Tolnamegyei Közlöny, 1878 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1878-06-02 / 22. szám

22. szám.

Hatodik évfolyam.

Szegzárd, vasárnap 1878. junius

2-án.

illegjrlcn:

hetenkint egyszer, vasárnap. '

Kiadóhivatal:

Széchényi-utcza 1 72. szám, hova az előfizelcsek, liirilelmények és felszólamlások küldonejők.

Egjcs példányok ugyanill kaphatók.

Társadalmi, tanügyi és közgazdasági hetilap.

Tolnamegye törvényhatóságának, a tolnamegyei gazdasági egyesületnek s a Szegzárd központi felekezet nélküli tanító-egyletnek hivatalos

közlönye.

Előfizetési árak:

Egészévre . . . 5 frt — kr.

Félévre . . . . 2 „ 50 „

Egyes szám ára . — — 10 „

Szerkesztő Inkáén: Szegzárdon Fejős-ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendök.

Hirdetési dijak jutányosán számíttatnak.

Visszapillantás a „községrendezés és a községi jegyzők“ czímü czikkre.

n.

De visszatérve a képviselő-testületi intézményre, nem akarok példát felhozni, csak a czikkiró által rajzolt képviselő* testületi ülés liíí képét szándékozom emlékezetbe visszaidézni. „Összeül a képviselő- testület,“ szőnyegre kerül a tanácskozás tárgya, a képviselő-testületi tagok beszélnek mindé nről* ad rém senki, „egyszerre beszél való mennyi“ végre a jegyző nagy erőfeszítések után szóhoz jut s nagy nehezen „a tárgyra tereli a tanácskozást.“ S erre mi következik ? czikkiró szerint fék-nélküli lárma és veszekedés, minek kimerítésére és a kicsapott szenvedély árjainak mederbe szorítására most már sem az elnöklő biró, sem a jegyző nem vállalkozik ; és pedig amaz azért, mert nem képes, vagy az érdekek megóvása mellett arra nem hajlandó, — emez nem lévén elnök, ennek jogait bitorolni, kötelességeit teljesíteni jónak nem látja: szóval nem akar.

Nem vonom kétségbe czikkiró azon állítását, hogy a hivatkozott törvény által adott jogok gyakorlása kőiül hasonló képviselő-testületi gyülésezé- sek is előfordulhatnak; de jogosultnak érzem magamat állítani azt, hogy ott a képviselő-testületi tagok a törvények iránti tiszteletről nagyon primitiv fogalommal bírhatnak. — És ha már egyszer ily módnélküli gyülésezés csakugyan előfordult, én hiszem, hogy czikkiró is ismer módot oly intézkedések megtételére, melyek lehetővé teszik azt, hogy az többé ne ismételtessék. Ehhez azonban véleményem szerint nem szükséges képviselő-testületi elnöki jogokkal bimi.

De hát az a mód, mondja czikkiró és vele | együtt több érdekelt jegyző, nem czélravezetö s oly | sok kellemetlenséggel jár, hogy ahhoz folyamodni csak a legutolsó esetben látják jónak. És épen az a rósz, hogy a baj orvoslását sok esetben utoljára s csakk akkor kezdik meg, mikor már az teljesen hatásnélküli, mikor a törvény iránti engedetlenség a képviselő-testületi tagok kebelében már gyökeret vert, mikor az már csak olyan eredményt szül, mint az érczről visszapattanó golyó, mely igen gyakran a lövészt sebzi meg.

és ezen a ponton találkozik czikkiró nézete e sorok írójáéval, hogy t. i. a községek rendezéséről | szóló 1871. évi XVIII. t. ez. feltűnő hiányokkal bir.

Ezen hiányok közé volna sorolható nézetem szerint a hivatkozott törvény 48. §-ának azon intézkedése, hogy a képviselő-testületi tagok megválasztása szavazatlapok által történik. — A ki a községi képviselő-testületi tagok választásánál kissé körül nem tekintett, az is gondolhatja, hogy az írni nem tudó választók tudatlanságának felhasználásával felette nagy visszaélések történhetnek s történnek is, mert sok lelketlen írni nem tudó választó, néha csak meg nem bocsátható tréfából is megteszi azt, hogy azon választó társának szavazatlapjára, ki ötét annak a jelöltek nevei általi kitöltésére felkérte, egészen más neveket jegyez, mint a miket a megbízó felírni kívánna ; azt pedig a megbizás természetéből lehet következtetni, hogy az írást nem értő megbizó a készen kezéhez vett szavazatlapot Írást értő más egyén felülvizsgálására bocsátani nem szokta.

Ez okból a képviselőftestületi tagok választására is alkalmazható volna az elöljáróságok választását szabályozó 81. §. melynek értelmében a választás a választók neveinek és szóbelileg nyilvánított szavazatjainak feljegyzése által történik, miért is gyakorlati szempontból óhajtandó volna, az elébb hivatkozott szakasznak ily értelmű módosítása.

Továbbá szerfelett abnormis a törvénynek a községi képviselő-testületek hatáskörét tárgyazó része, mert az a tanácskozás szabályait nem tartalmazza, sem pedig ezen szabályok törvényhatósági megalkotásáról nem rendelkezik; minek folytán épen azért, mivel a T. K. 16-ik számában lerajzolt képviselőtestületi gyülésekbeli jelenetek előfordulhatnak, addig is mig a törvényhozás a XVTII. t. ez. 62. §-át kissé a gyakorlatnak megfelelőleg bővitené, nem ártana a képviselő-testületi gyűlések tanácskozási rendjét a törvényhatóság jóváhagyása mellett alkotandó ügyrenddel szabályozni.

Mert véleményünk szerint bár — különösen kevésbé népes községekben ritkán vábk szükségessé j képviselő-testületi gyűlések összehívása; mégis tekin- | tettel arra, hogy a törvény ezen gyűléseknek oly dolgok feletti határozatok hozatalára adott jogot, melyeknek eldöntésétől azon község anyagi előmenetele vagy tetemes megkárosítása függ: a községek által ez irányban teendő intézkedés sürgőssége bárki által is felismerhető.

Még nagyobb baj az, hogy az 1871. éviXVffi.

I t. ez. 67. §-a a jegyzői fizetés minimumát meghatározza; de ennek fedezési módjáról nem intézkedvén, a jegyzői állás függetlenitését figyelmen kívül hagyja.

A községi jegyzőt ugyanis a község, vagy körjegyzőségeknél a körjegyzői szövetkezetben álló községek egyeteme fizeti s mivel a fizetési módozatokra I nézve a régi gyakorlat majdnem mindenütt meghagya- i tott, ez idő szerint csak ritka községi jegyző dicsekedhetik azzal, hogy a leginkább termesztményekből álló fizetése esetről-esetre pontosan beszolgáltattatott volna.

TÁRGZA.

Egy leánykának első és második szerelme.

Angolból.

(Folytatás.)

Körülbelöl két hónapja annak — kezeié beszédét az atya — hogy szegény Károly elhagyott bennünket, bár elutasítottad öt Mariska, de azért nem tudom elhinni, hogy érzelmeid egészen kihűltek volna irányában és minden becsét elvesztette volna élete előtted, azért félek is megmondani neked e szomorú . 1 . . . . Clifton ur szünetet tartott, a mély megdöbbenésnek kifejezése arczán meggyőzte az atyát arról, hogy leánya még most is szereti Károlyt.

—; Mond atyám életbe van? ugy-e nem halt meg? egy pillanatig sem tudom e bizonytalanságot eltűrni.

Clifton ur szomorúan rázta fejét — elég volt az feleletnek, többet Mariska már nem hallott, mert a fájdalomnak egy éles kiáltásával rogyott a padozatra.

— Leányom! Mariska! hallgas rám, ne sírj oly sziv- seakgatóan, hajtsd fejedet ide a vánkosra, pihenj, légy csöndesen, megyek, hívom anyádat.

Clifton ur, ezzel neje szobája felé sietett. Az épen köny- tell szemekkel olvasta a lapot.

— Margit! — szólt a férj — mi csalódtunk, Mariska sfceréti Károlyt, én megpróbáltam öt a dologról tudósítani;

de ö elképzelte már az elején, mi következik és most na- gyon-nagyon szenved.

Cliftonné férjével rögtön leányához sietett. Mariskával az ajtóban találkoztak és mindketten visszabökkentek a meglepetés miatt. A leány egészen nyugodtnak látszott, a szenvedésnek semmi nyoma nem látszott meg arczán.

— Károly meghalt! anyám — szólt amint szülei mellett elhaladva, szobájába sietett.

— Menj utána! súgta Clifton ur nejéhez — túlságos nagyon nyugodtnak látszik.

— Mariska! beszélgessünk kissé ezen megrendítő eset fölött — szólt leányához az anya egy széket tolva azon pamlag elé, hova Mariska lepihent és tétovázó szemeit hevesen függesztette egy helyre, mintha a messze távolban valami pontot keresne. Az anya szavára semmi felelet.

Cliftonné meg volt arról győződve, hogy a tájdalomnak leghevesebb kitörése nem veszélyes annyira, mint a hideg közöny, azért iparkodott volna a leányt nyilatkozatra bírni.

Elmondta atyád, kedvesem, a szerencsétlenség részleteit ? Ismét hallgatás ....

Az Oxford hajó a cornvallisi part előtt szenvedett hajótörést és egy lélek sem menekült meg róla, igen, borzasztó eset, de azért nem szabad magadat egészen elhagynod. Valóban ostobaság is volt Ivárolytól, oly gyorsan itthagyni bennünket; de igy volt az megírva a sors környvében, ezen eseményt meg nem történtté nem tehetjük többé gyermekem!

Megírva a sors könyvében! — zokogott Mariska összeszoritott fogai közül. Szempilláinak reszketegsége, ajkának heves rángása kisérte most a kitört zokogást, mely meghallatszott a háznak minden részében.

Clittonné felugrott, férje, ki az ajtóban várakozott, azonnal berohant.

Egyetlen kötélen, egy fonalszálon kell átmennem és nem tudok — zokogta a szerencsétlen leány — Károly! szabadíts meg, segélj keresztül mennem! Hol vagy Károly? Sötét van

............nagyon sötét ... de nyújtsd ide kezedet, veled elmegyek, hisz csak egy lépés van közöttünk .... az ég szerelmére! ne hagyj el! Igazságtalan voltam .... kegyetlen voltam ... de ne tekintsd azt most! lángok vannak körültem, melyek pörkölnek . . . égetnek. O segits! szabadíts meg Károly !

Az egész borzasztó hosszú éjszakán keresetül igy té- pelödött a szerencsétlen leány. Heggel bekövetkezett az eszméletlenség és hetekig tartott egyforma állapota. A javulásnak csak kezdödésére is hónapok szükségeltettek, amelyben a lélek, majd a földi dolgokhoz való ragaszkodása, majd az égi hon után való sóvárgás között ingadozott.

Két év telt el Mariska betegsége óta .... a folytonos aggálynak, kétségbeesésnek két éve a szerencsétlen szülőkre nézve. Nem hagytak ez idő alatt megpróbálatlanul semmiféle módot, melylyel elvonhatni gondolták az öt teljesen elfoglaló gondolattól; de bár az Egyesült Államok legszebb vidékeit utazták is be: nem voltak képesek visszavarázsolni az eltűnt napoknak derült óráit.

Utolsó menedékül Clifton ur Európába leeudö utazást I hozott javaslatba. Ettől neje először azért idegenkedett, mert