Tolnamegyei Közlöny, 1877 (5. évfolyam, 1-53. szám)

1877-01-07 / 2. szám

Harca községi meIy község az egész adóját, úgy a legelő elkülöníti és fJytán a catasteri mérnöki kiigazittás által az előző 4 évre utólag kirótt fóladójából, ;— melyet az új adótörvény engí^^yéhez képest 4 év alatt 4 egyenlő részletben jogost3. Ml volna törleszteni — kétbarmadrészt kivetett- _továbbá Mözs községe/mely község 10000 forint

on felüli adóját néhány frt hiányával tisztázta; nem különben Tóin* községe, hol az adófizetés egyedül az elöljáróság erhöht befolyása alatt —■ végrehajtás alkalmazása nélkül _- eredményre vezetett. Az adóbehajtás, valamint a ko^kbi évekről hátralékba vezetett behajthatlan adóknak migállapítása és leírási, úgy az adóhivatal kimutatásában || I községi B) adótábellákban elötüntetett hát- I ralékok 3fJ mutatkozó különbözeteknek leszámoltatása ési! tisztába ho*ata^a> nemkülönben la folyó évi adómunkálatok- *

na|c a meghatározott idők alatti elkészíttetése körül lankában tevékenységet fejt ki a megyénkbe kinevezett Czen- ner Károly kir. adófelügyelö ur, ki szakavatottsága, mozgékonysága és szelíd bánásmódja mellett higgadt, 1 hol kell e^lyes fellépésével az adóügy kezelése körüh pontosságot a Jjjjzségek gyakori meglátogatásával személyesen és helyettese ^Ital a kezelő községeknél előmozdítja; az ellenőrzést s felügyeletet folytonosan gyakorolja, — rósz idő és ut nem tartóztatja vissza a községekbeni megjelenéstől. A kir. adófel- ügyelö ur tevékenysége és ügybuzgalmától bizton várni leket, hogy az adóhátralék valódi mennyisége, leszámolás és I behajthatlanná vált adók leírása által mielőbb megállapítva, .valamint az idei összeírás és kivetés, úgy az állam, mint az egyes adózók érdekében a kellő időben elkészítve lesz.

— Halálozás. Ismét egy fiatal életet tarolt le a halál, melyről a gyászjelentés a következőleg hangzik: Szép Géza maga és leánya Hildegard, —' özvegy Pigay Ferencz- né szül. Fleischman Erzsébet, — úgy Pigay Erzsébet és rokonai szomorodott szívvel jelentik neje, anyja, leánya, illetőleg testvélje Pigay Hildegardnak folyó hó 3-án reggeli 9 órakor életének 19-ik évében tüdövész következtében történt gyászos kimultát. A boldogultalak hült tetemei folyó hó 5-én délelőtt 10 órakor fognak a helybeli sírkertben örök nyugalomra tétetni, az engesztelő szentmise-áldozat pedig január 6-án reggeli 9 órakor fog a Mindenhatónak bemu- tattatni. Kelt Mágocson, 1877. évi január hó 4-én. Áldás és béke lebegjen hamvai felett!

livatalos rész.

Szabályrendelet

a korszakra és gyógyintézetekre nézvf. 1. Általános szabályok.

(Koptatás.)

14 §• tanítás czéljából a beteg, ha éi mig neki is ellen kiláss nincsen, felhasználható.

15. §. A ragályos betgek kivételével semmiféle le- teg akadja ellen beszámiható állapotban az intézeti*0 vissza i*m tartható.

1$ §. A betegek hozsátartózóinak szabadságában áll nem-kóházi orvost is a beeghez saját költségükön tartandó tanácsk>®mányra felkérni, mely tanácskozmányra az iletö intézeti orvos meghívandó, ki abban a kellő tanácskizási díj melétt résztvenni tártaik.

1'. §. Pénzt a betegik kezénél hagyni nem szibad. Letett pénzből esak az iljitö osztály-orvos utalványa folytán toiénhetnek kiadások a beteg használatára.

11. §. A betegek hKylétéröl a hozzátartozók, gyámok és hátságok tudakozódására az intézet tudósítást a ebi tartozik.

