Tolnamegyei Közlöny, 1879 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1879-09-21 / 38. szám
38. szám. Szegzárd, 1879. vasárnap szeptember 21-én. Hetedik évfolyam. Megjeleli: hetenkint egyszer, vasárnap. Társadalmi, tanügyi és közgazdasági hetilap. Előfizetési arak: Egészévre ... 5 frt — kr. Félévre . . . . 2 „ 50 . Egyes szám ára .-------10 „ Sz erkesztő lakása: Szegzárdon Fejős-ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendök. Hirdetési dijak jutányosán számíttatnak. Kiadóhivatal: Széchényi-utcza 1 72. szám, hova az előfizetések, hirdetmények és felszólamlások küldendők. Egyes példányok ugyanitt kaphatók. Tolnamegye törvényhatóságának, a tolnamegyei gazdasági egyesületnek s a Szegzárd központi íelekezet nélküli tanító-egyletnek hivatalos közlönye. A budapest-zimonyi vasút. Mióta a világhírre vergődött magyarországi vasúti szédelgés az ország pénzügyi romlása folytán szerencsésen-jobblétre szenderült; mióta a „kortesvaspályák“ erkölcsrontó kora a múlt hagyományai közé tartozik, még nem költött fel országos ügy nagyobb érdekeltséget, mint a budapest-zimonyi vasút. Nemcsak a kormány magas politikai szempontokból, nemcsak a törvényhozó testület az állam érdekeire tekintettel, hanem foglalkozik ez ügygyei Magyarország fő üterének: a szőke Dunának két oldalát elfoglaló lakosság zöme is, melynél a lét kér-! dését a vaspálya vétette fel s melynek eldöntésétől j függ a Duna jobb és balparti lakosságának jövője j legalább is egy ednberö ItiTh' áFT Nem .csoda tehát ha e vaspálya ügyre vonatkozó minden újabb körülmény óriási érdekeltséget kelt: minden kedvező, vagy kedvezőtlen fordulat a ‘SHélméít'jeíénetezT.""A Duna jobbparti lakossága midőn a múltban a budapest-zimonyi vasútnak a Duna balpartján kiépítését már bevégzett. ténynek tekinté, a kétségbeesés lemondásával fogadta e hirt. Újabban azonban egy kedvezőbb fordulat előjelei kezdtek mutatkozni s a kétségbeesés ismét a remény vigasztaló képének adott helyet. Egy nagymérvű mozgalom fejlődött ki az országban, melynek élére pénzügyi és nemzetgazdá- szati tekintélyek állottak s a kérdést ismét odaterelték vissza, hol előbb állott s honnét a további fejlődés részünkre ép oly kedvező lebet, mint a mily lehangoló volt a múltban. A Duna jobbpartját elfoglaló megyék képviseletei, kiváló férfiai már megtették a kezdeményezést egy a jobbparti érdekek támogatására irányuló mozgalom létesitése érdekében js igy itt az idő, hogy Tolnamegye is életjelt adjon magáról s egy ily mesz- sze kiható kérdés eldöntésénél a viszonyainak megfelelő activ szerepre vállalkozzék. Szükséges azonban, hogy közönségünk az ügy állásáról magának helyes fogalmát szerezzen s igy elkészülve a teendők sora iránt magát kellőleg tájékozza. Hogy ezen előkészülethez hírlapírói hivatásunknak megfelelőleg mi is hozzájáruljunk, felhívjuk közönségünk figyelmét a m. tud. akadémia nemzetgazdasági és statistikai állandó bizottsága meghagyásából György Endre által szerkesztett „nemzetgazdasági szemle“ ez éyi Il-ik füzetében megjelent, Thalv Emil tollából folyt kimerítő értekezletre s egyúttal helyesen yólünk cselekedni, ha e ínSvet' mely“ a" tárgyat~ Kenőén Turner^1 a nagy 1ojjj zönség előtt ismertetjük s abból tájékozó kivonatot közlünk. A szakértelemmel s kitűnő előkészültséggel irt busz czikket átölelő mű a szükséges statistikai adatokkal van támogatva s sok körülményre vet világot, mely eddig a kevésbé beavatottak előtt