Tolnamegyei Közlöny, 1878 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1878-01-13 / 2. szám
Ezekből látható, hogy a nópirodaírni egyletnek legfőbb súlyt kell fektetnie az önzetlen áldozatkészségre; mi tekintve a nemes czélt, melyet magának kitűzött, kell, hogy minden hazafi keblében, ki a magyar nép sorsa s jövője iránt nem közönyös, viszhangra találjon. Ha meggondoljuk, hogy egykét forintnyi áldozattal mily végtelen nagy horderejű müvet alkotunk egy nemzet, saját nemzetünk életében, bizonyára szivesen fogunk társulni azokhoz, kik a népet emelni s szellemi életét nemes- biteni csiiggedetlen kitartással törekednek. De alapitsuk reményeinket számokra, melyek ha föl nem csigázottak, csalhatlanok, vagyis oly alapot tüntetnek elő; melyre biztosan lehet építeni. Tegyük például az egyleti tagdíjat 3 írtra éveukiut s az egyleti tagokat kezdetben 1000-re s igy 3000 frt összeggel rendelkezik az egylet, ezzel szabadou rendelkezhetik és kell, hogy a választmány azonnal rendelkezzék is. Nézetem szerint 1000 frt erejéig a népirodalmi készletből a hazai könyvárusoktól megveszi a legczélszerübbnek Ítélt müveket és azokat azonnal elárusítja ismét a lehető legolcsóbb áron saját tagjai által, vagy oly megbízottak közreműködésével, kik a ponyvairodalom elá- rusításáv. 1 foglalkoznak; az ezeknek adott százalék levonása után az egylet elkelt müveiből szintén fog egy kis jövedéki ág keletkezni, melylyel ismét az egylet körében felmerülő szükségeket lehetend pótolni, például a szállítási költségeket. A tagdíjak egy harmada tehát a már fönnlevő készlet terjesztésére a nép között fordittatik; a másik 1000 frt füzetek kiadására lesz fölhasználandó és pedig fél, egy és két ives füzetek kiadására; mert csakis ezek fognak csekély áruknál fogva kelendőségnek örvendeni. Igaz, hogy ezer forintnyi összegért nem sokat lehet nyomatni, de a any- nyit mégis, hogy kezdeményezésnek elég, kivált ha takarékos lesz az egylet és a mennyi példányban fogja kiadandó müveit nyomatni, a hány példányt körülbelül el is árusíthat; ugyanazon műnek egy második, harmadik stb. kiadása kelendőségénél fogva csakis előnyére fog lenni az egyletnek. Ezen saját kiadványaiból befolyandó összeg, leszámítván természetesen az elárusitási költségeket, szintén kisebb költségek fedezésére, példuául a kiadott művek fűzésére lesz fordítható. A harmadik 1000 frt az írói díjakra lesz szükséges, de itt is a takarékosság elvét követve s azt kivihetőnek remélve, hisszük, hogy többen írói díj nélkül is átengedik szellemi termékeit és azokat az egylet rendelkezésére bocsátják. Az ekkép meggazdálkodott összeg szintén egyéb költségek fedezésére fog szolgálni. Például az egylet által kiadandó művek rendezésével és sajtó alá adásával stb, foglalkozó egyén fiZ'é'téiéfe. Igen természetes, hogy különösen a kezdeményezésnél, de későbben j is a takarékosság elvét szem elől téveszteni soha sein lesz szabad; ezt már | az alapszabályokban is világosan fői keilend említeni. E szerén) vázlatnál igaz, hogy 'többfélé kérdés merülhet fel és nem egy nehézség támasztható — de bízzuk ezek czélszerü megfejtését azokra, kik a választmányba fognak beválasztatni. Ezeknek tapasztalati bölcsesége s belátása mindent a legjobban fog majd elintézni; erre biztos reményt táplálhatunk. Egykét év az egylet életrevalóságát be fogja bizonyítani. Ne is engedjük, hogy aggodalmak szállják meg kebleinket az összejöveteli helyiség miatt, kérdvén: hol fogunk gyülésezni? hol fogjuk a bevásárlandó készletet és az általunk kiadandó népies müveket elhelyezni? stb. stb. Bizzuk ezt szintén a választmányra ; ez bizonyára az egylet megterheltetése nélkül fog mindezekről gondoskodni. Hinni akarom, hogy Pécsett és Szegvár dón is találkoznak oly irodalmat pártoló nemeskeblü férfiak, kik az ebbeli értekezletek megtarthatasä végett lakhelyeikben alkalmas helyet fognak kijelölni, magok is szives részt veendvén ezen tanácskozásban. Vájjon nem-e .első helyen említhetők meg a casinók helyiségei, vagya megyeházak gyüléstermei? s ha itt nem lehetne bármi oknál fogva, egyesek is rendelkeznek alkalmas helyiségekkel, melyeknek átengedéséről biztosak lehetünk. Az egyleti könyvek elhelyezéséről addig is, mig forgalomba hozathatnának és igen kívánatos, hogy mielőbb hozassanak, szintén nem lesz nehéz gondoskodni egyik másik raktári helyiségben, de egyéhütt is akad annyi hely, hol azok ideig-óráig elhelyezhetők. Midőn igy iparkodunk az aggodalmakat eloszlatni, korántsem tekintjük valami igen könnyű dolognak a népirodalmi egylet megalakítását, de még inkább annak sikeres föntartását; sőt inkább csakis kifejtendő erély, ügy buzgalom és csüg- gedetlen kitartás által hiszünk sikert arathatni. A csemetéből keletkezik a nagy fa s pedig- kellő gondozás által; mert habár igaz, hogy a vadonez is terebélyes fává növekedik magától is, mint a világ hiszi — de mi erről is azt tartjuk, hogy csak úgy növekedik, ha a káros befolyásoktól annakidején megvédetik, ha épségben megőriztetik és folytonos csonkításoknak nincsen kitéve; de már hogy izes gyümölcsöt is teremjen, azt alig meri- valaki állítani; kellő gondozás nélkül fanyar és élvezhetlen lesz bizony az! A mi egyletünk is terebélyes fává fog nőni és pedig izes gyümölcsöt termő fává, ha úgy gondozzuk, mint azt a népirodalom természete kívánja; mert ha egyszer a magyar nép megizleli izes gyümölcsét, egész tehetsége szerint fogja a termő fát ápolni s én hiszem, hogy a tagok számát nem egypár ezerre fogjuk tehetni, hanem oly tekintélyes számot képviselendnek majd idővel a tagok, hogy egy egész tábor kerül ki azokból; egy olyan tábor, mely minden akadályt könnyű szerrel legyőzend; minden akadályt, mely a népműve 1 ődés- nek útjába állna. Tegyünk most rövid számpróbát is ; dé ezt jövő czikkünkben. Garay Alajos. Az 1878. évi párisi közkiállitáson résztvevő magyar borkiállitókhoz! Többfelöl hozzám intézett kérdezosködés folytán van .szerencsém a következőket hozni a t. borkiállitó közönséa: szives tudomására: Az 1878. évi párisi kiállításon a magyar borok — az eddigi bejelentések után Ítélve — szépen és hazánk bortermelési viszonyainak megfelelöleg lesznek képviselve. Van mégis néhány elsőrendű bortermelő vidék, ahonnan aránylag igen kevés bejelentés történt: igy pl. Neszmély, Lábatlan, Süttö, Héregh, Szegzárd, Harsány, Zala-Pogányvár, Z -Kézi, Z.-Szentgyörgyhegy, Szigliget, Csobáncz, Ábrahám, BelsÖ- Somogymegye, Érmellóke és Aradhegyalja részint épen nem, részint igen hiányosan lesznek .képyiseivfeí ___ Azon hazafias kérelemmel fordulok ennek következtében a most felsorolt promontoriumok jelesebb bortermelői-' hez, hogy e hiányt mielőbb essközlendő bejelentések által pótolni szíveskedjenek. A borkiállítás teljességének érdekében ezen (csakis ezen) helyekről a központi bizottság utólagosau is el fogja fogadni a bejelentéseket, amelyek legkésőbb januárhó 15-i g akár a központi bizottsághoz (harminczad-utcza 3. sz. a.) akár alolirotthoz (Budapest, viziváros) küldhetők. Meggyőződésem, hogy . ezen kiállítás minden eddigi borkiállításunkat felülmulandja s borászatunknak anyagi lehdü- letet is szerzend, mert a francziaországi phylloxera-püszti- tások és a rósz sveiezi termés következtében számos fogyasztó lesz kénytelen figyelmét a magyar borokra fordítani. A kiállításra bejelentett borok beküldése batárideje f878-ik évi martins 31-ke, melyen túl beküldött tárgyak a franczia kormánybiztosság által kiadott általános szabályzat értelmében el nem fogadtatnak. Minden bejelentő azon bizottsághoz tartozik borait küldeni, amelynél a bejelentést tette. Az elöleges bírálati szabályzat értelmében, elöbirálati joggal a borokra nézve és pedig az erdélyi borokra nézve a kolozsvári, a horvát-slavon borokra nézve a zágrábi bizottság lett felruházva. Minden egyéb bizottságnál bejelentett borok Budapesten a központi bizottság által fognak elö- biráltatni. A kiállításra küldendő boroknak egyáltalán palaczkéret- teknek kell lenni, azaz olyanoknak, melyek a szállítás és a hömérsékváltoztatás által átlátszó tükrüket s tisztaságukat elr nem veszitik. Hogy valamely bor palaczkérett-e, ezt úgy tudhatja'meg a kiállító tulajdonos, hogy a bort vagy meleg helyen tartja 2—3 napig s jól felrázza többször napjában, vagy pedig, ha egy pohár borba vízben feloldott tiszta gelatint csepegtet. Ha akár a meleg, akár a gelatin befolyása által a bor megzavarodik, úgy még nem palaczkérett .s előkészítendő. Az előkészítés még most is kényelmesen' történhetik akár többször fejtés, akár derítés által. -Főleg a téli évszakra ajánlhatom a praeperálandó borokat hidegről. melegre s melegről hidegre vinni. A meleg helyen ugyanis a bor megzavarodván, hideg helyre vitetve, üledéket rak. Ekkór lefej-, tendö a bor ?.z üledékről s ismét hideg és meleg helyiségen vihető keresztül mindaddig, mig megszűnt á bor üledéket rakni. Ekkor a bor a, kiállitásra szánt paláczkba fejthető s rendesen bedugaszolva czímfelirattal (vignette) látandó el. . Többen a t. kiállítók közül már boraikat be is küldöttek. Ezen beküldött palaczkokból azon tapasztalatra jutottam, bogy a magyar bortermelő a dugaszt rosszul választja meg i kiteszi a bort a levegő hatásának s a kiszivárgás veszélyének, Bátorkodom ez ókból a t, kiállítókat figyelmeztetni. miszerint a palaozkokhoz 5—-7 centiméter hosszú, bem geridomu s egyenletes sima felületű dugaszokat használjanak. A palaczk a dugaszon kívül még ónkupakot vagy palaczk* szurkot is kap, hogy a bér a levegővel épen ne közieked- hessék. Kinek rendes névvel ellátott kupakja nincsen, czél- szerüeri használhatja az általános kupakot, melyen név nincs s felül csillaggal van megjelölve. Legrosszabb esetben csinálhat magának mindenki jó palaczkszurkot, ha •egy' edény- - - ben 4 rész colophoniumot, 2 rész sárga viaszt, 4 rész fehér szurkot s fél rész schellackot összeolvaszt. A palaczkok végre vignette-yel látandók el. Kinek saját vignetteje nincsen, használhatja a szöllőlevdl alakú általános vignetteket, melyek blpsók és minden jobbnevü papirkereskedesben megszerezi hőtök. A vignettera i írandó szép írással á bor minősége, tér* méSe I a termelő, esetleg a kiállító neve. A .palaczköt. illetőleg, vörösborokhoz a zöld bordea- uxi, fehér asztali borokhoz a zöld rajnai,' nehéz fehér pecsenye és szamorodni borokhoz a sárga rajnai s az aszúkhoz a fehér üvegü bordeauxi palaczkok a legajánlatosábbak s legösszhangzóbbak. Minthogy a kiállítási állványok csak 35 centiméteres palaczkok elhelyezését engedik meg, a palaczkok maximalis magassága’35 centiméter. Az úgynevezett tornyosok -s nagy rajnai palaczkok tehát csak kiyételpgen ffl: gadtntnak el, • • Minden' egyes borféieségbÖl legalább G palaczk küldendő, bé': és pedig 4 palaczk valódi borral, két palaczk ellenben az illető borhoz hasonló szinr§ testeit vízzel töltendő még. Ez utóbbiak