Tolnamegyei Közlöny, 1879 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1879-09-21 / 38. szám
Ki jgy ® fiumei közvetlen csatlakozás létesítése czéljából egy különálló budapest-kapo&vári vonal építése a többi jobboldali vonaloknak megfelelő csoportosításával együtt j 2-or ugyanannak építése Zomborig és innen az alföldfiumei cs határörvidéki vasút kiépült és még kiépítendő vonalainak felhasználása, valamint egy szárnyvonalnak építése mellett Kalocsáról a Dunán át Bonyhádra; és végre: \3Jor a budapest-zimonyi vasútnak a Duna jobbpartján Budaörs, Adony, Szegzárd, Mohács, Eszék és Vinkovczén keresztül a határőrvidéki vasút felhasználával való kiépítése és a fiumei vonal számára Szegzárdnál Konyhádig egy szárnyvonalnak létesítése. Mindezen megoldási módokhoz szükséges még a déli vasút zágráb-károlyvárosi vonalának megszerzése, a mi azonban, tekintve azt, hogy a déli vasútra nézve ezen vonal nem bir fontossággal, alig fogna nehézségekbe ütközni. Ezen különféle megoldási módozatok előnyeinek és hátrányainak kitüntetésére azoknak bővebb ismertetése szükséges. Mindenekelőtt az egyes vonalak hosszának egybeha- sonlitására végpontokul egyrészt Budapestet, másrészt Zi monyt, Fiúmét és Szerajevót véve fel, ezeknek különböző irányokbani távolságát a következő táblázat mutatja: Végpontok Irány és combinatió jelölése Távolság kilón iétr. Budapest—Zimony 1. combinatió Kalocsa—Zombor—Újvidék 357 I ff rt II. combinatió Kalocsa—Zombor—Vinkovcze. 410 [ Jl rt 111. combinatió Buda—Mohács—Eszék—Vinkovcze. 417 fi D IV. combinatió Buda—Kikinda—Pancsova 370 Budapest —Fiume I. combinatió Buda—Kaposvár. 574 1t II. combinatió Budapest—Kalocsa—Bonybád—Zákány. 653 n n III. combinatió Buda—Tolna—Bonyhád—Zákány. 625 IV coinbinatio Buda—Pentele—Dombóvár—Zákány. 588 n 7t Buda—Kanizsa—Pragerhof—Sz.-Péter. 603 Budapest—Szerajevo I. coinbinatio Budapest—Kalocsa—Zombor—Bród. 554 1) rt II. coinbinatio Buda—Mohács—Eszék—Bród. 561 III. combinatió Buda—Kanizsa—Zágráb—Sziszek. 687 Bécs—Äzerajevo Sziszek—Steinbruck—Bécs* 796 n n Bród—Eszék—Budapest—Bécs. 839 Ezen összeállításból már látható, hogy a budapest-bel- grádi irányban a legrövidebb összeköttetést a budapest-ka- locsa-ujvidéki vonal közvetítené és ez is csak 13 kilométerrel volna rövidebb, mint a kikinda-pancsovai irány. Mig a Duna-jobboldali vonal annál csak 47 kilométerrel, a budai pest-kalocsa-zombor-vinkovcze-zimonyi irány pedig szinte csak 40 kilométerrel lenne hosszabb. A budapest-fiumei irányban a legrövidebb csatlakozást a buda-kaposvári közvetlen összeköttetés létesítené, a mely csak 29 kilométerrel volna rövidebb a buda-kanizsa-prager- hof-szent-péter-fiumei vonalnál, mig a buda-tolna-bonyhádi csak 22 kilométerrel lenne hosszabb annál. Végre a budapest-szerajevói összeköttetés, úgy Kalo- csa-Zomboron, valamint Mohács-Eszéken keresztül csaknem egyenlő hosszaságu volna. A végpontoknak a különböző irányokban jelzett távolságából következtethető a különböző combinátióknak értéke és azoknak nemzetgazdászati fontossága. A budapest-belgrádi öss'zeköttetésre nézve mindenekelőtt azt tapasztaljuk, hogy ámbár a budapest-kalocsa-ujvi- déki irány a két város között a legrövidebb összeköttetés létesítése, az még sem lenne képes a csak 13 kilométerrel hosszabb kikinda-pancsoviii vonallal versenyezni, azon okoknál fogva, melyeket már fentebb a budapest-halas-zimonyi vasút jellemzésénél ismerni tanultunk. Ezúttal még csak az j jegyzendő meg, hogy ezen 13 kilométernyi különbségnek H1 métermázsánkint összesen mintegy két krajczárnyi díj fei i i i i ! i | Hl i 1 II 11 pi i L [ríj :f j 1 i lel meg. Hogy minő értékkel bir egy oly összeköttetésnek létesítése, melynek összes versenyképessége két krajczárnyi díjkülönbségből