Tolnamegyei Közlöny, 1877 (5. évfolyam, 1-53. szám)
1877-07-22 / 30. szám
■ppp 30 . szám. Ötödik évfolyam. m Szegzárd, vasárnap 1877. julius 22-én. Megjeleli: hetenként egyszer, vasárnap. Kiadóhivatal: Széchényi-utcza 172. szám, hova az előfizetések, hirdetmények és felszólamlások küldendők. Egyes példányok ugyanitt kaphatók. Társadalmi, tanügyi és közgazdasági hetilap. Tolnainegye lörvényhalóságának s a lolnamcgyei gazdasági egyesületnek hivatalos közlönye. Előfizetési árak: Egészévre ....“> frt — kr. Félévre .... 2 „ 50 „ Egyes szám ára .-------10 „ Sz erkesztő lakása: Szegzárdon Fejös-ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendök. Hirdetési díjak jutányosán számíttatunk. Szabadság, egyenlőség közös teherviselés! /•Mind oly magasztos eszmék, melyeknek meg- | teremtéséért s érvényesítéséért már milliók meg milliók vére ontatott; s melyekért még számtalanok fognak elvérzeni, életet elölő börtönökben ülni, ólombányákban dolgozni, ha nem is kereszt, de némileg ebhez hasonlító fára függesztetni. Minden öntudatos ember érzi ezen magasztos eszmék horderejét s iparkodik is annak megtestesítésén, csak is a magát mindenek felé helyezni kívánó ellenzi s követ el mindent e szent igazságoknak eltiprására. A fentebbi szavakat hangoztatják az embert embernek elismerő lapok, ezeket az alkotmányos törvények alkotói, ezeket kiáltja ma mindenki, ki már emberi tudatára megérett, ki tudja azt, hogy embernek s a törvények szerint egyenlőjogn embernek jsjzületett. embertársával s mégis, midőn a törvényalkotók,’ a törvények végrehajtói, de különösen önönmagunk cselekményeit elfogulatlanul vizsgálat és bírálat alá vesszük, különösen a közteherviselés és közadózás tekintetében, legtöbbnyire úgy találjuk, hogy e téren igen kevesen vannak, kik a magas feladatnak mindig és mindenekben pontosan eleget tesznek és tettek, sőt a legnagyobb résznél — annak tudatában is, hogy az eltitkolt jövedelem mint adóköteles tárgynak pontos be nem vallását felfedezés esetén országos törvényeink keményen büntetni rendelik, — ez azon tér, hol mindenki mennyire csak teheti maga, vagy} mások által okkal-móddal menekülni kíván, ez az a tér, melyen a magas állam s azon magasztos eszme iránti tartozó kötelezettségünket leróni legkeTi o o vésbé iparkodunk, (kivévén a kiveendőket) ez az a tér, hol az emberek önzésüket leginkább kimutatják; midőn e téren vizsgálódunk, tapasztaljuk, hogy e magas eszmék egyikétől t. i. a közös teherviselés igazságos megosztásától igen sokan mily mesz- sze állnak még, tapasztaljuk, hogy mit másoktól megvárnánk — sok részben magunk sem felelünk meg e tekintetbeni kötelességünknek. Különösen tapasztaljuk ezt azon adóztatási alapot képviselő jövedelmeknél, melyek a honpolgároknak elsősorban hazafiui kötelességüktől függenek : ilyennek tartom én a keresetiadó III-ad IY-ed osztályát, a kamatjövedelmet, a fény űzési adó alapját képező bemondásokat, a bányák, gyárok és más haszonhajtó foglalkozások után nyerendő jövedelmeket mint lelkiismeretesen s a valódisággal egyezőleg bevallandó adóalapokat. Jóllehet e tárgyban országos törvényünk a jövedelmét eltitkolóra szoros büntetést mond, mi ha felfedeztetik ■—- kiméletlenül végre is hájtatik, — különösen tapasztaljuk egt az illetékek s bélyegcson- I kitásoknál, —- s különös kötelességet ró a törvény az adófelügyelők és községi elöljárókra; — igen, csakhogy ők is emberek, még pedig kisebb nagyobb mérvben gyengeséggel felruházott emberek s ők sem láthatnak a szivekbe s nem vizsgálhatják a veséket, s jóllehet az országos törvény alkotói