Tolnamegyei Közlöny, 1877 (5. évfolyam, 1-53. szám)

1877-07-22 / 30. szám

mondunk annyit, a mennyi valósággal jövedelmünk, (megjegyezvén azt, hogy a jövedelmet bevalló iparosok minden felvilágosítás daczára is azt hiszik, hogy jövedelem az, mi év végével minden kiadáson kivül tisztajövedelemként megmarad,) mert azt úgysem hiszik el, — írjanak mit akarnak. “ Ha üzleti könyvet nem tud vezetni az iparos, már ebből önként következik az, hogy jövedelmét sem tudja alaposan megmondani, igy hát, — ha vall, az is baj, ha nem vall az is baj, mert ez esetben a községi elöljáró, ki szintén nem szakértő, de ha az volna is, vagy az is, az üzleti könyv hiányába csak úgy találom, gondolom I a küllátszat után [Ítélve, kötelességszerüleg előirányoz ennyit vagy annyit, — és igy elkészítvén vagy egybeállitván a községi jegyző vagy a városoknál az e czélra kijelelt városi közeg a kereseti és jövedelmi vallomásokat beterjeszti a megyei vagy kerületi adófelügyelőséghez, hol is a munkahalmaz zal ellátott adófelügyelő, helyettese vagy más közege vizsgálat alá veszi a vallomásokat s mivel azok tán a múlt éviektől eltérők, vagy nem éppen gondolata szerintiek, mind a felek által tett bevallásokat, mind a községi elöljáróság által előirányzottakat minden felvilágosítás vagy megkérdezés nélkül (probatum est) kitörli s saját nézete s gondolkozása szerint Péterre vagy Pálra ir annyit, mint mennyi neki tetszik; igaz, hogy az igy kiigazított vallomások megtekintés és netáni felszólamlás végett a községek vagy városok hatósága utján az illetőkkel közöltéinek s mesrenffedtetik a felszólamlás s a felszólamlás illető- leg a tárgyalásra a séi’tettnek érzett fél személyesen is megjelenhetik s felszólamlását élő szóval, annyi- valinkább ha volna hitelt érdemlő okirata, azzal védelmezheti s ott vannak a községi bizalmi férfiak, kik vagy szakértők vagy nem, kik szintén ha szakértelemmel bírnak is, hitelt érdemlő okmány hiányában csupán a küllátszatra s úgy találom s gondo- lomra véleményt mondanak a kérdés alatt levő egyén állásáról, melyet alaposan legkevésbé ismernek s ha ezeknek véleménye sem elégíti ki a bizottság elnökét vagy annak bármelyik tagját, az a községbeli lakosokat is kikérdezi, kik szintén a kérdés alatt levő egyén állásáról alapos ismerettel csak igen kevés esetben bírnak s bírhatnak; de nem egy esetben megtörténhetik az is, hogy mind a kérdezett községi bizalmi férfiak, mind a községi lakosok a kérdezett iránt vagy rokonszenvező, vagy ellenszenvező, vagy éppen lekötelező állásban vannak, igy már ezen szenvedélyekből kifolyólag sem nyilatkoznak a tényleges állással egyezőleg; de történik nem egy esetben az is, hogy sem a bevalló, sem a bizalmi férfiak előterjesztései a bizottság elnökét, vagy annak egyes tagját az előirányzat, vagy a mások által tett vallomásokhoz képest ki nem elégítik, — mi történik akkor? — Megkérdeztetnek a megyebizottsági tagok, kik sok esetben nemcsak hogy a kérdés alatt álló egyén valódi jövedelemforrását nem ismerik s nem tudják s nem is tudhatják, de magat a vallomást tevőt, vagy annak jellemét még kevésbbé ismerik s ez esetben döntő ezeknek véleménye, mely ellen még ugyan meg van a fegyver nélküli legyó- zöttnek a harcztér, vagyis a felfolyamodhatas tere; de mit ér ez, ha mással, mint saját öntudatával nem bírja ügyét védelmezni.

