Tolnamegyei Közlöny, 1878 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1878-04-14 / 15. szám
15. szám. Szegzárd, vasárnap 1878. április 14-én. Hatodik évfolyam. Mcgjrlcn: hetenkint egyszer, vasárnap. Társadalmi, tanügyi és közgazdasági hetilap. Előfizetési árak: Egészévre ... 5 frt — kr. Félévre .... 2 „ 50 „ Egyes szám ára !-------10 „ Sz erkesztő lakása: Szegzárdon Fejős-ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendök. Hirdetési díjak jutányosán számíttatnak. Kiadóhivatal: Széehényi-utcza 172. szám, hova az előfizetések, hirdetmények és felszólamlások küldendők. Egyes példányok ugyanitt kaphatók. Tolnamegye törvényhatóságának, a tolnamegyei gazdasági egyesületnek s a Szegzárd központi felekezet nélküli tanító-egyletnek hivatalos közlönye. Szegzárd, márczius 29-én 1878. E lapnak folyó évi márczius 24-iki száma T. A. aláírással egy vezérczikket közölt, mely a kisebb polgári peres ügyekben való eljárás tárgyában alkotott 1877. évi XXII. törvényczikket tárgyazza. Czikkiró urnák azon indítványát, bogy a kisebb polgári peres ügyekben a törvényszékek, mint fellebb- viteli hatóságok által hozandó elvi jelentőségű határozatok az illető vidék közlönyében közzé tétessenek, magunk is helyeseljük. Nem hagyhatjuk azonban megjegyzés nélkül azon egypár merész támadást, melyet az 1877. évi XXII. t. ez. ellen czikkiró ur nem annyira indokolva kifejt, mint inkább könnyedén oda vet: Mondja czikkiró ur: hogy a községi biráskodás alá nem tartozó ügyekben a bizonyítékok szabad mérlegelése nem hozatott be, hanem maradt a ka- nonjogi processussal felnőtt törvényes bizonyítási elmélet* azután igy folytatja: ,jTörvényes bizonyítási elmélet és felebbezhet- lenség egy és ugyanazon törvényben torzszülött marad ép úgy, mint hogy torzszülött az az intézkedés, miszerint az esküdt bírák (községi elöljárók) a bizo- nyitékok szabad mérlegelése alapján hozott ítéletei a törvényes bizonyítási elmélet szerint ítélő egyes birákhoz felebbezhetők nemcsak a jog, hanem a ténykérdésben is.“ Törvényes bizonyítási elmélet és bizonyítékok szabad mérlegelése a per jogterén sokat vitatott kérTÁRGZA. Néhány általános vonás nemzeti irodalmunk haladásáról és annak egy legújabb termékéről. (Vége.) E tekintetben a legj elesebb szolgálatot teszik kritikai szemléink, melyek jóllehet csekély számmal vannak ugyan képviselve, de azért elegendők arra, hogy belőlük az idönkint megjelent müvek feletti birálatot elolvasván, ily módon kellő tájékozást szerezhessünk azok minőségéről. Folyó év február havában Zilahy Sámuel budapesti könyvkereskedő, mint kiadónál ugyancsak „Kri ti kai szemle“ czímen Köpesdi Sándor tanár szerkesztése mellett egy uj folyóirat jelent meg. Az erről szól ó értesítés következőkép hangzik: „Irodalmunk régóta érzi hiányát oly közlönynek, mely tudományos termékeit tárgyilagos, szakavatott kritikával mutatná be a közönségnek. Szakközlönyeink a fosulyt az ismeretterjesztő szakértekezésekre, tudomány teljesítő kísérletekre, a külföldi szakmüvek ismertetésére fektetik és igy a nagyobb magyar müvek beható bírálatát és ismertetését a magyar közönség együttesen nem élvezheti. Ezen elég fontos okok bírtak rá a „Kritikai szemének megindítására. Kiváló figyelmet fordítunk abban a magyar államtudományi, közoktatásügyi politikai, paedagogiai, művelődéstörténeti, népismei és társadalmi irodalom termékeire, valamint a külföldi irodalmakban megjelent oly müvekre is, melyek Magyarországot közvetlenül érdeklik. Az irodalom egyéb ágainak valóban jelentékeny termékeit sem hagyjuk figyelem nélkül s végre a külföldi irodalmakban újonnan megjelent legjelesebb müveknek bibüographiai jegyzékét közölni fogjuk. Teljesen érezzük a magunkra vállalt dés, melynek beható fejtegetésébe e lap hasábjain bele bocsátkozni nem kívántnak. Annyi azonban kétségtelen, hogy a bizonyítási elmélet és a jogorvoslati rendszer két különböző dolog, melyek nem állnak oly szoros kapcsolatban, mint czikkiró ur tévesen véli. Lehet törvényes bizonyítási rendszer felebbezéssöl, a felebbezés megszorításával, vagy teljes kizárásával; — lehet a bizonyítékok szabad mérlegelése, a jogorvoslatok tág megengedésével, vagy teljes kiküszöbölésével. A bizonyítási elmélet meghatározza, hogy a ténykérdés megállapításánál a bir ö miként birálja meg a bizonyítékot. A jogorvoslati rendszer eldönti azon kérdést, hogy a vita kérdés fokozatosan vihető-e és minő bíróságok eldöntése elé. Ha tehát a törvénykezés czélszerünek látta a kisebb polgári peres ügyekben a jogorvoslatot kizárni; e mellett a törvényes bizonyítási elméletet következetlenség nélkül megtarthatta. A községi bíráskodásnál*'« bizonyítékok szabad mérlegelését azért fogadta el a törvényhozás, mert a községi bíróság tagjai nem jogtudók s ennélfogva a törvényes bizonyítási elmélet szerint el nem járhatnak. De téved czikkiró ur, midőn azt vitatja, hogy a községi bíróságoknál a bizonyítékok szabad mérlegelése alapján eldöntött perek a törvényes bizonyítási elmélet szerint Ítélő egyes birákhoz felebbezhetők. Az 1878. évi XXH. t. ez. 25-ik §-a községi bi- I ráskodás szerint eldöntött ügyekben nem enged fellebbezést, hanem azt rendeli, hogy „a meg nem elégedett fél a sérelmes határozat kihirdetésétől számítandó 8 nap alatt az ügyet ajárásbiró elé viheti, ki abban a kisebb polgári peres ügyekben megszabott eljárás szerint jár el.“ e szerint tehát a járásbiró, ha a községi biráskodás szerint eldöntött ügy elébe vitetik, az ügyet újra tárgyalja uj bizonyítási eljárást tart s mint jogtudó biró alkalmazhatja a törvényes bizonyitási elméletet; a mit a községi biró akkor sem foghatott volna alkalmazni tudni, ha ez a törvény által kötelességévé tétetik. A községi bíróságoknak a bizonyítékok szabad mérlegezését akkor is megengedhette a törvényhozás ; mert a községi biróságok ítéleteit végrehajtha- tóknak csak azon esetben nyilvánitotta, ha abba a felek beleegyeznek. Ily beleegyezés esetén kívül az ügy a járásbiró elé kerül mely az eldöntésnél a törvényes bizonyítás szabályait, azon szabályt alkalmazza, melyen perjogunk rendszere ez idő szerint általában nyugszik. A kisebb polgári peres ügyek tárgyában alkotott törvény több oldalról intézett megtámadásnak képezi tárgyát. Lehet, hogy a gyakorlati élet, ezen legjobb bíráló, a törvényszék is egy vagy más hiányait ki fogja mutatni; s ennek folytán némely módosítások például a felebbezhetlenség merevségétől való eltérés leend szükséges. Annyi azonban nem szenved kétséget, hogy ezen törvény azon alapeszméje, hogy a kisebb polgári tehernek súlyát: de támogatnak ennek elviselésében ama kitűnő szakférfiak, a kiknek szives közreműködésüket megnyerni már eddig is szerencsések voltunk; bátorít továbbá az a remény, hogy nemes czélunlc elérésében — most még tőlünk távol álló — erők is segíteni fognak.