* 9. §. A betegeknek az intézeti házirend megtartása mellet a külvilággal vS közlekedése — az elmeletegek kivátlével — meg nem tagadható; a bujakórosokksl azonban lak azoknak hozztartozói érintkezhetnek.

1©.|§. Felgyógyultbetegeknek a kórházban tarosa meg namsngedhetö.

' 21. §. Fel nem gógyult betegek elbocsáttatlak:

• aj a beteg saját.vagy törvényes képviselőjétek, vagy hoajtartozójának kivhatára;

b) ha a betegséjgyógyithatlanná vált és a kórállapot íz elszállítást mejengedi.

|-22. §. A közkclBégen ápoltak hullái mindéa esetben, ugjzintén a rnásnein ápoltaké is, ha hozzátartézóik nem ellezik, tudományosbonezvizsgálat alá vehetők í A bonczolt hub tisztességesen összetakantandó s a boczolás miatt a tmetésre nézve előfordulható hátrány meiőzendö.

A bírósági s nidöri bonczolatokat a kórház, a hatosából nyert meghajtásokhoz képest téteti meg. i 23. §. Az elhjt betegeket a kórház temetteti el.

Az elhaltak lizátartozói díszesebb temetést is kiván- anak és a költséék előzetes biztosítása utÜn az ily te- éslkqek rendezési a kórház is eszközli.

Az írÜHtf^.jrajm díszesebb eltemetés végett valamely ott hozzátai'tozó áltál a kórházból más 'helyiségbe át- íllítható-e, a kórháznak meghallgatása mellett, a köze- ézségi ügyekben elsőfokú hatóság határol.

A hulla elszállításának az egészségi sxahályok szerint till történnie.

1 Közkórházi jelleggel felruházott kórhazakban és gyógy- ítézetekben az elhalt fizetni képtelen betegek az intézet éhségén temettetnek el.

24. §. Mindsnféle kórház vagy gyógyintézet még a lövetkezőket tartozik pontosan teljesíteni: a) a betegnek nemszerinti elkülönítését; b) a ragályos betegeknek a többiektől való különvá- uztását;

c) a ragályos betegek által tényleg használt, ugyszin- ín a ragálygyanus ruha s fehérnemüek, valamint egyéb asználati tárgyaknak újabb használatbavételük vagy ela- ásuk előtti teljes fertőtlenítését;

d) a betegek czélszerü s hiánytalan élelmezésére való 'elügyeletet; végül

ej az intéiet kórhelyiségei s minden tartozékai kifogástalan tisztaiágának folytonos fentartását.

P A közkórházi jelleggel felruházott kórházakról és gyógyintézetekről.

25. §. Afra, hogy valamely gyógyintézet kórházi jeligéi felruháitassék: szükséges, hogy a közegészség ren- zéséröl szól! 1876. évi XIV. t.-cz. 57. és 58. §-okbau ilitett kelléteken kívül még kimutassa, mikép a köz- észségi feltételeknek megfelelő s a megkivántató helyisekkel kelíleg ellátott kórházi épülettel, úgyszintén a u«.seges öaizes felszereléssel már tényleg bir.

26. §..linden oly törvényhatósági vagy községi kór- ixnak vág; gyógyintézetnek, mely közkórházi jelleggel

J

van felruházva, — kivéve az állam közvetlen felügyelete alatt állókat — kórházi bizottsággal kell ellátva lenni.

27. §. A kórházi bizottság ügyköre a következő:

1. Gondoskodik arról, hogy a jövő évi bevételekről és kiadásokról a kórház által rendes előirányzat szerkesztéseik, melyet a kórházi bizottság a kórházi leltárral együtt évenként május hó végéig az illető törvényhatóság utján jóváhagyás végett a belügyministeriumnak beküld.

2. A kórházi pénztárt évenkint legalább kétszer, a törvényhatóság erre nézvebfenálló’ gyakorlat szerint váratlanul megvizsgálja, kivéve azon esetet, ha a kórházi pénzek a törvényhatóság vagy "község többi pénzeivel együttesen kezeltetnek. Megvizsgálja továbbá azt, vájjon az anyagi és fogyasztási csikkek meg vannak-e? a vizsgálat eredményéről a törvényhatóságnak jelentést tesz.