nem volt eléggé ismert. A mű 4 részre osztható. Az első rész a létesítendő és tervezett vasutak iránt megadja a kellő tájékozást. A második rész foglalkozik a vonalok ösz- szehasonlitásával. A harmadik rész levonja a következtetést a Duna jobbpartján építendő vasút politikai és nemzetgazdászati fontossága tekintetéből. Végre a negyedik rész a kijelölt irányt statistikai adatokkal támogatja. Ezek előbocsájtása után a szerzőnek engedjük által a szót és közöljük müvének azon részét, mely a létesíthető vonalak ismertetését foglalja magában s mely a bevezetés után következőleg hangzik:' Ezen okból a budapest-halas-szabadka-zimonyi vonalat habár az fővárosunk és Belgrád között a legrövidebb ösz- szeköttetést eszközölné, nem lehet számításba venni, mert ez csakis egyedül a budapest-zimonyi kétes eredményű csatlakozást oldaná meg, a többi kérdéseket azonban teljesen érintetlenül hagyná. Hogy pedig ezen csatlakozás az eset-' leg kiépítendő kikiuda-pancsovai iránnyal soha sem lesz képes versenyezni, kitűnik egyszerűen az egymás mellé állított távolságoknak összehasonlításából. Budapest ugyanis Zimonyhoz Halason keresztül 335 kilométernyire és Kikinda-Pancsován át 370 kilométernyi van ; a különbség tehát csak 35 kilométer az elsőnek javára. Feltéve azonban, hogy az államvasut-társaságnak si- kerülend a szerb vasutak üzletét is megnyerni, akkor ez Fistól egész Bodenbachig, tehát mintegy 1424 kilométer Téóss’zűsagfi Vőnalón érvényesíthetné tariffa-politikáját, holott a magyar államnak az a legjobb esetben csak Zimonytól Oderbergig, tehát mintegy 7G7 kilométernyi hosszú vonalon volna lehetséges. Hogy minő reménynyel kecsegtethet egy 35 kilométerrel (43A mértföld) rövidebb vonalnak egy oly hosszú vonalon uralgó hatalmas társulattali versenye? azt által látni vajmi könnyű. Csak azt kell még megjegyezni e vonalról, hogy az az osztrák államvasut mellett oly közel vonulna el, hogy annak évek hosszú során át uralt forgalmi körébe esvén, alig fogna megemlítésre méltó helyi forgalomra szert tenni. A felvetett kérdéseknek megoldására tehát három lehetőség marad, u. m.: 1-ször a budapest-zimonyi vasút építése a Duna’ bal- partján Kalocsa, Baja, Zomb or és Újvidéken keresztül és TÁRGZA. Vilhelm a szegzárdi erényes apát. Történelmi rajz. Csuthy Zsigmondtől. (Folytatás.) A futásban menekült Salamon koronáját fájlalva IV. :. Henrikhez folyamodott Geiza ellen, ígérvén neki a nyerendő . segítség fejében, hogy tőle, mint urától függeni fog, neki adót fizet, átadva ezek mellett zálogul hat erős magyarór- országi várost, csak hogy czélját elérhesse, Geiza okos előre látásán azonban, minden ravasz alkudozás eredmény nélkül dugába dűlt! — Salamon sorsával ki nem békülhetve, a pápa Vll-ik Gergelyhez folyamodott, ki Henriknek nagy ellensége volt. Ez örömmel ragadta meg az alkalmat, mert ámbár tudta, hogy Salamon ügye vesztve van: mindazon által biztatta, csak azért, hogy Géizában maga iránt, ki minden európai fejedelmek és országokon uralkodni kívánván — félelmet ébresztve, annál könnyebben hatalmába keríthesse [Magyarországot. Ennélfogva ámbár úgy alkalmazta magát, hogy a két peres fél közt, ítélő bíróul ismertessék el, elakarván hitetni ezek feleivel, hogy Salamon épen azért vesztette el koronáját, mivel nem akart engedelmeskedni az ő akaratának és igyj a szent-szék iránt, szentségtörésbe esett: mindazonáltal k pápának minden tekervényes okoskodása Geiza és párthívei erős