Tolnamegyei Közlöny, 1877 (5. évfolyam, 1-53. szám)

1877-07-22 / 30. szám

vállalkozott is; e részben felsőbb helyen mostanában elöle- ges jelentkezést tettem, melyre 1 választ várom. A rabkönyvtár létezése is kívánatossá teszi az ily vál­lalat létesítését. A fegyenczek. fö foglalkoztatását a mint havi jelenté­seimben időnként előadtam, képezi: maguknak a raboknak saját helyiségükben künn és benn a szokott napi és heten­kénti tisztogatás, kenyér és vizhordás, szerelvények, ruhá­zatok javítása, tisztán tartása, fehér ruhák mosása, rab ét­kek főzése, favágás, beteg ápolás, megyei, hatósági és kir. törvényszéki, ügyészségi kőnyomdában; megyeházi és me­gyei szedres kertben csekély jobb élelmezés melletti mun­kálkodás és más ehez hasonló foglalkozások; úgy hogy bízvást lehet mondani, miszerint rendes munka nélkül csak a nehezebb elitéit és még fellebbezés alatt állók, általában a vizsgálati rabok vannak. Egyébiránt a rabok a megyeház udvarán naponként kétszer reggel és délestén szabályszerüleg sétáltatnak s a közegészségi szempontnak e részben is elég tétetik. A rabok ellenében fegyelmi eset volt összesen 8; ra- bokkali bánásmód szabályszerű: szigort a humánus kímé­lettel lehetőleg egyesítve. Szökés nem fordult elő. Rend, tisztaság, fegyelem, kötelességérzettel párosult lelkiismeretes eljárás általános irányadó jelszó és gyakor­lati feladat. Múlt év végével általam feállitott zsenge rabkönyvtár időközben kedvezöleg gyarapodott; s mai napig már 377 drb. erkölcsnemesitő és közhasznú ismeretterjesztő könyv illetőleg olvasmányból áll, melyből a foglyok szorgalmasan és hathatósan veszik magukba a szellemi táplálékot. Ezen kedvező gyarapodást nagyban elősegítette Kozma Sándor kir. főügyész ur ő méltósága kegyessége, a ki 77 drb. könyvet küldeni méltóztatott; úgy szinte Varasdy La­jos igen tisztelt tanfelügyelő és Eötvös K. Lajos ügyvéd urak is több darabb könyv adományaikkal ahhoz járulni szíveskedtek. A rabkönyvtári pénzalap szegzárdi takaréktári köny­vecskében jelenleg tesz 43 frt 67 krt. Ezen szellemi tényezőt kiegészíteni fö törekvésem rab­iskola felállításával; mely iránt felsőbb helyen már az elö- lépéseket felterjesztést meg is "tettem s a választ reá várom. A lelkészi vallásoktatás börtöuhelyiségi kápolnában .— mely iskolahelyiségnek is hétköznap szolgálhat — szokott módon minden vasárnap a helybeli katholikus és reformá­tus lelkész urak által a raboknak valláskülönbség nélkül felváltva adatik. Husvétkor pedig hitfelekezeti illetékes lelkészi gondo­zás gyónással és úrvacsora osztással is összekapcsoltatik. Általában a rabok testi lelki szükségleteik kielégítésé; röl a körülmények korlátain belől lehetőleg gondoskodva van. Különfélék. — Kiállítási ügy. Az 1878. évi párisi közkiállítási magyar orsz. közp. bizottsága tudatja a kiállítani szándé­kozó tisztelt közönséggel, hogy mindazon gyűjteményes ki­állításoknak, a melyek egy-egy szakból több kiállító cso­portosulása által alakulnak, — s a melyek e kedvezményt igénybe venni óhajtják, szállítási költségéi valamint az ezek­nek elhelyezésére szánt szekrények előállítására szükségelt kiadások az országos alapból fognak fedeztetni, — a meny­nyiben a bizottság által e czélra szánt helyen és szekré­nyekben elhelyezhetők lesznek. Minthogy a bizottság a ren­delkezésére álló alap legnagyobb részét e czélra irányozta elő s a kiállítási területnek is nagy részét ezen kiállítások részére jelölte ki; alaposan remélhető, hogy valamennyi ily módon bejelentett collectiv kiállítás teljesen részesülhet e kedvezményekben; a mennyiben azonban a jelentkezések netalán e korlátot mégis túlhaladnák: a körülményekhez ké­pest vagy aránylagos térleszállítás fog követeltetni az illető kiállítóktól, vagy pedig a költségek részleges megtérítése azoktól, a kiknek kiállított tárgyai aránylag több tért fog­lalnak el s több szállítási és berendezési költséget igényel­nek. Remélhető, hogy különösen kisebb iparosaink számo­sán fogják felhasználni ezen kedvező alkalmat arra, hogy versenyképes munkálataikat a kiállításon bemutassák. Buda­pest, 1877. julius 7-én. Gróf Szapáry Gyula s. k. a közp. biz. elnöke. Harkányi Frigyes s. k. a k. b. alelnöke. Ra- kovszky István s. k. a k. b. titkára. — Halálozás. A mitől hetek óta féltünk: meglett; városunk egyik köztiszteletben állt, szorgalmas és becsüle­tes polgára S. J. folyó hó 13-án bevégzé életét, — nem ment­hetvén meg öt a helyi orvosi kar bölcsessége, a fővárosból lejött orvostudori segítség, nem menthetvén meg az életéért remegő kedves család forró szeretete ! A hozzánk beküldött gyászjelentés következőleg hangzik: Özvegy Schvartzkopf Domonkosné szül. Klementsits Borbála maga és gyermekei: Schvartzkopf Antal, Alajos és [Borbála férjezett Rozmayer Ferenczné, valamint unokái: Géza, Hermin és Ida nevükben is fájdalmas szívvel tudatja fia, testvérük, illetőleg édesaty­juk Schvartzkopf Józsefnek folyó 1877-ik évi julius 13-án esti 9 órakor alhasi hagymáz következtében élete 46-ik évében történt gyászos kimultát. A boldogult hült tetemei folyó hó 15-én délután 3'A órakor fognak az alsó-sirkertben levő családi sírboltba örök§nyugalomra tétetni, — az engesztelő szentmise-áldozat pedig folyó hó 16-án reggeli 8 órakor fog a Mindenhatónak bemutattatni. Kelt Szegzárdon, 1877. évi julius 14-én. Áldás és örök béke-lengjen hamvai felett!! — Isimét gyász! Fólyó hó 16-án fettük végnyuga­lomra hazánk és megyénk nagy emberének, szabadsághar­czunk kitűnő tábornoka Perczel Mórnak angyaljóságu I ma­gas műveltségű kedves nejét Sárközy Júliát, ki a szám­űzetés sanyarú éveit törhetlen hűség s tiszta szeretettel a nagy hazafi oldala mellett tölté, megosztva ezzel készsége­sen a hontalanság gyötrő gondjait. S ime most, midőn már az áldott béke ölén, 1 kedves Laza földén, bútlan nyugalom közt élvezé a női s édesanyai örömteljes boldogságot: hirte- lenül kiszólítá öt végzete a kedves körből, a boldog családból, melynek ö szelid vezércsillaga volt! Temetési szertartásán rop­pant számú közönség gyűlt össze helyből és vidékről, őszinte résztveendök a nagy család még nagyobb gyászában, — s méltán, mert az idvezült, mint a- női erények remek példa­képe, a legnagyobb mérvben kiérdemié tőlünk életében az önzetlen tiszteletet, halálában pedig a közrészvét s őszinte fájdalom omló könyeit: A beküldött gyászjelentés a követ­kezőleg hangzik: Bonyhádi Perczel Mór tábornok, saját, va­lamint gyermekei s unokái : József, úgy ennek neje szül. Yály Ilka s fia: Móricz és Armánd; ifjú Mór és gyermekei: Juliska, Móricz és Irma; Miklós és neje szül. Borsodi La- tinovits Iza; Júlia, Sándor, Erzsi, Hermina, Antal, Bertha, György és Ilona nevében fájdalomtól megtört kebellel tu­datja forrón szeretett neje, illetve anyjuk, anyósuk és nagy­anyjuk Bonyhádi Perczel Mórné szül. nagybócsai Sárlcözy Júliának folyó évi julius hó 13-án éjjeli 11 'A órakor élete 49-ik és boldog házasságuk 33-ik évében szivszélhüdés folytán hirtelen bekövetkezett gyászos elhunytát. A boldo­gul tnak hült tetemei folyó hó 16-án délután 5 órakor fognak Bonyhádon a ref. egyház szertartásai szerint öröknyugalomra tétetni. Bonyhád 1877. julius hó 14-én. Béke lebegjen ham­vai felett!! — Iskolai értesítő. Megjelent polgári iskolánk első értesítője a lefolyt 1876—77-ik tanévről, csinos kiállításban ügyes és gondos szerkezettel, — közli Krarnmer János ideig, igazgató. A füzet több példányban lévén kinyomatva, annak tartalmával megyénk közönsége az első kútfőből meg fog is­merkedhetni. Itt tehát csak a fontosabb adatokat látjuk szükségesnek kivonni az értesítőből. Ezek szerint örömmel jelezhetjük, hogy polgári iskolánknak már az első évben az első osztályban volt 44 beirott tanulója; a kapcsolatos felső leányiskola első osztályának pedig 22; az ifjúsági könyvtár áll ez idő szerintjwf részint ajándékozott, részint vett — 82 kötetből (szép siker az első évben!) A táblás-kimutatás szerint úgy a fiuk, mint a leányok közt az egyes tantár­gyakban tanúsított előmenetel, valamint az erkölcsi magavi­selet átlag jó volt az egész év folytán. Jutalmakat nyertek: Diczentv Géza szorgalma s jó magaviseletéért Arany János kisebb költeményeit; Kaizer Foren ez a magyar nyelvben tett előmeneteléért Szász Károly műfordításait; Magyar Ele­onóra a magyar történelem tanulmányozásában kifejtett szor­galma s jó magaviseletéért egy cs. aranyat és 5 o. é. frtot; Rothärmel Katalin a magyar nyelvben tett előmeneteléért Vörösmarty kisebb költeményeit; Schall Vilma ugyanazért „Zrínyi a költő“-t; Spindelbauer Janka rajzolásért egy ezüst tallért; tornadíjat nyertek: Angyalfy Béla, Módly Béla, Új­helyi Imre, Veisz Dávid. -r- A jövő tanév kezdődik szept. | 1-én, mikor is úgy a polgári-, mint a felső leányiskola 2-ik osztálya feállittatik. A beiratások megkezdődnek már augusz­tus 29-én s tartanak szeptember 3-ig. Ezen határidőn túl szeptember 15-ig az igazgató csak a késedelmet alaposan igazolót veheti föl, azontúl pedig már felvételi vizsgát kell az illető tanoneznak kiállania. A polgári iskola 1-sö osztá­lyába fölvétetnek az elemi népiskola 4 osztályát végzett ta­nulók; a felső leányiskola első osztályába fölvétetnek az elemi iskola 6 osztályát végzett s erről bizonyítványt fel­mutatni tudó növendékek, ellen esetben fölvételi vizsga mel­lett. Figyelmeztetnek a t. vidéki szülök, hogy gyermekeik­nek lak- és élelmezési helyeik megválasztásában Mayer Já­nos iskolai gondnok kellő útmutatással szolgáland. — Színészet. Mint múlt számunk hirdeté, Odry Le­hel Budapestről csakugyan megérkezett, — de egy éjjelnek köztünk töltése után, másnap — fellépés nélkül — közsaj­nálatunkra ismét elutazott, okul adván az arénának ének­lésre alkalmatlan voltát s ami fö: a zenekar hiányát. Okai alaposak s részünkről teljesen igazolt a rögtöni távozás; fájdal­mas is volna az, ha Odry ur bizalmas' embereinek melegen meg nem Ígéri vala, hogy felszóllitásra bármikor kész leend hoz­zánk ismét lejönni s a nagy teremben énekelni. Most a szín­társulat a közkedvességü Újházi Edét várja vendégszere­pekre, benne helyezi mintegy reményét, hogy a deficit ál­tala el fog párologni; mi azonban nem sok jót reményiünk még ily hatalmas varázserő mellett sem, közönségünk azon jelenlegi közömbösségét tekintve, mely folyó hó 19-én még Bág yoni jeles játékát is üres padoknak játszás keserű gyö­nyörével jutalmazá! Úgy látszik, hogy közönségünk — Odry fellépésének reményében csalódva — kissé lehangolt. A tár­saság több tagja részint elutazó félben van, részint már el­utazott, (Nikó Lina) és igy nem tudjuk, mit teendő a tár- súlat továbbra?! Vajha feltámadna halottaiból s új erőt nyerne lelkesebb közönség mellett! Ezt szivünkből óhajtjuk neki. — A persóniás beszéd. Igen sokan vannak néhol polgár atyánkfiái között, kik az urak körül többször meg­fordulván, utánozzák azok beszédmodorát s válogatott sza­vakkal akarják magukat kifejezni. Az igyekezet azonban 'sokszor nevetség tárgya lesz, mert az ilyen dicsőségre vá­gyó polgár atyafi, néha annyira belemerül a szókeresésbe, annyira megválogatja a szavakat, hogy nincs azoknak sem­mi józan értelmük, az ilyen beszédmódot mondják már per­só n i á s beszédnek s a ki ilyent használ persóniás beszedünek. Legtöbb persóniás beszédű ember találkozik a volt uras helyeken, hol néha az urak között is szoktak mulatni. így Sz.