Ez által azonban nincs kizárva, hogy a kórházi pénztár a törvényhatóságnak a pénzkezelés ellenőrzésével megbízott közegei által bár mikor megvizsgáltassanak.

3. A kórházi alaptőke és az alapítványok, úgy szintén a kórházi pénztár kezelését szabályszerűség tekintetében ellenőrizni.

4. Ott, hol a 2-ik pontban érintett kivételnek helye nincsen, a kórházi bizottság intézkedik az iránt, hogy a kórházi tökék elhelyezése, a törvényhatóság tökéinek elhelyezésére nézve kiszabott biztosítás mellett történjék.

Intézkedik továbbá a magánosoknál már elhelyezett tőkéknek kellő biztosítása és a netán hátralékos kamatok behajtása iránt. (Folytatjuk.)

9468.

k:t.

Körözés.

9733.

alisp.

1876.

K ö r ö z é s.

9530.

alisp.

1876.

9708. k. i.

Megsemmisítés.

Béníts Jánds madocsai lakos, deczember 6-án egy Büttl lerencz ifjú eladó\és Béníts János vevő részére a n.-keéri község elöljárósága által folyó évi 128. községi s 7995. alis- páni számok alatt egy fehér szőrű, fönnálló szarvú bélyegte- len tehénről kiállított marhaj árlatot elvesztvén, e jár lat ezennel megsemmisittetik.

Kelt Szegzárdon, 1876. deczember 30-án.

Az alispán távollétében:

Papé Gyula, Tolnamegye főjegyzője.

Gazdasági rovat.

Folyó hó 2-ára virradóra, a felső-nyéki szöllöhegyen ismeretlen tettesek által, pinczetöréssel párosult tolvajlás kö- vettetett el, mely alkalommal: Balász János felső-nyéki lakos kárára egy darab 3 akós hordó tele borral, egy darab 2 darab akós hordó, majd 'A akó bor tartalommal

összesen . . ..............................................21 írt értékben,

Ke

rti Pál felső-nyéki lakos kárára 1 darab 'A akós hordó tele borral és l'A akót tevő

bormennyiség, összesen..............................10 írt „

Ifj. Kiss István felső-nyéki lakos kárára 1 darab *A akós hordó tele borral s egy darab 22 itezés üveg, szinte tele borral, 5 lőcs,

1 kapa és 1 kötőláncz, összesen . . . . 7 írt '• „ ■

Mindössze ■ . . 38 frt értékben

ellopattak.

Kelt Szegzárdon, 1876. deczember 30-án.

Az alispán távollétében:

Pápé Gyula, Tolnamegye főjegyzője.

Wache Sándor zombai lakos, vendéglősnek lovai és pedig egy világos pej, 13 markos, kancza, 6 éves, hámos, há- tulsó jobb ezombján I. A bélyeggel ellátott s egy világos pej, heréit, 13 markos, 6 éves, hámos, "bal lapiczkáján 22 és bal ezombján m bélyeggel ellátott, — folyó évi deczember hó 21. és 22-ik közti éjjelen, zárt istállóból ismeretlen tettesek által ellopattak.

Kelt Szegzárdon, 1876. deczember 29-én.

Az alispán távollétében:

Pápé Gyula, Tolnamegye főjegyzője.

Megsemmisítés.

Kovács István tamási lakos egy sárga, hódas homloku, jegyes fülü, hátulsó jobb ezombján K bélyeggel ellátott kancza lováról — a kölesdi jegyzöség által 1861. évi julius 7-én 410. jegyzőkönyvi szám alatt kiállított lólevelét elvesztvén, ezen lólevél hivatalból semmisnek nyilvánittatik.

Kelt Szegzárdon, 1876. évi deczember 29-én.

Az alispán távollétében:

Pápé' Gyula, Tolnamegye főjegyzője.