intézkedtek arról, hogy kik igy első sorban önmagukról, másodízben embertársaikról megfeledkeznek, — büntetve legyenek s ellenőriztessenek: mindazonáltal adózási törvényünk e részbeni ellenőrzési rendszerében találom én tapasztalatom után azon hiányt, mely az adózó közönségnek oly tág tért nyit az adózás alól ha nem is egészen, de nagy részben kibújni s különösen azoknak, kik több adófizetésre volnának méltók és kötelezettek. Nem állítom, hogy minden e részbeni mulasztó rossz akaratból, vagy szántszándékosan jut az ily bűnösök közé; sőt állitom, hogy igen sokan önkénytelenül és tudtuk nélkül, mert ki a kisközségi s falusi életet ismeri, az tudja és tudhatja, miként ily kisközségben hányán vannak oly iparosok, kik iparukról vagy üzletökről szabályszerű hitel vagy üzletkönyvet nem vezetnek, ha vezetni akarnának sem tudnak, az ilyenek nem hogy évi jövedelmük valódiságát, de vagyoni állásukat sem tudják határozottan mérlegelni, az ilyenek csak ugyszólva azt tudják, hogy most jobban vagy rosszabbul megy üzletük mint máskor, mert most több vagy kevesebb pénz jön kezeikbe, — most már lia az ily egyének felhivatnak — a minthogy minden évben fel is hivatnak, hogy jövedelmeiket adózási szempontból val- ják be, mit tesznek? ha tesznek valamit, azt semmi esetre alapos s mindenki előtt hitelt érdemlőleg elfogadható alapon teszik, hanem teszik, vagy gondo- lomra, vagy csupa formaszerüségből, de legtöbbnyire mit sem tesznek „úgymond úgyis híjába írunk vagy TÁRGZA. A duna-fö!dvári czéhek. (Folytatás.) V. Bognár és kovács egyesült ezéh. (VI. Asztalos ezéh.) A földvári bognár (Wagner) v. kerékgyártó és kovács ezéh szabályait a székesfehérvári szintén egyesült bognár és kovács'ezéh 1753-ban kelt német 30 pontból álló szabályaiból kölcsönözte, melyeket alább magyarul kivonatban adunk, valamint az ugyanezen egyesült ezéh ládájában talált, állítólag II. József korabeli, 18 pontból álló szabályokat, is. E szabályok, a német vargák czéhládájában 1777-böl németül léteznek. Egy 1803-ki eskümintában az új mester esküszik, hogy a ezéh artikulusait félelem, atyafiság, ajándék nélkül megtartja, valamit parancsol véghez viszi, abban szerényen, igazán eljár; a ezéhvégzés titkait el nem árulja, ki nem jelenti, sőt a ezéhnek gyarapodására lesz szorgalmatosán, híven, igazán. Jelenleg a kovácsok saját ipartársulatban állanak, a bognárok pedig az asztalosok, lakatosok, bádogosok, szitásokkal együtt külön ipartársulatot képeznek. Az asztalosoknak régibb okmányaik nincsenek. Pöcsétjök ily körirattal: „Földwár.“ Kettő van, egyik 1751. másik 1775-böl. Czimer : gyalu, czirkalom, háromszög. Ugyancsak az asztalosok czéhládájában van a rézlemez, melyen a tanuló- s mesterlevelek kiadására felső czimerül: Földvár mezővárosának tájképe van vésve. —• A lakatosok, kolompárok stb. egyesült ezéh 1873-ban az asztalosokéba olvadt. A) A székes-fehérvári egyesült bognár és kovács német ezéh szabályai 1753-ból. (Magyar kivonatban.) A ki e ezéhbe fölvétetni akar: jelentkezzék elsőben a helyhatóságnál, azután a czéhmesternél s alkalmazkodjék a további ezéhszabályokhoz. A ezéhmester minden évnegyedben gyűlést tartand, melyről a ki ok nélkül elmarad, fizet egy font viaszt; ez alkalommal minden mester egy tallért fizet a czéhládába. A mely mester a nyilt czéhláda előtt szidalmazza, becsteleniti mestertársát: a czéhbeállási mesterdíjban lesz elmarasztandó, vagy a körülmények szerint a hatóságnak följelentendő. A ki a nyilt czéhláda elé enge- delemkérés nélkül lép: birsága egy font viasz. A mestereknek és legényeknek egymásközti viszályait a ezéhmester intézze el 4 frt birságig, a nagyobb kihágások, verekedések elítélése a városi hatóság elé tartozik. A mely mester vagy legény a ezéh becsülete elleni valamely vétség tudomásával bírna s azt elhallgatná: birsága egy font viasz. Ki az ur- napi, feltámadási,,és egyéb ünnepélyes processiótól elkésik, ok nélkül elmarad, abban kezdettől végig részt nem vesz: birsága a ferenczi atyák részére, ha mester 2 font, ha legény egy font viasz; a czéhláda részére pedig, ha mester: öt forint, ha legény: busz német silling. A ezéhmester egv- j hangulag (?) választandó, ki aztán egy évig híven becsülettel viselje hivatalát. A kovácsremek: egy kocsi megvasalása és egy szilaj lónak mind a négy lábára megpatkolása. A bognárremek: egy kocsi négy kerékkel, két üléssel. Mindkétféle remek hibátlan legyen, különben a hibákért arányos birságot fizet. A ezéhmester a remeklő részére illető mestereket jelöl ki fölügyelökíil, kiket a remeklő, míg munkájával elkészül, tisztességesen élelmezni köteles. Ha a meghalt mester özvegye néhai férje mesterségét folytatni akarja: a ezéhmester az özvegy kérelmére, egy a kézmüvet folytatni képes legényt adjon. Ha valamely czéhbeli tag fia akar mester lenni, vagy leánya ugyané czéhbelihez férjhez menni: az ilyen csak félremekléssel, de a ezéhtagok részére egész mesterebéddel tartozik. Ha egy idegen akarna itt ezéhbe állani: jelentkezzék a czéhmesternél, ki aztán öt egy évig valamely mesterhez rendeli munkába; ha ez alatt a legény valamely czéhbelinek özvegyét vagy leányát venné el nőül, ezen mester év, valamint az egész remek félig el- I engedtetik neki. Ha egy idegen mester kívánna közénk telepedni: | ezéhmester figyelmeztetni fogja öt: mi nálunk a remek és a mesterebéd. Az elengedbetlen mestertorhoz minden mestertárs és a városi magistratusból két ur meghívandó. A nőtlen mesternek nem szabad egy éven túl nőtlen s a mesterebéddel elmaradni. A mely mester vagy legény a nyilt láda előtt bepanaszoltatik: az egész böcsületes ezéhet megkövetni tartozik. A a ki e megkövetés alatt a ezéhmes- teren kívül a szobában marad: fizet egy font viaszt. Ha valamely „kund“ — munkáltató — az elkészített munkáért fizetni nem akar, s más mesternél rendel meg új munkát, azon mester, a ezéh által meghatározandó birság alatt a munkát föl nem vállalhatja, mig előbb a dolgot mostertár- sával ki nem egyenlíti. A fölveendő tanuló nyilt' czéhláda előtt a mesterek, legények és két polgár jelenlétében három évre szegödtessék. A kitanult inast a mester, fölavatásakor új ruhával vagy tiz írttal ellátván, az egész ezéhnek beinuta- tandja. A legénnyé avatott tanuló fizet a czéhládába négy, mestere egy tallért. Egy. mester se csalja el 1 másiknak legényét, egy font viasz birság alatt. Egy ko'vács legény heti bére: 18 kr; fölmondási idő: egy hét; s a legény vasárnap változtassa gazdáját. A bognár legény heti bére, két próba bét után: tiz garas, vagy minden keréktől Öt Tkrajczár. A vándorlegényt az öreg legény | legöregebb mestertől kezdve az ifjabbakhoz elvezeti munkát keresni. A hol sor szerint munka akad: a vándor két heti próba időre megmarad. Ha e hely nem tetszik, újra sort járnák, mig nem a kereső oly helyre talál, mely neki megtetszett. A mely legény gazdája mimkajat elhanyagolja, hetenkint egy két napot szünetel: birsága egy font viasz. Ha valamely katonának, ki a mesterséghez ért, kedve jönne miihelybe állni: bánjanak elvele úgy mint más kézműves legénnyel. Ezen 30 ezéh artikulusok másolatának másolata Tolna- megye levéltárába letétetett Simontornyán 1765. (Folytatjuk.)