“ Ennyit röviden az értesítésből. Megjelenik a „Kritikai szemle“ két — esetleg harmadfél — nagy 8-ad Ívnyi füzetben minden második hó közepén. Előfizetési ára egészévre 3 frt, félévre 1 frt 60 kr. Előfizethetni rája fönt megnevezett kereskedőnél. És most lássuk a folyóiratból megjelent első számot. (A kiállítás sárgás diszes borítékkal, amellett hogy ajánlatos, egyúttal tartósságra is mutat; a betűk megfelelő nagyságban szépen s tisztán nyomvák.) Legelső helyen Kautz Gy u 1 a jogtudor és egyet. ny. r. tanártól megjelent s méltó feltűnést keltett müvet veszi érdemleges bírálat alá; melynek czíme: „A politikai tudomány kéziköny ve.“ (Harmadik, ujjólag átnézett és javított kiadás.) A róla szóló bírálat egészen tárgyilagos, kiterjed a mü kisebb részleteire is, mig a szembeötlő bb helytelen értelmezéseket és egyéb tévelyeket higgadt nyugodtsággal igyekszik földeríteni. Általában nagy nyereségnek tartja e politikai kézikönyv megjelenését, melynek elbírálására a füzetke teljes első felét felhasználja. De ez nem is lehetséges másként ily nagyszabású és sok tanulmányozást igénylő műnél. Miután névtelen bíráló a mü ellen felmerült kifogásait elmondta, szerzőnek elismerést ad azon ernyedetlen buzgalom és széles tárgyismeret végett, melylyel müvét létrehozta. Kiemeli különösen azon tanulmányát, melyet müvében a „közigazgatási b i r á i k o dá s“-nak szentelt és nem győzi eléggé méltányolni azon fáradságot, melyet a külföldi szakirodalom legújabb mozzanatainak értékesítésére fordított. E mellett még figyelmezteti szerzőt nyelvezetében elkövetett hibáira is s azon óhajának ad vala kifejezést: vajha figyelemre méltatná szerző müvének újabb kiadásában az e bírálatban ellene felhozott vádakat. Második helyen Spencer Henrik angol paedagog, az „értelmi-, erkölcsi- és testi neveié s“-röl út s Öreg János és ilju Losonczy László által magyarnyelvre fordított müve vétetik bírálat alá. A bírálat (inkább ismertetés) igen kedvezően Ítél felette, a forditók érdemét teljesen elismeri és fordítóknak csupán azt rója fel, hogy a müvet nem ártott volna magyarázó jegyzetekkel kisérni. Egyébként e műnek magyar nyelven történt megjelenését igy is „megbecsülhetetlennek“ tartja. Jóllehet nem tartalmaz ugyan önálló bölcseleti alapelveket, de föérdeme leginkább összpontosul abban, hogy szép sikerrel igyekszik Camte positi- vismusáta Darwin elméleteóta’annyira előtérbe lépett „fej lödé s elv é“-vel összhangzásba hozni s az authropologiai spe- cialiter a lélektani tudományokat lehetőleg exact alapra fektetni. A sorrend szerint következik ezután: „A v a 11 á s é s közoktatásügyi m. ki r. minister ne k a közok-, tatás állapotáról szóló és az országgyűlés elé terjesztett G-i k, az 1875—6. évi állapotokat elö- tüntetö jelentése.“ Ennek birálatán már rég túl estünk, annak idejében a közlönyök ismertették, de azért nem ártott e helyütt is megemlíteni. Ennek figyelembe vételével róla ezért csak általános észrevételeket közöl. Megjegyzi, hogy ezen jelentés bizonyos hányban határozott javulást tanusit s nem tartalmaz oly gyarlóságokat, mint a korábbiak. A statistikai adatok fölemlitésénél élesen megrója azon tanfelügyelőket, akik e tekintetben a hiányokat okozták. A statistikára nézve különösen ezeket is mondja s illetőleg javasolja: „Nemis fogunk valóban megbízható népiskolai statistikára szert tenni mindaddig, mig csak a helyett, hogy mint most megyénkint közöltéinek, községenként! rovatokban nem fognak közrebocsáttatni a helyszínén fölvett adatok. Csak ekkor fogja látni a kormány, ország- gyűlés és kritika, hogy melyik tanfelügyelő szépíti, melyik nem megyéje területéről szóló adatokat. Mert ez esetben rögtön ki lehetend deríteni a falsumot.“