áll ? minővel különösen egy hosszú vonalon uralkodó hatalmas vasut-társulattal szemben ? azt tovább fejtegetni felesleges volna. Azt azonban kétszeresen is szükséges hangsúlyozni, hogy bármely budapest-belgrádi csatlakozásnak megitósépnél is folyton szem előtt lebegjen a kikinda-pancsovai/futnak létesülése és pedig akkénti létesülése. hogy jármi az államnak csekély avagy semmi befolyása sem íeend, és mely azon oknál fogva legveszélyesebb versenytá/rsa minden egyéb hasonczélu vonalnak, épüljön az az állalmiak közbejöttével avagy a nélkül. f A fentebbi táblázatból látható, miként a Duna jobboldalán vezethető, budapest-belgrádi összeköttetés, a kikinda-pancsovai iránynál 47 kilométerrel hosszabb. Igaz tehát, hogy az azon okból még kevésbé lenne képes az utóbbival versenyezhetni; de miután azt az előadottak szerint egyik csatlakozástól sem várhatni: az államnakfennforgó viszonyok között egjmdül oda lehet és kell törekedni, hogy .Belgrad felé egy független és saját befolyása alatt álló vasút biztosittassék vám, kereskedelmi és egyéb politikai czél- 1 zatainak biztos keresztülvitelére. Eltekintve tehát 1 szállítási versenyből eredhető hátrányoktól, az utóbb jelzett feladatoknak a Duna jobbparti vonal tökéletesen meg tudna telelni, mert a 47 kilométernyi hosszabb ut mellett egy métermázsára eső, mintegy hét krajczárnyi szállítási díjtöbblet még nem veszélyeztetné ezen összeköttetésnek függetlenségét. Már a távolságok összehasonlításából és az imént röviden vázoltakból kitűnik, bogy a budapest-kalocsa-zombor- vinkovcze-zimonyi vonal is a Duna-jobbparti vonalnak minden hátrányával bir, a nélkül azonban, hogy annak a többi kérdések megoldására szükséges, később előadandó előnyeivel bírna, avagy hogy a kikinda-pancsovai vasúttal, melynél 40 kilométerrel hosszabb, versenyezni képes lehetne. A fiumei irányban létesitendö csatlakozások közül legrövidebb az I-sö combinatió szerint a buda-lcaposvár-záká- nyi irány, mely a buda-pragerhof-szt.-péter-fiumei vonalnál mintegy 30 kilométei’rel rövidebb, de a mely egy egész különálló vonalnak építését tenné szükségessé. Azután jönne a IV-ik combinatió szerinti irány a budapest-belgrádi vonalból Dunapenteléröl Simontornyán keresztül Dombóvárra vezetendő szárnyvonalon át, mely a déli vasút hasonvona- lánál csak 15 kilométerrel rövidebb, mig a budapest-belgrádi csatlakozásnak a Duna jobbpartján vezetendő fővonalból Tolnánál kiágazó és Bonyhádra menő csekély, mintegy 27 kilométer hosszúságú szárnyvonalnak építése által a IITik "Combinatió szerint helyre állított] budapest-fiumei csatlakozás csak 22 kilométerrel hosz- szabb, mint a buda-pragerhof-fiumei vasút, de ezen megoldás mellett legkevesebb uj vonalnak épitése válnék szükségessé. Végül a II. combinatió szerint a Duna-balparti vonalból, Kalocsánál kiágazó és Bonyhádra vezető szárnyon keresztül az ut Fiúméba a pragerhof-szént-p éteri iránynál 50 kilométerrel hosszabb és a mellett azon csatlakozás létesítésének czéljából még egy 65 kilométer hosszú szárnyvonalat és egy állandó Dunahidat kell építeni. Mindezen főirányok megítélésénél ugyanazon nézpon- tok mérvadók, melyek a "’'budapest-belgrádi vonal mérlegelésénél elöadattak, t. i. szintén egy befolyásos és nagy kiterjedésű hálózattal bíró önálló vasut-társulattal való versenyzés fontolandó meg és ugyanazért mindenekelőtt a déli vasútnak buda-pragerhof-fiumei vonalát, mint létező tényt kell szem előtt tartani és csak arra tekintve szabad megkísérteni annak megbirálását, hogy váljon a három combi- natioban javasolt budapesti-fiumei összeköttetés mily forgalmi és tarif -politika viszonyban fog állani a déli vasútnak említett vonalával szemben ? Az eddigiekből látható^tanár, bogy a kérdésben levő fontos