. Minthogy utóbbi időben „Magyar ipar- és kereskedelmi központi értesítő“ czim alatt magán vállalat indult meg, mely a czimek hason­latossága folytán tévedést idézhetne elő; ennélfogva az ér­dekelt üzletvilág figyelmeztetik, hogy az a magán lapban történt hirdetések a törvényben körülirt joghatállyal nefn birnak. Sopron, 1879. január 16-án. A kereskedelmi és ipar­kamara. — Eredeti levél. Szeretet Kedves Édes Anyám nem bírom ölöget csodáni mind azokat melet kedves anyám othun elkövet hanem azt meg irom hogy töb hirt nehajak mert nagyon sokat halotam karácsonkor az kata néni mindent meg mondot a julinak hogy ked mitcsinyál othun hogy min- denszentekor ined elment ketek regei és déré haza ért ketek és a kor beült ketek az gáspár bácsival az pinezében és es­téiig otdalolt ketek hanem töbhirt nehajak nagyon sokat halotam már meg azt is halotam ked félakos hordod telivet borai és azt más emberekei meg itata ketek ez nekem na­gyon nehezen eset és mikor ezt meg halotam nem bírtam maradni mindig haza gondulkotam egész idáig úgy vasár­nap elmúlt egy hete kilöt az hideg a nagy gondulkodástul mert még aludni sem tutam azt is monta az kata néni hogy ked meg az Zágnes néni be ül az pinezében eczer az mi- henkbe máskor pikájékba és otdalol ketek egész délután úgy hogy még meg is részegszik ketek az Zágnes nénivel és az Gáspár bácsival az Kata néni meg főzi az vacsorát és kedet kineveti ugye ked meg montarn ezt kenek hogy az Zágnes nénivel ne távcsőn ked ezel végzem levelem hogy többirt nehajak magát megböcsüje ketek hogy én töbhirt nehajak má uem vagyok piczike szégyenlem mint a Kutya azért mondom magát meg böcsüje ketek mer ugye azt mon- gyák nézd meg az anyát véddel az lányát azt a lölkire kötöm még kenek ha húshagyókor elgyün ketek hát ne a pinezé- tül gyüjön ám ketek. leg aláb részeg nelegyen ketek, — Mai szászunkhoz van mellékelve Jánosi Gyula •f pozsonyi magkereskedö áljegyzéke. — Pefs’olcslui helyett uj lámpaolaj kezd az újabb időben a kereskedésben forgalomba jönni. Igen helyén van, hogy a régi petroleum, melyre oly sok a panasz, valahára kiszorittassék a használatból. Helyi kereskedésből egyálta­lán nem lehet valódi jó petróleumot kapni, amit adnak rencj szerint rosszul ég, füstöl, nem jól világit stb. Ennek az a,n oka, hogy most vidékünkre olyat szállítanak legnagyobb mennyiségben, mely kelleténél több asphaltot tartalmaz föl- oldva, mi ismét a hiányos desztilaczióban leli magyarázatát, Az uj lámpaolajt szivesen veszik magas ára daczára is, mert lángjának vakító fénye mindenkit meglep. Az olaj egy ame rikai társulat által petróleumból állittatik elő: sárga színe és igen gyönge, petróleumra emlékeztető szaga van. Sűrűbb is mint a petroleum. Mijhring mérnök szerkesztett egy hozzá­való lámpát, a miért is azt az uj olajfajt is Möhying: olajnak nevezik. Előnyeiről általában dicséröleg nyilatkoz­nak. Hisszük, hogy nem sokára nálunk is megrendelhető lesz cz§n pj világitó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom