Tolnamegyei Közlöny, 1879 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1879-04-06 / 14. szám

Megjeleli: hetenkint egyszer, vasárnap. Társadalmi, tanügyi él közgazdasági hetilap. ■ --— El őfizetési árak; Egészévre ... 5 frt — kr. Félévre .... 2 „ 50 „ Egyes szám ára .-------10 ,, Sz erkesztő lakása: Szegzárdon Fejős-ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendők. Hirdetési dijak jutányosán szá­míttatnak. Kiadóhivatal: Széchényi-utcza 172. szám, hova a* előfizetések, hirdetmények és felszólamlások küldendők. Egyes példányok ugyanitt kaphatok. Tolnamegye törvényhatóságának, a tolnamegyei gazdasági egyesület­nek s a Szegzárd központi íelekezet nélküli tanító-egyletnek hivatalos közlönye. A szegedi árvízkárosultak •részere e lapok szerkesztőjénél a következő adoma nyok folytak be:. Egy paksi honvéd . . . Braun Salamon DunaSzent-Györgyröl . Pesthy Endre gyűjtése Melyhez járultak : Fördös Lajos 20 írt. Dobrovszky Gyula 8 írt. Pesthy Endre 10 frt. Fördös Dezső 15 frt. Pesthy Pál 15 frt. Pesthy Mór 10 frt. Pesthy Róza 2 frt, Pesthy Pálné 2 frt. Koncsics János 21 frt. Dobrovszky Kálmán 10 frt. Dob- rovszkyné 7 frt. Hermán Károly 5 írt. Eddig kimutattatott . . . . Összesen befolyt 2 frt — kr. ?? n n 125 „ — 1 267 frt 73 kr. 399 frt 73 kr. Szegzárd, 1879. april 3-án. A „tolnamegyei gazdasági egyesület,“ mely hosz- 'szas lethargia után az utóbbi években ügybuzgalmá- nak s tevékenységének oly kiváló jeleit szolgáltatta, folyó évi márczius 30-án tartá évi rendes közgyű­lését a megyeház egyik kistermében. Az azelőtti években a megyeház nagy és diszes ülésezési helyisége fogadta be a számosán gyülekező tagokat, ma már a kongás lohasztó érzelmeit kike­rülendő, az alapszabályok értelmében határozat ké­pes 20 tag a kistermek egyikébe vonult vissza, hogy áldásos tevékenységét, jobb i<3,Ők bekövetkeztére ala­pított reménnyel, ernyedetlenül folytassa. Sajnálnánk, ha a részvétlenség akár az egylet tevékeny elnökére, akár ahivek kis Csoportjára oly nemű hatást gyakorolna, mely a kecsegtető kezdet­tel nem összhangban álló tevékenységben nyerne szomorú kifejezést. Mi azonban ezt nem hisszük! A komoly meg­győződésen alapuló törekvés sokkal inkább áthatotta a „megfogyott, de meg nem tört“ magyarokat, sem­hogy akkor, midőn az örvendetes fejlődés minden jelei minden téren mutatkoztak, egyszerre hanyatlás állhatna be. Nem szabad feledni, hogy Magyarországban va­gyunk ; ázsiai eredetünket meg nem tagadhatjuk s igy a kényelemszerétet apáink vérével ránkszállt ősi tulajdon. A bátrak kis serege csak folytassa tevékenysé­gét ! Az eredményt nem az biztosítja, ha a közgyű­lési látogatók százakra mennek, hanem ha a köz- gazdasági viszonyok javulása nyomul előtérbe. A közgyűlés lefolyásának ismertetését, nem akarván az egyleti titkár ur avatott tollától a tért elvonni, mellőzzük ; de czélszerüen vélünk cselekedni, ha az egyleti elnök urnák az egylet összes tevé­kenységét átkaroló jelentését egész terjedelmében itt közöljük: Tekintetes közgyűlés! Egyesületünk múlt évbeni működése • főleg az állattenyésztés emelésére irányult s igy a már előre megállapított módozatok szerint május 18—20-án egy a megye területére szorítkozó állatkiállitást egy­bekötve tehervonó és sikversennyel rendezett, — a bemutatott állatok, tekintve azoknak a nagyobb és kisebb gazdaságokban előforduló létszámát, — meny­nyiségileg bár kívánnivalót hagytak fenn, azonban a bemutatott egyes példányok kitűnősége, úgy a lá­togató közönség, mint a biráló-bizottságok részéről kellő méltánylásban s elismerésben részesült, mu­tatja ezt a biráló-bizottságok által odaítélt érmek s dicsérő oklevelek mennyisége, — melyből kiosztva lön 19 ezüst, — 31 bronöz érem, — 15 drb I. és 2 drb II. osztályú oklevél, — kiemelendő különösen a juhászat, hol a finom pdsztó és fésűs gyapjú ki­tűnő test nagysággal párosultan volt található, — nemkülönken említést érdemelnek az egyik osztályt egészen elfoglaló szarvasmarhák szép példányai. Első sorban gazdászati viszonyainknak leginkább megfe­lelő szép magyarfaju apa és anya állatok, úgy a legkitűnőbb tejelő fajt képviselő algani, berni, és hollandi tehenek s végre néhány ritka szép s hizé- konyságáról előnyösen ismert constans törzsből szár­mazó sertés. Általánosságban véve, — tudva azt, hogy minden tenyésztőnek fóczélja okvetlen kell, hogy legyen állatjainál a szépet, a jó és hasznossal pár­huzamban megörökíteni, bátran elmondhatom, hogy a bemutatott állatok nagyrósze a legszigorúbb köve­telményeknek is minden tekintetben megfelelő volt. Ezen kivánalmaknak nagyban eleget tett azon pol­gár, ki a tehervonó versenynél, nemes származást mutató szép szabású fias kanczáival a sok, egyedül tehervonásra használt lovak elől a díjat könnyedén elsöpörte s másnap az állam által osztott lótenyész- jutalomból, ugyan