-Balháson, Sárbogárdon. Hires volt különö­sen Szilas-Balháson K. J. uram, ki a maga módja szerint annyira megválogatta a szavakat, hogy ember lett legyen, ki annak értelmét ki tudta venni. Beszéd modorát igazolja egy párbeszéd, [mely K. J. uram egy régi lováról közte s a községi jegyző között ilyeténképpen folyt: Jegyző: Hol vakult meg az a ló? K. J. uram: Legczélszerüb- b e n nálam! Jegyző: megvan-e még és kinél ? K. J. uram: Jelenleg Molnár József uramnál kedvelteti magát a malomban. — Jutalmazott tanulók. Az 187%-ik iskolai évet berekesztö vizsgálatok alkalmával a gyönki gymnasium kö­I vetkező növendékei részesültek szorgalomdíjban. 1. A Me­nyei Bartók által gyűjtött ösztöndíj alapítvány egy évi ka­matját 16 frt 80 krt kapta: Széki Jenő I. osztálybeli növen­dék. 2. Sz. Szelle-féle alapítvány kamatja következőké­pen osztatott meg: Bacsó Ferencz, Pap Károly IH. osztály­beliek kaptak abból 18. 90—18. 90 krt, Szalai Jenő, Szalai Ferencz szinte III. osztálybeliek 12. 60—12. 60 krt, Szalai László, Bacsó János III. osztálybeliek 6. 30—6. 30 krt. 3. A Vizsolyi János féle alapítvány kamatját 12 forintot nyerte Király D. IV. és Horváth Pál IH. osztálybeli tanulók. (Ez összeg a tolnai helv. hitv. egyhm. pénztárából bármikor felvehető az illetők által.) 4. A Vizsolyi Emilia-Esz- t e r-fé 1 e öszötöndíj 60 frt kamatja az iskolai év vége felé elhalt Kenessey Árpád H. osztálybeli tanuló számára volt utalványozva. 5. A [külső somogyi egyházmegyében gyűlt konviktusi segélyből nyert: Kovács István IV. osz­tálybeli 4 frt 56 krt, Csomari Gyula II. osztálybeli 4 frtot, Molnár István III. osztálybeli 3 frtot. A kiadott ösztöndíj mennyiség 175 frt 96 kr. Hivatalos rész. 4944. Tolnamcgyc alispánjától. alisp. Megsemmisítés. Sári Vincze felső-nyéki lakos nevére 1876. évi julius 31-én 36. sz. a. kiállított s 1876. augusztus 1-töl 1877. ju­lius 31-éig érvényes vadászati jegyet, nevezett tulajdonos elvesztvén, ezen vadászati jegy hivatalból semmisnek nyil- vánittatik. Kelt Szegzárdon, 1877. junius 21-én.* Perczel Dezső, alispán. 5141. 5142. Tolnavármegye alispánjától. alisp. IÁ ö r ft z é s. Esztergommegye alispáni hivatalának megkeresése foly­tán a föv. Rókus kórházban a lnult év I. negyedében ápolt I Lenzsó Kálmánnak tartózkodási helye s honossági viszonyai nyomozandók, feltalálás esetén tőle a felmerült 9 frt 49 kr. | gyógyköltség beszedendő, a felvétel alkalmával bemondott adatok következők. A beteg neve: Lenzsó Kálmán, fog­lalkozása: szíjgyártó, születési helye: Bény, Esztergom- | megye. Fizetés köteles rokonai: atyja Lenzsó József szíj- I gyártó, lakik Lovász-Patonán, anyja szül.’ Bauer Róza Gyö- rött halt el, útról jött, A fentebbi adatok alapján kiállitott községi bizonyítvány. Az illetőség elismertetik-e vagy sem? miután Bényben sem ő, sem szülei soha nem laktak és nem ismeretesek, illetősége el nem fogadtatik. Van-e vagyona, hol és mennyi? nincs tudomásunk róla, vannak-e hzefóa köteles rokonai? nem tudni. Továbbá ugyanazon kórházban 1875. évi IV. negyedé­ben ápolt Schmirer Józsefnek tartózkodási helye nyomozan­dó, s feltalálása esetén tőle a felmerült | frt 3 kr beszedendő. | A felvétel alkalmával bemondott adatok következők. A beteg neve: Schmirer József, foglalkozása: napszámos, szü­letési helye s éve; Esztergom, Esztergommegye, 26 éves rom. cath., nőtlen. Illetőségi helye: Esztergom, fizetés köteles rokonai: atyja Schmirer Ignácz szabó, anyja született Agnes elhaltak Esztergomban, lakástalau. A fentebbi adatok alapján kiállitott községi} bizonyitvány. Az illetőség elismertétik-e vagy nem, sem az össsaeirási, sem a keresztelő könyvekben, sem a kö­telékbe bevonva nem lévén, el nem ismertetik. Kelt Szegzárdon, 1877. junius 26-án. Az alispán távollétében: Papé Gyula főjegyző.

Next

/
Oldalképek
Tartalom