fognak kiállíttatni az állványokon; az előbbiek a bírálat idejéig a kiállítási bizottság -pinczejéba vedd el csak szemeidet a hídról s szólj, ha a látott dolgok némelyikét nem tudod felfogni! felnéztem. Mily alacsonyan repülnek azok a madarak., melyek a bid fölött kavarognak s időnként le-le szállnak a tömeg közé!! Az említett madarak kányák, keselyük, hollók és baglyok voltak s ezek és más borzalmas lények között kis szárnyas gyermekeket vettem észre, melyek nagy számmal telepedtek le a középső boltívre. Ezek — szólt a genius — — az irigység, a fösvénység, babona, kétségbeesés, szeretet, az emberi életet nyugtalanító hasonló szenvedélyekkel s gondokkal. Mély sóhaj kelt keblemből . I . Oh! szóltam — az ember mindent hiába tesz . | , mennyire alá van vetve a nyomorúságnak és halálnak . . . neki nincs más hivatása, mint szenvedni az életben s elenyészni a halálban A genius megindultunk látszott e szavakra'. . . részvéttel fordult felém s szelíden kért, hogy ne legyen oly vigasztalhatlak gon- lolkozásmódom. Ne nézz tovább tíz emberre! Szólt. Léteiének első lépcsőjén örökkévalóságra var* az hivatva; hanem pillants be azon sűrű homályba, melybe az Idő mieden ciháit nemzedéket egyformán be sodor, A parancsot telje siettem és (a köd | genius természet feletti éreje által-e vagy nás által annyira megvékonyodott s szaggathatott, hogy bér ehetett látni) láttam, hogy a völgy | messze távolban ki- tyillik « egy mérhetien óceánná terül ki, a mely egy közeién álló gyémánt szikla által két i'í&y.yc osztatik. A sziklán — ílíg el lévén az» ind ve felhők által — eemUgem vehettem ki; I csak hamar elém tttoí egy másik nagy tenger *#ámtalan ügeteivei, a melyek gyümölcsökkel, virágokkal s ezer meg er kis tavacskákkal voltak felékegátye, A szigetek nem volle lakatlanok . . . díszruhába öltözött személyek koszorú* I fejükön járkáltak a fák között , . , Jeheyty*edtak a források partjaira vagy virág ágyaikban pihentek meg. Madárdal .... vízesés .... efnberí hangok és zeneeszközök kevert öászhangzata lön hallhatóvá. Örömöm a gyönyörteljes látvány felfedezése által határtalanná lön. Szárnyakat óhajtottam, melyeknek segélyével azon boldog helyre kívántam volna repülni, de a genius figyelmeztetett, hogy oda csak a halál kapuin keresztül juthatnjh Az előtted zölden elterülő szigetek, a melyékkel, meddig; csak szemed láthat, mintegy be van hintve a tengerek felszíné nagyobb számmal vannak a tengeríövenyénél sa szigetek priHiárdjai a látottakon kívül sokkal nagyobb számüak, mint* a mennyire szemed vagy képzeleted elhathat. Ezek, az erényük által kitűnt jó 1 emberek lakásai a halál után, a :melyek e különböző szigeteken számukra vannak elkészítve^ hol különféle fokú s nemű gyönyörök várakoznak rájuk | képesítik őket a teljes itökéletesség elérésére. Minden sziget egy kis paradicsom)''lakosai,, szokásaihoz alkalmazva. Nemde Mirsa! e lakok megérdemlik ■ a küzdést'? Nyomorultnak tetszik-e még az élet, midőn ily jutalom elnyerhétésére nyújt kilátást ? félelmes-e az ilyen' boldog léthez vezető halál? Ne gondolja senki, hogy hiába küzd, fftert az örök élet van fentartva számára !-•?.! Kimopdhadan gyönyörrel szemléltem a boldog szigete; Jcet , . . Végre — szólók —-~ egdyé kény szeri tlek, mutasd/ meg nekem a gyémántszikl^ túlsó - oldalán a felhők által fedett óceán titkait, A genius nem felejt s mjre másodszor kérdeztem volna, eltűnt. : A sokáig élvezett látvány felé fordultain tehát ismét ; de az ömlö idő-. , . a boltíves hid s a boldog szigetek helyén Bagdad' hosszú völgye tűnt elém, a bea^ legelésző ökrök, tevék és juh nyájakkal | .