ezen két fias kanczája részesült. Ezen kiállítás és verseny, ha pénzbeli vesztesé­gével járt is az egyesületnek, mindazonáltal hiszem, hogy ezen különbözet bár számokkal nem kimutat- hatólag, az állattenyésztés körül sokak által nyert észleletek és hasznos tapasztalatok folytán kellőleg kiegyenlítve leend. Egy másik nem kevésbé fontos határozat volt a magyar marhafaj javítását ezélzó azon intézkedés, melyszerint az egyesület által az állami gulyából vá­sárolt kitűnő szép példányok, az egyes vevők nagy előnyére három évi részlet fizetés mellett az előre közhírré tett időben Kölesden tenyésztési czélokra újból eladattak s noha ezáltal leginkább a községek­nek akart e tiszta marhafaj megszerzéséhez könnyű alkalom nyujtatni, mi az árverési hirdetésben kellő­leg ki is emeltetett, mindazon által sajnosán tapasz­taltuk, hogy a vevők közt csak Kölesd községe sze­repel. — A mezőhegyesi vételnél fizetett az egyesü­let a hat darabért 1665 frt 50 kr árt, ugyanazokért a kölesdi árverésen befolyt 1510 frt s igy vétel és eladás közti különbözet tesz 155 fotót, melyhez hozzá számítandó 59 frt hajtási költség. Tekintve az egyes példányok ritka szépségét, corect alkatát, — mely előnyök ez állatok árát, a mezőhegyesi szakértő ve­vők előtt magasra emelték, az újbóli eladásnál elért eredmény kielégítőnek mondható. És igy egyesüle­tünk az állattenyésztés érdekében tőle méltán meg­várható helyes intézkedéseket, habár áldozattal is, de sikerrel megtevé. Továbbá megemlitendők a minis- teriumtól és iparkamarától érkezett egyes felhívá­sokra történt intézkedések. A Tortrix kártékony szőllő hernyó irtásának módja, mely az időben a közlöny utján közzététetett. A ministeriumhoz s iparkamarához a megye gaz­dászati állapotát kitüntető adatok 1878-ról szorga­lommal összegyüjtetvén, a kívánt felterjesztés e tárgy­ban megtétett. Az ez évről vezetetett pénztárnoki számadások megvizsgáltatván, a részletek a vagyon kimutatásnál fognak kitüntettetni. S most áttérve az egyesület há­rom évi tevékenységét magában foglaló rövid jelen­tésemre, engedje meg a tisztelt közgyűlés, hogy egye­sületünk hivatásáról s fennállásának, a köz- és nem- zetgazdászatra üdvösen ható működhetése feltételei­ről, nézeteimet elmondhassam. Már maga a név megyei gazdasági egyesület világosan magán hordja annak fogalmát, hogy me­gyénk gazdaságai emelésére, a termények s általá­ban jövedelnének szaporítására azok birtokosai, vagy azokat e téren képviselő gazdatisztjei, együvé csat­lakoztunk, ezen említett mindannyiónk czélja, vagyis a közczél minél elébb és könnyebb módon! elérhe­tésére ; s mivel közös czélra egyesültünk, közös erő­vel egy forma akarat és tevékenységgel kellene min­den egyes tagnak az egyesület ügyét, mely egyszer­smind magunk Ugye, szivén hordva azt minden kö­rülmény között pártolni és elősegíteni 5 mert ezen eszme, hogy a gazdászat terén előforduló, időt s pénz rabló drága experimentátiok lehetőleg kerültes- senek, a helytelen beosztású, kétes jövedelmű s bi­zonytalan irányú gazdaságuk az előre több oldalról történendő megbeszélések a jónak és hasznosnak meg­világítása által helyes útra tereitessenek, a buzdítás, serkentés, jó példa adás, sőt előnyök nyújtása által segités, — mi tulajdonképp az egyesületnek hivatása — csak úgy valósíthatók, ha az egyesület t. tagjai azt mindannyian belátják, óhajtják s tőlük lehetőleg ennek megvalósításán erős akarattal egyet értve köz­reműködnek. És ekkor, de csak igy hódíthat magá­nak a gazdasági egyesület olyan tért, mellyen a közvagy onosodás s közvetve a nemzetgazdászat eme­lésére üdvösen befolyhat. — Ezért hatalán egyesü­letünket az alább részletezendő három évi szűk mű­ködése eredményében kifogásolni lehet, úgy ennek oka szerintem egyedül a tagok és nagyi észben a nagyközönség részvétlenségében s közönbösségében keresendő. Egyesületünk 3 évi szerény törekvéseiből kie­melendő, — az első évben rendezett termény és kézi ipartárgyak kiállítása, — a második évben ren­dezett szántás és ekeverseny s a múlt évben Szeg- zárdon rendezett állatkiállitás, egybekötve tehervonó és sikversénnyel; a két kiállítás közöl különösen az első, mely előtt a kezdet minden nehézsége állott, teljesen sikerültnek mondható. Élénken emlékezhe­tünk vissza azon számos, csínnal és ízléssel kiállított terményekre, melyek a szemlélőt kellemesen lepték meg, azon gonddal és szorgalommal ápolt feltűnő szép kapás és gumós növényekre, azon sok gazda­sági és kerti magvakra, a solid s ízléses ipartár­gyakra, melyek mind a szorgalom s békés munkás­ság eredményei. Ezek mint alapkövei a családi bol­dogság, közjóiét s az állam erősbödésének, -— kel­lőleg méltánylandók. — A második kivállólag az állattenyésztés emelésére irányult kiállítás, bár a vi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom