Tolnamegyei Közlöny, 1878 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1878-04-28 / 17. szám
Nyilttér.*) Tisztelt szerkesztő ur! Berger Móricz tolnai könyvelőnek becses lapjában közhírré tett henczegö nyilatkozatára hosszan és részletesen felelni, rangom és orvosi méltóságommal meg nem felelőnek tartom, mivel ezen ember a mértéket nem üti meg annyira, hogy velem párhuzamban állhasson, a mi keveset teszek, a decorum iránti tiszteletből teszem. Berger Móricz dicsekedik, sőt 3 héttel előbb, még mielőtt az ítélet Szegzárdra ért örömmel dicsekedett és izente nékem a tolnai fiakker által, hogy a pert a curiánál megnyerte, mert távsürgönyileg megkapta Pestről és ez csakugyan tény, úgy látszik tehát, hogy Berger Móriczot nagyon érdekelte e pör, mert én semmit sem tettem, nekem ele*) Az e rovatban közlőitekért felelősséget nem vállal a szerk. gendő satisfactio volt, hogy a szegzárdi járásbíróság, hol az ügyet alaposan tudták príma foro 40 írt pénzbírság és az összes perköltségek megtérítésére ítélte. Ezen körülményt Berger Móricz szokott fineszei nagy bölcsen elhallgatja nyilatkozatában. En midőn az Ítéletet megtudtam, nem dicsekedtem nyilvánosan az újságban, se nem izengettem semmit, ítéljen a higgadt gondolkozásu közönség, melyik a nyelves és arrogáns ? Hogy felsőbb helyen máskép fogták fel a tényállást, magam hibája által történt, a „Tolnamegyei Közlöny“- ben tett egyik nyilatkozatom által, melyet saját rangomat kímélni akartam és ezen elkövetett hibám által lett Berger Móricz igazolva a felsőbb bíróság előtt, különben a megérdemelt büntetés alól soha sem szabadult volna meg. Egyébként most belátom, hogy sokkal jobb lett volna magamnak oly satisfactiót szerezni, a milyent Mahler Salamon most újpesti, és Schvartz Sándor jelenleg adonyi lakos szereztek maguknak Berger Mórícz ur irányában, de ehez akkor büszke voltam. Ha tetszik Berger Móricz urnák, az élő szereplők által bizonyittatom, hogy milyenek voltak tulajdonkép ama fatális satisfactiók, mert én ha állítok, bizonyitani is szeretek, de Berger Móricz mellékajtón gyáván szeret megszökni és döntő érvekkel sohasem lép fel. Végre midőn ez általam utált aífairban utoljára írnék, én mutatom be ismételve és utoljára Berger Móriczot egész nagyságában a tisztelt közönségnek, ítéljen kiki saját lelkiismerete szerint, én belenyugszom a közvélemény Ítéletébe. A tisztelt szerkesztő urat pedig fölkérem, hogy szíveskedjék egy honoratior védelmére becses lapjába tért nyitni e pár sornak, melyekkel maradok kiváló tisztelettel alázatos szolgája Tolnán, április 24-én 1878. Dr. Merklcr József. Hivatalos rész. uh 2198. alisp. Tolnamegye alispánjától. KörOzés. A nagyméltóságu m. kir. földmivelés-, ipar- és kereskedelmi ministerium a vértetü elterjedésének meggátlása czéljából a következőket rendeli közzé tétetni: A vértetü a félrepüek rendjébe és a levelészek családjába tartozik. A kifejlődött vértetü 0.5—2 milimeter hosz- szu, e szerint szabadszemmel alig látható, feketéskék vagy sárga színű, háta és két oldala hosszuszálu, a gyapothoz hasonló fehér anyaggal van borítva. A szárnyatlanok mézsárgák, barnavörösek, a csapók rövidek és világos sárgák, a szemek aprók, alig láthatók, a lábak sárgák. A szárnyasok fénylő feketék, potrohúk barna, szemeik igen nagyok, vékony lábaik áttetszők és barnásszinüek. A vértetü az eddigi megfigyelések szerint főleg az almafán fordul elő, ritkábban a körtefán is. A vértetü colo- niák különösen az egy éves ágakat lepik el és pedig oly- képen, hogy először az ágnak a talaj felé forduló részén foglalnak helyet, de később az egész ágat körülveszik. Jelenlétükről meglehet győződni arról, hogy az ág azon része, melyen vértetü colonia tanyáz fehér gyapjuszerü anyaggal van körülvéve. Az ág azon részein, hpl a vértetü helyet foglalt, először egy kis dudorodás lesz látható, mely dudorodás folytonos és gyors növekedése folytán az ág [felréped. Az igy származott sebhely mindig nagyobb lesz, végre az egész ágat átfogja, azt kérgétől megfosztja s végre egészen tönkre teszi, a vértetü legnagyobb károkat a faiskolában okoz. Ov és irtószerei a következők: 1) Azon helyekről, hol a vértetü már fellépett, nem kell almafákat vásárolni. Ha nem puhatolható ki teljes biztonsággal, hogy mely helyről valók a beszerzett almafák, ez esetben az ültetés előtt kefével le kell dörzsölni, azon érdes helyeket pedig, melyeket kefével elérni nem lehet, fatapasz- szal (’'s agyag, 7s szarvasmarhatrágya és Vr mész vagy hamu) kell bekenni. 