Jelentés a Zabrus gibbusról.

„E bogár nálunk mindig nagyobb tért foglal el, ez idén többek közt Győr, Mosony, Sopron, Temes, Bars és Zemplén megyében lépett fel pusztitólag. 'fialna meqyejT

A bogár a futóbogarak családjába tarfozikyygp^ynejc káros voltát sok ideig nem hitték a szakemberek, míg Vé"g1V többeknek pontos kutatása és megfigyelései minden kétségen kívül helyezték, hogy e bogár nemcsak nem hasznos, hanem felette káros. Az ivarérett állatnak — a bogárnak — hossza 15 mm. szélessége 6—6.5. mm. Gyors mozgása, 5 izü tartusa csápjainak alakja után könnyű felismerni, hogy a futóbogarak családjába tartozik. Többi rokonától abban különbözik, hogy torpajzsa széles, púpos, egész testalkata tojásdad idomú, hosszúkás, nehézkes. Felső oldalán sötétbarna, — fekete alsó oldala különösen pedig a lábai vörösek. A csápok a torpajzs hátuljáig érnek. A fedöszár- nyak mélyedéseiben pontozottak, mely pontokat azonban szabadszemmel nem láthatni mindeniknél egyformán jól, a nagyitóüveggel azonban mindeniknél fellelhetők. A bogár körülbelül junius elején — közepén jelenik meg; nappal búvóhelyeken, kövek göröngyök sat. slatt tartózkodik, este elöbujik és a gabona szárán ül, a tejes gabonát pusztítva.

A bogár pusztítása ez ideig csak a rozsra és búzára szorítkozik, különösen pedig a még tejes gabona szemeket szereti, de ilyenek kiányában a már keményebbeket is megrágják. A párosodás szinte ez időre e3Ík, a peték a földben rakatnak le; az álezák még ugyanazon évben kikelnek mintegy aratás után. Az áleza élénk mozgása által hamar szembe ötlik, feje fekete vagy sötétbarna, igen jól kifejlett rágókkal, teste 12 gyűrűből áll, az első gyűrű nagyobb a többinél és oly fekete mint a fej, a 2-ik és 3-ik gyűrű felső oldalai egészen barnák, világosabbak a fejnél, a többi gyűrű legömbölyített élű barna négyszögekkel bir, a felső oldalon, mely négyszögeknek szürkés fehér foglalatja van, a test kétaoldalán szintén barna pontok láthatók.

A lábak világos sárgák; a test nyúlánk egy kissé laposra nyomott, meglehetősen egyformán széles, csak a végső gyűrű vékonyodik el egy kissé, ezen két húsos nyújtván is lát-' ható a felső oldalon. Az egész lárva viaszfénynyel bir s csak kevéssé szőrözött. Fejlődése tartamát illetőleg régibb különösen német entomologusok azt 3 évre teszik, az újabb általunk is több év óta folytatott megfigyelések után majd teljes biztossággal mondhatni, hogy fejlődésére csak egy évet igényel. Bizonyítja ezt azon körülmény, hogy tavasz- szal mindig csak egyforma nagy álcákat találtunk, holott ha a fejlődés három évre terjedne, különféle apróbb és nagyobb álcaáknak kellene jelen lenni. Az álezák közül többet szobában megfelelő körülmények között tartva, azok mind bebábozták magukat s a júniusban megjelent bogarak petéket is raktak. A petékből kikelt álezák azonban később tönkre mentek s azért nem constatálhattuk a fejlődés megfigyelése által, hogy mily hosszú időt igényel kifejlődésére.

Az ilcza nappal a földben tartózkodik ; függélyes lyukakat ás magának a gabona tövében, e lyukak mélysége változik a lárva kora s az idő szerint; fiatalok csekélyebbet fúrnak az idősebbek mélyebbet, a tél beállta előtt szintén mélyebbet, mint nyáron át. Az áleza nem a gabona gyökerét puiztitja — mint azt sokan hitték — hanem a levelét, a még alig kikelt vetésen már megkezdik pusztításaikat. A rágás módja igsn sajátságos, a menynyiben a levelet nem