kiviteli irányban két oly összeköttetés létesíthető, mely hivatva és tettleg képesítve is jvolna a buda-pragerhof-fiumei, vagy trieszti iránynyal versenyezni. Ezeknek egyike az Önálló buda-kaposvári vonal, másika a budapest- j zimonyi vasútnak vagy dunapentele-dombovári, vagy tolna- bonyhádi szárnyvonala lenne. A [Duna-balparti vonalból kiágazó kalocsa-bonyhádi szárnyat számításunk körébe, nem is vonhatjuk, mert ezen keresztül az összeköttetés Budapest és Fiume között 50 kilométerrel a mostaninál hosszabb lévén, általa sikeres verseny alig képzelhető. Az önálló buda-kaposvári vonal kétségkívül a legtöbb kilátásokkal kecsegtetne: de a mig az egyrészt 190 kilométer hosszú vonalnak épitését igényelné, addig az másrészt a déli vasútnak forgalmi köréhez igen közel esvén, kénytelen volna a helyi forgalojnban azzal megosztozni. A Duna-jobboldali fővonalból építendő dunapentele- dombovári szárny kérdésen kívül szintén versenyezhet a a buda-pragerhof-fiumei iránynyal, miután az, a Kaposvöl- gyén keresztülhaladva, a déli vasúttól távol esvén, annak befolyásától nem tarthatna. Ezen vonalnak azonban megvan egy hátránya, hogy t. i. annak létesithetése czéljából egyrészt 100 kilométer bosszú szárnyvonalat kellene építeni, a mig másrészt, miután a tervezett fővonal a duna-drávai vasutat annak végpontjánál, Báttaszéknél érinti, az a két, hasonló irányban haladó vonal között mesterséges versenyt idézne elő; a mi pedig főleg kezdetben, a mig a fővonalnak szállítási képessége kimerítve nincsen, minden körülmények között mellőzendő volna. Hátra marad tehát a tolna-bonyhádi szárnynak épitése. — A budapest-fiumei Összeköttetés ezen szárnyvonal felhasználásával 22 kilométerrel hosszabb lesz ugyan, mint természetes versenytársa, a buda-pragerhof-fiumei vonal ; azonban a szállítási díjtételben eme hosszabbság folytán métermázsánként beálló három krajczárnyi többlet, tekintve ..azt, hogy az állam ezen vasút épitése által az árszabályokat egy közel hatszáz kilométer hosszú vonalon lenne képes szabályozni, oly csekély, hogy az, mint verseny akadály figyelemre sem méltó. A fiumei csatlakozás ily módoni megoldásának azonban még egy más, az államot nem kevésbé érdeklő fontossága is van, ez pedig az ezen vonal épitése által elérhető garantialis kötelezettséget csökkentő pénzügyi eredmény. Bevonatnék ugyanis a jelen állapotában eltévesztett s ennek folytán üzleti deficittel küzdő duna-drávai vasútnak legnagyobb része az európai vasúthálózatnak egyik legfontosabb irányába, úgy, hogy ez által a zákány-dombóvárbonyhádi rész az északi és keleti tenger kikötőit, az adriaival összecsatoló és hazánk fővárosán keresztül menő vasútnak összekötő lánczszemét képezné. Ezen előnyei mellett eme csatlakozásnak még azon nagy, az állam pénzügyi helyzetét tekintve, döntő becse van, hogy ez a fővonalból kiágazva, egy, csak 27 kilométer hosszú szárnyvonal épitése által is elérhető, a mig minden egyéb megoldás nagyobb beruházásokat igényelne. A budapest-szerajevói csatlakozásokra nézve mind a három combinatió megközelitöleg egyenlő távolságokat mutat, mig azonban a déli vasútnak sziszek-budapesti vonalán keresztül Szerajevo fővárosunktól 126 kilométerrel távolabb esnék. Bécs Szerajevóval a bród-eszék-budapesti vonalon át csak 43 kilométerrel hosszabb vonallal köttetnék össze, mint a banjaluka-novi-szÍ8zek-steinbrücki irányon keresztül. Ezen adatoknak egyszerű összehasonlitásából világosan kitűnik, miszerint azon esetben, hogy ha a bosnyák vasutak csatlakozása Bród vagy Samácznál létesittetik, az által sem Bécs, sem Ausztria ipara és kereskedelme károsodást nem fog szenvedni; mert ezekre a 830 kilométer hosszú útban levő 43 kilométernyi többlet befolyást már nem gyakorol, különösen