2) Irtószerei: dohánylé, erős eczet, gázviz, hamu, lúg, borszesz, különös hatékonyan petroleum és a legjobb eredménynyel 12 liter viz, 1 liter petroleum és ’/» font szappanból álló keverék használtatik. Ezen szerek kefe vagy ecset segélyével a megtámadott helyekre mázoltatnak és a bekenés 3—4 heti időközben is- mételtetik. Kedvező eredmény azonban csak úgy várható, ha az illető vidéken az összes kerttulajdonosok hozzálátnak a pusztításhoz és azt erély és kitartással foganatosítják. Felhívom végre a törvényhatóságot, hogy amennyiben területén a vértetü fellépése gyanittatnék, minden kétely kizárása tekintetéből leendő constatálás végett néhány megtámadott ágacskát a m.-óvári gazdasági akadémiának küldjön s a rovar pusztítása érdekében annak idején erélyesen intézkedjék. Kelt Szegzárdon, 1878. márczius 21-én. Az alispán távollétében: Papé Gyula, főjegyző. 2273. alisp. Tolnavármegye alispánjától- Megsemmisítés. Holb Henrik n,-székelyi lakos, saját nevére a n.-székelyi jegyzőség által f. é. január hó 5-én 17. jk. és 29020. alisp. sz. a. egy fehérszörü, fennálló szarvú, 4 éves, balfarán H bélyegü tinóról kiállított marhásjárlatot elvesztvén, ezen mar- hásjárlat hivatalból semmisnek nyilvánittatik. Kelt Szegzárdon, 1878. márczius 26-án. Az alispán távollétében: Papé Gyula, főjegyző. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Boda Vilmos. HIRDETÉSEK ^plbfcidldlcacdcddldldldblcaclibll^^ Értesítés. Az 1876. évi szegedi országos magyar ipar-, termény- és állatkiállításon, valamint Tolnamegye gazdasági egyesülete által rendezett kiállítás alkalmával érem- és aranyoklevclekkel kitüntetett alábbirott rendkívüli olcsón ajánlja — a szomorú kötelességgé vált kedves halottjuk iránt végtisztességet teljesítőknek Szegzárdon Széchenyi-utcza 645. szám alatti házában dúsan felszerelt — saját gyártmányú ÉRCZ- és FAKOPORSÚIT, valamint minden e szakba vágó, legjobb és lefinomabb anyagokból kiállított czikkeit még pedig: j Erczkoporsókat: gyermekeknek '...................................3 írttól 6 írtig, felnőtteknek.............................................20 „ 30 „ Fakoporsókat: gyermekeknek .......................................1 írttól 2 frt 50 krig, fe lnőtteknek............................................ 4 „ 8 írtig. 7 Megjegyzendő, hogy mindezek a legfinomabb ízléssel diszitvék ide számítva a névírás, fejfa vagy keresztet is. Minthogy e téren úgy az anyag és készítés, valamint a jutányos árak szabásával bárkivel bátran versenyezhetek, kecsegtet a remény, hogy a nagyérdemű közönség gyártmányaimat mint egyszersmind megyénkbeli iparágat támogatandó, az előforduló temetkezési eseteknél becses megrendelésével engemet bizonyosan szerencséltetni fog. Melyre nézve magamat a nagyérdemű közönség kegyes pártfogásába ajánlva vagyok kész szolgájuk: Krámer Ármin. (25. 3 26.) szegzárdi érez- és fakoporsó gyártó. ^y^qqppqpqpqqqqqqqqqqqqqqqqqqiqqqie^ ooooooooooooooooooooooooooooooo o Haszonbéri hirdetés. Melyszerint a szegzárdi kir. alapítványi számtartóság részéről közhírré tétetik, miszerint alább elősorolt uradalmi haszonvételek folyó évi május hó 6-án reggeli 9 órakor az alulirt számtartósági irodában tartandó nyilvános árverés utján felsőbbi jóváhagyás íentar- tása mellett, haszonbérbe fognak adatni. 1. A mözsi uradalmi korcsma 1879. évi január hó 1-től 1882. évi deczember 31-ig évi volt haszonbér 553 frt. 2. A grábóczi italmérési jog ugyanazon időre volt évi haszonbér........................................................................ , 100 frt. 3. Hidasi csárda a hozzá tartozó földdel ugyanazop időre, az évi volt haszonbér.................................................. 656 frt. 4. A szegzárdi zsidó tratéria, a kóser borméréssel ugyanazon időre, a volt évi haszonbér ............................ 200 frt. 5. Az agárdi korcsma 1878. évi október 1-től 1881. szeptember végéig, az évi haszonbér volt. . - . . . , 507 frt. 6. A szegzárdi dunai halászat 1879. évi január 1-től 1882. évi deczember végéig, az eddigi évi haszonbér volt 1655 írt. 7. A szegzárdi sárvizi halászat ugyanazon időre, az évi haszonbér volt ". . „ . ............................ 175 írt. Bé rleni szándékozók felhivatnak a fent kitett időre 15% bánatpénzzel megjelenni, a hol az árverési és szerződési feltételek a szokott hivatalos órákban betekinthetők, — egyébként írásbeli 15% bánatpénzzel ellátott ajánlatok is folyó évi május hó 5-ig déli 12 óráig elfogadtatnak, — utóajánlatok nem fognak figyelembe vétetni. Szegzárd, 1878. évi április hó 19-én. számtartó. (27. 2-2.) ellenőr. ooooooooooooooooooooooooooooooool Szegzárd, 1878. Nyomatott Ujfalusy Lajosnál.