Ily esetek fordulnak elő a közös teherviselés igazságos és méltányos keresztülvitelénél s érvényre emelésénél.

Hogy lehetne ezen segélni s mi módon lehetne a részint öntudatosan, részint öntudatlanul e hibába esőket ezen bűntől megóvni s ezen adózásra sokkal biztosabb eljárást követni?

Nézetem szerint akként: ha országos törvény utján elhatároztatnék az, hogy a szabad ipar folytatása csakis az iparnak megfelelő adózás mellett folytatható mindenütt és mindenki által és pedig oly módon, hogy országos törvény kimondaná azt, miként ez vagy amaz ipar, tekintve a városok, községek népességét, kereskedelmi vagy ipar üzleti eszközeit és a hely fekvését, mindezen tényezőket tekintve az ipar és pedig mindennemű iparra vonatkozólag a minimum adó megállapittatnék, ha tán ezen ipar vagy üzletág segédszemélyzettel is folytattalak, itt már a kereseti adó fokozatával könnyen lehetne az összeírások utján az adót fokozni, ez esetben a bevallások nélkülözhetők lennének, úgy mint

ezen eljárással egybekötött töméntelen írások s minden néven nevezendő visszaélések, de az adózó közönség sem lenne semminemű zaklatásnak kitéve, mert önkéntes akaratától függne a már előre tudva lévő adózás terhe mellett, itt vagy ott, ezt vagy amaz ipart folytatni, vagy telkesnek érezvén az e részbeni adót, azzal felhagyni; ez állana különösen a IH-ad kereseti adó alá tartozókra.

A IV-ed osztályú kereseti adóknál pedig a szerint volna a legbiztosabb bevallás igen könnyű móddal elérhető, ha az egyháziakra nézve az egyházmegyei vagy kerületi főnököktől, a megyei s községiekre nézve a megyei hatóságtól vagy községi hatóságoktól kéretnék be a rendes fizetéssel ellátottak- róli kimutatás s ez évről évre maradna, ha csak a rendes fizetést huzó fizetésében akar felemelés, akar leszállítás utján változás nem történnék, mit szintén felelősség mellett a fent irt hatóságok a változás esetétől számítandó 8 nap alatt az illető adófelügyelőségnél feljelenteni köteleztetnének. Ez történnék a kegy- vagy nyugdíjat húzókkal is; mit én véleményem szerint nem is kivánnék már adóztatás alá venni; mert ki nyug- vagy kegyelemdíjra szorul, az már vagy eleget adózott, vagy a nyug- és ke- gyelemdíja megélhetésére okvetlenül szükséges mint munka- és keresetképtelennek.

A mi pedig a tőke s kamatadót illeti, hol mindenesetre legtöbb a visszaélés! s legnehezebb ennek kinyomozása, e tekintetben nézetem az, hogy ha országos törvény által kimondatnék az, hogy mindazon tőkék, melyek kölcsönítéstől számítandó 8 nap alatt az illető hatóságnál adózási szempontból be nem jelentetnek, mindazok a hitelezőre nézve egyszer mindenkorra elveszettnek kimondatnak s mindennemű bíróságok által mindazon követelések, melyek jövedelmi adó alá bevallással hitelt érdemlőleg nem igazoltatnak: meg nem ítélhetők s ha ez igy történnék, mennyivel több és méltányos adó folynék az úgy is mindég deficitet mutató országos pénztárba. Igaz, hogy ezen indítvány oly nebáncs virágot rejt, melyet ez ideig még a Szél sem mert érinteni, nehogy sok szeget éppen a fején találjon, mi tán nagyon kemény lenne.

A mi a gyárok, bányák és más egyéb hasznot hajtó üzletek megadóztatását illeti: erre vonatkozólag a tulajdonosok köteleztetnének hitelt érdemlő üzletkönyvet vezetni s ezen üzletkönyvet minden év január havában az előző évről bemutatni s ott mindig az előzött évbeni jövedelem lenne az adózás tárgya, ki ezen hitelt érdemlő üzletkönyvet kellő időben beterjeszteni elmulasztaná, az üzleti jógát elvesztené, sőt ezen felül fogsági büntetéssel lenne büntetendő, a községek vagy városoktól csupán az üzletfolytatók névjegyzéke kivántatnék be évről-évre.

Végül a mi a fény űzési adót illeti, én ezt egészen mellőzném; mert ezt pótolná eléggé az iparosok által fizetendő adó, tudváu minden fényüzési czikket áruló iparos, hogy fényüzési árujától mily adót kell fizetni, ez venpé be a vevőtől, mit ő fizetni köteles; meghagynám a vadászati adót, sőt azt még a vadászebekre, de minden közbiztonságra nélkülöz- hetlennek véleményezendő ebekre is kiterjeszteném, meg kellene határozni, hogy kisvárosok, faluhelyek és pusztákon minden családnak hány kutyát, mint biztonsági tekintetből szükséglendő ebet szabadjon adózás nélkül tartani; — ha végig tekintünk csak egy pusztán vagy egy falun, hány eb tartatik mint kevésbé hasznot hajtó vágy közbiztonsági szempontból nélkülözhető, sőt igen sok tekintetből káros és veszélyes állat, de hány tartatik városon csupán fényűzés vagy csupán szenvedélyből, hány szegény szerencsétlen árva vagy szegény nyerhetne azok élel- mézese helyett táplálékót vagy segélyt.

Ezen módosítások mint biztos adóalapok által nem csak hogy igen sok írás, idő, nyomtatvány s más rendű költségek volnának az ország és a közönség javái-a megtakaríthatók s kimélhetők s a közös telierviselés a vagyonosság alapján elérhető, de el lenne az is érve, hogy nemcsak a föld, különösen a kisbirtoku földtulajdonos lenne kényszerítve az adó alól ki nem vonható földje után a máris a földet mint tőkét alapjában megtámadó adót viselni, hanem ezen módon okvetlenül előállandó jövedelem forrással a földadó terhes voltán is majdan könynyitni.

$z. J.

Királyi ügyész ur félévi előterjesztése a központi börtön állapotáról.

A közigazgatási bizottság félévi működése eredményéül számos jelentés terjesztetett elő a legutóbbi ülésen a szakelőadók által. Ha lapunk tere engedi, mindanyit ismertetni fogjuk, mert tartalmuk közérdekű; jelenleg akir. ügyészségnek jelentését közöljük bő kivonatban a szegzárdi börtönök és lakóik állapotáról, — örömünket fejezvén ki a nevezetes haladás fölött, mely a rabok szellem-erkölcsi életének javítása körül Papp Lajos kir. ügyész urnák kiváló érdeme.

Folyó évi január 1-töl ugyanazon évi junius 30-ig letartóztatva volt összesen 449 egyén.

A kir. törvényszéki rabok élelmezésére kiadatott 3774 írt 99 kr.

Rabélelmezési költség téritmény czimén a kir. ügyészség által behajtatott 1670 frt 42 kr.

Követelés alatt régibb időiül számitva künn van különböző hatóságoknál 645 ügydarabon összesen 10,310 frt 20 kr.

Ezekből:

Valószinüleg nagyobb rész vagyontalanság miatt be- hajthatlan lesz; egyrésze szülei hatalom alatt állókra nézve kétes jövőjű reménybeli örökség által fedezhető; egyrésze folytonosan befolyand s havonként a helybeli adótárba fog beszolgáltatni.

Fekvöségekre bírói végrehatás alatt van. 48 követelés, mely 1440 frt 27 krt képvisel.

A börtön felszerelést a helyi körülmények és pénzügyi mostoha viszonyokhoz képest kielégítőnek lehet mondani.

A kir. ügyészség a rabtartási meggazdálkodott ösz- szegböl a hiányokat pótolva, rendesen minden év végéu folyvást beszerzéseket tett, melyekből egyszersmind a külső kir. járásbirósági fogházak a szükséghez képest időnként lehetőleg elláttatnak.

Mellőzve a közönséges régibb alapfelszereléseket és kisebb, úgy a mái* elavuláshoz közel álló tárgyakat, főbb tételekben felemlitni nem tartom feleslegesnek a következő használható felszereléseket: pakrócz 139, lepedő 101. szalmazsák 115, vánkos 106, férfi ing 111, gatya 84, férfi téli felöltő 25, férfi nadrág 54, férfi mellény 44, férfi bakancs 34, sapka 34, férfi nyári felöltő 45, férfi nyári nadrág 26, férfi mellény 42, nyakravaló 33, női ing 8, nyári szoknya 14, téli szoknya 10, nyári dóka 5, nyári bakancs 4, töriil- közökendő 97, vánkos héj 43, mosdó cseréptál 24.

Szagtalan iirszék a rabkórházban, a női és honoracziór börtönökben elhelyezve 5.

Jövő évben az összes fogdákban ily szagtalan ürszé- kek beszerezhetéséhez reménység van.

A börtönön személyzeten kivül a rabkórház 15 drb. női börtön 8 drb, a honoratiórok két helyisége 6 drb. vaságyakkal van ellátva.

A börtönháztartási szabályokban előirt szerelvények az állam nagyobb megterheltetése nélkül ily módon időnként lassanként beszereztetnek.

Az összes beteg létszám volt 71. Ezekből: váltólázas 12, gümökóros 4, bélhurutos 11, görvélyes nyakdaganat 3, elmebeteg 2, szemlobos 6, csontszulyos 2, roncsoló-toroklob 9, láb daganat 4, tályok 6, toroklob 6, lövött seb 1, sziv- bántalmas 2, vizkóros 1, függélyes 1, venericus 1, összesen 71. Ezekből meghalt 3. Felgyógyult 63. Gyógykezelés alatt maradt julius hóban 5. A közegészségi állapot általában kielégítő volt; ragály nem uralkodott; csupán martius 9-én a toroklob, •— de nem kizárólag a roncsoló — egyszerre többeknél mutatkozott; mely tömeges fellépésével látszólag járvány jelleggel tiint fel ugyan, de gyors orvosrendöri intézkedés és orvosi kezelés folytán ugyanazon hó 24-ig teljesen megszűnt.

Az élelmezés általában szabályszerű volt s panasz nem tétetett. Egyes kivételes esetekben a kenyér adag hiánya, vagy a kenyér minősége ellen feljelentés tétetvén, a megfelelő szabályszerű intézkedés annak idején azonnal megtétetett.

E helyen megemlítem, miszerint folyó évi január 1-töl fogva 3 évre a központi rabok élelmezése felsőbb helyen megerősített szerződés szerint Leicht Farkas helybeli lakos régi időtől fogva élelmezönél folytatólag biztosítva van, a nagyméltóságu m. kir. igazságügy ministerium által megállapított étkezési lap és rend köteles megtartásával az előbbi évekbeli árnál olcsóbb módon, adagonként 2 krajczárért.

Egy egészséges rab étel-adag, mely áll naponként 35 centiliter leves, 35 centiliter főzelék, 56 dekagram kenyérből s ehez különösen minden vasárnap- és ünnepnapon, úgy minden csütörtökön 105 gramm marhahús járul, adagonként 15 kr, a böjti adag 112 dakagramm kenyérért 12 kr.

A beteg rabok részére szinte felsőbb helyen megállapított különböző osztályú és áru étel adagok árából 15% leengedtetik.

A rabok általánosabb foglalkozását illetőleg kilátás van a kosárkötés házi közmunkát, mint a helyi viszonyok közt legkönnyebben létesithetöt lehetőleg rendszeresíteni; erre nézve az elölépéseket megtettem; s a mint a kivihetőség szempontjából részletes gyakorlati tervet adhatok, nem fogok késni a tekintetes közigazgatási bizottságnak ügy buzgó hathatós pártfogása alá felterjeszteni, hogy a reá szükséges pénzerö felsőbb helyen kieszközöltessék.

Ugyszinte kilátásban van a könyvkötés mesterséget is meghonosítani; melyre egy szakértő fegyencz mint tanító