ha a forgalom úgy is Bécsnek irányulna; legfeljebb a déli vasútnak egy sok évig táplált reménye hiúsul meg; a mig, ha az összeköttetés Sziszeknél eszközöltetik, a keleti kereskedelem a 126 kilométerrel rövidebb utat keresve fel, nyűgöt felé való irányulásában fővárosunkat és igy hazánkat tökéletesen el fogja kerülni, hogy Bécs- ben keresse és találja meg első nyugpontját, mielőtt az európai kereskedelmi forgalomba belépne. Bartinai. Tanügyi rovat. A helybeli polgári fiú- és felső leány iskolába felvétetett ez idén: az I. fiúosztályba 27; a II-ba 21;aIII-ba 22 és a IY-be 14, Összesen 84 tanuló. A felső leányiskola első osztályába 13: a másodikba 12, összesen 25 növendék. A múlt évi számhoz képest némi apadás mutatkozik, minek oka az, hogy a 2-ik és 3-dik fiú osztályból többen eltávoztak. Néhányan kereskedésbe tanoneznak, mások iparosoknak, 4-en pedig szomszéd tanító-képezdékbe, hol a fölvételi vizsgát is ez utóbbiak, mint halljuk igen sikeresen állották ki. Nem mulaszthatjuk el azonban ez alkalommal azon közönyösséget fólemliteni, mely felső-leányiskolánk iránt mutatkozik. Kívánatos volna, hogy már egyszer a mi népünk is fölfogja egy ilyen hasznos, a jelen kornak megfelelő, de a mellett nagyon is szükséges intézménynek a horderejét. * Tanítói tanácskozmány. Folyó hó 2 án tartatott meg Mözsön, Pécsy József prépost-esperes ur elnöklete alatt a szegzárdi tankerület rk. tanítóinak tanácskozmánya. — Az élénk részvét, melyet ez alkalommal a kerület lelkészei és tanítói — számra körülbelül negyvenen — tanúsítottak, a tanügy iránti meleg érdeklődés örvendetes bizonyítványa vala. Képviselve volt: Szegzárd, Tolna, Fadd, Mözs, Agárd és Bátta községek; Apáthi, Hídja és Fáczánkert puszták. Elnök ur ö nagysága szívélyesen üdvözölvén a szép számmal megjelent tagokat, lelkes beszédében az iskolák magasztos feladatáról értekezett s az ifjúság valláserkölcsös vezetésére hathatós szavakkal buzditá a hivatott erőket. Az egyházmegyei főtanbatóság megbizása folytán örömmel jelenté elnök ur, hogy a múlt évi tanácskozmányra kitűzött tantélelek másodikát („Az égiháboru ismertetése“ leczke alakjában) Koszorú István Szegzárd-újvárosi tanító ur dolgozván ki legsikerültebben, a kitűzött pályadíj — 2 drb. cs. kir. arany — neki megküldetett, melyet ő nagysága buzdító szavak kíséretében kézbesített a j utalmazottnak, kiemelvén: hogy ime a kitartó szorgalom s a nemes önképzés munkája felsőbb helyeken is figyelemmel találkozik, mint elismerésben részesült a legfelsőbb helyen kerületünk veterán tanítójának Pázmán György Szegzárd-belvárosi ta- nitó urnák érdeme, kinek ötven éves lankadatlan buzgósága elismeréséül 0 Felsége legkegyelmesebb királyunk épen [ez év folytán az ezüst koronás érdemkeresztet adományozó. A jelen tanácskozmányra kitűzött tételeket: I. „Mikép szerezhet magának a tanító tekintélyt és mikép ronthatja le azt?“ II. „Hogyan ismertessék a hármas szabály a népiskolákban?“ többen igen szépen dolgozták ki s általános figyelmet keltöleg olvasták fel. A beadott dolgozatok legjobbikának jutalmazására Péchy József prépost ur 2 ezüst tallért és Gajdossik János mözsi esp. plébános ur egy aranyat tűzvén ki, a jelenvoltak kebeléből bírál ó-bizottság alakíttatott. Beválasztattak Mikó György Szegzárd-ujvárosi lelkész elnöklete alatt: Geng József tolnai, .Fehér Márton hidjai, Kiss N. agárdi és Moszbacher Antal mözsi tanítók, — kik bírálatuknak eredményét folyó évi október 2-áü fogják a kér. esperes prépost urnák további intézkedés végett átadni. \ . Ezek után egyes üdvös eszmecserékkel a\ tanácskozmány bezáratott s Gajdossik János esp. plébános ur vet?' dégszeretö asztalánál kedélyes lakomával és zamatos felkö> szöntésekkel megkoronáztatott. . % • »I. fix*