akaratán hajótörést szenvedett. Mert Geiza határozottan kimondá, hogy inkább kész a királyságról lemondani: mintsem az ország függetlensége és szabadságát bárkinek is eladja. Geiza ezen férfias nyilatkozata villám sebesen repülte be az ország határait és minden ajak ennek roppant tetszését viszhangozva, mint a független Magyarország rendületlen oszlopát üdvözölte! Salamon füstölgő haragja a Geiza részére felhangzott -üdv kiáltásban úgy enyészett el, mint a kelet fellegei megsemmisülnek, azon szelek szárnyain, melyek azokat elhajtják nyugotra. De más felöl Geiza is, háromévi viszontagsággal teljes országlása után, által ment egy nyugalmasabb világra 1077-ben, kit a magyarok, mert igen szerették, sokáig siratva, gyászoltak. Váczop temettetett el, azon kriptába, melyet emlékül ott épitetett, hol bujdosásban találkozott, a segéd csapatokat hozó öcscse Lászlóval. Vilhelm apát is ott hullatta érte fájdalom könnyeit, hol mások is osztoztak fájdalmában. IX. Salamonnak letűnt csillaga, most újra fényleni kezdett ábrándos reményeiben. De csakhamar sötét felhő alá borult mert a szivjósággal teljes László, kiben a nemes tulajdonok úgy tündöklöttek, mint drága kövek a finom aranyban, utánna közakarattal királlyá választaték és azonnal nagy öröm és lelkesedéssel országszerte ki is hirdetteték. László nem volt oly magas alak mint Geiza, ő inkább vállas és testes ember volt, a középszerű termetet fellyül haladva. Mozdulataiban gyors és tagjainak rendes összeillésével ékeskedve, egész valóságában, ki szemeit rávetette, igen felségesnek látszott lenni. Pirossággal vegyes tiszta szép fehérszine, nemes arczvonásai, melyek öt oly kedvessé tették és tiszteletes alakká változtaták, mindenkiben bizalmat gerjesztve, oly királyi méltóságot kölcsönzőnek neki, ritka összetalálkozásával, a határozott erény és szelídségnek, hogy I mindenki tisztelettel tekintett rá és senki tőle vissza nem riadt! Ezen szép ajándékok elő postái valának, a magyarok azon észrevételének, mely szerint, mint általánosan mondották : a magyarok Istene, azért ajándékozá meg felkent szolgáját oly szép tulajdonok és ajándékokkal, hogy azokkal az ország javát és boldogságát népe javára, minél hathatósabban érvényesíthesse! Azonban VII-ik Gergely, ki Geizával nem boldogulhatott, hogy czélját érhesse Nehemiás nevű esztergami érsek által kisértette meg a dolgot, melynek fonala elszakadt. László ismerve az ügyet, melyre vonatkozólag Nehemiás érsek közbenjáróul választatott, követeket küldött Rómába, kik által a szent-szék iránti szives szolgálatra fel is ajánlotta magát, ügy mindazonáltal, hogy Magyarország függetlenségi és jogait nem csak megóvja, hanem azokat fenn is fogr\ tudni tartani! / ^ozsonyban leskelödö Salamon, miután a pápába vetefc^sipénye is füstbe ment, azon ábrándjaiban, hogy erőszakos -garázdálkodásival Lászlót lehangolva, önként lemondat I vele A királyságról, nagy károkat tett itt-ott az országban, mezők és réteken, szöllőkben és vetésekben, faluk és yárosokon, hol egy határban, hol másikban, gonoszéletü embereket fogadva, hogy Lászlót orozva ölnék meg. Ekkor a közbéke és nyugalom fentartása tekintetéből László Salamont elfogatva, a visegrádi várba elzáratta, hol lelkiismeretétöl mardostatva és mindenkitől hitszegönek ne- [ veztetve, többször oly dühösségré vetemedett, miszerint ha szoros őrizet alatt nem tartatott volna, tulajdon kezeivel fogta magát megölni. (Végekövetkezik.) 1
